Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Hol a kígyó farka? Aki hibázott — az fizessen Lajos Ferenc az „elpusztított” cementeszsákjaival A Váci Napló szerkesztősé­gét felkereste Papp György- né, Lajos Ferencné, Szekula Jánosné, Kalácska Istvánná és Durján József váci lakosok, s elmondták, hogy a Patak­völgyben fekvő kertjeik egy részét a DCM tolólapos gépe feltúrta. A történteknek az első órákban csak egyetlen írásos bizonyítéka volt a kezünkben. Schenk Lajos aláírással (ké­sőbb kiderült, hogy a városi tanács műszaki osztályának előadója), augusztus 5-i dá­tummal egy gyűrött papíron, kézzel írva állt néhány sor. A kövecsemet© „Felhívom szíves figyelmét, hogy a jövő héten a DCM végzi a kötélpálya biztonsági sávvonalának a kiépítését. Ké­rem, hogy a biztonsági sáv­ba (7,5 méter) eső építőanya­got és az első kerítésoszlopot emelje ki.” ' Két ajtó kulcslyukába be­gyűrték a papírosokat, s ez­zel a dolog el volt intézve. Hétvégi házakról lévén szó, a tulajdonosok közül csak egy taláita meg 8-án, vasárnap a papírost, szerdán pedig ment a dózer, s 16 méter szélesen mindent letarolt. Áldozatul es­tek kétéves facsemeték, bur­gonya, paradicsom, paprika, sárgarépa, kerítés, 25 mázsa gondosan összerakott cement, 3 köbméter kavics, mész. A helyszín csatatér. Egy kis körtecsemete még kapasz­kodik a földbe, zúzott törzsén barna papíron szöveg: ,,Ha lehet, szíveskedjenek meg­hagyni a kis fát. ősszel átül­tetjük. Köszönjük.” A cement­zsákok szétszakadva, földdel keverve, egy kerítésoszlopnak a csúcsa látszik ki a földből, a szőlőtövek kitekeredve fonnyadnak. Az elkeseredett lakók ásó­val, kapával próbálják rendez- zi a terepet. Durján József mutatja a megosztási vázraj­zot, amely 1981. július hó 9-én kelteződött. A térkép szerint a kötélpálya védősávja 14 mé­ter. Szekula Jánosék előtt a dózer 20, másutt 16 méter szé­lesen pusztított. A termőtalaj megközelítőleg 35—40 centi­méter rétege leborotválva. Furcsa, hogy egy jókora, építé­si maradványokat tartalmazó szemétkupac éppen középen érintetlen. Héromnepos nyomozás Elsőnek az ötsoros cédula aláíróját keresem meg. — Igen. én is mondtam a gépkezelőnek, hogy takarítson el mindent. Felszólítottuk a tulajdonosokat, hogy rakják el a holmiiaikat a kötélpálya védősávjából. — Ezt a kulcslyukba dugott panirt nevezi ön felszólítás­nak? — Ez nem az én dolgom. Halló! DCM? Dr. Holma Gé­za jogtanácsost keresem. — Bozsó Ilona beszél. A jogtanácsos elvtárs szabadsá­gon van augusztus 23-ig. Ad­dig jogi ügyekben senki nem tud dönteni. Sáros Bálint, a DCM osz­tályvpzetője: — Én nem is hallottam az esetről. Szabadságon voltam, úgy tudom, újsághirdetést ad­tunk fel a kötélpálya védősáv- jának tisztításáról. — De igazolható módon — tértirevényesen vaov niánlott levélben — értesítették-? a tulajdonosokat az akcióról? — Erről nem vagyok meg- győződye. kérem. — És mit szól a történtek­hez? — A kárt meg kell téríteni. Schenk Lajossal volt a kol­légája S. Pál Péter is. — Minket azért küldtek oda hogv rendet csináltunk. Aki engedély nélkül kisajátított területet művelésbe vesz. rá­épít.. vagy ott valamit tárol, magára vessen. Scheck Lajos­sal pavütt támogattuk a gép­kezelőt abban, hogy tisztítsa meg a védősávot. K?rr?l iár A DCM levele a város! ta­nácsnak 1982. július ötödikén Résziét: ..Az anyagszállító kő- félpályánk biztonsági sáv járni kapcsolatban gondjaink van­nak. melyeket egyes helyeken a sávval határos földtulajdo­nosok okoznak azzal, hogy a biztonsági sáv egyes részeit önkényesen és törvényellene­sen elfoglalták, beművelték.” A tanács azt válaszolja, hogy a birtoksértők nevét adja meg a DCM, mert ismeretlen sze­mélyek ellen eljárni nem tud­nak. Hozzá kell tenni, hogy a járási földhivatalt is megke­reste az üzem, s kérte a bir­toksértők adatait. A földhiva­tal az 50 635/1982. számú le­velében közli a gyárral, hogy „kapacitás hiánya miatt a DCM által kért adatokat nem tudják megadni.” Idézet a DCM egy másik le­veléből, amelyet a városi ta­nácsnak írt 3181-es szám alatt. „Az anyagszállító kötélpálya ez év nyarán nagyjavításra kerül. Ezen munkálat jellege miatt a sáv teljes terjedelmé­nek igénybevételével, és a benne lévő növényzet, külön­böző létesítmények (például kerítés, melegágy, bódé stb.) károsodásával jár. Az ebből eredő nézeteltéréseket és kö­vetkezményeket szeretnénk el­kerülni, erre mód azonban csak akkor van, ha a bizton­sági sáv teljes mértékben sza­baddá válik. Kérjük a tisztelt cím (városi tanács) szíves in­tézkedését.” A gyár tehát számolt a né­zeteltérésekkel, Csakhogy ezek elkerülési módja épp a DCM igazgatási osztályának kezében lehetett volna. De még ne vágjunk az események elébe. Idézzünk kronológiai sorrendben egy-két véleményt. Bizonyíthatóan Papp József, az MSZMP váci Bizottságának első titká­ra. Ilyet nem lehet csinálni. Az okozott kárt meg kell té­ríteni. Pintér Sándor, a Cement- és Mészművek váci gyárának igazgatója. — Ha valakinek kárt okoz­tunk, megtérítjük. Néhány mondatot idézünk dr. Monori Balázsnak, a váci tanács végrehajtó bizottsága titkárának Pintér Sándorhoz írt leveléből. „A bejelentésben foglalt problémák már hosszú évek óta fennállnak (a birtoksértés ténye). A helyzet az, hogy a gyár ezt az állapotot hosszú idő óta eltűri, és annak meg­változtatására kellő intézkedé­seket nem tett. A megbeszélés során az is kiderült, hogy va­lószínű: a kötélpálya védősáv- jának megfelelő jogi rendezé­sére és birtokbavételére a ki­sajátítást követően nem került sor. Így az érintett tulajdono­sok, illetve azok jogutódjai kellő és bizonyítható módon nem értesültek arról, hogy a kisajátítás után milyen köte­lezettségeik vannak." A vszb-titkár az ügy rende­zésére javasolja, hogy a DCM igazgatási osztálya és jogászai kutassák fel, kik sértik a vál­lalat tevékenységét. Szerezze­nek be olyan térképet, amely ehhez a munkához megfelelő. Mindenekelőtt azonban a vál­lalat maga is szólítsa fel a használat megszüntetésére azokat, akik a biztonsági sáv­ban mezőgazdasági munkát végeznek. A levélben még ez áll: „Biztos vagyok benne, hogy a használat nehezen lesz meg­szüntethető, mert már több mint két évtizede eltűrt, il­letve megengedett állapot megváltoztatásáról van szó. S ennek a helyzetnek a megvál­toztatására a vállalat koráb­ban megfelelő és hatékony in­tézkedéseket sajnos nem tett.” A birtokos jogalapját te­kintve itt nincs vita. Azok. akik a sávba merészkedtek, jogalap nélküli birtokosok. A panaszosok azonban azt is ál­lítják, hogy a térképeken je­lölt 14 méteres sávot érintet­lenül hagyták. Általában azonban csak az okozott kár megtérítését követelik; Teljes joggal. Jóleső érzés volt hal­lani, hogy az első számú ve­zetők ebben egyetértettek ve­lünk és a szerkesztőséggel. Szomorú az, hogy a tanács két dolgozója, alaposan túl­lépve a hatáskörét, olyan do­logra biztatta a gyalugép ve­zetőjét, mely egy választás út­ján született népképviseleti szervtől idegen. Még elkese­rítőbb, hogy egy olyan or­szágos hírű gyár néhány ille­tékese nem tudja vagy nem akarja tudni (a tanácsi figyel­meztetés ellenére sem), fel kell szólítani, határidőt kell szabni, pláne húszéves mu­lasztás megszüntetésének ese­tében. Vicsotka Mihály Hírlap, csomag Visszaköltöztek A váci központi postaépület felújításának befejezésével végleges helyére került a cso­magfelvétel és a hírlaposz­tály. Az átépítés alatt a csomag- felvételt a központi épületből a belső udvaron levő ideigle­nesen elhelyezett faházba kel­lett költöztetni, ahol szűkös körülmények között dolgoztak a postai alkalmazottak. Az új helyet az épület Beloiannisz utcai oldalon levő I. számú kapun át lehet megközelíteni. A felvétel ideje: reggel nyolc óifitól délután hat óráig. A hírlaposztály az átépítés ideje alatt szintén ideiglenes helyen, a Március 15. téren, egy lebontásra váró épület­ben dolgozott. Innét költözött vissza a posta központi épü­letébe. így az osztályt a Marx téri oldalon levő III. számú kapun át lehet megközelíteni. Félfogadás hétfőtől péntekig reggel nyolc órától délután négy óráig tart. M. Gy. Kora reggel kisvonattal ér­kezem Királyrétre, és elindu­lok a második alkalommal megnyílt börzsönyi természet- védelmi tábor felé. A Bajdá- zó-tó vize már napfényben csillog, a tőkés récék kíván­csian úsznak felém a parthoz. Nem zavartatják magukat, megszokták már a kiránduló­kat. Beljebb, kis mesterséges szigeten, barnás színű sirály üldögél. Később a táborban tudom meg, hogy ezt a fiatal ezüst sirályt, mely nem fész­kel hazánkban, Nagymarosról érkező gyerekek hozták ma­gukkal. A Dunán fogták, nem tud repülni, de egyelőre jól érzi itt magát, és remélik, fel­erősödik annyira, hogy el tud szállni. ★ A börzsönyi természetvédel­mi tábort a váci járási úttö­rőelnökség, az OKTH Pest me­gyei bizottsága és a Magyar Madártani Egyesület börzsönyi helyi csoportja rendezi. Segít­séget kapnak többek között a váci munkásőr-parancsnokság- tól és az erdészettől is. A tá­bor augusztus 6-tól 18-ig tart nyitva. Először felnőttek és egyetemisták voltak a lakói, most az általános iskolások a vendégek, őket a középiskolá­sok követik. — Nagy az érdeklődés — mondja Brellos Tamás, a he­lyi csoport titkára. Szabó Je­nő, a gödi általános iskola ta­rt PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 25., SZERDA Tetaxtekercs, orcát író papírok Fófról Exportra gyártják a tapétát Ä fiatalokat szívesen vériák az üzemkén Főt határában a Győrfi úton az országút mellett egy szép, tiszta, rendes üzem tárul elénk, a Papírfeldolgozó Ipari Szövetkezet telephelye. — Hány telephelyen műkö­dik a szövetkezet? — kérdez­tük Borbély Jenő elnöktől. — Foton, Sülysápon és Nagykarácsonyban. — Milyen munkarészlegek­kel? — Műanyag-feldolgozó, do- bozcímkenyomó, gyorsmásoló, papírfeldolgozó, magasnyomta­tás, ofszetnyomtatás, kötészet, ívvágó, doboz, karbantartó és építő. Rossz földeken — Mikor alakult meg a szö­vetkezet? A telephelyek ho­gyan váltak be? — A szövetkezet 1948-ban alakult tizenöt kisiparossal, Budapesten. A kezdeti mun­kák kéziragasztású zacskók, papírfeldolgozó-ipari termékek voltak. Huszonhét éve új ve­zetőség vette át, s ekkor let­tem a szövetkezet műszaki ve­zetője. Üj profillal jelentkez­tünk — doboz, lakkozás, könyvkötészeti és címkenyomó — s ez volt az első forrada­lom. — Eljött az idő egy korsze­rűbb üzemházépítésére, te­lephelyre volt szükségünk, hogy előbbre léphessünk, így kerültünk ki Fót- ra. A helyi tanács mezőgaz­daságilag hasznosíthatatlaa földterületet adott és meg­kezdtük az üzemépületek fel­építését. s vele együtt a kor­szerű gépesítést. — így húsz gyenge szociális ellátottságű pincehelyáégben, igen nehéz raktározási és szál­lítási lehetőségekkel, kedve­zőtlen és egészségtelen mun­kahelyet tudtunk felszámolni. — A budapesti részlegek év­ről évre folyamatosan felépí­tett üzemcsarnokba költöztek, anélkül, hogy a szövetkezet termelése visszaesett volna. Létrehoztuk a saját építőbri­gádjainkat, amelyek nagy részt vállaltak az üzemcsar­nok építésében. így mód és le­hetőség van arra, hogy a kor­szerű üzemcsarnokokban új termékek gyártását is el tud­juk végezni. Argói, ispán cég — Hogyan váltak be az új munkák? — Mi készítjük a telexte­kercset, önátíró papírból, ki­sebb szériás tekercsekből. Idő­közben különféle iskolai cik­kek — betűtartó, irkatartó, is­kolacímke, számolókorong — fűzött és ragasztott, nyomott, vagy nyomatlan dobozok, át­író- és beírókönyvek, szálloda­számlák, műanyag irattartók, s még sok új termék került ki az elmúlt tíz év alatt a fóti üzemünkből. — Az export hogyan ala­kult? — 1979-ben társasági szer­ződést kötöttünk a Lignimpex- szel, mód nyílt angol, japán céggel konszignációs raktár ^lé­tesítésére. Az importhelyet­tesítés 1981-ben jóval megha­ladta a 10 millió forintot. — Az anyagi kihatás hogyan alakult? — Az elmúlt tíz évben több mint 120 millió forint értékű beruházás valósult meg, saját forrásból és kivitelezésben, így érthető, a termelés roha­mosan emelkedett és vele együtt a nyereség is. A leg­korszerűbb technikai gépek kerültek hozzánk — szovjet szedő, nyugatnémet összehor­dó, amerikai rotációs gép. — A létszám a 70-es évek közepétől meghaladta az 500 főt. A dolgozók többsége ma már a fóti telepen dolgozik, itt állítjuk elő a termelés há­romnegyedrészét. Sokan jön­nek dolgozni Fótról és környé­kéről. — Foton az óvodaépítés cél­jára jelentős összeget utaltunk át a fejlesztési alapból. Ez év­re saját siófoki üdülőben nya­ralhatnak a dolgozók család­jukkal együtt. Rendszeres tá­mogatást kapnak a gyerekei­ket egyedül nevelő anyák. így érthető az eredményes műkö­dés következtében a tíz év alatt megduplázódott egy fő­re jutó átlagos havi kereset. Ennek ellenére munkaerőgon­dokkal küzd a szövetkezet. Márkabolt — Hogyan segítenek ezen? — Az egy üzem — egy iskola keretén belül a fóti Garay ál­talános iskola tanulóinak nyújtunk segítséget. A szocia­lista brigádok társadalmi se­gítségnyújtást adnak. Megis­mertetjük a fiatalokkal üze­münk életét és mindenkor szívesen látjuk üzemeinkben. — A közelebbi és távolabbi célok? — A hazai piac ellátása to­vábbra is meghatározó. A la­kosság jobb ellátása érdeké­ben jpárkabolt létrehozása, ahol termékeinket adjuk köz­re. A vállalatok bevonásával megvalósított tapétagyártás exportra, kisofszet nyomófólia csomagolása. Elmondhatom, hogy a több mint harminc év alatt sokat léptünk előre, telephelyeink beváltak, de lépést csak akkor tudunk tartani, ha nem adjuk fel a vállalkozási kedvet. Solymosi László Gyermekgyógyászati ügye­let: augusztus 28-án és 29-én dr. Telegdi Ervin. Az ügyele­tet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.), a 11-525-ös telefonon lehet hívni. Élmények a táborban Jövőre visszajönnek nára, aki tavaly is vezette a tábort — közbeszól, hogy sok­kal több tanuló jelentkezett, mint amennyi hely volt. A tábor lakói neves ornito­lógusokkal, botanikusokkal ta­lálkoznak és közvetlen beszél­getés formájában kapnak vá­laszt természetvédelmi kérdé­seikre. A második napon, az ébresztő után, kis csoportok indulnak útra, és egy-egy ve­zető kíséretében ismerkednek az erdővel, a madarakkal, a virágokkal, a bogarakkal, sőt még a Börzsöny-hegység ki­alakulásának történetével is. — Nem akarunk mi kis tu­dósokat nevelni, csupán a ter­mészetvédelmi szemléletüket szeretnénk helyes irányba te­relni és a természeti ismere­teiket bővíteni — mondja Brellos Tamás. Közben persze segítünk a börzsönyi tájvédel­mi körzet tudományos fel­dolgozásában is. A múlt év­ben például Medveczky Zoltán középiskolai tanuló talált rá a kövi rákra, melyet már rég kipusztultnak véltek a Bör­zsönyben. ★ A gyűrűző sátornál nagy mozgolódás támad, a gyere­kek örülnek a tavaly ugyanitt megjelölt és most visszafogott vörösbegynek. Igencsak meg­lepődnek annak az apró, sár­gás tollú madárnak a nevén, amelyet Homoki-Nagy István tart a kezében. Kerti gézének hívják. Többek szeméből azt olvasom ki, hogy most látnak és hallanak először erről a madárról. Itt a madárismere­ten túl bepillantást kapnak a gyerekek a vonuláskutatás tit­kaiba, kézbe vehetik a tudo­mányos jelzőgyűrűket és meg­tanulhatják az adatlapok ki­töltését. Közben elkészülnek a cso­portok. Én a madármegfigye­lőket kísérem. A Bajdázó-tó mellett térünk rá az erdei ös­vényre, a fák ágain cinegék ugrálnak, a fa törzsén csusz­kákat, harkályokat látni. Nem­sokára egy tisztásra érünk, ahol néhány éve fakitermelés volt. Mindenki elhelyezkedik egy fatuskón, és gyönyörködik a panorámában, s közben hall­gatja kísérőnk előadását a Börzsöny madárvilágáról- Az erdőn átvágva elérjük a Szén­patakot. Itt megnézzük a vízi­rigó fészkét, mely a partoldal gyökerei közé van rejtve. A Szélesmező fölött a leve­gőben egerészölyvek keringe­nek. Kézről kézre jár a távcső, mindenki látni szeretné a ma­darakat. Aztán az odutelepre megyünk. A gyerekek néhány odút leemelnek. Az egyikben madárfészek helyet pelét ta- , Iáinak. Nagyon tetszik nekik a kis állat. Jócskán ebédidő van már mire visszaérünk a táborba. Izgalom támad, mert megjelenik egy kígyászölyv. Gyorsan előkerülnek a táv­csövek, s mindenki a madarat nézi. Ritka ez errefelé — mondják a vezetők. ★ Németh Erzsébet, Mária- nosztráról öt tanulót hozott magával, neki a madármegfi­gyelő úton különösen a víziri­gó és a pele tetszett. Rhomada Tibor és Bábik Róbert hetedik osztályos tanulóknak a csusz­kák ragadták meg a figyelmét, mert a madarak fejjel lefelé is könnyedén kúsztak a fatör­zseken. Baranyai Szabolcs Dunakesziről érkezett, ő ma a geodéta csoporttal volt. Érde­kes a gránit gyűjtése, a patak­ban a gőték megfigyelése. Tet­szettek a vulkanikus kőzetek és a különféle ércek is — mondja. Arra a kérdésemre, hogy jövőre is eljönnének-e a tá­borba, egy válasz volt: Igen. Dénes János . ISSN 0133—2739 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents