Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 2(10. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK Néprajzi fákr Szadóai Szorgoskodó lányok, fiúk Kelieasssen felnek esz esti tanyázósek érái Az elmúlt tanév végén pa­naszkodott egyik gyermeksze­retetéről és pedagógiai hozzá­értéséről ismert tánár bará­tom: — Kollégáimmal együtt sokszor jövünk ki az osztály­teremből verejtékező homlok­kal, idegesen: érzelemszegény, elfásult tanulóink lehetetlen­né tették, hogy elgondolásaink szerint megtarthassuk a szé­pen megtervezett óránkat. Élethosszban A szadai Székely Bertalan Emlékház parkjának hatalmas fái alatt lányok és fiúk szor­goskodnak. Nyoma sincs fá­sultságnak, érdektelenségnek. A gyerekek a felnőttek fele­lősségével végzik dolgukat. Hintalan László táborvezető büszke a néprajzi tábor húsz lakójára. — Az emberi művelődés, értelmesedés, nemesedés fo­lyamata évszázadok eredmé­nye, az egymást váltó nemze­dékek hosszú sorában kristá­lyosodik ki fokról fokra ez az eredmény — mondja. — Tá­borunk programjába beleillik annak a célnak a szolgálata, amely szerint a mai, viszony­lagos anyagi jólét talaján már csak az az élet teljesedhet ki, amely a szellem, a gondolat, az érzelmek, a hivatás, az al­kotás csúcsaira tájolja be ma­gát. — Ügy véljük, ha napjaink fiataljának nem lesz élethosz- sziglan akarni-, dolgozni-, küzdenivalója, meg a hozzá tartozó sikerélmény, akkor, bármilyen furcsán hangzik, szegényebb lesz az élete, mint volt a nagyapjáé. Joó János 'fafaragó és né­hány izmosabb fiatal már készített pár padot, kisszéket, amelyeken az esti tanyázások óráit kellemesen el lehet töl- | teni. Most csanakot faragnak. ' Az isaszegi Sziráki Mátyás felvilágosít, mi a csanak. — Fából való vizesedény — mondja, — Ilyenből ittak va­lamikor a mezőn dolgozók: pásztorok, juhászok, erdei munkások, és nem a boltban vették, hanem mindenki ma­ga készítette. Vidák István népművész if­jú segítőivel együtt éppen a kemenceépítés befejező mun­kálatainál tart. — Estére kovászolunk, és holnap reggel kenyeret sü­tünk — mondja az építőmes­ter, s közben arra is jut idő, hogy régi kenyérsütések han­gulatát felidézzék. Kenyérsütés Az édesanyák hajnalban keltek és kapanyéltörte kézzel fogtak a dagasztáshoz — me­séli a hévízgyörki Bankó István —, aki mindazt, amit elmond, már csak szülei elbe­széléseiből tudhatja. Joó Enikő gyékényszakajtót mutat: — Most készítettem. Igaz, nem nagy, de azt mond­ta Ani néni, hogy kiscipót le­het belőle sütni. Az egyik faházban szövő­székeken dolgoznak a lányok. A dányi Gádor Éva tűnik a legszorgalmasabbnak. — Ta­valy is itt voltam a táborban, akkor térítőt hímeztem. Most palócmintás faliszőnyeget szö­vök. Szeretném vele a szüléi­mét meglepni. — Hogy jó-e itt? — kérdez vissza a kérdé­semre —, ám szeme tekinteté­ből látom, nem érti kíván- csiskodásom okát. — Nagyon jó. Nemcsak azért, mert sok hasznosat ta­nulunk, hanem elsősorban I azért a felszabadult, vidám hangulatért, ami az itt levőket jellemzi. IJintalanfié Juhász Anna Sziráki Franciskával egy asztalterítő mintáit terve­zi, s dicséri á lányokat, akik nemcsak a foglalkozásokon, de a szabad idejükben is szor­galmasan öltögetnek. /----------------­A m p programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Schell: Mesél a bécsi erdő. Osztrák—NSZK film, készült 1981-ben, 20 órakor. Gödöllő a családi fénykép- albumokban, fotó- és város­történeti kiállítás. Megtekint­hető 15—20 óráig. Veresegyház, művelődési központ: Tavaszy Noémi grafikusmű­vész Tisztelet Kodálynak cí­mű kiállítása, megtekinthető délelőtt 10-től este 8-ig. Szomszédolás — Sokféle elfoglaltságra adunk lehetőséget — tájékoz­tat Hintalan László. — A lá­tottak mellett kerámiával, bőrmunkákkal, nemezkészítés­sel is foglalkozunk, és termé­szetesen adunk időt játékra, táncra, énekre is. Estéik na­gyon vidámak — állítják együttesen a gyerekek. — Van, amikor mulatságot rendezünk. Egyik mulatsá­gunkra eljöttek a kartali tán­cosok, Urbán János és Urbán Jánosné, valamint Bereczki János és Darázs Jánosné, akik megtanították velünk a kartali bukóst. Máskor szom- szédolunk, s ezeken a szom­szédolásokon mesélünk, ját­szunk. — Az együtt töltött két hét alatt a néprajz és a néphar gyományok segítségével aka­runk élményt, örömet adni, rányitni a gyerekek szemét a környező világra, a természet, a munka soha ki nem aknáz­ható, meg nem unható szép­ségeire — mondja Hintalan László. — El akarjuk vezetni a fiatalokat a bensőséges em­beri kappsolatok sokszálú, sokoldalú, egyenrangú érzelmi kötődések mindig otthonos vi­lágába, s ehhez segítségül hívjuk, módszerként alkal­mazzuk a folklór közösséget teremtő hagyományvilágát. Fercsik Mihály Ünnepélyes tanévnyitók A jövő héten megkezdődik a tanítás az általános és középis­kolákban. Gödöllőn az ünne­pélyes tanévnyitókat szomba­ton, illetve hétfőn tartják. Szombaton a következő isko­lákban nyitják meg az évet: Madách Imre Szakmunkáskép­ző, Petőfi, Erkel, Karikás álta­lános iskola, délelőtt 9 óra; Damjanich, délután 5 óra, ki­segítő iskola, délelőtt 11 óra, A városi gimnáziumban hétfőn reggel 8 órakor tartják meg a tanévnyitót. Takarékos megoldással Készülnek a taLjmur.kára A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet helyi gép­műhelyében tizennyolc szakmunkás javítja, tartja karban az erő- és a különféle nagy gépeket. Munkájuk bőven van, hi­szen nemsokára megkezdődik az őszi talajmunkák idénye. Csapágyazzák a gyűrűshengereket is. Képünkön: Fekete József a gyűrűshenger elkopott vas csapágyait cseréli fára, ami lé­nyegesen olcsóbb. Bene Mihály felvétele Szólni is lehetne o m Osszemegy a tej Két hete nincs még, hogy Szadán azzal fogadott az is­merősöm, hogy összement a tej, amit reggel friss áruként vásárolt az üzletben. Ugyan­ezen a napon Galgamácsán is hallottam ezt a panaszt. A hőmérő higanyszála ekkor ár­nyékban is 35 fok meleget mutatott, tombolt a kánikula, én próbáltam védeni a ke­reskedelem meg a tejüzemek becsületét. Vasárnap délután meccsre igyekeztem, s hogy a pályára kijussak, végig kellett men­nem fél Hévízgyörkön. Asszo­nyok állítottak meg a főutcán, s egymás szájából vették ki a szót, úgy áradt belőlük a pa­nasz. — Nem igaz — mondták —, hogy ne lehetne valamit ten­ni, már megint összement a tej! — Rendben van, mi fel­nőttek elvagyunk egy-két nap tej nélkül, de ott vannak a néhány hónapos apróságok meg a gyerekek! — Azt mondta az egyik el­árusító, vásároljak tartós te­jet, ha félek, hogy összemegy, de nálunk, ahol három gyerek van, ez nem megoldás! A hű­tőpultok üresen állnak a bol­tokban, a tejeszacskók meg a szállítórekeszékben panganak az üzlet közepén! Tóth Gábor kamionsofőr állt meg mellettünk, aki Doiwfo és Yaounde Nehogy viperára lépjenek Tavaly szeptemberben meg­bízást kaptam az Egyesült Nemzetek Iparügyi Szerveze­tétől arra, hogy Kamerunban tanulmányozzam egy közép­üzem tevékenységét. Mivel az üzem nem felelt meg a köze­pes vállalatokkal szemben felállított követelményeknek, a nyereséges termelést belső átszervezéssel, hőkezelő üzem felállításával és új gépek be­állításával kellett biztosítani. A nemzetközi felajánlásokból származó pénzalap felhaszná­lásával ezt a feladatot az ENSZ vállalta. Egy kis történelem A rendelkezésre álló köny­veket átnézve, sok adatot megtudtam Kamerunról. Az Atlanti-óceán partján fekszik, északon a Csád-tó határolja. Az ország felszíne igen válto­zatos, a domborzatot vulkáni eredetű hegyek, dombok és síkságok tarkítják. Éghajlata egyenlitői, kétperiódusos eső­eloszlással. A csapadékeloszlás rendkí­vül egyenlőtlen. Az erősen csapadékos területek növény- takarója a trópusi őserdő, a legszárazabb részeken füves szavanna található. Az évi kö­zéphőmérséklet 26 Celsius fok. Lakosainak . a száma majd­nem nyolcmillió, népessége igen sokféle. Két nagyvárosa van, az egyik a főváros Yaoundé, a másik a nagy ki­kötőváros, Douala. Az ország felfedezése por­tugál hajósok nevéhez fűző­dik, akik a XV. században kereskedni kezdtek a benn­szülöttekkel. Az első misszio­náriusok is ekkor telepedtek itt le. A múlt században Né­metország kezdte meg hódí­tásait Kamerun parti részein, és 1914-ig az egész országot a hatalmába kerítette. Az első világháború után a Népszövetség döntése alapján Kelet-Kamerun francia, Nyu- gat-Kamerun pedig angol mandátumterület lett. A nemzeti mozgalom 1961-ben felszabadította az országot a gyarmati sorból, és létrejött a Kameruni Szövetségi Köztár­saság. Külföldi tőkével Mindezt megismerve még mindig csak távolinak tűnt előttem az ország. Igazán ak­kor tárult ki előttem, ami­kor a Becs—Párizs—Douala útvonalú repülőút után sze­rencsésen átléptem a határt. A doualai repülőtér az uta­sok mindert kényelmét ki tud­ja szolgálni. Ha a levegő nem olyan párás, nem is éreztem volna magamat az egyenlítő tájékán. Douala világvárosi forgal­mat bonyolít le. Minden sze­mély és áru ezen a városon keresztül jut be az országba és távozik. A megtermelt ka­kaó, kávé, banán, nyersgya­pot és földimogyoró itt kerül hajókra, hogy feldolgozzák Európában. A városon keresztül áramlik az országba a külföldi — fő­leg francia, angol és újabban nyugatnémet — tőke, amely­nek az ország iparában kulcs- pozíciói vannak. Közös vál­lalkozásban termelnek az alumíniumfeldolgozók, a ce­ment- és dohánygyárak. Á város modern, széles ut­cái tele vannak többemeletes házakkal, légkondicionált üz­letekkel. Szépen ápolt kertek, parkok keretezik a háza­kat. Az emberek igen barát­ságosak. A hangulatot emelik a bazárok, ahol árusok tarka csoportjai kínálják elefánt- csont-, kígyó- és krokodilbőr­áruikat. Megtalálható itt a strucctojáslámpa és a mala­chit hamutartó is. Csak az vásároljon azonban, aki al­kudni kész, mert alku nélkül nincs igazi vásár. Az üzem, ahol dolgoztam, a város ipari negyedében épült fel. A legkorszerűbb szer­számgépeken dolgoztak jól képzett szakmunkások. Főnö­kük egy kameruni mérnök volt, aki Franciaországban vé­gezte el az egyetemet, és ott is dolgozott 12 évig. ö volt a felelős az üzem termelésé-' ért, irányított, ellenőrzött, út­mutatást adott, gazdasági és személyi ügyeket intézett. Kü­lönösen a gépek karbantartá­sa nagy gond ezen az éghaj­laton, hiszen a nagy pára- tartalom minden acélt meg­támad. Fejlődő mezőgazdaság Eljutottam Yaoundéba, a fő­városba is. Itt nincs tömeg- közlekedés. Toyota gyártmá­nyú iránytaxik szállítják az embereket az utcákon. A fő­város nyugodtabb, szebb fek­vésű és jobb éghajlatú, mint Douala. A tengerszint felett 800 méterre fekszik, dombok között. A nappali meleg után felüdítő az éjszakai hűvösség. Egyetlen kellemetlen emlé­kem maradt csak a városról Az egyik este afrikai vacsorá­ra hívtak meg. Kocsival ér­keztünk a kis étterembe. Mi­előtt kiszálltam volna, ven­déglátóm figyélmeztetett, hogy nézzek a lábam elé —, ne­hogy viperára lépjek. Az ország fejlődő mező- gazdasága a lakosság több mint 85 százalékát foglalkoz­tatja. Nagy területeken ter­mesztenek kakaót, kávét, föl­dimogyorót és gyapotot, a ba­nán legfőbb nemzeti eledelük Állattenyésztésük is egyre számottevőbb, szarvasmarha-, kecske- és sertéstenyésztésben érnek el sikereket. A tenger­parti országrészeken a halá­szat jelent a vidék lakói szá­mára komoly jövedelemfor­rást. Hofferné dr. Fehér Magda szapora asszbnyi szavakra fér­fiasán kemény mondatokat dobott. — Csak a szájuk jár, de azt egyikük sem meri megtenni,, hogy visszavigye a romlott árut, kérje a kártérítést. Há- borognak, pörlekednek, pa­naszkodnak, asszonymódra lo­csognak ahelyett, hogy vennék a panaszkönyvet, s üzennének az illetékeseknek. Ki tudja, meddig folyik még a hangos vita, ha el nem hangzik a kérdés: — És attól megjavulna a tej minősége? Nem menne össze, nem savanyodna még időnap előtt? Attól jó tejhez jutna az unokám? — Bizto­san nem — mondták bele- nyugvóan és lecsendesedve, mintegy a megváltoztathatat- lant tudomásul véve az asz- szonyok, s már-már tovább­indultak, de Tóth Gábor nem hagyta annyiban. — Én pedig mindannyiuk- kal szemben állítom, hogy ha azoknak mondanák a panaszt, akikre az ügy tartozik, akik a tej hűtőláncának a kiépítésé­re tízezreket vagy talán száz­ezreket is költöttek, azok megszüntetnék az apró mu­lasztásokat. Azt javaslom, vi­gyék vissza a romlott tejet, követeljék a kártérítést, ír­ják be a tapasztaltakat a pa- naszkönvvbe. hogy tudják meg az illetékesek, az ellátásért felelősek, és amikor itt lesz az ideje, falugyűlésen, vagy szövetkezeti gvűlésen is essék szó a nanaszről. — Nincs igazam? — kér­dezte Tóth Gábor, amikor to­vábbindultunk —, mert sze­rintem a megoldást a gondos szállítás s a szükséges tárolás biztosítaná. No és persze a vevő ragaszkodása ahhoz, hogy a pénzéért tisztességes árut kapjon. Ez segítene. Meg talán ez a néhány sor írás is. F. M. Ügyelet Állatorvosi ügyelet: Csö­mörön, Erdőkertesen, Gödöl­lőn, Isaszegen, Kerepestar- csán, Mogyoródon, Nagytar- csán, Pécelen, Szadán, Veres­egyházon augusztus 28-án, szombaton 8 órától augusztus 30-án, hétfőn 8 óráig: dr. Mo­hai Imre, Veresegyház, Bánó- czi u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckis- újfalun, Vácszentlászlón, Versegen, Zsámbokon augusz­tus 28-án, szombaton 8 órától augusztus 30-án, hétfőn 8 óráig: dr. Hamar György, Valkó, Szabadság út 63. Mázliim Dögkeselyű. Színes, magyar bűnügyi film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott, 4, 6 és 8 óra­kor. Verseg Tekemérkőzések Kétnapos tekeversenyt szer­veztek Versegen a helyi szü­letésű Kiss Pálnak, a Magyar Tekeszövetség elnöksége tag­jának hetvenedik születésnap­ja alkalmából, a négy évvel ezelőtt — az ő támogatása ré­vén — felújított helyi tekepá­lyán. Az első napon az aszó­diak NB III-as csapatával ver­senyeztek a helybeliek. A pál­ma a vendégeké lett. A ver­senyzőknek Kiss Pál adta át az okleveleket, s az emléktár­gyakat, ezt követően pedig őt köszöntötték. A második na­pon került sor az egyéni ver­senyre. A legjobbnak Kapusz- ta János bizonyult, a máso­dik helyet Juhász László sze­rezte meg, Oláh Győző lett a harmadik. A rendezők kiadtak egy vigaszdíjat is, ezt Csitári Miklós vehette át. Túra Női kézilabda-küzdelem Túrán megkezdődött az újonnan szervezett női kézi­labda-bajnokság őszi idénye. Az első forduló eredményei: Ajész KISZ—Tsz 8-6. Góldo­bó: Rácz Istvánná (2), Nagy Erzsébet (3), Maldrik Erika (1) , illetve Gregori Józsefné (2) , Méhész Béláné (5), Raj- zinger Hedvig (1). Óvónők—Áfész Szb 9-10, Góldobó: Sára Ilona (5), Tóth Andrásné (1), Kiss Ernőné (3) , illetve Seres Ágnes (1), Barna Ilona (7), Csányi Anna (1), Móra Mária (1). A bajnokságba a Pedagógus is evezett, ők azonban csak szeptemberben kapcsolódnak be a küzdelembe. Elképzelhe­tő, hogy egy további együttes, a tekercselők csapata is je­lentkezik, ők még gondolkod­nak, Az első fordulóval kap­csolatosan még annyit jegy­zőnk meg, hogy a mérkőzé­l sek szép számú közönséget vonzottak, 200—250 néző fi­gyelte az érdekes játékot, í L. I. Másodszor elsők Galgamácsán befejeződött a Tsz SE tömegsportbizottsága által szervezett kispályás lab­darúgótorna a nyári Galga Kupáért. A mérkőzéseket oda- vissza alapon játszották. Ered­mények : Afi Aszód—Iklad-Galgamá- csai öregfiúk 2-1, illetve 2-6, Afi Aszód—Domonyi öregfiúk II. mindkétszer 0-0, Iklad- Galgamácsa—Domony II. 2-0, illetve 5-2, Az .első helyet az Iklad-Galgamácsai öregfiúk szerezték meg, a domonyiak és az aszódiak előtt, A győz­tesek most másodízben let­tek a kupa védői. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents