Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

1982. AUGUSZTUS 24., KEDD í^rCT 4/}? W vwfap Közművesített területek és építkezési tervek * / Egyre kisebb helyen - több lakást Ha a szigorúan vett sta­tisztikai adatokat nézzük, úgy tűnik, Százhalombat­tán már majd mindenkinek van lakása. A városban ugyanis alig valamivel ke­vesebb, mint 16 ezer em­ber él, a lakások száma pe­dig megközelíti a 4300-at. A valóságban persze más­ként fest a kép, s elég egy pillantást vetni a lakáshi­vatalban található nyilván­tartásokra, kiderül: több százan várnak saját ott­honra, kiutaló határozatra. Természetesen akad, aki nem vár, s nem áll sorba, hanem anyagi és fizikai erejét szám­ba véve, esetleg hitellehetősé­geket felkutatva, belevág az építkezésbe. Ami, valljuk be, nem kis vállalkozás. Túl az építkezésekkel járó hercehur­cán, kezdeti gondot okozhat már maga a telek megszerzése is. Százhalombatta nem bővel­kedik parlagon heverő, beépít­hető területekkel. Olyannyira nem, hogy a város hosszú tá­vú fejlesztési tervében az ön­magában felépülő családi há­zak alig-alig szerepelnek. Víz, villsny, csatorna Százhalombattát — köztudot­tan — ipari üzemek és létesít­mények veszik körbe. Ez, a kedvezőtlennek is nevezhető körülmény eleve meghatároz­za, úgy is mondhatjuk, korlá­tozza az építkezések mértékét. Magyarán: minél kisebb terü­leten minél több lakás felépí­tése a célszerűbb. Ez így is volt eddig, hiszen a már említett lakásszámból több mint 3400 úgynevezett telepszerű, több­szintes épületben található. Mi legyen azonban azokkal, akik családi ház építésére szeretnék a fejüket adni? — Mivel az építkezésekre használható területek igen szűkösek — tájékoztat Feren- czi Illés, a városi tanács el­nökhelyettese —, az általános és részletes rendezési tervek­ben eleve a telepszerű, több­szintes építési forma szerepel, s a hagyományos családi házé pedig nem. — Vagyis a társasházépítés került előtérbe? — Ehhez nyújthatunk kellő támogatást. Százhalombattán nincs még hagyománya — egyetlen társasház épült csu­pán —, de a kedvező feltéte­lek bizonyára sokak érdeklő­dését felkeltik. Nemrégiben készült el Dunafüred egy ré­szének, a Damjanich utca, az északi gát és a vállalati táv­vezeték által határolt terüle­tének a beépítési terve. Az itt felépíthető 72 lakáshoz szük­séges telkek közművesítése még az idén megkezdődik, s várhatóan jövőre, villannyal, csatornahálózattal, vízvezeték­kel rendelkeznek. Többféle variáció — S mit lehet ide építe­ni? — A beépítési terv többféle Átalakítások 3 millióért A szállá szolgálatában Ha nem is váratlanul, de egyik napról a másikra^ — s meglehetősen hosszú időre — bezárt a város legnagyobb szórakozóhelye, a Százhalom. A vendéglátó üzlet helyiségei­ben kőművesek és szakipa­rosok dolgoznak, átalakításba kezdtek. A kétségtelenül nagy fel­fordulás oka a szomszédban épülő műszaki szálló. A Hotel Oktán néven készülő, s főként külföldi szakemberek számá­ra otthont adó szálloda kiszol­gálására is a Százhalom étter­met szánták. Ehhez a feladat­hoz azonban korszerűbbé kell varázsolni a meglévő presszót- éttermet. — A munkálatok költségeit — tájékoztat Magyar István, a városi tanács műszaki osz­tályának vezetője — a DKV és a Pest megyei Vendéglátó Vál­lalat közösen viseli. -Cíenerál- kivitelező a kommunális és költségvetési üzem, a rész­munkákat pedig a Győr me­gyei Állami Építőipari Válla­lat dolgozói vállalták. Az étterem udvarán egy külön termet hoznak létre a műszaki szálló vendégeinek, a presszót pedig úgy alakítják át, hogy bárként is üzemel­hessen. Sor kerül továbbá a konyha bővítésére és felsze­relésének megújítására, kor­szerűsítésére is. Rendbehoz­zák, illetve átalakítják a szo­ciális helyiségeket, s kiképez­nek egy ruhatári részt is. — Mennyibe kerül mindez? — A tervezett költség 3 mil­lió forint. A tervek szakaszo­san készülnek, szeptemberig valamennyi megérkezik, s ezeknek birtokában a munká­latok várhatóan még ebben az esztendőben befejeződnek. technológia alkalmazását te­szi lehetővé Lehet házgyári, lehet hagyományos módszerrel építkezni, ezt ki-ki saját maga döntheti el. — Tervrajzokkal is segítik az építőket? — Három tervező vállalat által kínált hatféle lakástípus választható. Van olyan lehető­ség is, s ezt a Délépterv ajánl­ja, hogy 30 lakás esetén, az ő tervei alapján, a kivitelezést is elvállalja, természetesen pa­nelekből. — A tervtípusok milyen la­kásokat ígérnek? — A Délépterv például 116, 127, sőt, 130 négyzetméterese­ket, a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalaté 100, 135 és 150 négyzetméteres lakásokat. Négyszobásokat, három és két fél, illetve egyszoba három félszobás variációkat. Vala­mennyihez garázs is tartozna. — Az építkezés milyen for­mában valósulhat meg? — Semmiképpen sem egyé­ni, hanem társasházi építőkö­zösség vagy lakásépítő szövet­kezet keretében. — Ez utóbbi nem létezik Százhalombattán... — Következésképpen létre kell hozni. Minderről, s a tár­sasházépítkezés valamennyi lehetőségéről egyébként rész­letesen tájékoztatjuk az ér­deklődőket; a tanács műszaki osztálya a Hazafias Népfront­tal együttműködve szeptem­bertől kezdődően városkörzeti tanácskozásokon, különböző gyűléseken és fórumokon is­merteti a lakossággal a leg­apróbb részleteket is. További telkek A már említett dunafüredi részen a kijelölt telkeken tömbszerű és úgynevezett elő- kertes épületkialakítást tesz lehetővé a tanács. Az előbbi­nél a telkek között tulajdont képeznének, az utóbbi esetben pedig tartós használatba ke­rülnének. A telekárak összegét — a közművesítés befejezése után — a városi tanács vég­rehajtó bizottsága határozza majd meg. Nem tudni, hányán élnek majd ezzel a lehetőséggel, s kezdenek a jövő esztendőben társasházépítésbe. Ám ha ke­vésnek bizonyul a már emlí­tett 72 lakás, a tanács újabb területek közművesítését is fontolóra veszi. Az általános és részletes rendezési tervben ugyanis szerepel még jó né­hány városrész, ahol akad te­lek magánerős építkezésre. Így például az Űjtelepen, az urbáriumi részen, illetve Du­nafüred más területein. SZÁZtíAÜDMBATTAI K^túia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Országos rendezvények színhelye Társadalmi összefogással Hallatlan méretű kollektív összefogást példáz a képen is lát­ható új sportobjektum, melynek homlokzatára immár felke­rült a hivatalos tábla: Városi Sportközpont. Százhalombatta új létesítménye a tornacsarnokkal lett teljes, mely korszerű felszerelésével és impozáns méreteivel országos bajnokságok, rendezvények és sportesemények színhelye lehet a jövőben. Ónként vállalt munkáért Elismerés a legjobbaknak Milliókkal gyarapodó közvagyon A városért, Százhalombatta értékeinek, közösségi létesítmé­nyeinek gyarapításáért igen so­kan munkálkodnak, ki két ke­ze munkáját, ki szervező vagy irányító készségét köz­readva. A ' településért ön­ként vállalt és elvégzett társadalmi munka esztendő­ről esztendőre milliókkal gya­rapítja a város közvagyonát. Ezért cserébe, ha szerényebben is, de az elismerés nem marad­hat el. Hagyomány immár, hogy augusztus 20-án, alkot­mányunk születésnapján a leg­kiválóbb önkéntes munkásokat kitüntetik. Erre az idén is sor került; a 19-én megtartott vá­rosi ünnepségen Füstös Lász­ló. Szécsényi Györgyné, Tobola Tamás és Tallér József a ki­váló társadalmi munkáért ki­tüntetést vehette át. Érdemes társadalmi munkáért pedig Bilik Józsefnét és Körmendi Lászlót tüntették ki. Új üzemházimn Végre felcserélhették az egykori barakképületben lévő munkahelyüket a Ruhaipari Szövetkezet százhalombattai dolgozói egy hasonlíthatni la-/' nul korszerűbbre és kényelme- sebbre. A kenyérgyár szorú- szédságában felépült új üzem­ház tágas és világos üzem­csarnokában most már igen idvező munkakörülmények között dolgozhat a mintegy 80 lány és asszoity. A húszmil­lió forintos költséggel elké­szült létesítményben korszerű kész- és nyersáruraktár, a vasaló-, illetve a tanműhely is található; ez utóbbi lehető­vé teszi immár, hogy helyben képezzék a szakma utánpótlá­sát. A szociális körülményekben Is jelentős változás állt be: női-férfi öltözők és mosdók mellett tágas ebédlő is a dol­gozók rendelkezésére áll. Plakátok, képek Ezerarcú erszág Az IBUSZ százhalombattai kirendeltségének szervezésé­ben minden esztendőben szép számmal utaznak turisták a Szovjetunióba. A mostani sze­zonban több mint nyolcszázan jelentkeztek társasútra, nagy­részt Moszkva—L-eningrád út­vonalon. Ezt az érdeklődést feltehetően csak növeli majd az a kiállítás, melyet a közel­jövőben rendez az Inturist és az IBUSZ közösen. A Dunai Kőolajipari Válla­lat irodaházában szeptember elsején délelőtt 11 órakor meg­nyíló kiállítás plakátok és szí­nes képek, valamint filmve­títés segítségével mutatja majd be a szovjet köztársasá­gok legszebb tájait, történel­mi és műemléki nevezetessé­geit. A Várja önt az ezerar­cú Szovjetunió című kiállítást Grigorij M. Adijanc, a szov­jet idegenforgalmi hivatal ma­gyarországi képviselője nyitja meg. A bemutatót szeptember 10-ig tekintheti meg az érdek­lődő közönség. Címkatalógussal, fordítással Egyéni a kezdeményezés Levelezőpartner iroda Városkalauz »Ä3 Az iparosítás folytatása I. Ahogy korábban erről már szóltunk, az iparosítás hősko­rának finisében, 1966 nyarán Kállai Gyula, aki akkor a Mi­nisztertanács elnöke volt, Százhalombattára látogatott. Ekkor még javában építették a 600 megawattos hőerőművel és a 3 millió tonna kapacitá­sú olajfinomítót, de már szó­ba került a két üzem esetle­ges bővítése is. Az egyre nö­vekvő hazai villamosenergia- igány és a kőolajipari termé­kek iránti piaci kereslet ki­elégítése céljából határozta el 1968-ban a kormány a kőolaj­finomító és a hőerőmű bővíté­sét. Fock Jenő akkori minisz­terelnök 1969. évi látogatása idején már a bővítést készí­tették elő. A kormány- és mi­niszteri szintű határozatok alapján a hőerőmű termelési kapacitását 1970—1976. között 630-ról 1920 megawattra kel­lett növelni, ennek során G, egyenként 215 megawatt vil­lamos energia jelőállítására szolgáló blokkot összesen 1290 megawattos gépegységet meg­építeni. A bővítést szolgáló be­ruházás 1970-ben kezdődött el, és az első blokkegységnek már 1973-ban termelni kel­lett. A költségelőirányzat 7,9 milliárd forint volt, a befeje­zési határidő pedig 1976. októ­ber 31. A hőerőmű első 50 megawattos blokkegységét 1963-ban helyezték üzembe. Tíz év múlva már az új, 215 megawattos blokkegység ter­melésbe állítása történt meg. A technika rohamos ütemű fejlődését az erőművi beren­dezések színvonalán is jól le­hetett ekkor érzékelni. Az olajfinomító bővítésére vonatkozó döntés alapján a DKV kapacitását 1970—1976. között 4,5 millió tonnával kel­lett növelni, vagyis az üzem összes teljesítményét 7,5 mil­lió tonnára írták elő. Ennek megfelelően a technológiai üzemek számát J4-ről 30-ra tervezték emelni) 5,7 milliárd forintos beruházási költséggel. Százhalombattán tehát 1969— 70-től kezdve a DHV és a DKV III. ütemének építése került napirendre. Az építő és szerelőipari vállalatok készül­tek az újabb nagy csatára. Ismét felvonultak az építő- és szerelőmunkások ezrei, akiket megfelelő körülmények között kellett elhelyezni, hiszen hosz- szú időre Százhalombatta lett a második otthonuk. A DHV bővítését hat válla­lat tervezte, megvalósításán pedig 35 kivitelező vállalat Az egykori felvétel még az egykéményes erőművet örökítette meg, ám az újabb beruházások során, hamarosan tovább épül, s háromkémé- nyessé válik a villamos energiát termelő óriás tizem dolgozott összehangoltan. A DKV bővítésén is hasonló számú kivitelező vállalat munkálkodott. Az építkezések területe ismét nemzetközivé vált, hiszen a hőerőmű blokk­jainak kazánjait Csehszlová­kiában gyártották és csehszlo­vák szakemberek szerelték a helyszínen. A DKV bővítésén pedig továbbra is közremű­ködtek a szovjet szaktanács- adók és szerelők, hiszen az újabb üzemek szovjet típus­tervek alapján elsősorban szovjet berendezésekkel épül­tek. A két üzem fejlesztésének programját továbbra is segí­tette a KISZ-védnökség, amely kiterjedt mindkét be­ruházási területre. Népgazda­sági jelentőségét mi sem bi­zonyította jobban, mint hogy a kormány a kiemelt nagy beruházások közé sorolta, biz­tosítva azokat a preferenciá­kat, amelyek ebben az időben a kiemelt építkezéseket meg­illette. A tájat tíz esztendeje for­máló iparosítás tehát 1970-tő! újabb lendületet vett és tö­retlen erővel még nagyobb léptekkel tovább haladt. F. I. Nevében iroda, de mondhat­nánk jövedelem nélküli kis­vállalkozásnak, vagy akár szol­gáltatásnak is azt az egyéni kezdeményezést, mellyel Száz­halombattán találkozhatunk. Az itt élők ugyanis szívesen tanulnak nyelveket, bizonyság rá, hogy sok a nyelvtanfolyam, s az azokon részt vevők száma is. Vannak, akik munkájuk so­rán hasznosítják orosz-, an­gol-, némettudásukat, mások külföldi túráikon élvezhetik az idegen nyelv ismeretének örö­meit. Akadnak azonban, akik­nél a nyelvtudás egy idő után passzívvá válik, mert nincs gyakorlási lehetőség, nincs partner, akivel társalogva ele­venen megőrizhetnék szókin­csüket, beszédkészségüket. Ez utóbbi egyik indítéka a Mayer Dagmar által kezdeményezett levelezőpartner-iroda létreho­zásának. Az iroda mindazok­nak, akik német nyelvtudásu­kat aktívan fejleszteni és ápol­ni szeretnék, lehetőséget nyújt arra, hogy német levelező- partnerekkel kapcsolatokat ke­ressenek. Több szempont Voltaképpen szolgáltatásról, illetve közvetítésről van szó. Számtalan német és magyar cím áll itt rendelkezésre a leg­szükségesebb adatokkal; lak­hely, kor, foglalkozás, hobbi, stb. Jelenleg 800 (!) német és 70 magyar címből áll a kata­lógus. A levelezni kívánók kö­zött találunk családokat, tanu­lókat, egyedülállókat, brigádo­kat. tanárokat. A másik szempont a turiz­mus. Van kit felkeresni abban az ismeretlen városban, ahova turistaként ellátogatunk. A levelezés segítségével az emberi kapcsolatok elmélyíté­sét, s nem utolsósorban a nyelvtanulást is igen jól szol­gálja e kezdeményezés. Máris sokan kopognak a Tóth László utca 10. szám alatti ház II. emeletének 9-es ajtaján: leve­lezni szeretnének, címekért jöttek. Nem beszélve a posta megfeszített munkájáról, hi­szen előfordult, hogy az NDK- ból egy nap 324 levél érkezett, magyar emberek barátságát keresve, s címeket kérve. Most rajtunk, magyarokon a sor, hisz a sok érdeklődőnek az iroda még nem tud magyar címeket adni. mert nincs elég.i. Az ötlet szerzője alkalmanként szívesen segít (segítene) még fordítani is, hogy áthidalják a kezdeti nehézségeket. A folytatás sokunk ügye Nem lenne haszontalan, ha e kezdeményezést — túl az anya­gi megfontolásokon (hiszen sokba kerül a többszáz levél postaköltsége) — felkarolná olyan intézmény, melynek pro­filjába ez az újfajta szolgálta­tás valahogy beillene. Felfi­gyelhet erre a művelődési ház, vagy akár az IBUSZ is, hiszen a kezdeményezés ugyan egyéni, folytatása azonban már so­kunk ügye lenne... M. L. Az oldalt írta: Tamási István Fotó: Győrik János

Next

/
Thumbnails
Contents