Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
XXVI. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1933. AUGUSZTUS 2:3., VASÁRNAP A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA JcI'I'.m: r .t:... \ Bs zíi 'Öté vá3*®zás®ík a áíidség- és g^m&lssferi&efésfeen, -fogsbazóskn, -feldolgozáslton Psst ts&ffi&k&k Pest mewébsn a mezőgazdasági terme________•Jl* lés fejlesztését — a változó közgazdasági és piaci feltételekhez alkalmazkodó vállalati kezdeményező készségen túl — hosszú távú koncepciók és fejlesztési programok határozzák meg. A főváros közelségéből adódóan, tudatos fejlesztő munka eredményeként, városellátó jellegű termékszerkezet alakult ki gazdaságainkban: a tej-, tojástermelásen túl biztosítja a zavartalan zöldség-és gyümölcsellátást. A mezőgazdasági nagyüzemek termelését jól egészítik ki az általuk integrált háztáji és kisgazdaságok, amelyek ma már jelentős mértékű árutermelésre is képesek. A kertészeti ágazatokban megtermelt áruk értékesítésére és felhasználására — a friss fogyasztáson túl — az élelmiszeripari feldolgozás és export útján is lehetőség nyílik. A lakosság zavartalan zöldségellátásának biztosítása érdekében 1976—77-ben különböző kormányintézkedések születtek a nagyüzemi termelés ösztönzésére. A kedvezőbb közgazdasági körülmények hatására a zöldségtermelést szűkebb pátriánkban 18 bázisgazdaságra alapozhattuk. Ezekben modern rendszerű termelés indult be és magas fokú gépesítettséggel, új fajtákkal és termelési eljárásokkal egyes zöldségnövényekből a termésátlagok lényegesen magasabbak lettek, a termékek önköltsége csökkent, az árumennyiség kiegyenlítettebb lett. A termékszerkezet bizonyos mértékű átrendezésével 180—290 ezer tonna zöldséggel és 20—26 ezer tonna burgonyával számolhatunk a nagyüzemekben. A kistermelés mind jobban betölti kiegészítő szerepét. A nagy kézimunka-igényű kultúrák termelését a nagyüzemek, áfészek és szakcsoportok integráló tevékenysége nyomán — a háztáji- és kisgazdaságok vették át. Ezen belül is kiemelkedő fontosságú a fólia alatti primőrök termelésének növekedése. A korábbi félmillió négyzetméter fólia alatti termelés ma már másfél millió négyzetméterre emelkedett, és ezen területről mintegy 15 ezer tonna primőr jelenik meg piacainkon. Gyümölcstermelésben az V. ötéves tervidőszakban a nagyüzemi telepítések, valamint a tájkörzetek kisüzemi rekonstrukciói jó alapot adnak a következő évekre. Már a közeljövőben 80-100 ezer tonna árugyülmöcs megjelenésével számolhatunk. A viszonylag megnyugtató összkép ellenére, zöldség-gyümölcstermelésben azonban bizonyos kedvezőtlen folyamatok is megerősödtek. A termelési költségek növekedése, a felvásárlási árak változatlansága, vagy csak szerény emelkedése oda vezetett, hogy az ágazat nyereségtartalma mindinkább csökkent, a nagyüzemi termelés gyakran veszteségessé vált és ez a termelői érdekeltség a termőterület csökkenésével járt. A negatív hatást erősítette az árbevétel után adott fejlesztési alap juttatás megszüntetése és az ültetvénytelepítések állami támogatásának, hitellehetőségeinek csökkenése is. A termelők helyzetét tovább rontotta, ho.gy esetenként a piac nem tudott megbirkózni a jelentkező kínálattal és a termést nem va,gy csak nehezen lehetett értékesíteni. Vagyis a bel- és külkereskedelem, a feldolgozó ipar fogadókészsége nem tudott lépést tartani a termelés fejlődésével, nem tudták megteremteni az értékesítés, ezen keresztül a termelés biztonságát. Az feiszemar is; a termelői feldolgozással együtt az összes, termelés 52-53 százalékát tudja fogadni. Nyers- áruként a felvásárolt zöldségnek csupán a 4-5 százaléka, a gyümölcsnek 35 százaléka kerül közvetlen exportra. A friss fogyasztásban a gyümölcs és a hajtatott zöldség képvisel nagyobb részarányt. Az összes termésnek mintegy 40 százalékát forgalmazzák frissen vagy konyhakész állapotban, de a fogyasztók számára ennek van a legnagyobb jelentősége és a termelők termelési érdekeltségét is ez befolyásolja a legjobban. A zöldség-gyümölcstermelés és forgalmazás összhangja a termelők és forgalmazók közötti kapcsolatok színvonala Pest megyében sem elégíti ki a Gazdasági Bizottság által megfogalmazott követelményeket. Rendszeresen visszatérő probléma a szerződött termékek átmeneti hiánya, mivel a magas termések feldolgozására. tárolására nem rendelkezünk kellő kapacitású depóval. A kereslet-kínálat rossz felmérése, előrejelzése miatt nem jó az árképzés, az árrendszer nem ösztönöz a minőségre. A nagykereskedelem felesleges költségekkel terheli az árut és ez a forgalmazást drágítja. A termékek bonyolult, többlépcsős utat járnak be, sok kézen megy keresztül az áru. mindez meghosszabbítja a forgalmazási időt, ily módon nagymértékben romlik a minőség. A forgalmazás vesztesége ma már állami dotációval nem mérsékelhető és az indokolatlan költségek zz árrésben sem ismerhetők el. A zöldség-gyümölcs kereskedelem állami támogatásának mérséklése vagy megszüntetése új nagykereskedelmi magatartási formák kialakulására serkent, szervezeti átalakítást követel és mindenekelőtt a jövedalmezőíég megteremtését sürgeti. Ez utóbbit a vállalatok elsősorban az árrés növelésével akarják biztosítani. Ennek következményeként indult meg a tármelők törekvése közvetlen kapcsolat kialakítására a fogyasztóval és a saját élelmi- szeripari feldogozó, tároló kapacitások létrehozására. Az utóbbi években megélénkült a tsz-ek saját nagy- és kiskereskedelmi . tevékenysége. A többcsatornás értékesítés, főként pedig a termelők és “fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének lehetősége, a termelői piacon való értékesítés előnyei, a nagykereskedelem szerepét — az átala kiélezett ellentmondások miatt — számottevően csökkentették. A közvetlen termelői értékesítés tapasztalatai igen kedvezőek. Ez a forgalmazás a legkisebb veszteséggel és költséggel jár, s jobban megfelel mind a termelő, mind a fogyasztó érdekeinek. A kereskedelem korszerűsítéséről 1982-ben konzultáció kezdődött, melynek során az érdekeltek — a megyei pártbizottság és tanács irányításával — közösen keresték a legmegfelelőbb megoldásokat. A konklúzió: továbbra is szükség van a nagykereskedelemre, függetlenül annak szervezeti kereteitől és hovatartozásától. A partneri kapcsolat szabad választása miatt célszerű, ha több gazdálkodó szervezet is vállalkozik ilyen tevékenységre. így nagy jelentőséget tulajdonítunk a Pest megyei Zöldért mellett a budapesti' Zöldért, a termelőszövetkezetek, a különböző gazdasági társulások, valamint Ágker. Tszker nagykereskedelmi munkájának. Igyekeztünk megfogalmazni a korszerűsített nagykereskedelemmel szemben támasztott követelményeket. Legfőbb cél, hogy az jól szolgálja a tervszerű termeléshez fűződő termelői és a zavartalan ellátáshoz kapcsolódó fogyasztói érdekeket. Növelje a bázisgazdaságok termelési biztonságát, reális, megalapozott információkkal, érték- arányos árakkal orientálja a termelést, tegye érdekeltté a termelőket a jobb minőségű piacképes áru előállításában. Rövidüljön az áru útja térben és időben, javuljon a ki-kereskedelem, illetve a fogyasztók kiszolgálása, csökkenjenek a forgalmazási veszteségek és költségek. A folyamatos ellátás épüljön a termelőkkel és kereskedelmi szervekkel megkötött szerződésekre, ezek tartalmazzanak időben való szállítási és átvételi garanciákat a minőséget és megbízhatóságot elismerő árakat, valamint a szükséges szankciókat. fl meghgdt frlyaa-steaSt tak ki, melyek fontos jellemzője a több csatornás értékesítés megerősödése. Az ilyen irányú változásokat jelzi a termelőszövetkezetek nagykereskedelmi tevékenységének megélénkülése, gyors felfutása. Ezek az új kereskedelmi fő ágazatok, gazdasági társulások nagy mozgékonysággal keresik a partnereket és növelik forgalmukat. A megyei tsz-ek közül kiemelkedő szerepet tölt be a gyűli Szabadság Tsz—Tszker Gt. a dunavarsányi Petőfi Tsz — Pest megyei Zöldért Gt, a Duna Tsz, a ne- csési Ferihegy és gödi Duname'nti Tsz. Forgalmuk a zöldség-gyümölcs értékesítésében ma már 300-400 millió forint körül alakul, és egyre fontosabb partnerei lesznek a közületi fogyasztóknak, a kiskereskedelemnek és a Zöldért-vállalatoknak is. A tsz-ek önálló forgalmazása tovább növelhető, és az áruválaszték bővíthető a saját termelést kiegészítő társgazdasági és háztáji termelésből. Igen nagy lehetőségeket jelent a nagy fogyasztók (vendéglátóipar, kórházak, iskolák, stb.) szükségleteinek közvetlen kielégítése konyhakész termékekkel. A tsz-ek gazdasági együttműködésével a termelőszövetkezeti nagykereskedelem versenyképessége is növelhető. Az áfészek szakcsoportjaikkal, a kistermelőkkel, a' rtagyüzemekkel megkötött értékesítési szerződésekre alapozva, és a közvetlen bolti felvásárlással javíthatják a kiskereskedelmi ellátást, rövidíthetik az áru útját, javíthatják a minőséget. Néhány áfész már az idén vállalta, hogy saját felvásárlásából oldia meg bolthálózatának teljes ellátását. Élénkültek az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok is. Bolthálózatukká! már most jelen vannak a megye valamennyi településén, de az ellátásban betöltött szerepük az együttműködés erősítésével tovább növelhető. A megyei Zöldért Vállalat, élve a vállalati A Nagykőrösi Konzervgyárba naponta tíz-tizenöt vagon uborka érkezik. r.To ;t még ömlesztve láthatö, de rövidesen üvegekbe, majd az üzletekbe, ilie.ve jelentős része exportra kerüli önállósággal, gazdálkodásának és szervezetének korszerűsítésével igyekszik megfelelni az új feladatoknak. A belső átszervezés a forgalom volumenével nem arányos létszámcsökkentést, a forgalom növelését és az eszköz- állomány jobb kihasználását célozza. A kirendeltségeket nagyobb önállóságú, önelszámoló egységekké alakítja át, növelik anyagi érdekeltségüket, ily módon lerövidülhetnek a szállítási távolságok, csökkenthetők a forgalmazás költségei, Mindezek azonban az I. félévi forgalmazás adataiból még nem állapíthatók meg, mert a fogyasztói árak növekedésével szemben a termelő gazdaságok az előző évhez viszonyítva 10-15 százalékkal olcsóbban értékesítették termékeiket, és az értékesítések meghiúsulása miatt azonos területről, a növekvő termeién költségek ellenére, a korábbihoz képest 70-80 százalékos árbevételt értek csak el. A Zöldért, a belső szervezeti' változásokkal egy időben, megkezdte a gazdasági társulások létrehozását, a termelők és a kiskereskedelem részvételével. Céljuk a tagok által termelt, felvásárolt és beszerzett kertészeti termékek legelőnyösebb értékesítése, a piacszerzés és költségtakarékos forgalmazás. Változatlanul sagííiiik 5 budapesti zöi_______________dert közvetlen megyei kapcsolatainak bővítését. A főváros zöldség-gyümölcs ellátásában — az egyéb értékesítési csatornák mellett — nagyobb szerepet szánunk a közvetlen szerződéssel fedezett termelésnek. Tudomásul kell venni azonban, hogy a nagykereskedelmi vállalatok és gazdasági társulások erőfeszítései ellenére növekszik a közvetlen termelői piac (Bosnyák tér) forgalma és jelentős befolyást gyakorol a fogyasztói árak alakulására. Az itt kialakult — a szerződéstől gyakran lényegesen eltérő árak — a termelőt arra ösztönzik, hogy a közvetítő kereskedelem kiiktatásával itt értékesítse áruját. A nagymértékű forgalorhíelfuiás (az I. félévben + 40 százalék) megköveteli, hogy keressük a jól szervezett, áttekinthető, a spekulációs tevékenységtől mentes termelői piacok létrehozásának lehetőségeit is. A feldolgozó iparban, a központileg átadott támogatási lehetőségek birtokában, a korábbinál kedvezőbben ‘alakulnak a közvetlen termelői kapcsolatok, de az integráció magasabb szintje még nem alakult ki. Ennek érdekében az iparnak jobban kell segítenie a termelés műszaki feltételeinek megteremtését, az ipari technológiához jobban alkalmazkodó gépesített agrotechnika kifejlesztését és a kistermelést. Állandóan vizsgálni kell az anyagi érdekeltséget módosító körülmények alakulását és differenciáltabb árakkal kell ösztönözni a jó minőségű termék előállítását. A garantált, gyors és valós minőség szerinti áruvétel az integráció alapkövetelménye. A feldolgozó vállalatok önállósága nagyobb gazdasági szabadságot, nagyobb kockázatvállalást, de egyúttal élesebb versenyt is jelent a termelési kapcsolatokban. A nem rubel elszámolású zöldség- és gyümölcsexport az áruforgalomnak csekély hányadát adja. Jelentős gátja az ilyen irányú fejlődésnek, hogy a különleges minőség, a kikészítési költségek gyakran nem térülnek meg az exportban vagy a vállalt kockázat nincs arányban az elérhető nyereséggel. Üzemeinknek,1 a népgazdasági érdekeket figyelembevé- ve, alkalmazkodniuk kell a nemzetközi versenyhez és ki kell alakítani a tőkés piacon való eredményes jelenlét szervezeti kereteit, növelni kell az exportárbevétel növelésének lehetőségeit. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy tapasztalhatók már bizonyos törekvések a termelés, feldolgozás és forgalmazás bonyolult, sokszor ellentétes érdekű kapcsolatainak rendezésére. Tisztulnak az érdekviszonyok, amelyek meghatározzák az integráció tartalmát, növelik a termelés biztonságát és javítják a megye és főváros lakosságának ellátását. A fogyasztóknak azonban figyelembe kell venniük, hogy ha a zöldség- és gyümölcsforgalmazás zavartalanságát biztosítani kívánjuk, alkalmazni kell a mindenkori piaci értékítéleten, a kereslet-kínálat egyensúlyán alapuló szabad árformát is. Néhány alapvető élelmezési cikk — mint pédául a téli burgonya, alma, hagyma — kivételével a többi termék árát az állam nem szabályozza, a termelést nem dotálják. A szabad árakon belül, azo'nos időpontban is, a kereskedelem különböző egységeiben és szektoraiban jelentős eltérések lehetnek, amelyek azonban nem mindenkor felelnek meg a valós minőségi különbségeknek. Lakosságunk az elmúlt évtizedek során meg-, szokta, hogy a fogyasztói ár alakítását az állam szabályozza és ma is hajlamos minősítés és összehasonlítás nélkül elfogadni azt. A szabadáras árformában figyelembe kell vennünk, hogy vásárlásainkkal az -indokolatlanul magas árat ismerjük el, s ily módon magunk is alakítjuk a keresletet, ezen keresztül pedig az árak színvonalát. Ahogy a piacokon a vásárló összehasonlítja a termékeket és annak megfelelően választja ki a számára legmegfelelőbb árut, mérlegelve, hogy az ár és minőség számára hol a legoptimálisabb, ugyanígy a kereskedelemben megjelenő szabadáras terméket js minősíteni kell, mert csak így küszöbölhető ki az indókolatlan, sokszor spekuláción alapuló ár. Esetenként, kedvezőtlen termés esetén, össze kell hasonlítani a friss és tartósított termékek árait és — fogyasztói szó- kasaink módosításával is — az árban legelfo- gadhatóbbat kell választani. Természetesen aíhoz, h.°§y a fogyasz—------------------------------tó összehasonlítha sson, minősíthessen bőséges kínálat, megfelelő választék szükséges. Ennek feltételeit nemcsak termelői, de kereskedelmi oldalról is biztosítani kell. Mindehhez a monopolhelyzet nélküli, több csatornás nagykereskedelem fejlesztése és a fogyasztók igényeinek megfelelő, több szektorú kiskereskedelmi hálózat bővítése szükséges. CSONKA TIBOR a Pest megyei Tanács elnökhelyettese Őszi kézilabdarajt Jól vették a nagykőrösi férfi kézilabdások a Kinizsisporttelepen a megyei II. osztályú bajnokság rajtját: kettős győzelmet arattak. Nagykőrösi Kinizsi—Domo- nyi Tsz SK 28-17 (15-10). Nk.: Szondy — Kerny (5), Vilcsák (7), Bóna (8), Várkonyi (5). Mátrai (2), Budai (1); csere. Hegyi — Jónás, Urban. A körösiek az elejétől biztatóan, mozgékonyán játszottak. Támadásban gyorsan járatták a labdát, s nagyon határozottan, pontosan és jól dobtak kapura. A vendégek inkább bejátszásokkal használták ki a helyiek védekezésbeli hibáit Szünet után védőjátékban feljavultak a csapatok és sok volt a hétméteres. A kinizsi- sek megérdemelten ' és alaposan visszavágtak a tavaszi 8 gólos vereségért. Nk. Kinizsi ifi—Domonyi Tsz SK ifi 23-11 (10-5). Nk.: Simon — Tóth G., Lázár (9), Kovács A. (8), Dobnik (4), Tóth J. (2). A körösi fiatalok hat fővel is jól játszottak, s a 12. percben már 7-1-re vezettek. A szemmel láthatólag jobban felkészült hazaiak végig kézben tartották a játék irányítását és jobb csapatjátékkal megérdemelten győztek. Ezzel a táblázaton helyet cseréltek az eddig az ötödik helyen álló cfomonyiakkal. Mezőgazdasági lövészek A mezőgazdasági dolgozók sportversenyeinek megyei döntőjét Gödöllőn rendezték. Városunkat a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerületének sportlövői képviselték. A kispuskás férfiaknál nénes mezőny, 26 csapat vetélkedett. A körösiek ‘Bujdosó Lajos 10'70. Radics Ernő 76. Szépe András 69/224 összkörrel a hatodik helyen végeztek. A 80 egyéni induló között a mezőny első harmadában végeztek, de pontos helyezésük nem ismert. A nem kötelező jellegű kecskeméti Erdész Kupa-viadalon nem vettek részt az MHSZ Nk. Konzervgyári LK sportlövői. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Labdarúgás Gimnáziumi pálya, 17 óra: Pedagógusok—PVCSV, kispályás TRAK IS Kupa-mérkőzés. Ifjúsági-sporttelep, 18: VGV— Tormás mérkőzés a kispályás Mészáros Kupa 3—4. helyéért. Sulyok Zoltán OLVASÓINK FIGYELMÉBE A Nagykőrösi Hírlap augusztus 20-i számában a Család, régimödl bíis^kpsóp'froi címíí cikk technikai okokból befejező része nélkül jeleni men: A cikket helyesen keddi számunkban közöljük. ISSN 0133 2708 (Nagykőrösi Hírlapi
