Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
a pest megye: hírlap Gödöllő! járási és Gödöllő városi különkiadása IX. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM 1983. AUGUSZTUS 33., VASÁRNAP Jbláaif egyeztet®!! érdekek Biztató vóifezásek a z&idség- és gyil isiökstermeSéslen,-fgafmazáshon, -f eidfoSgczásSssH P est megyében Pest megyében ■ mezőgazdasági terme- _____________ les fejleszteset — a változó közgazdasági és piaci feltételekhez alkalmazkodó vállalati kezdeményező készségen túl — hosszú távú koncepciók és fejlesztési programok határozzák meg. A főváros közelségéből adódóan, tudatos fejlesztő munka eredményeként, városellátó jellegű termékszerkezet alakult ki gazdaságainkban: a tej-, tojástermelésen túl biztosítja a zavartalan zöldség- és gyümölcsellátást. A mezőgazdasági nagyüzemek termelését jól egészítik ki az általuk integrált háztáji és kisgazdaságok, amelyek ma már jelentős mértékű árutermelésre is képesek. A kertészeti ágazatokban megtermelt áruk értékesítésére és felhasználására — a friss fogyasztáson túl — az élelmiszeripari feldolgozás és export útján is lehetőség nyílik. A lakosság zavartalan zöldségellátásának biztosítása érdekében 1976—77-ben különböző kormányintézkedések születtek a nagyüzemi termelés ösztönzésére. A kedvezőbb közgazdasági körülmények hatására a zöldségtermelést szűkebb pátriánkban 18 bázisgazdaságra alapozhattuk. Ezekben modern rendszerű termelés indult be és magas fokú gépesítettséggel, új fajtákkal és termelési eljárásokkal egyes zöldségnövényekből a termésátlagok lényegesen magasabbak lettek, a termékek önköltsége csökkent, az árumennyiség kiegyenlítettebb lett. A termékszerkezet bizonyos mértékű átrendezésével 180—200 ezer tonna zöldséggel és 20—26 ezer tonna burgonyával számolhatunk a nagyüzemekben. A kistermelés mind jobban betölti kiegészítő szerepét. A nagy kézimunka-igényű kultúrák termelését a nagyüzemek, áfészek és szakcsoportok integráló tevékenysége nyomán — a háztáji- és kisgazdaságok vették át. Ezen belül Is kiemelkedő fontosságú a fólia alatti primőrök termelésének növekedése. A korábbi félmillió négyzetméter fólia alatti termelés ma már másfél millió négyzetméterre emelkedett, és ezen területről mintegy 15 ezer tonna primőr jelenik meg piacainkon. Gyümölcstermelésben az V. ötéves tervidőszakban a nagyüzemi telepítések, valamint a tájkörzetek kisüzemi rekonstrukciói jó alapot adnak a következő évekre. Már a közeljövőben 80-100 ezer tonna árugyümölcs megjelenésével számolhatunk. A viszonylag megnyugtató összkép ellenére, zöldség-gyümölcstermelésben azonban bizonyos kedvezőtlen folyamatok is megerősödtek. A termelési költségek növekedése, a felvásárlási árak változatlansága, vagy csak szerény emelkedése oda vezetett, hogy az ágazat nyereségtartalma mindinkább csökkent, a nagyüzemi termelés gyakran veszteségessé vált és ez a termelői érdekeltség a termőterület csökkenésével járt. A negatív hatást erődítette az árbevétel után adott fejlesztési alap juttatás megszüntetése és az ültetvénytelepítések állami támogatásának, hitellehetőségeinek csökkenése is. A termelők helyzetét tovább rontotta, hogy esetenként a piac hem tudott megbirkózni a jelentkező kínálattal és a termést nem vagy csak nehezen lehetett értékesíteni. Vagyis a bel- és külkereskedelem, a feldolgozó ipar fogadókészsége nem tudott lépést tartani a termelés fejlődésével, nem tudták megteremteni az értékesítés, ezen keresztül a termelés biztonságát. fiz élelmiszeripar részesedése a legna_____________ gyobb Pest megyeben is ; a termelői feldolgozással együtt az összes termelés 52-53 százalékát tudja fogadni. Nyersáruként a felvásárolt zöldségnek csupán a 4-5 százaléka, a gyümölcsnek 35 százaléka kerül közvetlen exportra. A friss fogyasztásban a gyümölcs és a hajtatott zöldség képvisel nagyobb részarányt. Az összes termésnek mintegy 40 százalékát forgalmazzák frissen vagy konyhakész állapotban, de a fogyasztók számára ennek van a legnagyobb jelentősége és a termelők termelési érdekeltségét is ez befolyásolja a legjobban. A zöldség-gyümölcstermelés és forgalmazás összhangja a termelők és forgalmazók közötti kapcsolatok színvonala Pest megyében sem •iégíti ki a Gazdasági Bizottság által megfogalmazott követelményeket. Rendszeresen visszatérő probléma a szerződött termékek átmeneti hiánya, mivel a magas termések feldolgozására, tárolására nem rendelkezünk kellő kapacitású depóval. A kereslet-kínálat rossz felmérése, előrejelzése miatt nem jó az árképzés, az árrendszer nem ösztönöz a minőségre. A nagykereskedelem felesleges költségekkel terheli az árut és ez a forgalmazást drágítja. A termékek bonyolult, többlépcsős utat járnak be. sok kézen megy keresztül az áru. mindez meghosszabbítja a forgalmazási időt. ily módon nagymértékben romlik a minőség. A forgalmazás vesztesége ma már állami dotációval nem mérsékelhető és az indokolatlan költségek az árrésben sem ismerhetők el. A zöldség-gyümölcs kereskedelem állami támogatásának mérséklése vagy megszüntetése új nagykereskedelmi magatartási formák kialakulására serkent, szervezeti átalakítást követel és mindenekelőtt a jövedelmezőség megteremtését sürgeti. Ez utóbbit a vállalatok elsősorban az árrés növelésével akarják biztosítani. Ennek következményeként indult meg a termelők törekvése közvetlen kapcsolat kialakítására a fogyasztónál és a saját élelmi- szeripari feldogozó, tároló kapacitások létrehozására. Az utóbbi években megélénkült a tsz-ek saját nagy- és kiskereskedelmi tevékenysége. A többcsatornás értékesítés, főként pedig a termelők és fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat megteremtésének lehetősége, a termelői piacon való értékesítés előnyei, a nagykereskedelem szerepét — az átala kiélezett ellentmondások miatt — számottevően csökkentették. A közvetlen termelői értékesítés tapasztalatai igen kedvezőek. Ez a forgalmazás a legkisebb veszteséggel és költséggel jár, s jobban megfelel mind a termelő, mind a fogyasztó érdekeinek. A kereskedelem korszerűsítéséről 1982-ben konzultáció kezdődött, melynek során az érdekeltek — a megyei pártbizottság és tanács irányításával — közösen keresték a legmegfelelőbb megoldásokat. A konklúzió: továbbra is szükség van a nagykereskedelemre, függetlenül annak szervezeti kereteitől és hovatartozásától. A partneri kapcsolat szabad választása miatt célszerű, ha több gazdálkodó szervezet is vállalkozik ilyen tevékenységre. így nagy jelentőséget tulajdonítunk a Pest megyei Zöldért mellett a budapesti Zöldért, a termelőszövetkezetek, a különböző gazdasági társulások, valamint Ágker. Tszker nagykereskedelmi munkájának. Igyekeztünk megfogalmazni a korszerűsített nagykereskedelemmel szemben támasztott követelményeket. Legfőbb cél, hogy az jól szolgálja a tervszerű termeléshez fűződő termelői és a zavartalan ellátáshoz kapcsolódó fogyasztói érdekeket. Növelje a bázisgazdaságok termelési biztonságát, reális, megalapozott információkkal, érték- arányos árakkal orientálja a termelést, tegye érdekeltté a termelőket a jobb minőségű piacképes áru előállításában. Rövidüljön az áru útja térben és időben, javuljon a kiskereskedelem, illetve a fogyasztók kiszolgálása, csökkenjenek a forgalmazási veszteségek és költségek. A folyamatos ellátás évüljön a termelőkkel és kereskedelmi szervekkel megkötött szerződésekre, ezek tartalmazzanak időben való szállítási és átvételi garanciákat, a minőséget és megbízhatóságot elismerő árakat, valamint a szükséges szankciókat. A megindult folyamatnak különböző irá___________________ nyal bontakoztak ki, melyek fontos jellemzője a több csatornás értékesítés megerősödése. Az ilyen irányú változásokat jelzi a termelőszövetkezetek nagykereskedelmi tevékenységének megélénkülése, gyors felfutása. Ezek az új kereskedelmi fő ágazatok, gazdasági társulások nagy mozgékonysággal keresik a partnereket és növelik forgalmukat. A megyei tsz-ek közül kiemelkedő szerepet' tölt be a gyáli Szabadság Tsz—Tszker Gt. a dunavarsányi Petőfi Tsz — Pest megyei Zöldért Gt, a Duna Tsz, a ve- csési Ferihegy és gödi Duname'nti Tsz. Forgalmuk a zöldség-gyümölcs értékesítésében ma már 300-400 millió forint körül alakul, és egyre fontosabb partnerei lesznek a közületi fogyasztóknak, a kiskereskedelemnek és a Zöldért-vállalatoknak is. A tsz-ek önálló forgalmazása tovább növelhető, és az áruválaszték bővíthető a saját termelést kiegészítő társgazdasági és háztáji termelésből. Igen nagy lehetőségeket jelent a nagy fogyasztók (vendéglátóipar, kórházak, iskolák stb.) szükségleteinek közvetlen kielégítése konyhakész termékekkel. A tsz-ek gazdasági együttműködésével a termelőszövetkezeti nagykereskedelem versenyképessége is növelhető. A z áfészek szakcsoportjaikkal, a kistermelőkkel, a nagyüzemekkel megkötött értékesítési szerződésekre alapozva, és a közvetlen bolti felvásárlással javíthatják a kiskeresxe- delmi ellátást, rövidíthetik az áru útját, javíthatják a minőséget. Néhány áfész már az idén vállalta, hogy saját felvásárlásából oldja meg bolthálózatának teljes ellátását. Élénkültek az egymás közötti kereskedelmi kapcsolatok is. Bolthálózatukkal már most jelen vannak a megye valamennyi településén, de az ellátásban betöltött szerepük az együttműködés erősítésével tovább növelhető. A megyei Zöldért Vállalat, élve a vállalati önállósággal, gazdálkodásának és szervezetének korszerűsítésével igyekszik megfelelni az új feladatoknak. A belső átszervezés a forgalom volumenével nem arányos létszámcsökkentést, a forgalom növelését és az eszközA Nagykőrösi Konzervgyárba naponta tíz-tizenöt vagon uborka érkezik. Most még ömlesztve látható, de rövidesen üvegekbe, majd az üzletekbe, illetve jelentős része exportra kerül. állomány jobb kihasználását célozza. A kirendeltségeket nagyobb önállóságú, Önelszámoló egységekké alakítja át, növelik anyagi érdekeltségüket, ily módon lerövidülhetnek a szállítási távolságok, csökkenthetők a forgalmazás költségei. Mindezek azonban az I. félévi forgalmazás adataiból még nem állapíthatók meg, mert a fogyasztói árak növekedésével szemben a termelő gazdaságok az előző évhez viszonyítva 10-15 százalékkal olcsóbban értékesítették termékeiket, és az értékesítések meghiúsulása miatt azonos területről, a növekvő termelési költségek ellenére, a korábbihoz képest 70-80 százalékos árbevételt értek csak el. A Zöldért, a belső szervezeti változásokkal egy időben, megkezdte a gazdasági társulások létrehozását, a termelők és a kiskereskedelem részvételével. Céljuk a tagok által termelt, felvásárolt és beszerzett kertészeti termékek legelőnyösebb értékesítése, a piacszerzés és költségtakarékos forgalmazás. Változatlanul segítjük a budapesti Zöl_______________z—i__ dert közvetlen megyei kapcsolatainak bővítését. A főváros zöldség-gyümölcs ellátásában — az egyéb értékesítési csatornák mellett — nagyobb szerepet szánunk a közvetlen szerződéssel fedezett termelésnek. Tudomásul kell venni azonban, hogy a nagykereskedelmi vállalatok és gazdasági társulások erőfeszítései ellenére növekszik a közvetlen termelői piac (Bosnyák tér) forgalma és jelentős befolyást gyakorol a fogyasztói árak alakulására. Az itt kialakult — a szerződéstől gyakran lényegesen eltérő árak — a termelőt arra ösztönzik, hogy a közvetítő kereskedelem kiiktatásával itt értékesítse áruját. A nagymértékű forgalomfelfutás (az I . félévben + 40 százalék) megköveteli, hogy keressük a jól szervezett, áttekinthető, a spekulációs tevékenységtől mentes termelői piacok létrehozásának lehetőségeit is. A feldolgozó iparban, a központilag átadott támogatási lehetőségek birtokában, a korábbinál kedvezőbben alakulnak a közvetlen termelői kapcsolatok, de az integráció magasabb szintje még nem alakult ki. Ennek érdekében az iparnak jobban kell segítenie a termelés műszaki feltételeinek megteremtését, az ipari technológiához jobban alkalmazkodó gépesített agrotechnika kifejlesztését és a kistermelést. Állandóan vizsgálni kell az anyagi érdekeltséget módosító körülmények alakulását és differenciáltabb árakkal kell ösztönözni a jó minőségű tennék előállítását. A garantált, gyors és valós minőség szerinti áruvétel az integráció alapkövetelménye. A feldolgozó vállalatok önállósága nagyobb gazdasági szabadságot, nagyobb kockázatvállalást, de egyúttal élesebb versenyt is jelent a termelési kapcsolatokban. A nem rubel elszámolású zöldség- és gyümölcsexport az áruforgalomnak csekély hányadát adja. Jelentős gátja az ilyen irányú fejlődésnek, hogy a különleges minőség, a kikészítési költségek gyakran nem térülnek meg az exportban vagy a vállalt kockázat nincs arányban az elérhető nyereséggel. Üzemeinknek, a népgazdasági érdekeket figyelembevé- ve, alkalmazkodniuk kell a nemzetközi versenyhez és ki kell alakítani a tőkés piacon való eredményes jelenlét szervezeti kereteit, növelni kell az exportárbevétel növelésének lehetőségeit. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy tapasztalhatók már bizonyos törekvések a termelés, feldolgozás és forgalmazás bonyolult, sokszor ellentétes érdekű kapcsolatainak rendezésére. Tisztulnak az érdekviszonyok, amelyek meghatározzák az integráció tartalmát, növelik a termelés biztonságát és javítják a megye és főváros lakosságának ellátását. A fogyasztóknak azonban figyelembe kell venniük, hogy ha a zöldség- és gyümölcsforgalmazás zavartalanságát biztosítani kívánjuk, alkalmazni kell a mindenkori piaci értékítéleten, a kereslet-kínálat egyensúlyán alapuló szabad árformát is. Néhány alapvető élelmezési cikk — mint pédául a téli burgonya, alma, hagyma — kivételével a többi termék árát az állam nem szabályozza, a termelést nem dotálják. A szabad árakon belül, azdnos időpontban is, a kereskedelem különböző egységeiben és szektoraiban jelentős eltérések lehetnek, amelyek azonban nem mindenkor felelnek meg a valós minőségi különbségeknek. Lakosságunk az elmúlt évtizedek során megszokta, hogy a fogyasztói ár alakítását az állam szabályozza és ma is hajlamos minősítés és összehasonlítás nélkül elfogadni azt. A szabadáras árformában figyelembe kell vennünk, hogy vásárlásainkkal az indokolatlanul magas árat ismerjük el, s ily módon magunk is alakítjuk a keresletet, ezen keresztül pedig az árak színvonalát. Ahogy a piacokon a vásárló összehasonlítja a termékeket és annak megfelelően választja ki a számára legmegfelelőbb árut, mérlegelve, hogy az ár és minőség számára hol a legoptimálisabb, ugyanígy a kereskedelemben megjelenő szabadáras terméket is minősíteni kell, mert csak így küszöbölhető ki az indokolatlan, sokszor spekuláción alapuló ár. Esetenként, kedvezőtlen termés esetén, össze kell hasonlítani a friss és tartósított termékek árait és — fogyasztói szokásaink módosításával is — az árban legelfo- gadhatóbbat kell választani. Természetesen ahhoz, hogy a *°gyasz-------------------------------- to összehasonlíthasson, minősíthessen bőséges kínálat, megfelelő választék szükséges. Ennek feltételeit nemcsak termelői, de kereskedelmi oldalról is biztosítani kell. Mindehhez a monopolhelyzet nélküli, több csatornás nagykereskedelem fejlesztése és a fogyasztók igényeinek megfelelő, több szektorú kiskereskedelmi hálózat bővítése szükséges. CS ONKA TIBOR a Pest megyei Tanács elnökhelyettese Kézilabda Ikladi siker a nyitányon A Csepel Autó csapatát fogadta a megyei I. osztályú férfi kézilabda-bajnokság nyitányán az ikladi IM Vasas gárdája. A hagyományokhoz hí-1 ven most is nagy csatában dőlt el a bajnoki pontok sorsa. Sajnos, a hazaiak tartalékosán és csupán egy cserével •álltak ki a mérkőzésen. Két játékos még üdül, az egyik erősség, Oravecz pedig Jászberénybe költözött, s már' nem számíthatnak a játékára. IM Vasas—Csepel Autó 25-34 (11-11) IM Vasas: Hévíz — Liszkgi (10), Fehér (1), Sima (6), Raf- fai (5), Szalag (3), Hortobágyi. Csere: Varga, Nagy Z. A tartalékos felállás különösen a mérkőzés elején látszott meg az ikladiak játékán: idegesen, kapkodva kezdtek, sok labdát eladtak, ziccereket hagytak ki. Ez megmutatkozott az eredményben is, a szigetszentmiklósiak 5-1-re, majd 9-5-re is vezettek. A hazaiak csak a félidő végén nyújtották azt, amit közönségük is várt és 7-10-ről fordítottak 11-10-re. Arra is maradt erejük, hogy döntetlenre húzz’ák ki az első félidőt. A második játékrészben is jó folytatás következett. Szép akciókból, nyolc perc alatt 17-12-re húztunk el. A biztos vezetés tudatában viszont fellazult a védekezés, könnyel- műsködni kezdtek a támadók. Törvényszerű következmény lett az egyenlítés. Drámain alakult az utolsó öt perc, annak ellenére, hogy két hétméterest is kihagyott az IMI, mégis 25-23-ra vezetett, s a Csepel Autó már csak szépíteni tudott az utolsó másodpercekben. Mindent egybevetve idényeleji játékkal szerzett örvendetes győzelmet a Vasas, s főként küzdenitudás- ból vizsgázott jelesre. Jók: Liszkai (a mezőny legjobbja), Fehér, Raffai és időszakonként Hévíz. IM Vasas ifi—Csepel Autó ifi 19-26 (9-10) IM Vasas: Poros — Hrncsár (4), Tóth (1), Szokoli (1), Péter (8), Gyimesi (3), Furák (1). Csere: Radies (1). Ifjúsági csapatunk nagyon megérezte Nagy Zoltán hiányát, aki csereként már a felnőtteknél játszott. Az első félidőben még így is megállták a helyüket, de a második játékrészben elfáradtak, s a jobb csapatjátékot nyújtó Autó megérdemelten győzött. Csak az a szomorú, hogy a Vasas-fiatalok még a második félidőben is sok helyzetet puskáztak el, s kihagytak öt büntetőt. olvasóink figyelmese A Gödöllői Hírlap augusztus 20-1 számában a Család, régimódi büszkeséggel című cikk technikai okokból befejező része nélkül jelent meg. A cikket helyesen keddi számunkban közöljük. íSSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap«
