Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

Az alkotmányt köszöntöttük Óvári üiUés Ópusztaszeren, Horváth István Kőszegen mondott beszédet Országszerte munkás—paraszt találkozókkal, új lé­tesítmények átadásával, gazdag kulturális kínálatokkal folytatódtak az alkotmány napi programok. Pénteken délelőtt tisztavató ünnepséget tartottak Budapesten, a Kossuth Lajos téren. Ezt szinpompás ví­zi- és légiparádc követte a Dunán, melyet a helyszí­nen több tízezren, a televízió jóvoltából pedig több mil­lióan láthattak. A kíváncsiskodók a zenés őrségváltást is megtekinthették a Parlamentnél. Este minden eddigi látványosságot felülmúló tűzijáték szórakoztatta a Gel­lérthegyen és környékén az érdeklődők sokaságát. Folytatódott az.ünnepi nagygyűlések sora is: Chusz- tar.zeren, a Nemzeti Történelmi Emlékparkban Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mondott beszédet. Kőszegen, amelyet ez alkalommal határőrvárossá avattak, Horváth István belügyminiszter szólt a dolgozókhoz. Pest megyében pénteken ugyancsak egymást követ­ték az ünnepségek: Vácszentlászlótól Albertirsáig, Szód­tól Kőröstetéílenig, Monoríól Pándig sok helyen emlé­keztek meg alkotmányunk törvénybeiktatásának 33. év­fordulójáról, valamint az új kenyér ünnepéről. Szombaton délelőtt ünnepélyesen, katonai tisztelet- adással, levonták az állami zászlót, amely alkotmányunk ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Országbáz előtti Kossuth Lajos téren. A Gellérthegyen, a Felsza­badulási emlékműnél szintén katonai tiszteletadás kö­zepette vonták le a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Alkotmányunk és az új ke­nyér ünnepén pénteken nagy­gyűlést tartottak Őpusztasze- ren, a Nemzeti Történelmi Em­lékparkban. Az ünnepség nyi­tányaként az emlékpark dísz­kapujának csarnokában Tóth Dezső művelődési miniszterhe­lyettes avatta fel Tóth Valéria szobrászművész monumentális, bronzba döntött alkotását. Á dombormű jelenetei az új ke­nyér köszöntésének gondola­tát szimbolizálják, a Tisza tá­ján élő emberek munkáját örökítik meg. Ezt követően került sor a nagygyűlésre. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára mondott ünnepi beszédet. A haza és he'sdás ügyének szolgálata — Augusztus 20. a termés betakarításának az ünnepe át­vitt értelemben is. Megemlé­kezünk népünk áldozatos har­cának eredmé-rfyeiről, nagy történelmi vívmányainkról, amelyeket népköztársaságunk alaptörvénye is rögzít. — Majd a szónok utalt arra, hogy hazánk azért válhatott a dol­gozó nép államává, mert né­pünk jól tudott élni az 1945- ben belcöszöntött szabadság­gal. — A szocializmus építése azonban sokkal többet és ne­hezebb feladatot jelent — mondotta többek között. — Kiderült, hogy nemcsak a szo­cializmus ellenségeivel kell megküzdeni, hanem saját gyengeségeinkkel, hibáinkkal; és kiderült, hogy hosszú, ki­tartó, fáradságos munkát igé­nyel egy egész nép felemelése a szocializmushoz méltó élet- és kulturális színvonalra. Megtanultuk, hogy az építő­munka feladatainak megoldá­sa során minden százaléknyi növekedésért keményen meg kell dolgozni. Megtanultuk, hogy vágyainkat mm szabad összetéveszteni a valósággal. Felismertük, hogy az emberek gondolkodásmódja nem köve­ti azonnal és automatikusan a társadalmi, gazdasági viszo­nyok változásait. — Egyszóval meg kellett ta­nulni a szocializmus építésé­nek tudományát és tanulni kell még ma is. De eközben leraktuk a szocializmus alap­jait, s előbbre jutottunk új társadalmunk építésének út­ján. Óvári Miklós politikai, gaz­dasági kérdéseket elemezve szólt hazánk mai helyzetéről, ,közös feladatainkról, majd így folytatta: — Népünk nemcsak megérti és elfogadja, hanem tettekkel is támogatja a párt politikáját. amelynek egyetlen indítéka és törekvése a haza és a haladás ügyének önzetlen szolgálata. S e támogatás kifejezi azt is, hogy népünkben megvan az akarat és a képesség a társa­dalom, a nemzet valódi prob­lémáinak megoldására a mai nehezebb viszonyok között is. .— Meggyőződésem az is, hogy a fő kérdésekben kiala­kult jó egyetértés, a közmeg­egyezés lehetővé teszi a leg­bonyolultabb feladatok meg­oldását is. S utódaink — vissza­tekintve ezekre az évekre — azt fogják megállapítani, hogy azok a nemzedékek, amelyek az 1980-as években éltek, dol­goztak, küzdöttek s olykor küszködtek is, megtettek min­den tőlük telhetőt. Legjobb tudásuk szerint megcseleked­ték, amit megkövetelt tőlük a haza, a nép. Alkotmányunk törvénybe A Magyar Honvédelmi Szövetség és a magyar néphadsereg hagyo­mányos vízi és légi bemutatója az Országház előtti Duna-szakaszon. iktatásának évfordulóján ün­nepi nagygyűlést tartottak Kő­szegen, s ez alkalommal avat­ták határőrvárossá a telepü­lést. Péntek délelőtt a zászló­díszbe öltözött kisvárosban ezrek gyűltek össze a Jurisics téren, ahol a Himnusz elhang­zása után Horváth István bel­ügyminiszter mondott ünnepi beszédet. Bizalmon alapuló szövetségi politika — Hazánkban a szocialista előrehaladásról szóló szünte­len párbeszéden, a megvalósí­tás módozatairól folyó alkotó vitákban alakul és fejlődik a szocialista nemzeti egység — hangsúlyozta. Drága és nagy értéke szocialista rendsze­rünknek az a kölcsönös biza­lom, amely az 1956-os ellen- forradalmat követően a leg­utóbbi negyedszázadban a párt és a nép között létrejött és megerősödött. Milliók ta­pasztalatai igazolják pártunk bizalmon alapuló szövetségi politikájának helyességét, és milliók szándéka — pártonkí- vülieké és párttagoké egyaránt —, hogy ez a fontos közmeg­egyezés újra és újra megte­remtődjék és fennmaradjon. A továbbiakban megállapí­totta: az itt élő emberek szá­mára természetes, hogy or­szágunkban az alkotmányos jogrendszernek megfelelő tör­vényes rend van. Rámutatott, hogy az ország lakói és az idelátogatók az általános tár­sadalmi stabilitáson nyugvó szilárd közrendben és közbiz­tonságban élhetnek, dolgozhat­nak és pihennek, majd alá­húzta: — A társadalom alapvető érdekeit minden körülmények között és mindenkivel szem­ben megvédjük. Szocialista ha­talmi rendszerünk a jobb kö­zösségi együttműködés érdeké­ben elsősorban a meggyőzésre, normáink önkéntes követésé­re épít, de ha kell — a szo­cializmusra és az egyének ga­rantált, jogaira tekintettel — a kikényszerítés eszközeivel is élve, a, jövőben is betölti ren­deltetését. Tisztavatás a Parlament előtt Az alkotmány ünnepén pén­teken az Országház épülete előtt több ezer érdeklődő je­lenlétében tartották meg a hagyományos tisztavató ün­nepséget: a Kossuth Lajos Ka­tonai Főiskolán, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolán, a Killián György Repülő Mű­szaki Főiskolán a végzettek, valamint a Karikás Frigyes Katonai Kollégiumhoz tartozó egyetemi és főiskolai hallga­tók tettek tiszti fogadalmat. Az állami zászló előtt dísz­őrség sorakozott fel, a térre bevonultak néphadseregünk új tisztjei, az emelvényen elfog­lalták helyüket az ünnepség meghívottjai, köztük Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari mi­niszter. Ott volt társadalmi és politikai életünk több más ve­zető személyisége, részt vett a tisztavató ünnepségein a nép­hadsereg és a társ fegyveres testületek sok vezetője, a tá­bornoki kar számos tagja. El­jöttek a katonai tanintézetek parancsnokai, s az ifjú tisztek hozzátartozói is. Jelen . volt Nyikolaj Szilcsenko vezérezre­des, a Varsói Szerződés Tag­államai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának ma­gyarországi képviselője és az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg- csoport parancsnokságának képviselői. Pontosan 10 órakor kürtszó harsant: megérkezett Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter, A Himnusz elhangzása után felolvasták a honvédelmi mi­niszternek a tisztavatás alkal­mából kiadott parancsát. Ezt követően az ifjú tisztek fogadalmat tettek nemes hi­vatásuk teljesítésére, majd Czinege Lajos mondott beszé­det. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 19S. SZÁM ^%r«í 1,110 forint 1982. AUGUSZTUS 22., VASÄRNAP A Ksím-félszigeten Brezsnyev—Cedenbal találkozó A Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság a Távol-Kelet valamennyi érdekelt államá­val kész megvitatni a térség helyzetének javítását szolgáló lépéseket annak érdekében, hogy az ott élő népek a tár­sadalmi és a gazdasági felada­tok megoldására összpontosít­hassanak, és a minimálisra csökkenthessék biztonságuk védelme érdekében tett egyé­ni és kollektív erőfeszítései­ket — jelentette ki Leonyid Brezsnyev és Jumzsagijn Ce- denbal. Az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Krímben találko­zott a Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárával, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöké­vel, aki pihenésen tartózkodik a Szovjetunióban. A két pártvezető és állam­fő szívélyes légkörű találkozó­ján hangsúlyozta: a távol-ke­leti térség államainak megvan a lehetőségük arra, hogy kap­csolataikat kizárólag a jó­szomszédság és a kölcsönösen előnyös együttműködés elvei­re. alapozzák. A világnak ezen a részén nincs olyan problé­ma, amelyet ne lehetne tár­gyalások útján megoldani, ha minden érdekelt fél őszintén arra törekszik, hogy megsza­baduljon az előítéletektől, a mások iránti bizalmatlanság­tól. Leonyid Brezsnyev és Jumzsagijn Cedenbal ezzel kapcsolatban üdvözölte a há­rom indokínai ország közel­múltban tett lépéseit: a viet­nami csapatok egy részének kivonását Kambodzsából és azokat a hatékony intézkedé­seket, amelyekkel elő akarják segíteni a párbeszédet az ASEAN-országókkal, Kínával és más szomszédos államok­kal. Cedenbal hangsúlyozta, hogy mongol részről tökélete­sen egyetértenek azokkal a Kínával kapcsolatos kijelenté­sekkel, amelyek Leonyid Brezsnyev ez év tavaszán Taskentben mondott beszédé­ben hangzottak el. A közel-keleti helyzetet át­tekintve megállapították, hogy Libanon tragédiája logikus következménye a Camp Da- vid-i típusú megállapodások­nak. A térség békéje nem te­remthető meg sem a különal- kukkal, sem a gyilkos háború, erőszak és népirtás Izrael vá­lasztotta módszerével. A Kö­zel-Keletet hazájuknak valló népek számára csak az igaz­ságos, átfogó politikai rende­zés biztosíthatja legalapve­tőbb érdekeiket. Ma: 3. oldal: Századunk férne 4. oldal: Rekordforgalom a héten 6. oldal: így jó a vakáció! 7—8. oldal: Rádió- és tv-míísor a jövő hétre Lázár György fogadást adott a résztvevőknek Gazdaságtörténeti kongresszus Közgyűléssel befejeződött a tanácskozás Pénteken Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri köz­ponti épületében befejeződött a nemzetközi gazdaságtörténe­ti kongresszus. A Nemzetközi Gazdaságtör­téneti Társaság pénteken meg­tartotta közgyűlését, amelyen Pach Zsigmond Pál akadémi­kust, a társaság eddigi elnökét tiszteletbeli elnökké, Jean- Francois Bergier zürichi egye­temi tanárt pedig a társaság elnökévé választották. A tár­saság 12 tagú végrehajtó bi­zottságának tagja lett Berend T. Iván akadémikus. A ta­nácskozáson úgy határoztak, hogy a következő kongresszust 1986-ban Svájcban rendezik meg. A közgyűlés elismerését és köszönetét fejezte ki a sike­res rendezvényért a magyar házigazdáknak, a Magyar Tu­dományos Akadémiának, a Történettudományi Intézetnek, és személyesen Bánki György akadémikusnak, a szervező bizottság elnökének. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke péntek este a Vigadóban fogadást adott a VIII. nemzetközi gazdaságtör­téneti kongresszus külföldi és magyar résztvevői tiszteletére. Hol kukorica, hol muharmag Zöldell a másodvetés Az aratás befejezése után — mint már írtunk róla —, a szalmabetakarítás most a leg­fontosabb “teendő Pest megye mezőgazdasági nagyüzemei­ben. Emellett azonban a szak­emberek figyelmének közép­pontjába kerültek a másodve­tések is. A legtöbb termelő- szövetkezetben és állami gaz­daságban számba vették, hol és mit véthetnek még gazda­Napi harmincötezer tégla — fóliában Jobban tartja a meleget A két legkorszerűbb falazó­téglát gyártják a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalat soly­mári Il-es számú téglagyárá­A Parlament előtt tartották meg a hagyományos tlsztavatő ünnepséget ban, a korábbi Alfa típusnál lényegesen jobb hőszigetelő tulajdonságú Uniform és Po- roton fajtákat. Az építkezők rövid idő alatt megkedvelték ezeket a falazóblokkokat, hi­szen manapság csöppet sem közömbös, hogy a falak meny­nyi meleget eresztenek ki az utcára a fűtési szezonban. Ugyanakkor maga a falazás is lényegesen könnyebb ezekkel a téglákkal. A solymári gyár az első fél­évben mintegy huszonhárom- millió kis méretű téglának megfelelő mennyiséget gyár­tott ebből a két típusból a kö­zelmúltban korszerűsített gép­sorokon. Ez a mennyiség ugyan némileg kevesebb a ter­vezettnél, de a kereskedelem igényeit ki tudják elégíteni, a magánépítkezők hozzájuthat­nak a szükséges mennyiségű téglához. Mégpedig csomagol­va. A gyárban ugyanis beve­zették a tégla fóliába csoma­golását, lényegesen egyszerűb­bé és biztonságosabbá téve a szállítást. A két műszakban dolgozó gépsorokról műszakonként 13 —15 ezer Uniform vagy Poro- ton tégla kerül le, ez napi 30 —35 ezer darabos termelést je­lent. Ez a mennyiség az elkö­vetkezendő időszakban való­színűleg még növekszik. ságosan. Az eredmény azon­ban nem a legkedvezőbb: a mintegy kilencvenhét ezer hektárnyi tarlóból csak mint­egy tizenhét ezer hektáron ke­rült földbe ismét a mag, A dunavarsányi Petőfi Tsz- ben például 290 hektáron vé­geztek másodvetést, ezúttal kukorica került a búza helyé­re. A legutóbbi határszemlék azt bizonyítják, a gyors dön­tésnek és végrehajtásnak máris megvan a gyümölcse: a silónak szánt tengeri, szépen fejlődik, a növény magassága meghaladja a hatvan centi­métert. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy ugyanennyi terüle­ten a jól termő silókukoricát szemesterményként takarítsák be. Másodveteményként Duna- varsányban az idén harminc hektáron muharmag is földbe került. A szalmabetakarítás jól ha­lad a termelőszövetkezetben. A termés elegendő az almo- záshoz, sőt, van felesleg is, amit most megpróbálnak ér­tékesíteni. A tavalyról meg­maradt készletek egy részét, s az idei szalma néhány tonná­ját már eladták, s ebből több mint egymillió forintnyi ár­bevételhez jutott a szövetke­zet. A környező falvakban meghirdették új akciójukat is, amelynek keretében a gazdák maguk szállíthatják el a tar­lókról a bálákat. A nagy si­kerre jellemző, hogy az ebből származó árbevétel' 550 ezer forint. A megye másik nagy tsz- ében, a fótiban elsősorban a gyenge termőképességű ho­moktalaj miau végeztek kevés másodvetést. Mindössze hu­szonnégy hektáron került földbe ismét a mag, borsós napraforgó után kukorica. Nagy gondjuk, hogy öntöző- berendezéseik nagyon elhasz­nálódtak, s egyelőre nincs ele­gendő pénzük újak vásárlásá­ra. F, Z.

Next

/
Thumbnails
Contents