Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

Alkalmazkodva a vállalásokhoz Megkíizdenek a nehézségekkel füSegafap&zotfan isifíek átlagon felül a fovedolsasek A folyton változó, nehe­zedő világgazdasági helyzet nem kerüli el hazánkat sem, hatásai kedvezőtlenül hatnak népgazdaságunkra is. A járás ipari és mező- gazdasági üzemei igyekez­nek megfelelni az elvárá­soknak, ezt bizonyítja az is, hogy első félévi tevé­kenységük megfelelőnek ér­tékelhető. A 14 önálló gazdálkodású ipari üzem árbevételi tervét 51,8, a termelési értéket 52,7, nyereségtervét 44,5 százalék­ra teljesítette az esztendő el­ső felében. Ütemes, Jól szer­vezett a termelés a monori MEZŐGÉP Vállalatnál, a gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezetben, de jelentő­sen javult a Monori Építők Ipari Szövetkezete tevékeny­ségének nyereségtartalma. Az ISG maglódi járműgyá­rának ütemes termelését a belföldi alapanyag-ellátás és a szovjet kooperációból érke­ző alaptengelyek szállítási ké­sedelme együttesen nehezítet­te. Gondot jelent viszont, hogy a VIZÉP vecsési gyáta és a Monori Kefe- és Játékgyár alaposan lemaradt a nyere­ségterv teljesítésével. Szigorúbb szabályzók A gazdálkodás elemzését és az alkalmazkodckészség fej­lesztését igényli az a helyzet, amely a szigorúbb szabály­zók érvényesülése folytán je­lentkezik. A vecsési VERUSZÖV ve­zetése is keresi a kiutat, hi­szen a nagykereskedelmi vál­lalatok készletezési és értéke­sítési problémák miatt bi­zonytalan ideig sem ágyne­műre, sem női és gyermek fehérneműre nem tartanak igényt. Ezért a vecsésiek meg­próbálják a felsőruházati ter­mékskálájukat új fazonok és modellek bevezetésével bőví­teni. A bérszínvonal járási át­lagban 2,2 százalékkal emel­kedett, az alapbéremelés mér­téke csaknem négy százalék. Egyes üzemeknél aránytalan­ságok tapasztalhatók. A már előbb említett monori kefe­gyár 5, az újonnan alakult, illetve átszervezett monori Szervomechaníka 23,8 százalé­kos béremelést hajtott végre. A tavalyi bázisidőszakhoz viszonyítva 3,5 százalékkal csökkent a dolgozói létszám. A vezetők magatartásán érző­dik, hogy a gazdasági nehéz­ségek és az újabb nehezítő körülmények ellenére bátran szembenéznek a tényekkel, nem riadnak vissza az újsze­rű megoldásoktól. Több vállalatnál és szövet­ütemes termelés folyt az első félévben a Pilisi Ruházati Szö­vetkezetben is. Képünkön: Bor­gulya Istvánné varrja a női ka­bátokat a Textima-gépen. Mutnéfalvy Zoltán felvétele kezetnél kezdeményezések történtek szakcsoportok, mun­kaközösségek alakítására áta­lány elszámolási rendszerek kialakítására. A mezőgazdasági üzemek idei tervei megegyeznek a népgazdaság elvárásaival. Feladat a növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak növelése, javítani a háztáji és kisegítő gazdaságok és a nagyüzemek kapcsolatát, to­vábbá gyorsítani az energia­takarékossági programok megvalósulását. Az árbevételi és termelési- érték-tervek teljesítése idő­arányosan jónak ítélhető. Dicsérendő a pilisi Arany­kalász, a vecsési Ferihegy, az ecseri Rákosmezeje Tsz-ek sta­bil gazdálkodása, valamint a vasadi Kossuth Szakszövetke­zet, a gombai Fáy András Tsz és a Monori Állami Gazdaság múlt évihez viszonyított, jó időarányos teljesítése. i A mezőgazdasági üzemek I. félévi gazdálkodása a termelési szerkezetnek megfelelően ha­tottak a népgazdaság általá­nos jelenségei. A kiegyensú­lyozott, tervszerű mellék­üzemégi tevékenységet folyta­tó gazdaságok termelése most is kiegyensúlyozottabb. Pontosan és időben Az első félévben esedékes növényápolási és betakarítási munkákat az üzemek pontos időben, szervezetten végezték. Őszi répából — 759 hektáron — 31,7 mázsa termett átlago­san. A búza vetésterülete év­ről évre növekvő tendenciájú. Ezúttal 7 ezer 689 hektáron 46,4 mázsát takarítottak be egy hektárról, A kalászos ga­bonák közül a rozs, a borsó és a repce terméshozama is el­maradt a tervezettől. Az idő­járás jelentősen befolyásol­hatja a kukorica és a napra­forgó terméshozamát. A nem rubel elszámolású export termelést időarányo­san az ipari üzemek és válla­latok 69 százalékra teljesítet­ték június végéig, a mezőgaz­dasági üzemekben 73,7 száza­lék az arány. Új lehetősége­ket jelent a Monori Állami Gazdaság, a MEDIFARM és MEDIMPEX közös tevékeny­ségét rögzítő szerződés, mert az exporttermelés mellett még import kiváltó terméket is előállítanak. A Ferihegy Tsz a tervezett 200 ezer dollár exportot vár­hatóan megtízszerezi. Növeli a GENERÁLIMPEX által for­galmazott frissáru exportját is. A könnyűipari ágazatban tevékenykedő egységek tőkés export bővítési lehetőségei bi­zonytalanok, még a bérmun­ka gazdaságossága is csökken. Kiemelkedő a monori ME­ZŐGÉP Vállalat erőfeszítése a tőkés export teljesítése, il­letve túlteljesítése érdekében. Az exporttervükkel szem­ben 184 százalékos szerződés- kötéssel rendelkeznek. Ennek teljesítése elsősorban a szük­séges import alkatrészek idő­beni érkezésétől függ. A vál­lalat élelmiszeripari gépgyár­tás fejlesztésére irányuló — több éve húzódó — beruházást fejez be. A vágóhídi és ba­romfifeldolgozó ipari gépeket gyártó egységek lemezmeg­munkáló, felületkikészítő és forgácsoló kapacitását bővítik, illetve a megmunkálás színvo­nalát emelik. A fejlesztés után 20 baromfi-feldolgozó vonal alapegységeinek gyártására lesz lehetőségük, nagyrészt export piacokra. Jó légkörben A gazdálkodó egységek az ötnapos munkahétre való át­térést folyamatosan valósítot­ták meg. Nem csökkent a fi­zikai állományú dolgozók ke­resete, mivel az időbéres dol­gozók személyi bérét növelték a munkaidőcsökkentés irányá­ban, s a bérekbe beépítették az ebédidő-pótlékot. Gondot jelent a megoldás módja a mezőgazdaság egyes ágazataiban . és a személyi szolgáltatást végző egységek nyitvatartási idejénél. összességében megállapít­ható, hogy az 1982. I. félév gazdaságpolitikai feládatai- nak teljesítése, a jó politikai légkör, a dolgozó kollektívák szorgalma és tenniakarása biztos alapot jelenthet az egész éves tervek sikeres tel­jesítéséhez. Gér József ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 2A, PÉNTEK h kji&slésrőí - félidőben A változó arcú járási székhely A VI. ötéves terv felénél kértünk „visszapillantást” dr. Zimányi Gyulától, a monori nagyközségi közös tanács el­nökétől : — Hogyan valósultak, való­sulnak meg a járási székhely legfontosabb tervei? — Elsőként arról a feladat­ról szólnék, amelyet a lakás- éllátás javítása, a jogos lakás­igények kielégítése szabott ránk. Ebben az ötéves tervben ezer lakás építését terveztük, nagy részét a Pozsonyi úti lakótelepen. A munka jól ha­lad, azt hiszem, örömmel mondhatom, el, hogy a mikro- cölöpös alapozás már javában zajlik, s a IV. negyedévben megkezdődik az épületek ön­tése is. A Monori Építők Ipa­ri Szövetkezete 128, a BÄCS- ÉV 224 lakás átadását vállal­ta, az ötszáz jogos lakásigény­lő közül tehát nem is sokára otthonhoz juthatnak jó néhá- nyan. Fizetési morál Hamarosan sor kerül a Deák Ferenc utcában épült harmadik, társasház műszaki átadására is, a lakáselosztó bi­zottság tagjai már környezet- tanulmányokat végeznek az igénylőknél, tehát az is rövi­desen eldől, kik lesznek az új lakók. — Monoron évente 140—150 családi otthon épül magánerő­ből is. — Így van ez most is, s mi igyekszünk támogatni a ma­gánerős építkezéseket. Negy­venöt hektárnyi terület parcel­lázása zajlik a járási székhe­lyen most is, mely 250 házhely kialakítását teszi lehetővé. — Az építkezésekhez elen­gedhetetlen a közművesítés ... — A közműről pedig rögtön az ivóvízhálózat jut eszébe Monoron annak, aki a szót hallja. A vízmű építése befe­jeződött, az ivívózellátást köz­kifolyókról biztosítja a háló­zat. Javult a lakosság fizetési morálja is, ez, s az állami támogatás biztosítja, hogy rá­köthetjük a harmadik, majd a negyedik kutat is a hálózatra ez év végén. E két új kúttal lehetővé válik, hogy mind több lakóházba is bevihessék a vi­zet, hiszen a fürdőszobák nem maradhatnak szárazak. A tervidőszak első felében meg­kezdődött a földgázvezeték ki­építése is. Augusztusban sze­retnénk a gázvezetéket már az épülő főtéri nagyáruház előtt látni, hogy a téliesített építkezésen is ez szolgáltassa a meleget. Később pedig a lakó­telepre „indul” a vezeték, s természetesen a lakosság, a közületek és intézmények kor­szerű fűtését is biztosítja majd. A környéknek is — Az új, háromezer négy­zetméteres alapterületű áru­ház felépülése a kereskedel­mi ellátáson lendít majd na­gyot. — Ezt várjuk tőle, hiszen nemcsak Monor, de a kör­nyező községek lakóinak vá­sárlását is megkönnyíti, ha üzemelni kezd. Két hónapnyi csúszás van ugyan az építke­zésnél, de jövő év április 4-ig mindenképpen szeretnénk át­adni. Azt azonban hadd mond­jam el: egyes kereskedelmi vezetők szerint az új áruház mindent megold. Erről persze szó sinps, nem engedhetjük, hogy erre való hivatkozássala periférián levő kis üzletek bezárjanak, korszerűsítésüket, további nyitvatartásukat szor­galmazzuk. — A legnagyobb feladatok mellett a tanács természete­sen a szinte naponta jelentke­ző, kisebb jelentőségűeket sem hanyagolhatja el. Segítségre várva — A VI. ötéves tervből adó­dó tennivalóinkat időarányo­san, eredményesen teljesítjük, s ezek mellett természetesen a többire is odafigyelünk. Min­den teendőnk a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítését szol­gálja. Van is lehetőségünk az eredményes megvalósításra, hiszen Monoron a vállalatok, üzemek dolgozói, a szocialista brigádok tagjai, a lakosság is számtalanszor bizonyította már, hogy segítségére számít­hatunk — főleg a gyermekin­tézmények gondjainak megol­dásában volt erre szükség. Kérjük, várjuk a további se­gítséget is, hiszen társadalom- politikai célkitűzéseink meg­valósítása — közös érdekünk. K. Zs. A Villamosipari Szolgáltató- és Kisgépgyártó Szövetkezet (VISZÉK) sülysápi részlegé­ben ma, 80 munkás dolgozik jó szakmai feltételek mellett. Többségük nő, a létszám negyven százaléka férfi, át­lagéletkoruk 30—32 év. Tehát fiatalok munkahelyének is ne­vezhető a telephely. A dolgo­zóknak ma, még csak mintegy 30 százaléka szakmunkás; elektroműszerész, lakatos, me­chanikai műszerész, a többség betanított munkás. Ám a fej­Monoron kétféle ember él: akinek van pincéje a Hegyen — meg akinek nincs. Utób­biak az előbbiekhez járnak pinceszerre, úgy, hogy gya­korlatilag érzésem szerint nem $kad a nagyközségben se kicsi, se nagy, aki ne ismerné a Strázsán, a Téglaházi dű­lőben vagy a Kutyahegyen töltött hétvégék gyönyörűsé­gét. S mindenki külön-külön esküszik rá. hogy az a hely a legszebb, ahol az ő pincéje, pincekamrája, hétvégi háza áll, onnan a legjobb a rálá­tás a teknőben fekvő, párába burkolt Monorra. ott az ideá­lis talaj a szőlőtőkéknek, kö­vetkezésképp a legzamatosabb bor is ott terem ... A tárgyi- lagosabb kívülálló — ez eset­ben az újságíró, akinek sosem volt, s aligha lesz valaha is birtoka - a területen — válo­gathat. S ha,lehet, én mindig a Tég­laházi dűlő régi pincesorai kö­zött sétálok szívesen, ahol sok a nádtető, fehérre meszelt fal * és a csupasz * tégla. Ahol az ablakok zsalui között dohos pinceszag oson kifelé, egyik­másik ajtófán még ott a vé­sés, hogy 1860-ban faragták, s a százévesnél is öregebb préskő rendületlenül őrzi a már-már feneketlen kutat a régi tsz-pince szomszédságá­ban. A tsz-pince évtizedekkel ezelőtt a bognármesterek szer­számaitól,. volt hangos, mély folyosói messzire ágaztak. Ma lődés mintegy megköveteli a magasabb képzettséget min­denkitől. Ezért a szövetkezet vezetősége idén ősszel tervezi beindítani a saját szakmun­kásképzést. ahol elektródala- katosságot tanulnák ki a ma ma még betanított munkások. Ugyancsak idén szeptember­ben teljesedik ki az a folya­mat, amely már most, augusz­tusban kezdetét vette. Szak­csoportokat létesítenek a süly­sápi telepen, részben azzal a szándékkal, hogy a szövetke­zet budapesti központjának kooperációját itt váltsák ki, saját munkával. A szakcsopor­tokat a szövetkezet dolgozói­ból alakítják, de a szövetke­zettől teljesen önállóan ter­melnek s gazdálkodnak majd. A kezdő létszám 30 főre van tervezve, s lesz egy külön hi­tes főkönyvelőjük, elnökük, elnökhelyettesük. Bérlik a he­lyiséget a szövetkezettől, fi­zetnek a gépekért, szerszám­kopásért, energiáért, önálló anyagelszámolásuk, és könyv­vitelük lesz. Később transzformátorokat, vasszerkezeteket is fognak gyártani. Mindez a kooperáció részbeni kiváltására, illetve ésszerűsítésére valósul meg. Csökken a termékelőállítás át­futási ideje, s a szállítás is egyszerűsödik. A szakcsopor­tok szeptember elsejével kez­dik meg a munkát... A VILLÉRT évi 8—10 mil­liárd forint értékben forgal­maz elektromos berendezése­ket. A VISZEK gyártmányait is a VILLÉRT forgalmazza, s hogy a szállításon mennél töb­bet meg lehessen takarítani, a •iülysápi telepen önálló raktá­rát hoz létre a VISZÉK-kel egyetértésben. Talán még annyit a VISZÉK- ről. hogy korábbi tudósítá­sunkban említett új beruhá­zásoknak jelentős létszámvon­zata lesz Legalább 20—25 dol- sozót vesznek föl a sülysáp! 'elephelvre néhányuk már munkába is állt... CSSN 0133—2651 (Monori Hírlap) 1 Szakcsoportokat létesítenek Fiatalok munkahelye amikor a kétszintes kőházba invitál. — De megérte! Cseperegni kezd az eső. A Herda-gyerekeket — hatan vannak — ez mit sem zavarja, vidáman tollaslabdáznak a ház előtt. Kálmán és Tibi sem fáradt, pedig horgászni voltak éjszaka az édesapjukkal. A virrasztás eredményét, a ropo­gós, illatos sült keszeget kö­zösen „meózzuk”. Az asztalon toronyban álló szálka- és hal- fejhalmokon mosolyognak a beszerzők. A feleség, Tériké sem törődik az esővel, szabad­téri főzéshez szokott itt kint. A halat meghozzák a férfiak, a zöldségféle kiadódik a sző­lők közötti konyha kertből, s hogy a gyakran betérő vendé­gek szomjasak se maradjanak arról a jókedvű gazda gondos­kodik. Mert hiába volt olyan sok föld a földben, a pince mégis kész lett, hordók sora­koznak benne katonásan, és itt még dal is terem. Az órák észrevétlenül ro­hannak, hazakészülődni nem könnyű, s aki csupán szemlé­lődni jött. az egyszerre meg­érti, mi is a varázsa a pin­ceszernek? Hogy miért ül ko­csiba motorra, kerékpárra fél Monor hétvégeken, hogy a szőlőkbe, pincékbe induljon? A kézfogásokért, a beszélgeté­sekért. Mert ilyen koccintások és ilyen találkozások — csak itt teremnek Koblencz Zsuzsa soron: a vakító fehér mesze­lés ott vért takar el, s vért mosott le az eső a szomszé­dos alacsony falakról is. A Nagy-pincében nemrég lezaj­lott brutális gyilkosság felka­varta a környéket, a borzon­gás még nem ült el. Ijedt, idős asszony jön elő lépteinkre, mutatja a vakító falat: lát­ják, még csak most szedték rendbe... Ilii!! Van itt szerencsére másfajta pince is. Kedélyes esti beszél­getések, komótos koccintások, jókedv színhelyei. Egyre több lesz a magas ablak, a beépí­tett tetőtér, a komfort. Hogy ez jó-e? Herda Kálmán és családja talán a legilletéke­sebb a szűk környéken a vá­laszadásra. Herda Kálmán a monori költségvetési üzem szállításvezetője, négy évvel ezelőtt fogta a csákányt meg az ásót, kiirtotta a kutyafa- bozótot, szőlőt ültetett, s ásni kezdte a pincét. — Hű, de sokszor elkárom­kodtam magam, hogy mennyi föld van a földben! — nevet, a kocsik is bátrabban beka­nyarodhassanak. Berki Mátyás zöldhasú kan- csója — a szoihszéd hozta ajándékul bulgáriai nyaralá­sából — mintha mesebeli len­ne: a sűrű töltögetés ellenére is észrevétlenül megtelik , újra meg újra. Vendégmarasztaló az ötvenes évek közepén épült hűvös pince, nem kevésbé a nedű, ami a hetvenéves gazda közeli, gondosan ápolt, ötöd­ször fakadt, gyönyörű tőkéiről került le. A hetven esztendőt pedig csupán azért volt érde­mes megemlíteni, mert eleven példázata annak, hogyan őrzi meg ennyi évtizeden belül is a munka, a kedv a fiatalsá­got, az aktivitást, a lendüle­tet. Lehet errefelé a birtokos gyönyörűségével szemlélődni, és lehet hangulatos sétát ten­ni vendégként vagy akár ide­genként. Űj meg új pincekam­rák épülnek, a három tavaly leégett nádtetős pince is friss téglákkal, piros cserepekkel hunyorog a délutáni napban. Lassulnak a léptek az egyik senki sem törődik vele, nem. tudni, mi okból. Kutyafa te­rít a hátára átláthatatlan bo­zótot, a dzsungelben keskeny ösvényeket vágott a közeli gazdák bosszúságára a bortól ajzott alkalmi szerelem. A zsa­luk rozsdásan nyikorognak, lóg a tető, s a jókora lakat pókhálókat, nedvességtől szét­esni készülő kádakat őriz. Oly­kor megáll előtte egy-egy autó, vevők jönnek — kapó­sak a pincék errefelé is, már ha ritkán eladó akad — de ez a pince mintha sorsául vá­lasztotta volna az enyészetet. Kár érte. Közvetlen szomszédságában Berki Mátyás pincéjének zöld­re festett ajtaja nyílik. Míg bent, a hűvös és hangulatos pincekamrában beszélgetünk, minden arrajáró beköszön: a gazdák jó ismerősei egymás­nak. össze is járnak, a mód­dal való borkóstolgatás közben megbeszélik a világ dolgait. S persze a pincehegyét is, amelynek egy-egy része az ösz- szefogás révén gyarapodik is: úgy kerülhetett villany, „ut­cai világítás” a Téglaházi dűlő sorai közé, kőréteg a pár éve még térdig-kátyús útra, hogy Fenn a Strásssshegyen Vidám esték — koccintásokkal Hazokésziilődni sohasem könnyű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents