Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-24 / 197. szám

•• Öntözik sa burgonyát a Rákosvölgye T$z°ben Ha kell, megindítják a gépeket $ Néhány héttel ezelőtt je- ^ lent meg az a rendelet, ^ amely immár kedvezőbb ^ feltételeket tartalmaz a ^ mezőgazdasági nagyüze- ^ mekben felhasznált öntöző- 8 víz díjának megállapításá- ^ val kapcsolatban. Bár még ^ korai számvetést készíteni ^ arról, milyen hatása lesz ij az új jogszabálynak, az ^ tény, hogy a nagyüzemek- ^ bon az öntözéssel kapeso- J latos rövid és hosszú távú ^ fejlesztési elképzelések ki- § dolgozásánál már figye- ^ lembe veszik az új díjtéte­lt leket. Egyelőre azonban a napi gondoknál maradva: az el­múlt hetek csapadékos időjá­rása — habár nem mindenütt és nem rendszeresen esett az eső — tulajdonképpen a leg­több nagyüzemben felesleges­sé tette az öntözést. Az érés­ben levő kukoricának jól jött a nedvesség, ám rövidesen kezdődik a tengeri betakarí­tása, amikor kedvezőbb a szá­razabb időjárás. Az Óbuda Tsz-ben jelenleg 15 hektáron öntöznek rendsze­resen, elsősorban a dísznö­vényültetvényeken. Elkelne máshol is az éltető víz, ha... Ha a Tófenék néven ismert 300 hektáros terület nem len­ne eléggé belvizes. Az elmúlt időszakban ezeket a földeket csatornázták, így lehetőség nyílt a vízszint szabályozásá­ra. Ily módon gyakorlatilag nincs szükség öntözésre, mert amennyiben kevesebb a csa­padék, looo talajvizet taná­nak vissza a zsilipekkel, s ez jelentős költségmegtakarítást jelent. Mint Szeremley Béla főmezőgazdásztól megtudtuk, a vízdíjjal kapcsolatos új ren­delet hatására várhatóan ta­karékosabb lesz a termelőszö­vetkezet vízgazdálkodása, vannak például olyan elkép­zelések is, hogy a költségek csökkentése érdekében szá­razságtűrő fajtákat telepíte­nek, illetve szeretnék megho­nosítani a csepegtető öntözést. A Sasad Tsz Törökbálint határában lévő 65 hektárnyi gyümölcs- és díszfaiskolájá­ban rendszeres az öntözés. Április végén, május elején a száraz időjárás kritikus hely­zetet teremtett, de a mintegy 30 hektáros tározo vizét fel­használva sikerült átvészelni ezt a kritikus időszakot. Gya­korlatilag július végéig öntöz­tek, azóta a berendezések ké­MEGHAJOLVA V isszatekintve sok teg­napi okosságunk csal arcunkra fintort, mert azj.a oebizonyosodott, nem is volt az olyan nagy okos­ság ... Mint például annak idején tiszteletet érdemlő testületek, tekintélyes posztot betöltő emberek töprengése arról, minden gond legegyszerűob megol­dása az lenne, ha fölszá­molnák a Csepel Autógyá­rat, beolvasztanák valaho­vá... Ma ez meghökken­tően furcsán hangzik, ám egy időben divat volt a gondokkal így bánni, azaz valójában nem megoldani azokat, hanem a szőnyeg alá söpörve átszervezések­kel, összevonásokkal más látszatot teremteni, elhitet­ni, történt, történik valami. A megyei vezető testületek ' szerencsére nem mondtak igent a hamar! elképzelé­sekre annak idején; az autógyár jelene — gondok­tól nem mentes jelen ez! — igazolta álláspontjukat. A gyár talpra állt, kollektí­vájának erős, régi magva képviselt akkora erőt, amekkora az új út kezdé­séhez kellett. Nem túlzás új útról szól­ni? A kifejezés nem he­lyettesíthető mással, mart valóban alapvetően más irányba fordultak az autó­gyáriak, amit nemcsak az igazol, hogy lényeges ré­szesei lettek a munkameg­osztásnak az autóbuszok előállításában, licenciák vá­sárlásával korszerű rész­egységek nagy sorozatban történő kibocsátására vál­lalkoztak, hanem ennek a más iránynak a bizonyíté­ka az a szemléletmód-vál- ‘tozás, amely végbement és végbemegy a törzsgyárban, gyáregységeiben, a válla­lati irányításban. Ennek a változásnak így sommáz­hatjuk a lényegét: megha­jolni a felhasználói igé­nyek előtt, azt kiengedni a gyárkapun, amit a vevő keres, amire valóban szük­sége van. Ennek előrebocsátásá­val már nem meglepő a tény: jelenleg harminchat típusban kínál járműveket — emelőszerkezettel föl­szereltet éppúgy, mint tankautókat, konténerszál­lítókat — a felhasználók­nak a gyár, s nem ódzko­dik, ha valaki azzal áll elő, vásárolna, dé neki úgy kel­lene megoldani a cserefel­építményes karosszériát, hogy ... Megoldják, mert a vevő akarata: a megélhe­tés forrása. A tekintély elv rombo­lása látszatra, valójában csak a tények beismerése, ha leírjuk: az autógyár a felsőbb határozatok és uta­sítások ellenére őrizte meg tehergépkocsi-gyártási ta­pasztalatait. Megőrizte olv- annyira, hogy gazdagítani is volt képes, egy új fej­lesztés — a D—/50-es tí­puscsalád — eredményeit tette hozzá az évek, évtize­dek alatt felgyűlt ismere­tekhez. Meghajoltak a fel­sőbb döntések előtt, mert tudták, tapasztalták: a ha­gyományos Csepel-jármű- vek — főként motorjuk — felett valóban eljárt az idő. Elismerték tehát, hogy ezeknek a járműveknek nem sok a jövője, ám ko­rántsem hajoltak meg a járműgyártási tevékenysé­güket általában célba vevő vélemények, ítéletek előtt, amit nemcsak a ragaszko­dás diktált a szeretett ter­mékhez, hanem a józan föl­ismerés is: a speciális jár­művek iránt világszerte tartósan növekszik a ke­reslet. Érzelmi és értelmi motívumoknak egyaránt szerepe volt tehát az autó­gyári új út formálódása-' ban, ám még nagyobb volt a szerepe annak a maga­tartásnak, amelyre koráb­ban már utaltunk, amely a felhasználói igényeket, azok sokoldalúságát közelítette a termelés gazdaságosságá­hoz, itt is, ott is az éssze­rű kompromisszumokat ke­resve. Ezek az ésszerű kompromisszumok ugyanis elengedhetetlenek ott, ahol önjáró autóbuszalvázakat, komplett speciális szállító járműveket épDÚgy készí­tenek, mint főegységeket, alkatrészeket, sőt, még szerszámokat is, ez utób­biakból például bőséges mennyiséget juttatva kül­földre. S p, eglehet, szokatlan a M szavak társítása, da ebben az esetben jo­gos, ha azt írjuk le: az autógyáriak azért tudtak talpra állni, mert megha­joltak a módosuló felhasz­nálói igények, a változó piaci helyzet előtt. Nem erőlködtek azon, mint so­kan mások, vegye az avít­tat a vevő, hanem céltuda­tos munkával kialakítottak harminchat típust a kü­lönböző alaptípusokból, tel­jes egészében korszerűsítet­ték az alvázak összeszere­lését, azaz: a gyártás- és nyártmányfejlesztésben fo­lyamatosan érvényesítették a felhasználói szokások változásait. Ami persze természetes. Természetes lenne a termelőktől, ha ez bizonyulna általánosnak, jellemzőnek, ám bármenv- nvire szomorú is. ez a ki­vétel, ez a szokatlan, a fel­tűnő. Termelőhelyek sora tart ott. hogy tfdnra kelle­ne állnia, de valahogy nem magv. hár nyögésben nincs hiány. Hiány megbánásban van: n fplhecynálói igé- pvpV tiszteletében. S amíg ebből hiány lesz. addig a tainr-a á"ás sem fog menni egykönnyen. Mészáros Ottó I szerdfetben vannak, de a rend­szeres eső miatt nem volt szükség beindításukra. A szakemberek úgy ítélik meg, hogy a körülbelül egymillió forint értékű szivattyúk és csőhálózat már nem a legkor­szerűbb, rövidesen tehát gon­dolni kell újabbak vásárlásá­ra. A megoldást a nagy ható­sugarú, önjáró berendezések munkába állítása jelentené. A Rákosvölgye Tsz-ben az idén bővítették csaknem 200 ezer forintos költséggel azt az apró víztározót — területe nem haladja meg a 400 négy­szögölt —, amelyből most a 100 hektárnyi burgonyát ön­tözik. Ez megnöveli a költsé­geket, de várhatóan maga­sabbak lesznek a hozamok is. F. Z. Ma: 4. oldal: Vitafórum, sok barátsággal 8. oldal: Kiesett a mozgó vonatból PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK l XXVI. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára: 1,40 forint 1982. AUGUSZTUS 24., KEDD M1JMa[nl[11]I|]1||]]^^ I inn, | 11| | ■ TT-^~r-n|r^tTTr-TT--rM-»»M— Hl—aff——BT Tuniszkan lesz o PFSZ központja? Folytatódik a palesztin kivonulás Hétfőn folytatódott az iz- ^ raeli hadsereg által Nyu- § gat-Bejrútban bekerített ^ palesztin szabadságharco- S sok kivonása, s további ^ ezer fegyveres indult el a ^ bejrúti kikötőből a Jemeni ^ Népi Demokratikus Köztár- $ saság fővárosa, Aden felé. A behajózás ezúttal is a li­banoni hadsereg és a több nemzetiségű megfigyelő erő kötelékébe tartozó francia egységek felügyelete alatt ment végbe, de némi késéssel, mert aknára futott egy, a konvoj előtt haladó gépkocsi. A harmadik csoportot túlnyo­mórészt a George Habbas ve­zette Palesztinái Népi Felsza­ÄZ őszi csúcsforgalomra készülnek Megoldás: a jobb szervezés A Volán 1. számú Vállalat 4900 gépkocsival és 1754 pótko­csival fuvaroz Eudapesten és Pest megyében. A le- és föl­rakást 98 különféle rakodógép könnyíti. A teljes eszközállo­mány mintegy 85 százalékát a fuvaroztató vállalatokkal, szö­vetkezetekkel (s újabban már kisiparosokkal és magánkeres­kedőkkel) egész évre szóló szerződésekkel lekötötték. Gépkocsijaik ott vannak a budapesti nagy beruházásoknál, s dolgoznak az M3-as és az M5-ÖS autópályák építésén. Folyamatosan szállítják a Fo­lyamszabályozási és Kotró 'Vál­lalat budapesti, váci és nagy­marosi kirakótelepeiről a ka­vicsot. az Erdei Termék Érté­kesítő Vállalat dunaharaszti bányájából a homokot. Átla­gosan 130 gépkocsijuk viszi a Kőbányai Sörgyárból a fővá­rosi és a Pest megyei üzletek­be az árut. Dolgoznak a Fü- szérteknek, a Tüzépeknek, a Bútorkernek, a Nagykőrösi Konzervgyárnak, a Zöldértnek. Kétszázötven taxiórás jár­művük fut Budapest és Pest megye útjain, s négyszáznegyven bérautó­ként a kisiparosok, kiskereske­dők, szövetkezetek igényeit elégítik ki. Márta László, a Volán l-es számú Vállalatának kereske­delmi osztályvezetője elmond­ta. hogy az idén 50—60 száza­lékkal csökkent a késő dél­utáni. az éjszakai és a hétvégi fuvarigény, s ezzel számottevő kapacitásuk szabadult fel. így aztán különösebb gondot nem jelent a közelgő őszi szállítási csúcsforgalom. Ez különben a Volán esetében elsősorban a cukorrépa fuvarozásával jár. A MÁV Budapesti Igazga­tóságának nyári hétköznapo­kon 65—71 ezer tonna az úgy­nevezett berakási terve. Átla­gosan 2 ezer kocsit fogadnak és raknak ki. Az őszi szállítá­si csúcsban a napi forgalom 15—20 százalékkal emelkedik — tájékoztatott Szabó István, az árufuvarozási és kocsiszol­gálati csoport vezetője. Mivel a kapacitásukat már a nyáron is kihasználták, a csúcsidőben feltehetően rangsorolni kell az árut. Erre a KPM vasúti főosztályá­nak operatív bizottsága hiva­tott. s minden igazgatósáig szá­mára kötelezően előírja. De csak végső megoldásként az igazgatóság inkább a különfé­le ellenőrző és ösztönző mód­szerekkel él. Sz. P. badítási Front, 'valamint a Najef Havatmeh vezette De­mokratikus Front Palesztina Felszabadításáért elnevezésű szervezet harcosaiból állítot­ták össze. Az előző, ugyancsak ezer tagú csoport vasárnap csak több órás késéssel utazhatott el Tunéziába, mert két iz­raeli naszád feltartóztatta ha­jójukat azzal az indokkal, hogy a kiürítési egyezményt megsértve, kézifegyvereiken kívül terepjáró gépkocsikat és harckocsi-elhárító gránátokat is behajóztak. A váratlan akadály úgy hárult el, hogy Washington írásban tett ígé­retet az izraeli kormánynak: útközben — ez azóta Cipruson meg is történt — kirakják a palesztin járműveket. Izrael ugyancsak kifogásolta, hogy a libanoni hadsereg nem ellen­őrzi kellő alapossággal a tá­vozó fegyveresek személyazo­nosságát. A második csoport főként a Palesztin Felszabadítási Had­sereg (PLA) egyiptomi bázisú katonáiból, az El-Fatah geril­lacsoport és a Palesztinái Fel­szabcdftási Szervezet vezető kádereiből állt. A csoport összetétele igazolni látszik azt az értesülést, hogy a PFSZ Tuniszban, az Arab Liga székhelyén rendezi be új köz­pontját. Közben a szombaton hajó­ra szállt első, 400 tagú cso­port tagjai vasárnap megér­keztek Jordániába és Irakba. Kedden egy újabb ezer tagú csoportot szállítanak el — (Folytatás a 2. oldalon) üssvalfi delegáció Budapesten Az országgyűlés meghívásá­ra Mohammad Yousuf al-Ada- sainak, a nemzetgyűlés elnöké­nek vezetésével kuvaiti parla­menti delegáció érkezett hét­főn. Budapestre. Kuvait állam nemzetgyűlésének küldöttsége első alkalommal tesz hivatalos látogatást Magyarországon. A delegációt a Ferihegyi re­pülőtéren Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke fogadta. Nyári karbantartás az Iskolákban Felújítva várják a diákokat Aki nyaranta sem kerüli el az iskolákat, szinte mindenütt találkozhat a társadalmi munkában iskolát szépítő-javító szocialista brigádtagokkal, szülőkkel, az oktatási intézményt patronáló üzem, szövetkezet dolgo­zóival, a tanács embereivel, kisiparosokkal, pedagógu­sokkal is, akik azon fáradoznak, hogy a becsöngetésre új köntösbe öltözzenek a termek, zsibongók, szertárak. Akad ilyenkor tennivaló bőven, mert sok helyütt bi­zony nem vigyáznak eléggé a gyerekek második otthonukra, s ez pénzkiadással jár. Néz­zünk csak körül a portánkon: Százhalombattán csak a „szokásos” felújítás, karban­tartás — túlnyomórészt a ta­nács költségvetési üzemének munkájával — több mint egy­millióba került, s ebből 682 ezer az iskolák állagának megóvását, rendbehozatalát szolgálta. Gödöllőn egymillió 200 ezer forint az összeg, Nemcsak exportra, hazai piacra is A budaörsi Texclcktro új gyártmánya a svéd AGA cégnek bérmunkában készített DW 22-es típusú automata lángvágó készülék. Ebből a termékből az idén 290 darabot készítenek svéd alkatrészek felhasználásával. Megrendelésben nincs hiány, hiszen tisztázták már, hogy jövőre újabb 100 darabbal növelik a kontingenst, de ekkor már saját alkatreszt használ fel a szövetkezet. Ebből a mennyiségből a hazai piacra is jut jövőre. A képen a lángvágó ké­szülék minőségét ellenőrzik. Hancsovszky János felvétele amit a festésre, mázolásra, a vízvezetékek és a fűtés javí­tására fordítottak. Szerezhe­tünk tapasztalatot persze a kisebb településeken is. A du- navarsányi' iskolagondnokság 307 ezer forintot fordított idén a nyári fal- és táblafes­tésre, s mert csekély az ösz- szeg, csupán két tanterem lambériaborítására futja még belőle. Nyársapáton a festés, 8 terem parkettájának újra- lakkozása, s a kisebb óvodai felújítások 125 ezerbe kerül­tek. Folytathatnánk még a sort, hiszen alig-alig akad oktatási intézmény, ahol néhány tíz­vagy százezer, másutt néhány miliió forint ne kelne el így. Miért fontos mindez? Talán, mert több jutna új tantermek építésére, talán mert akkor kevesebb lenne az iskola, ahol az elegendő oktatási helyiség híján váltott műszakban kel­lene tanulnia a gyerekeknek. Ám az új tanév küszöbén ta­lán időszerű szólni egy másik szempontról is: vigyázni ja­vainkra. megóvni azt, amink van, közös érdekünk. A kör­nyezet — a frissen meszelt fal, a szép új tábla, a firká­lások nyomaitól megszabadult pad talán erre ösztökéli a gyerekeket, s még inkább azokat, akik augusztus 30-tól vadonatúj Iskolában, tante­remben kezdik az ismeret- szerzést. Köiéleth Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára vezetésével, magyar szakszervezeti küldöttség uta­zott vasárnap Norvégiába az Északi Szakszervezeti Tanács (NFS) meghívására. A SZOT és az NFS küldöttsége véle­ményt cserélnek hazánk és az északi országok gazdasági helyzetéről, a szakszervezetek tevékeriységéről és a nemzet­közi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents