Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

Nyársapáti tervek Bővítik a szolgáltatást Műszaki cikkeket is gyártanak — Milyen eredményekkel büszkélkedhet a nyársapá­ti Haladás Tsz ipari ágazatá­nak gumiüzeme? — kérdez­tük Opra László üzemvezető­től. — Az első félévi árbevételi tervünket már az ötödik hó­nap végére teljesítettük — vá­f- Milyen termékeket gyár­tanak? — Műszaki gumiárukat. Mintegy húsz termékcsalád tartozik a profilunkba, s csaknem négyezerféle termé­ket gyártunk. — Fejlesztik-e a közeljövő­ben a gumiüzemet? laszolta. — Ez természetesen nemcsak a kollektíván múlt, ugyanis a gumiüzem szolgál­tató jellegű, megrendelésre dolgozunk. Volt elegendő meg­rendelésünk, s igyekeztünk, hogy minél előbb teljesítsük azokat. — Reméljük, hogy még az idén megérkezik az a két fröccsgép, amelyeket meg­rendeltünk. Ezeken újabb ter­mékféleségeket gyártunk majd, elsősorban gumiárukat, de tervezzük, hogy a későbbiek­ben esetleg műanyagtermé­kekkel is foglalkozunk majd. Szép a kukorica Másodtretés A másodvetések időszaka van, eszerint munkálkodnak szerte a ceglédi járásban, a közös gazdaságok földjein. Fő­ként takarmánynövényt vet­nek, ami ősz végéig betakarít­ható és szükséges a jószágtar- íishoz. Kukoricából az idén jó termés Ígérkezik, időben kapott csapadékot a növény. Betakarításához ismét szerve­zetten felkészülnek. A ceglédi városi tanács épü­letében, hivatali helyiségében fogadóórát tart augusztus 25- én, szerdán reggel 8 órától déli 12 óráig Sárik Jánosné tanácselnök-helyettes. Paha párna a tiszta leikissmeret Család, régimódi büszkeséggel Minden hasonlat olyan, mint a vékonylta bot, tá­masznak támasz, de ráne- hezkedni nem szabad, mert roppan egyet és vége. Hes- segetem tehát a fölkínálko­zó képes beszédet, almáról és fájáról, apáról és fiúról, fiókáit óvó, majd visszavá­ró anyáról, a család adta példa vonzerejéről. Szóvi­rágok színes csokra helyett elég az egy szál tény: há­rom fiukból munkást nevelt a munkás anya és apa. Ösztönösen alkotott Túlzottan csinos lakásbelső ez ahhoz, hogy ifjú író éjfeke­tében fürdetett művének szín­tere legyen, ám ahhoz meg hétköznapján viseltes, hogy a fontos külföldi vendéget kísé­rő tévések itt örökítsék meg az igy él egy magyar munkáscsa­lád című enteriőrt. Olyan te­hát ennek az Arany János ut­cai háznak a belseje itt Duna- harasztin, mint sok-sok tízezer otthonnak az országban; mun­kabérből, évek alatt berende­zett. A tizenegyszer-tizenegy méteres kockaházban Hidas Gábor és felesége három fiút nevelt fel, örömök és gondok örökös keveredése közepette, hol könnyebben, hol nehezeb­ben. Ma így fest a családi tab­ló: az apa ötvenhét éves, mű­szerész a Pestvidéki Gépgyár­ban; az anya gépmunkás a Cse­pel Autógyárban, ötvennégy éves; Béla harmincegy, hegesz­tő a MAHART helybéli hajó­javító üzemében; Károly beál­lító lakatos az autógyárban, huszonkilenc esztendős; ifjabb Gábor huszonnyolc, s ő a macs­kaköröm, azaz az idézőjel — mint nagy hahotával mondja két bátyja —, mivel mint édes­apjuk, ő is műszerész, ő is a gépgyárban. Csupán a kedvemért ülték körül az asztalt, mindhárom fiú már a maga felelősségének hordozója, feleségük, gyerekük van, összesen öt csöppség, ám — az apák mondják hamisan komor képpel — micsoda ügyetlen húzása a sorsnak, hogy mind az öt: leány...! Menjetek már — mérgelődik anyjuk, aki természetesen fényképeket szed elő, úgy mu­tatja be az öt unokát, akik miatt jövőre kénytelen lesz nyugdíjba menni, mert annyi a teendő, őrzendő körülöttük. Bánja? Igen is, nem is, mert tizenhat esztendős kora óta dolgozik, megszülte, nevelte a három fiút, emberével fölépí­tették eközben a házat, sírt és nevetett, mosott éjjel és ké­szített százhúsz gombócot va­sárnap, dugdosott óvatoskodva némi zsebpénzkiegészítést a fiainak, amit a kosztpénzből — mi másból?! — csipegetett le, fedezte kegyes füllentésekkel a serkenő szakállú kamaszok első randevúit; példát adott szeretet és szigorúság ötvözésé­nek mindennapos hogyanjából, bár soha nem forgatta e kü­lönleges művészet könyveit, ösztönösen alkotott. Mást, másként az apa sem tett, az értelem és az érzelem diktálta utakra terelte fiait, igaz — ma elismerik, nem ok nélkül —, ez a terelés némely­kor szó szerint, fizikai valósá­gában értendő, hiszen akadt rá példa — mély csönd födi, ki­nél — a kocsmától hazáig egyengette az ifjút az apa, mert a gyerkőcnek olyan nagy kedve volt, amit csak a kor­sók földhöz csapkodásával tu­dott kifejezni... Ma vissza­nézve gyerekes csínyek az ak­kori■ nagy ügyek, megértett igazságok az akkori veszeke­dések, viták, szülők és gyer­mekek, fiú és fiú közötti ösz- szetűzések, ám az akkor és a most föl nem cserélhető múlt és jelen, azaz a visszatekintés nem másítja meg a történte­ket, csupán átszínezi azokat könnyedebb árnyalatú pasztel- lekre. Felelet kellene arra a még föl sem tett kérdésre itt, a szekrényfal, a két ablak, az aj­tó, az olajkályha határolta szo­babelsőben, milyen volt, mi­lyen lehetett ez a szobabelső tíz, tizenöt, húsz esztendeje? Nem tárgyaiban, hanem lég­körében, nem dologi értékei­ben, hanem erkölcsi javaiban megtestesülve e belső bizonyá­ra szigorú volt, következetesen egyértelmű. Tévednék? A há­rom fiú — a három felnőtt férfi! —, kamaszos félszegség- gel pislog az apjára, míg egy­más szájából véve ki a szót arról beszélnek, milyen nagy nevetések és bőgősek kerítet­ték, körítették kissrác koru­kat, mert ugyan idős Gábor — Béla szavaival élve —, ben­ne volt minden jó csibészség- ben; ám pontosan tudta, mi­kor álljon meg a menet, mikor minek van itt az ideje. Lehet, hogy a csibészségek is kötelékek? A négy kísértet, aki fölbukkan a mama előtt, aki a sötét utcán a délutános műszakból igyekszik haza ... Hidasné szíve szerint kioszta­ná még most is az akkor visz- szafogott pofonokat, de csak nevet, megadóan, mint aki azt mondja, bolond embernek bo­londok a fiai, mert hát nem bolond az, aki ilyesmire ké­pes?! S mennyi más bolond­ságra! Tökből sütött fasírtra a cimboráknak — ilyet még nem ettetek, dióval etetett pulyka ez! —, rossz hordóból összeügyeskedett óriáskerékre az udvaron, s rettenetes pofo­nokra, ha engedély nélkül ment be valamelyik kölök a műhelybe, azaz apjuk műhely­nek kinevezett sufnijába, ahol huszonhét esztendeje minden szerszámnak ugyanott van a helye, ahol apjuk — ifjú Gá­bor szerint — azt is észreve­szi, ha valaki engedély nélkül lélegzett valamelyik fúrószár­ra. Nem szokványos rangsor Lehet, hogy a nagy szavak, a hevületes hegyibeszédek he­lyett, sokkal inkább a megfog­ható példák, a betartott és ezért joggal betartani kívánt egyszerű erkölcsi mércék ne­velnek, mint amilyen a követ­kezetesség, a rendszeretet, az eszközök — a kétkezi ember meghosszabbított karjai! — megbecsülése, a tisztes mun­ka és a trehány munka meg­különböztetése?! Hidas Gábor tanonc volt, de fiainak nem mutatta fel azokból az évek­ből azt, amit fájdalmasan el­és megszenvedett, ám annál inkább eléjük állította min­den mesterség tisztességét, minden munka fontosságát, minden mozzanat összeillesz­tésének lehetőségét. Nem egy szakmáról beszélt, hanem egy életről; nem egy pályáról, ha­nem a pályáról, amelyet az ember megtehet; nem akart ő munkást faragni a gyerekei­ből, csupán annyit tett, mint tett, tesz a kertjében, a dud- vát szedi ki a nemes növények közül, ez utóbbiak hadd növe­kedjenek kedvükre, ám sejt­jeik, molekuláik parancsai szerint. Most már meg kell kérdez­nem, miért lettek munkások mindhárman. Béla: Tetszett, hogy amit apám csinál, ott nincs mese, az nem vagy ilyen, vagy olyan, hanem az, ami. Károly: Mindig is az érdekelt, amit én csináltam meg. Ifjabb Gábor: Apám bevitt a gyárba nyári szünidőben küldöncnek, de két nap múlva már sorozat­ban botrányaim voltak, mert lelógtam hozzá a műhelybe, nézhessem, mit csinálnak. Válaszok? Bizonyos, hogy egy szociográfiai mélyinterjú készítője aligha elégedne meg ilyen feleletekkel, ám föltéte­lezem, a Hidas fiúk is aligha ülnének le engedelmesen ilyen interjúra, mert beszélgetni ők szívesen beszélgetnek, de a fölös kérdezősködést nehezen állják. Az enyémet is. A kel­letlen válaszokból szinte süt a férfiszemérem, amikor több­ször is visszakanyarodik tuda­kozódásom édesanyjuk* édes­apjuk életének példájára, arra, hogy ösztönösen avagy tuda­tosan követték-e ezt a mintát, akartak-e más foglalkozást, pályát, ha ismét választhatná­nak, mihez kezdenének? A kérdésekkel, az ilyen gondola­tokkal, nem tudnak mihez kezdeni, bár lehet, éppen azért furcsa nekik, mert másoknak, sokaknak nem az, hiszen ta­núi, szenvedői — nyertesei? — brigádok szétugrásának, meg­szokott munkatársak, al- és kisfőnökök távozásának; ők maradnak, mindhárman az első munkahelyükön vannak ma is. Elégedettek?. Életkoruk a biztosíték rá, hogy nem lehet­nek azok. önálló, saját háza Bélának van — családi és bri­gád kalákában épült! —, Ká- rolyéknak házrésze, ifjabb Gá- boréknak szoba, konyha a fe­leség szüleinél. Van azután adósság, OTP-részlet, van tv mindenütt, de nincsen ifjabb Gáboréknak külön hűtőszek­rénye — elpusztultok nélküle, így Hidasné —, a három fiú egyikének sincsen motorja, ko­csija — Hidas Gábor: No, öt­venéves voltam, amikor a Tra­bantot megvettük —; van és nincs újmódi felelgetőse ez, tükre igényeknek és valós szükségleteknek, óhajoknak és céloknak. Tükre lenne azon­ban a mind többet birtokolni akaró embernek is? Nem hiszem. A három Hi­das fiú ugyanis nem szokvá­nyosán rangsorol, nekik a leg­fontosabb: a családban min­denki egészséges legyen; ne legyen olyan helyzet, hogy bármelyiküket is költözni kényszerítsék a körülmények, maradjanak mindannyian Ha- rasztin; apa és anya sokáig éljen... Ez a rangsor sok mindent elmond gondolkodásmódról, összetartozásról, anélkül, hogy bárki is nagy szavakat hasz­nálna, bizonykodna vagy eskü- dözne a család adta indíttatás meghatározó erejéről, erejére, mások fontosságára, az emberi kapcsolatok minden egyebet megelőző értékeire. Nem stí­lusos ilyen körben az esküdö- zés. a bizonykodás; itt a té­nyeknek, a tapasztalatoknak hisznek. Ezért, hogy bár ap­juk, anyjuk tagja a pártnak, a három fiú közül Károly kö­A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROS! KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 24., KEDD Októbertől áprilisig tart a csúcsidő. Ekkor több tízezer tonna fűtőolajat szállítanak ki vette csak őket ebben is, a másik kettő még nem, mert maguk akarják megszenvedni, megörvendeni az ott a helyem fölismerését vagy elmaradását, s a két szülő egyszer sem kér­dezte, miért, miért nem. ön­állóság? Avagy függésnek és függetlenségnek olyan bonyo­lult rendszere, amelyet földe­ríteni csak nagy tehetségű pszichológus lenne képes, s valójában ez a függés-függet­lenségi rendszer ad magyará­zatot minden másra, nevelke­désükre, neveltetésükre, sor­suk eddigi menetére? Nem lepi meg őket a köz­lés, mennyire kivételek nap­jainkban, hiszen a mobilitás divatfogalma szerint nekik nem lett volna szabad a mun­káspályát választaniuk, pon­tosabban csak a háromból egynek, mert akkor rendben lenne a statisztikai átlag, ám szerencsére, • a Hidas család nem sok ügyet vetett a sta­tisztikai átlagokra; régimódi büszkeséggel világítottak meg egy lehetséges magatartást. Egy lehetséges, mi több, szük­séges magatartást, ugyanis — amint a családregényekben, a valóságos életben is beleszól az egyéni sorsokba a történe­lem — a munkásosztálvhoz tartozó aktív keresők számá­nak csökkenését, ami folya­matként már megkezdődött, sokan hajlamosak úgy értel­mezni, értékelni, mint hurrát követelő nagyszerű vívmányt, mint olyan folyamatot, ameiy- nek nem szabad medret for­málni, hanem fusson, kanya­rogjon kedve, sodra szerint. Egy örökségem van tőle Ha a három Hidas fiú nem lett volna munkás... ha az úrhatnámság és nem a társa­dalom tényleges szükségletei diktálnák a foglalkoztatási szerkezetet, akkor... Akkor nagy bajban volnánk. Akkor nagy bajban len­nénk. Mert: csökken a munkás- osztályhoz tartozó aktív kere­sők létszáma. Ámde: 1980-ban 2 887 000 főt tett ki táboruk. Az elemzések szerint 1990-ben 2 840 000, 2000-ben pedig 2 780 000 lesz a számuk. Azaz a bűvösnek tartott ezredfordu­lón is az aktív keresőknek még mindig az ötvennégy százaléka a munkásosztályhoz tartozik, tehát minden százból ötven­négy kenyérkeresőnek így jut feladat, így fogalmazódik uta­sítás, ilyen módon fizetnek bért. Mit mondott Hidas Gábor búcsúzáskor a kerítéskapunál? Azt: Biztos, sok mindenről le­maradtunk. de mi nem tud­tunk másként élni, csak így. Mit mondott Hidas Gábor- né búcsúzáskor, már a kocsi­ablakon behajolva? Azt: Né­kem a nagyanyámtól egy örökségem van, mert olyan szegény asszony volt, egy szentkép. Annak a hátuljára valaki azt írta föl néki, mert ő sem írni, sem olvasni nem tu­dott. hogy puha párna a tiszta lelkiismeret. Mi csak ezt akar­tuk. Csak? Uramisten! Csak? Hiszen ez minden! — Mészáros Ottó A feni! cikket, amely techni­kai okokból augusztus 20-i szá­munkban befejező része nélkül jelent meg. most teljes terje­delemben közöltük. az ÁFOR tankautótöltő ceglédi telepéről. Ilyenkor viszont ke­vesebb a munka. A telep veze­tője, Fehér Mihály is mondja, jó lenne, ha a kipzületek és a lakosság ilyenkor rendelnék meg a fűtőanyagot tartályaik feltöltésére. így el lehetne ke­rülni, hogy a téli hónapokban a gépkocsivezetők 14—15 órát talpon legyenek. Már csak azért is érdemes lenne meg­tenni, mert a közületek ebben az időszakban olcsóbban vehe­tik ezt a fűtőanyagot. Választékbővítés A forgalom csökkenni lát­szik, 1980-ban még 149 ezer, 1981-ben már csak 126 ezer tonna energiahordozó került ki a telepről. Ez éves viszony­latban nagyon vegyes elosztá­sú. Nyáron 200—400. de té­len 600 tonnás forgalom is elő­fordul naponta. Ügyelnek a mi­nőségre. Saját laboratórium­mal rendelkeznek: melyben a benzin és gázolaj lobbanás­pontját, fajsúlyát mérik és desztillálnak. Terveik között szerepel a felszerelés kiegé­szítése. korszerűsítése. — Az sem kedvező, ha aránylag közel vannak egy­máshoz az ÁFOR-télepek — mondotta Fehér Mihály. — Gyakorlatilag kicsi a vonzás- körzet. A kecskeméti a mi tevékenységünket jelentős mértékben befolyásolja, annak ellenére, hogy például a 86-os oktánszámú benzint oda is mi szállítjuk. Munkát viszont ad­ni kell 65 emberünknek, ezért került sor a választék bővíté­sére. A folttisztító, lakk- és mosóbenzin árusítása után most már hordós petróleumot és 30 kilogrammos zsákban csomagolva bitument is forgal­mazunk. Felfrissül a fáradtolaj — Az egyéni megrendelőkön kívül el kellett látnunk a ku­takat is. Gépkocsivezető kol­lektívánk szinte erőn felül tel­jesített. Az ügyviteli dolgozók­nál abban a nagy hajtásban sem emelkedett a hibaszázalék. Továbbra is pontosan végezték munkájukat. Ebben a csoport vezetőjének, Kolya Miklósáé­nak nagy szerepe vo/t. Említést érdemel, hogy a ku­taknál az áremelés után is nagy maradt a háztartási fűtő­olaj forgalma. A benzinnél túl nagy felfutást nem észleltek. — A tartályok feltöltése az előzetesen kialakított program szerint történik. Ebben az idő­szakban volt olyan is, ami­kor naponta kétszer kellett betárolnunk. — Országos mozgalom a fá­radt olaj begyűjtése, hogy ez a drága anyag felújítás után is­mét forgalomba kerülhessen. — Milyen a járműveik mű­szaki állapota? — Saját javítóműhellyel rendelkezünk, melynek vezető­je egyben az ÁFOR egyik igen jó anyagbeszerzője, Zakar Jó­zsef. Így a legkülönlegesebb al­katrészekhez is hozzájutunk. Tevékenyek a városért A telep biztonságát a tmk- műhely szavatolja. Diós József műszakvezető vezetésével el­végzik a tervszerű megelőző karbantartásokat, valamint ki­javítják a töltőállomásokon je­lentkező hibákat is. — összeforrott a munkáskol­lektíva, a dolgozók többsége törzsgárdatag. A társadalmi megmozdulásokban kiveszik részüket. A telepen három aranykoszorús szocialista bri­gád tevékenykedik. tavaly egyikük elnyerte Az év kiváló brigádja címet is. Kommunista műszakokon, melyeket csúcs- időszakban tarthatunk, teljes a részvétel. Akik itt dolgoznak, nem csak a vállalat érdekében, hanem a városban is vállalnak társadalmi munkát, s annak legjobb tudásuk szerint eleget is tesznek. Ungurcán László KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö- szünetet mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen ió férjem, édes­apánk, nagyapánk" és dédapánk, ID. BORSOS KÁLMÁN temetésén részt vettek, őt utolsó útjára elkí­sérték, sírjára a megemelékczés és kegyelet virágait, koszorúit helyez­ték és osztoztak a család mély gyá­szában. A GYÁSZOLD CSALÁD. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Eladó ház, 2 szoba, konyha, fürdőszoba + l szoba, konyha. Ceg­léd. Árok utca 25. szám._________________ Eladó 8 db választási malac. Érdeklődni este 17 óra után: Cegléd. Kővágó utca 18 szám. Eladó 109 négyszögöl beépíthető porta. Ceg­léd. Csolnak utca l/a. Érdeklődni lehet: Kó­nya, Téglagyár dűlő 40. szám. Sürgősen eladó kis ház fizetési kedvezménnyel Érdeklődni a helyszí. nen: Cegléd IX. kér.. Gém utca 15 _______ Ép ítési telkek eladók Cegléd. Téglagyár dű­lő 92. szám. Érdeklőd- ni lebe» helyben Eladó 2 és fél szobás, erkélyes. OTP-s örök­lakás. kp. + OTP-át* vállalással, állomás környékén. Kertesla- kás-csere is érdekel. Érdeklődni lehet 17 óra után: Cegléd Táncsics Mihály utca 1. szám, I. lépcsőház ÍT omolni Q Az MN Helyőrségi Mű­velődési Központ fel­vételre keres: 1 fő ét­kezdevezetőt, 1 fő fel­szolgálót, 1 fő szaká­csot. 2 fő konyhai ki­segítőt. Jelentkezés: Cegléd, Kossuth Fe- renc u. 1. sz. alatt. Elveszett nyírt szőrű, fehér kutyám, becsüle­tes megtalálót, juta­lomban részesítem. — Réginé. Cegléd, Csa­torna utca 19. szám. Elcserélném 4X5 méte­res szoba, konyha, spájz, kamrás, 2 sufnis, kertes lakásomat ceg­lédi 2 szoba, konyhás. lehetőleg fürdőszobás, (az állomás vagy a piac környékén levő) lakásért. Érdeklődni lehet: Balogh György- nénél, Budapest XXI. kér., Rákóczi út 2. 1211 szám. (Csepel). ________ Kü lön bejáratú bútoro­zott szoba kiadó. Ceg- léd. Vasvári utca 18. Porta eladó Budai út felől, Téglagyár dűlő­ben. Érdeklődni: Bajza utca 2/b._______________ Sz oba, konyhás lakas albérletbe kiadó. Ceg­léd, Nyárfa utca 9/a. szám.__________________ El tartási szerződést kötnék lakásért, idős, egyedülálló személlyel. Cím: Fejes József, Al- bertirsa, Gorkij utca 13. 2730 szám.__________ Ce gléden, az öregsző­lőben 514 négyszögöl szőlő-gyümölcsös el­adó. Érdeklődni lehet: Cegléd, Sátor utca 6. szám.__________________ Ab laktisztítást, takarí­tást (festés után is), szőnyegtisztítást, par­kettacsiszolást, -lakko­zást vállalok, közüle- teknek is. Szebeni Csaba lakáslakarító kisiparos, Cegléd, Páva utca l. _________ Ü, j házrész eladó. Cegléd. Kossuth Lalos utca 19 szám_________ GA Z gépkocsi kitűnő állapotban eladó. Ceg­léd, Kazinczy utca 3. NDK, mély, piros ba­bakocsi eladó. Cegléd, Széchenyi úti sorház E/4.___________________ Sk oda s lou-as, friss műszakival eladó. Ceg­léd, Szarka utca ll/a. szárá.__________________ El cserélném 5 helyi­ségből álló, tanácsi la­kásomat város szélén álló, legalább 2 szobás lakásért. Cím: Veres Józsefné, Cegléd, Aká- ezos út 1. szám, D épü- let. 2. ajtó. Elcserélném i szobás, szövetkezeti lakásom kertes házra. Bőveb­bet: Nagy Zoltán. Ceg­léd, Kossuth Ferenc utca 50. II. lépcső­ház 11. _________________ El adó keveset használt Jáwa Babetta és vizs­gára előkészíthető 353- as Wartburg. Cegléd Vili. kér.. Madár utca 10. szám, ______________ El adó Cegléd, Bajcsy- Zsilinszky utca 37. szám alatti csaláhi ház, termő szőlővel az ud­varában. , Eladó 1 darab Totya 2 típusú kazán. Megte­kinthető 17 óra után: Gábor Istvánnál, Ceg­lédi Állami Tangazda­ság lakótelepén. Törte­iig ___________________ Ta nya, UQu négyszögöl területtel, olcsón eladó. Értekezni: Kovács Fe­renc. Csemő. Zöldha­lom. Bahn«; dű’ő Fiatal nő l gyermekkel üres albérleti szobát keres. Mornailla Gá- bomé. Cegléd, Déli út 13/a. szám. ISSN 0113—JfiOO fC«*glA<1l Hírlap) Tartálykocsik járják a kutakat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents