Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-27 / 200. szám

1982. AUGUSZTUS 27., PÉNTEK x/ímap Egészségügyi integráció Dunaújvárosban és a duna­újvárosi járásban példamuta­tóan valósították meg az egész­ségügyi integrációt, elsősorban á fokozatos betegellátást, a megelőzés, a rehabilitáció és a gyógyítás ésszerű összehango­lásával. Ezt állapította meg csütörtökön a dunaújvárosi kórházban tartott ülésén az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága. A bizott­ság tagjait és az ülésre meg­hívott Fejér megyei képviselő­ket dr. Pesta László, a bizott­ság elnöke üdvözölte, majd Sárosi József tanácselnök adott áttekintést a város fejleszté­sének főbb állomásairól a la­kosság oktatási, kereskedelmi, szociális és egészségügyi ellá­tásáról. Az egészségügyi integráció eddigi eredményeiről, tapasz­talatairól dr. Sóhábel Ferenc főorvos, a tanács egészségügyi osztályának vezetője számolt be. A bizottság tagjai végül meg­tekintettek több egészségügyi intézményt. Irhakabátok a világpiacra Az Elegant Május 1. Ruhagyár ebben az évben 2,5 millió ruhát készít, melyek között a farmertől az irhakabátig széles a választék. Termelésüknek közel felét szocialista és tőkés­országokba exportálják. A tervezett 10 millió dolláros tőkés­export az Amerikai Egyesült Államokba, Kanadába és Nyugat- Európa országaiba indul. Képünkön: varrják a bőr- és irhakabátokat amerikai és olasz megrendelésre. Csak élni kellen® jogainkkal Több fórumot a közérdekű bejelentéseknek A megyei tanács épületében csütörtök délelőtt tartotta soros ülését a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Napirenden a közérdekű bejelentések, javaslatok és pa­naszok ügyintézése, szervezeti formái és eddigi tapasz­talatai szerepeltek, előbb a Fogyasztási Szövetkezetek Pest megyei Szövetségének (MÉSZÖV), majd a Mező- gazdasági Szövetkezetek Pest megyei Területi Szövetsé­gének (TESZÖV) gyakorlatában. ségben. Érdekes módon a fővá­ros környéki termelőszövetke­zetekben van több kivizsgálan­dó ügy, ami azt jelzi; itt bát­rabbak a bejelentők, jobban tisztában vannak jogaikkal. Saját hatáskörön belül Tuza Sándorné dr., a MÉ­SZÖV elnöke beszámolójában elmondta, hogy a közérdekű bejelentésekről szóló 1977. évi törvényrendeletben foglaltak a napi gyakorlat részévé váltak. Ebben természetesen meg kel­lett teremteni a szervezeti és személyi feltételeket. Tisz­tázni kellett — egyes esetek­ben ma sem mindig egyértel­mű — a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok, illetve pana­szok fogalmát, mibenlétét. A beadványok vizsgálatánál — mondotta a MÉSZÖV el­nöke — az első lépés a tény­állás tisztázása, s ennek ered­ményétől függ, hogy jegyző­könyvezik-e a bejelentő nyi­latkozatát, egy vagy több szak­értőt jelölnek-e ki az ügy rész­letes felmérésére, az Ellenőr­zési Iroda revíziót tart-e az adott szövetkezetben. Az intéz­kedések meghozatalánál nagy figyelmet fordítanak az eljá­rási szabályok és a határidők betartására; 30 napon túl csak elenyésző számban futnak ügyek, s ezek is elsősorban a bonyolultabbak. Természetesen a helyi szö­vetkezetek saját hatáskörükön belül intézik a hozzájuk beér­kezett panaszokat, örvendetes gondolat, hogy — ha alaposnak látszik —, még a névtelen be­jelentéseket is kivizsgálják. Az elmúlt két évben összesen 56 ügye volt a MESZÖV-nek, ez a szám azonban nem türözi a teljes valóságot, hiszen előfor­dult, hogy közérdekű bejelen­tést panaszként kezeltek, vagy sokak állítása ellenére sem ta­láltak kivetnivalót egy-egy személy, üzlet, illetve szövet­kezet tevékenységében, s ez érthető módon a bejelentők kedvét szegte. Példa erre a biatorbágyi 01—13. számú kis­bolt esete, ahol tíz bejelentő nem kapott kielégítő választ. A megyei NEB értékelése szerint a MESZÖV-nél kielé­gítő' a bejelentések és pana­szok intézése, javaslataikban azonban kitérnek arra, hogy az eddigieknél jobban kell ügyel­ni a törvényesség maradékta­lan érvényesítésére, s egyes szövetkezetekben meg kell te­remteni a nyilvántartást. Jó az a gyakorlat, hogy a lezá­rult ügyekből levonható követ­keztetéseket összefoglalják, s körlevélben továbbítják, hogy mások is okulhassanak belőle. A TESZÖV titkára, Ihászi József arról számolt be, hogy 1981-től két közérdekű beje­lentéssel és 12 panaszbead­vánnyal foglalkoztak a szövet­Még büntető* eljárás is Átfogó, minden ügyre és ügyiratra, a szervezeti és sze­mélyi feltételekre is kiterjedő vizsgálat eddig két — a Sasad és a Vörös Október — terme­lőszövetkezetben folytattak. Ennek eredményeként megál­lapították, hogy a vásárlók megkárosításával és a bolti el­adók viselkedésével kapcsola­tos bejelentések minden eset­ben helytállóak voltak, s az ennek megfelelő intézkedések­re sor is került: a közérdekű bejelentések esetében büntető- eljárások indultak. Más szövetkezetek tapaszta­latait is figyelembe véve, a legtöbb bejelentés fiktív bére­zéssel, mezei lopással, jogtalan föld- és gépkocsihasználattal, engedély nélküli fuvarozással, a vezetők részrehajló magatar­tásával, borravaló elvárásával, túlszámlázással foglalkozott. Hátrány nem érheti A népi ellenőrök a beszá­molót elfogadták, s megállapí­tották, hogy a TESZÖV-nél az utóbbi időben tartott vizsgála­tok hiányosságot nem tártak fel. Igen jónak, és követendő­nek tartják azt, hogy az üzemi újságokban nyilvánosságot kap­nak az egyes esetek (így pél­dául a Ferihegy Híradóban), ezzel is bátorítva, az olvasókat. Sokak szerint ugyanis nem azért kevés a bejelentések szá­ma, mert nincs mit elmonda­ni, hanem inkább jogainkkal nem vagyunk tisztában, első­sorban azzal, hogy a bejelen­tőt semmiféle hátrány nem érheti. Hozzátették: a bizalom erősítéséhez további — mind szervezeti, mind személyes — erőfeszítésekre van szükség, hogy senkiben ne alakulhasson ki a kiszolgáltatottság érzése. K. T. Szezonkezdet az almáskertekben Szedik a goldent Dánoson Benépesültek az almásker­tek Szabolcs—Szatmárban, s megkezdődött hazánk legje­lentősebb almatermő vidékén a téli alma szürete. Az ország almatermésének több mint a felét adó Szabolcs—Szatmar- ban, az idén mintegy 27 ezer hektárnyi ízletes gyümölcs vár betakarításra. A jelenlegi helyzetkép szerint, az almá­nak keveset ártott jz idei nyár szélsőséges időjárása, a fán lé­vő gyümölcs még csaknem 80 százaléka exportminóségű. A hét közepétől egy sor kö­zös gazdaságban leállnak a melléküzemágak; lakatosmű­helyek, varrodák, gumi- és műanyagüzemek két hónapra abbahagyják a munkát, dolgo­zóik ugyanis a nagy szerve­zettséget és rengeteg munkás­kezet igénylő almaszüretben vesznek részt, ötnapos váltá­sokkal, mintegy 20 ezer egye­temista, főiskolás és középis­kolás fordul majd meg a ka­puikat hétfőn nyitó szabolcsi almatáborokban. Több mini 50 ezer ipari munkás és alkal­mazott is szedi az almát, s már a helyszínen vannak a Volán járművei is. A szezonban már üzemel ás almát tárol a rakamazi Győ­zelem Tsz új, 320 vagonos hű­tőtárolója is. * Pest megye legnagyobb al­matermesztő gazdaságaiban az albertirsai központú Micsurin Tsz-ben, a dánosi határban, a hét végén fejeződik be a nyá­ri almafajták szüretelése. A kapott tájékoztató szerint a nyáriakkal párhuzamosan a télit szedni kezdték az elmúlt hétfőn. Elsőként a golden ke rült sorra, amelyet szovjet megrendelésre a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat ex­portál. Az első szállítmányok a jövő héten indulnak a ter­melőszövetkezetből. Beszélgetés Beck Tamással, a Magyar Kereskedelmi Kamara ebeikével Testületeink fontos feladata az érdekvédelem és tájékoztatás Az utóbbi időben mind több szó esik a Magyar Ke­reskedelmi Kamaráról. Neve gyakran felbukkan a saj­tó hasábjain, s a korábbinál ugyancsak sűrűbben hang­zik el a gazdasági élet legkülönbözőbb területein. Pe­dig nem új szervezetről van szó, hiszen 1948-ban alakult meg, a bankok és a nagyipar államosítása után. Nyil­vánvaló, hogy ismertebbé válása a köztudatban össze­függ funkciójának, szerepének növekedésével. Erről be­szélgettünk Éeck Tamással, a Lenfonód és Szövőipari Vállalat vezérigazgatójával, akit a közelmúltba'n válasz­tottak meg a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökévé. O Növekedett-c az utóbbi években a Magyar Kereskedel­mi Kamara jelentősége? — Igen. A Magyar Kereske­delmi Kamarának 1967-ig csak külkereskedelmi vállalatok le­hettek a tagjai, s csak 1968- tól, a gazdaságirányítás re­formjának bevezetésével ke­rülhetett sor más vállalatok és intézetek felvételére is. Ma már félezernél is több tagja van a kamarának. A jelentő­ségét azonban az az 1980-ban kelt minisztertanácsi rendelet növelte meg igazán, amely nagymértékben kibővítette a kamara feladatkörét. Ebből első helyen kell talán említe­nem a tagság érdekképviselet tét, az ágazati, a helyi és az országos gazdaságirányító szer­vek előtt. Például úgy, hogy testületeinkben vitákat rende­zünk a vállalati gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, ren­delkezések tervezetéről, s a közös állásfoglalásokról tájé­koztatjuk a gazdaságirányító szerveket. Egyébként rendsze­resen összegezzük és továbbít­juk a központi szerveknek a vállalati tapasztalatokat. Elem­zéseket készítünk az általános problémákról, javaslatokat is kidolgozunk megoldásukra. P^z érdekképviselethez természe­tesen az is hozzá tartozik, hogy tagjaink érdekeit külföl­di fórumokon és szervezetek­ben is képviseljük. Emellett az érdekegyeztetés is a felada­taink közé tartozik. A kamara testületéiben - lehetőség nyílik gyártók, kereskedők, felhasz­nálók egymás közt felmerülő problémáinak, érdekellentétei­nek rendezésére, s így ez meg- törtérihet hatósági beavatko­zás nélkül is. A A szervezet nevében is szerepel a kereskedelem. En­nek fejlesztéséért mit tehet a kamara? — Elősegítheti a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok fej­lődését. Sokoldalú segítséget nyújthat a vállalatok külgaz­dasági tevékenységéhez. Mind­ebben jelentősen közreműköd­hetnek több országban műkö­dő állandó kamarai kiküldöt­tek is. Tagvállalatainkat a magyar és a világgazdaságról, az érvényben lévő vagy előké­szület alatt álló szabályozók­ról, a különféle műszaki új­donságokról és még sok más­ról tudjuk informálni. Címiro­dánk 125 ország mintegy 26 ezer üzleti címét tartja nyilván, gé­pi úton, különféle szempontok alapján csoportosítva. Három­száz kötetből áll a nemzetközi címtárgyűjtemény. De anél­kül, hogy funkciójukat itt részletezném, még talán a lai­kus számára is elárul valamit szolgáltatásainkról, ha meg­említem, hogy van ipari for­matervezési tájékoztatási köz­pontunk, ipűködtetjük a kár­biztosok testületét, van keres­kedelemtechnikai osztályunk, továbbá kollektív exportösz­tönzési osztályunk, sok segít­séget nyújthat továbbá a kül­kereskedelmi tanácsadók tes­tületé, vagy a kamarai és áru­szakértői bizottság. Azt hi­szem, az köztudott, hogy a magyar gazdasági élet kedvelt lapja, a Heti Világgazdaság is a kamara kiadványa. Megje­lentetünk idegen nyelvű gaz­dasági kiadványokat is. £ A magyar gazdasági élet­ben mintegy 4000 gazdasági egység működik, ezek közül egyre több vidéken. A Magyar Kereskedelmi Kamarának mennyire van módja átfogni a maga sajátos tevékenységével és céljaival a vidék gazdasági életét is? — Tagvállalataink termé­szetesen egyáltalán nem csak a fővárosból toborzódtak. De vannak e vonatkozásban szer­vezeti garanciáink is, hiszen összekötő bizottságaink az egész országban megtalálhatók. A Budapest—Pest megyei ösz- szekötő bizottság székhelye Budapest. Az Észak-Dunán- túlé Győr (Fejér, Győr—Sop­ron, Komárom, Vas és Veszprém megyére kiterjedő hatáskörrel), a Dél-Dunántúlé Pécs (Baranya, Somogy, Tolna, Zala), az észak-magyarorszá­gié Miskolc (Hajdú—Bihar, Szabolcs—Szatmár, Szolnok), a dél-alföldié Szeged (Bács— Kiskun, Békés, Csongrád). • Talán kissé leegyszerűsít­ve úgy is fogalmazhatnánk: a kamara sokoldalúan munkál­kodik a központi gazdaságirá­nyítás és a vállalatok párbe­szédének elmélyítésén, sikerén. Véleménye szerint min múlik a párbeszéd eredményessége? — Minden párbeszéd ered­ményessége azon múlik — s ez nemcsak a gazdasági életre érvényes —, hogy a résztvevők mennyire képesek megérteni egymás problémáit. Sokan haj­lamosak azt hinni, hogy a vál­lalatok problémáinak megér­tése a legfőbb feladat. Sze­rintem ez fordítva ugyanany- nyira időszerű és szükséges: a népgazdaság egészének gondjait is meg kell értetni a vállalatokkal. De a párbeszéd­del kapcsolatosan szeretném azonnal leszögezni, mert ezt nem lehet eléggé hangsúlyoz­ni: o párbeszéd fontos és nél­külözhetetlen, ám a cselekvés, a tettek helyettesítésére nem alkalmas. Viszont a cselekvést nagymértékben befolyásolhat­ja, hogy sikerül-e segítségei nyújtani ahhoz, hogy az egy­mással munkakapcsolatban ál­lók tisztán, világosan lássa­nak, értsék egymást, egymás érdekeit ismerjék és tisztelni is tudják, sőt: a magasabb, s Kommunista fiatalok versenye Ötezer tonna fáradtolaj A legeredményesebb szervezeteket jutalmazzák Mintegy 5 ezer tonna — körülbelül 51 millió forint értékű — fáradtolajat gyűj­töttek össze a most elkészült értékelés szerint a fiatalok 1981-ben, ezer tonnával töb­bet, mint a megelőző évben. Ez a mennyiség több mint 25 százaléka az Áfor által be­gyűjtött fáradtolajnak. A kör­nyezetvédelmi és gazdasági érdekeket felismerve 315 KISZ-szervezet nevezett be annak idején a fáradtolaj- gyűjtési versenybe, amelyet a Központi Bizottság ifjúmun­kástanácsa, a mezőgazdasági és falusi fiatalok tanácsa és az Áfor KISZ-szervezetek hirdettek meg. Már a KISZ X. kongresszu­sán is megállapították, hogy jelentős a fiatalok hozzájáru­lása a több mint 6 milliárd forintos hulladékgyűjtési be­vételhez, valamint a fáradt­olaj újrafeldolgozásából szár­mazó megtakarításhoz. A ta­valy meghirdetett versenyben új elem volt, hogy az Áfor KISZ-szervezetének kezdemé­nyezésére a vállalat Ezzel csak nyerhet elnevezéssel sorsjegyes fáradtolaj-gyűjtési akciót indított, ‘amelynek eredményeként 204 tonnányi gyűlt össze az Áfor üzem­anyagtöltő állomásain. Először 1979-ben hívták versenyre az ország KISZ- szervezeteit. A kommunista fiatalok aktív közreműködé­sének eredményeként 1979- ben 224, 1980-ban 351 szerve­zet vett részt a versenyben, s a két év alatt mintegy 5600 tonna fáradtolajat gyűjtöttek össze. A KISZ a jövőben is részt kíván venni a begyűjtésen kí­vül a feltárásban, a hasznosí­tásban, és a hasznosítást lehe­tővé tevő technológiák kidol­gozásában. Az 1982-es akció- program alapján egyéni és kollektív felajánlást tehetnek a fiatalok. A tavalyi fáradtolaj-gyűjté­si verseny legjobbjait a kö­zeljövőben megjutalmazzák. A begyűjtési versenyt ez évre is meghirdették a KlSZ-szerve- zetek számára. alacsonyobb szintű érdekek között helyes sorrendet tud­janak felállítani önmaguk tej vékenységében és partneri kapcsolataikban egyaránt. f) A közelmúltban egy nyi­latkozatában azt fejtegette, hogy a szabályozás erősíti a központi irányítást. Kérem, fejtse ki részletesebben, mi­ként érti ezt? — Sokan úgy gondolják ma is, hogy a központi irányítás csali közvetlen beavatkozáso­kon keresztül képes létezni, tehát a közvetett irányítás, a szabályozás a központi irányí­tásnak nem válik előnyére. Az a véleményem, hogy a helye­sen alkalmazott közvetlen be­avatkozás sem a szabályozó- rendszer normativitását, sem a vállalati önállóságot nem csorbítja akkor, ha az egyér­telmű, nyílt és objektív. A ba­jok akkor kezdődnek, ha a be­avatkozások szubjektivek, köz­gazdaságilag megalapozatla­nok, és a gazdaság, a társada­lom érdekeivel ellentétesek. Egyetértek minden olyan álla­mi beavatkozással, amely a gaz­dasági erőforrások ésszerű át­csoportosítását nem bízza spon­tán folyamatokra, hanem azt a társadalom valós érdekeinek figyelembevételével időben végrehajtja. Ugyanakkor fel­lépek minden olyan beavatko­zás ellen, amely a társadalom számára szükségtelen, káros tevékenységek fenntartásának vagy fejlesztésének célzatával, vagy más okból sérti meg a szabályozórendszer normati­vitását. A kamarának fontos hivatása minden rendelkezés­re álló eszközzel segíteni a felsőszintű ipari kormányzati vezetést abban, hogy e kényes és alapvető feladatához a szükséges, valós információk­kal rendelkezzék. 9 Miként lesz jelen a kamara az őszi BNV-n? — Azoknak a tagvállalatok­nak, amelyek különféle okok miatt önállóan nem állítanak ki, tárgyalóhelyiséget bizto­sítunk. Ősszel a kamara külön figyelmet fordít a BNV-n részt vevő, fejlődő országokból ér­kező kiállítók és a magyar be­ruházó tagvállalatok közötti kapcsolatok kialakítására, szervezésére. Lehetőséget kí­vánunk nyújtani arra, hogy az elsősorban fogyasztási cikkeket előállító külföldi vállalatok kerüljenek közvetlen kapcso­latba azokkal a magyar part­nerekkel, akik különböző gé­peket, berendezéseket, techno­lógiákat képesek a részükre szállítani. Cs. I. Bérmunkát is «I A nagykáta! Telefongyái közel ezer dolgozója — több­ségük, 80 százalékuk nő — nagy precizitást, odafigyelés! igénylő elektromos alkatrésze­ket készít. Ha nincs elég mun­ka, bérmunkát is vállalnak többek között a Videotonnal: és a Bakony Műveknek. Erdősi Agnes felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents