Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-25 / 198. szám
Hol a kígyó farka? Aki hibázott — az fizessen Lajos Ferenc az „elpusztított” cementeszsákjaival A Váci Napló szerkesztőségét felkereste Papp György- né, Lajos Ferencné, Szekula Jánosné, Kalácska Istvánná és Durján József váci lakosok, s elmondták, hogy a Patakvölgyben fekvő kertjeik egy részét a DCM tolólapos gépe feltúrta. A történteknek az első órákban csak egyetlen írásos bizonyítéka volt a kezünkben. Schenk Lajos aláírással (később kiderült, hogy a városi tanács műszaki osztályának előadója), augusztus 5-i dátummal egy gyűrött papíron, kézzel írva állt néhány sor. A kövecsemet© „Felhívom szíves figyelmét, hogy a jövő héten a DCM végzi a kötélpálya biztonsági sávvonalának a kiépítését. Kérem, hogy a biztonsági sávba (7,5 méter) eső építőanyagot és az első kerítésoszlopot emelje ki.” ' Két ajtó kulcslyukába begyűrték a papírosokat, s ezzel a dolog el volt intézve. Hétvégi házakról lévén szó, a tulajdonosok közül csak egy taláita meg 8-án, vasárnap a papírost, szerdán pedig ment a dózer, s 16 méter szélesen mindent letarolt. Áldozatul estek kétéves facsemeték, burgonya, paradicsom, paprika, sárgarépa, kerítés, 25 mázsa gondosan összerakott cement, 3 köbméter kavics, mész. A helyszín csatatér. Egy kis körtecsemete még kapaszkodik a földbe, zúzott törzsén barna papíron szöveg: ,,Ha lehet, szíveskedjenek meghagyni a kis fát. ősszel átültetjük. Köszönjük.” A cementzsákok szétszakadva, földdel keverve, egy kerítésoszlopnak a csúcsa látszik ki a földből, a szőlőtövek kitekeredve fonnyadnak. Az elkeseredett lakók ásóval, kapával próbálják rendez- zi a terepet. Durján József mutatja a megosztási vázrajzot, amely 1981. július hó 9-én kelteződött. A térkép szerint a kötélpálya védősávja 14 méter. Szekula Jánosék előtt a dózer 20, másutt 16 méter szélesen pusztított. A termőtalaj megközelítőleg 35—40 centiméter rétege leborotválva. Furcsa, hogy egy jókora, építési maradványokat tartalmazó szemétkupac éppen középen érintetlen. Héromnepos nyomozás Elsőnek az ötsoros cédula aláíróját keresem meg. — Igen. én is mondtam a gépkezelőnek, hogy takarítson el mindent. Felszólítottuk a tulajdonosokat, hogy rakják el a holmiiaikat a kötélpálya védősávjából. — Ezt a kulcslyukba dugott panirt nevezi ön felszólításnak? — Ez nem az én dolgom. Halló! DCM? Dr. Holma Géza jogtanácsost keresem. — Bozsó Ilona beszél. A jogtanácsos elvtárs szabadságon van augusztus 23-ig. Addig jogi ügyekben senki nem tud dönteni. Sáros Bálint, a DCM osztályvpzetője: — Én nem is hallottam az esetről. Szabadságon voltam, úgy tudom, újsághirdetést adtunk fel a kötélpálya védősáv- jának tisztításáról. — De igazolható módon — tértirevényesen vaov niánlott levélben — értesítették-? a tulajdonosokat az akcióról? — Erről nem vagyok meg- győződye. kérem. — És mit szól a történtekhez? — A kárt meg kell téríteni. Schenk Lajossal volt a kollégája S. Pál Péter is. — Minket azért küldtek oda hogv rendet csináltunk. Aki engedély nélkül kisajátított területet művelésbe vesz. ráépít.. vagy ott valamit tárol, magára vessen. Scheck Lajossal pavütt támogattuk a gépkezelőt abban, hogy tisztítsa meg a védősávot. K?rr?l iár A DCM levele a város! tanácsnak 1982. július ötödikén Résziét: ..Az anyagszállító kő- félpályánk biztonsági sáv járni kapcsolatban gondjaink vannak. melyeket egyes helyeken a sávval határos földtulajdonosok okoznak azzal, hogy a biztonsági sáv egyes részeit önkényesen és törvényellenesen elfoglalták, beművelték.” A tanács azt válaszolja, hogy a birtoksértők nevét adja meg a DCM, mert ismeretlen személyek ellen eljárni nem tudnak. Hozzá kell tenni, hogy a járási földhivatalt is megkereste az üzem, s kérte a birtoksértők adatait. A földhivatal az 50 635/1982. számú levelében közli a gyárral, hogy „kapacitás hiánya miatt a DCM által kért adatokat nem tudják megadni.” Idézet a DCM egy másik leveléből, amelyet a városi tanácsnak írt 3181-es szám alatt. „Az anyagszállító kötélpálya ez év nyarán nagyjavításra kerül. Ezen munkálat jellege miatt a sáv teljes terjedelmének igénybevételével, és a benne lévő növényzet, különböző létesítmények (például kerítés, melegágy, bódé stb.) károsodásával jár. Az ebből eredő nézeteltéréseket és következményeket szeretnénk elkerülni, erre mód azonban csak akkor van, ha a biztonsági sáv teljes mértékben szabaddá válik. Kérjük a tisztelt cím (városi tanács) szíves intézkedését.” A gyár tehát számolt a nézeteltérésekkel, Csakhogy ezek elkerülési módja épp a DCM igazgatási osztályának kezében lehetett volna. De még ne vágjunk az események elébe. Idézzünk kronológiai sorrendben egy-két véleményt. Bizonyíthatóan Papp József, az MSZMP váci Bizottságának első titkára. Ilyet nem lehet csinálni. Az okozott kárt meg kell téríteni. Pintér Sándor, a Cement- és Mészművek váci gyárának igazgatója. — Ha valakinek kárt okoztunk, megtérítjük. Néhány mondatot idézünk dr. Monori Balázsnak, a váci tanács végrehajtó bizottsága titkárának Pintér Sándorhoz írt leveléből. „A bejelentésben foglalt problémák már hosszú évek óta fennállnak (a birtoksértés ténye). A helyzet az, hogy a gyár ezt az állapotot hosszú idő óta eltűri, és annak megváltoztatására kellő intézkedéseket nem tett. A megbeszélés során az is kiderült, hogy valószínű: a kötélpálya védősáv- jának megfelelő jogi rendezésére és birtokbavételére a kisajátítást követően nem került sor. Így az érintett tulajdonosok, illetve azok jogutódjai kellő és bizonyítható módon nem értesültek arról, hogy a kisajátítás után milyen kötelezettségeik vannak." A vszb-titkár az ügy rendezésére javasolja, hogy a DCM igazgatási osztálya és jogászai kutassák fel, kik sértik a vállalat tevékenységét. Szerezzenek be olyan térképet, amely ehhez a munkához megfelelő. Mindenekelőtt azonban a vállalat maga is szólítsa fel a használat megszüntetésére azokat, akik a biztonsági sávban mezőgazdasági munkát végeznek. A levélben még ez áll: „Biztos vagyok benne, hogy a használat nehezen lesz megszüntethető, mert már több mint két évtizede eltűrt, illetve megengedett állapot megváltoztatásáról van szó. S ennek a helyzetnek a megváltoztatására a vállalat korábban megfelelő és hatékony intézkedéseket sajnos nem tett.” A birtokos jogalapját tekintve itt nincs vita. Azok. akik a sávba merészkedtek, jogalap nélküli birtokosok. A panaszosok azonban azt is állítják, hogy a térképeken jelölt 14 méteres sávot érintetlenül hagyták. Általában azonban csak az okozott kár megtérítését követelik; Teljes joggal. Jóleső érzés volt hallani, hogy az első számú vezetők ebben egyetértettek velünk és a szerkesztőséggel. Szomorú az, hogy a tanács két dolgozója, alaposan túllépve a hatáskörét, olyan dologra biztatta a gyalugép vezetőjét, mely egy választás útján született népképviseleti szervtől idegen. Még elkeserítőbb, hogy egy olyan országos hírű gyár néhány illetékese nem tudja vagy nem akarja tudni (a tanácsi figyelmeztetés ellenére sem), fel kell szólítani, határidőt kell szabni, pláne húszéves mulasztás megszüntetésének esetében. Vicsotka Mihály Hírlap, csomag Visszaköltöztek A váci központi postaépület felújításának befejezésével végleges helyére került a csomagfelvétel és a hírlaposztály. Az átépítés alatt a csomag- felvételt a központi épületből a belső udvaron levő ideiglenesen elhelyezett faházba kellett költöztetni, ahol szűkös körülmények között dolgoztak a postai alkalmazottak. Az új helyet az épület Beloiannisz utcai oldalon levő I. számú kapun át lehet megközelíteni. A felvétel ideje: reggel nyolc óifitól délután hat óráig. A hírlaposztály az átépítés ideje alatt szintén ideiglenes helyen, a Március 15. téren, egy lebontásra váró épületben dolgozott. Innét költözött vissza a posta központi épületébe. így az osztályt a Marx téri oldalon levő III. számú kapun át lehet megközelíteni. Félfogadás hétfőtől péntekig reggel nyolc órától délután négy óráig tart. M. Gy. Kora reggel kisvonattal érkezem Királyrétre, és elindulok a második alkalommal megnyílt börzsönyi természet- védelmi tábor felé. A Bajdá- zó-tó vize már napfényben csillog, a tőkés récék kíváncsian úsznak felém a parthoz. Nem zavartatják magukat, megszokták már a kirándulókat. Beljebb, kis mesterséges szigeten, barnás színű sirály üldögél. Később a táborban tudom meg, hogy ezt a fiatal ezüst sirályt, mely nem fészkel hazánkban, Nagymarosról érkező gyerekek hozták magukkal. A Dunán fogták, nem tud repülni, de egyelőre jól érzi itt magát, és remélik, felerősödik annyira, hogy el tud szállni. ★ A börzsönyi természetvédelmi tábort a váci járási úttörőelnökség, az OKTH Pest megyei bizottsága és a Magyar Madártani Egyesület börzsönyi helyi csoportja rendezi. Segítséget kapnak többek között a váci munkásőr-parancsnokság- tól és az erdészettől is. A tábor augusztus 6-tól 18-ig tart nyitva. Először felnőttek és egyetemisták voltak a lakói, most az általános iskolások a vendégek, őket a középiskolások követik. — Nagy az érdeklődés — mondja Brellos Tamás, a helyi csoport titkára. Szabó Jenő, a gödi általános iskola tart PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 25., SZERDA Tetaxtekercs, orcát író papírok Fófról Exportra gyártják a tapétát Ä fiatalokat szívesen vériák az üzemkén Főt határában a Győrfi úton az országút mellett egy szép, tiszta, rendes üzem tárul elénk, a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet telephelye. — Hány telephelyen működik a szövetkezet? — kérdeztük Borbély Jenő elnöktől. — Foton, Sülysápon és Nagykarácsonyban. — Milyen munkarészlegekkel? — Műanyag-feldolgozó, do- bozcímkenyomó, gyorsmásoló, papírfeldolgozó, magasnyomtatás, ofszetnyomtatás, kötészet, ívvágó, doboz, karbantartó és építő. Rossz földeken — Mikor alakult meg a szövetkezet? A telephelyek hogyan váltak be? — A szövetkezet 1948-ban alakult tizenöt kisiparossal, Budapesten. A kezdeti munkák kéziragasztású zacskók, papírfeldolgozó-ipari termékek voltak. Huszonhét éve új vezetőség vette át, s ekkor lettem a szövetkezet műszaki vezetője. Üj profillal jelentkeztünk — doboz, lakkozás, könyvkötészeti és címkenyomó — s ez volt az első forradalom. — Eljött az idő egy korszerűbb üzemházépítésére, telephelyre volt szükségünk, hogy előbbre léphessünk, így kerültünk ki Fót- ra. A helyi tanács mezőgazdaságilag hasznosíthatatlaa földterületet adott és megkezdtük az üzemépületek felépítését. s vele együtt a korszerű gépesítést. — így húsz gyenge szociális ellátottságű pincehelyáégben, igen nehéz raktározási és szállítási lehetőségekkel, kedvezőtlen és egészségtelen munkahelyet tudtunk felszámolni. — A budapesti részlegek évről évre folyamatosan felépített üzemcsarnokba költöztek, anélkül, hogy a szövetkezet termelése visszaesett volna. Létrehoztuk a saját építőbrigádjainkat, amelyek nagy részt vállaltak az üzemcsarnok építésében. így mód és lehetőség van arra, hogy a korszerű üzemcsarnokokban új termékek gyártását is el tudjuk végezni. Argói, ispán cég — Hogyan váltak be az új munkák? — Mi készítjük a telextekercset, önátíró papírból, kisebb szériás tekercsekből. Időközben különféle iskolai cikkek — betűtartó, irkatartó, iskolacímke, számolókorong — fűzött és ragasztott, nyomott, vagy nyomatlan dobozok, átíró- és beírókönyvek, szállodaszámlák, műanyag irattartók, s még sok új termék került ki az elmúlt tíz év alatt a fóti üzemünkből. — Az export hogyan alakult? — 1979-ben társasági szerződést kötöttünk a Lignimpex- szel, mód nyílt angol, japán céggel konszignációs raktár ^létesítésére. Az importhelyettesítés 1981-ben jóval meghaladta a 10 millió forintot. — Az anyagi kihatás hogyan alakult? — Az elmúlt tíz évben több mint 120 millió forint értékű beruházás valósult meg, saját forrásból és kivitelezésben, így érthető, a termelés rohamosan emelkedett és vele együtt a nyereség is. A legkorszerűbb technikai gépek kerültek hozzánk — szovjet szedő, nyugatnémet összehordó, amerikai rotációs gép. — A létszám a 70-es évek közepétől meghaladta az 500 főt. A dolgozók többsége ma már a fóti telepen dolgozik, itt állítjuk elő a termelés háromnegyedrészét. Sokan jönnek dolgozni Fótról és környékéről. — Foton az óvodaépítés céljára jelentős összeget utaltunk át a fejlesztési alapból. Ez évre saját siófoki üdülőben nyaralhatnak a dolgozók családjukkal együtt. Rendszeres támogatást kapnak a gyerekeiket egyedül nevelő anyák. így érthető az eredményes működés következtében a tíz év alatt megduplázódott egy főre jutó átlagos havi kereset. Ennek ellenére munkaerőgondokkal küzd a szövetkezet. Márkabolt — Hogyan segítenek ezen? — Az egy üzem — egy iskola keretén belül a fóti Garay általános iskola tanulóinak nyújtunk segítséget. A szocialista brigádok társadalmi segítségnyújtást adnak. Megismertetjük a fiatalokkal üzemünk életét és mindenkor szívesen látjuk üzemeinkben. — A közelebbi és távolabbi célok? — A hazai piac ellátása továbbra is meghatározó. A lakosság jobb ellátása érdekében jpárkabolt létrehozása, ahol termékeinket adjuk közre. A vállalatok bevonásával megvalósított tapétagyártás exportra, kisofszet nyomófólia csomagolása. Elmondhatom, hogy a több mint harminc év alatt sokat léptünk előre, telephelyeink beváltak, de lépést csak akkor tudunk tartani, ha nem adjuk fel a vállalkozási kedvet. Solymosi László Gyermekgyógyászati ügyelet: augusztus 28-án és 29-én dr. Telegdi Ervin. Az ügyeletet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonon lehet hívni. Élmények a táborban Jövőre visszajönnek nára, aki tavaly is vezette a tábort — közbeszól, hogy sokkal több tanuló jelentkezett, mint amennyi hely volt. A tábor lakói neves ornitológusokkal, botanikusokkal találkoznak és közvetlen beszélgetés formájában kapnak választ természetvédelmi kérdéseikre. A második napon, az ébresztő után, kis csoportok indulnak útra, és egy-egy vezető kíséretében ismerkednek az erdővel, a madarakkal, a virágokkal, a bogarakkal, sőt még a Börzsöny-hegység kialakulásának történetével is. — Nem akarunk mi kis tudósokat nevelni, csupán a természetvédelmi szemléletüket szeretnénk helyes irányba terelni és a természeti ismereteiket bővíteni — mondja Brellos Tamás. Közben persze segítünk a börzsönyi tájvédelmi körzet tudományos feldolgozásában is. A múlt évben például Medveczky Zoltán középiskolai tanuló talált rá a kövi rákra, melyet már rég kipusztultnak véltek a Börzsönyben. ★ A gyűrűző sátornál nagy mozgolódás támad, a gyerekek örülnek a tavaly ugyanitt megjelölt és most visszafogott vörösbegynek. Igencsak meglepődnek annak az apró, sárgás tollú madárnak a nevén, amelyet Homoki-Nagy István tart a kezében. Kerti gézének hívják. Többek szeméből azt olvasom ki, hogy most látnak és hallanak először erről a madárról. Itt a madárismereten túl bepillantást kapnak a gyerekek a vonuláskutatás titkaiba, kézbe vehetik a tudományos jelzőgyűrűket és megtanulhatják az adatlapok kitöltését. Közben elkészülnek a csoportok. Én a madármegfigyelőket kísérem. A Bajdázó-tó mellett térünk rá az erdei ösvényre, a fák ágain cinegék ugrálnak, a fa törzsén csuszkákat, harkályokat látni. Nemsokára egy tisztásra érünk, ahol néhány éve fakitermelés volt. Mindenki elhelyezkedik egy fatuskón, és gyönyörködik a panorámában, s közben hallgatja kísérőnk előadását a Börzsöny madárvilágáról- Az erdőn átvágva elérjük a Szénpatakot. Itt megnézzük a vízirigó fészkét, mely a partoldal gyökerei közé van rejtve. A Szélesmező fölött a levegőben egerészölyvek keringenek. Kézről kézre jár a távcső, mindenki látni szeretné a madarakat. Aztán az odutelepre megyünk. A gyerekek néhány odút leemelnek. Az egyikben madárfészek helyet pelét ta- , Iáinak. Nagyon tetszik nekik a kis állat. Jócskán ebédidő van már mire visszaérünk a táborba. Izgalom támad, mert megjelenik egy kígyászölyv. Gyorsan előkerülnek a távcsövek, s mindenki a madarat nézi. Ritka ez errefelé — mondják a vezetők. ★ Németh Erzsébet, Mária- nosztráról öt tanulót hozott magával, neki a madármegfigyelő úton különösen a vízirigó és a pele tetszett. Rhomada Tibor és Bábik Róbert hetedik osztályos tanulóknak a csuszkák ragadták meg a figyelmét, mert a madarak fejjel lefelé is könnyedén kúsztak a fatörzseken. Baranyai Szabolcs Dunakesziről érkezett, ő ma a geodéta csoporttal volt. Érdekes a gránit gyűjtése, a patakban a gőték megfigyelése. Tetszettek a vulkanikus kőzetek és a különféle ércek is — mondja. Arra a kérdésemre, hogy jövőre is eljönnének-e a táborba, egy válasz volt: Igen. Dénes János . ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap)
