Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI XXVI. ÉVFOLYAM, 193. SZÄM SZERDA Ma 3. oldal: A dinnyébe nem lehet belelátni 4. oldal: Nyáron se legyen uborkaszezon 6. oldal: Jogi tanácsok 7. oldal: Itt a ferddéválogatott 8. oldal: Heti előrejelzés Az alkotmány napjának tiszteletére Megemlékezés Vácott \ Alkotmányunk 1949-es tör­S vénybe iktatásának 33. évfor- § duiója alkalmából Pest megyé- ^ ben ünnepségeken, munkás-pa- raszt találkozókon emlékeznek S meg. Az első ünnepi gyűlésre S tegnap délután Vácott, a váro- § si tanács dísztermében került S sor. Pintér Sándor, a Hazafias Népfront városi, bizottságá­nak elnöke, a DCM igazgató­ja nyitotta meg az ünnepséget, amelyen a város üzemeinek és intézményeinek képviselőivel együtt ott volt Papp József, a Magyar Szocialista Munkás­párt Vác városi Bizottságá­nak első titkára és Weisz György, a város tanácselnöke is. Koltai Imre, a város ország- gyűlési képviselője, a. Ce­ment- és Mészművek vezér- igazgatója emlékezett meg azokról a haladó történelmi BIZALMASAINK S zentendrén ma délelőtt megyei ünnepségen népművelőket köszöntenek. A legtöbb városban, járási székhelyen szintén érdem­ben szólnak tevékenysé­gükről. A kézfogások és baráti szavak azonban nem tudatosíthatják, nem sűrít­hetik egyetlen pillanatba avagy egy-két órába azt a fizikumot és elmét egy­aránt próbára tevő válla­lást, amit a közművelődés szakemberei mindennap végeznek. Inkább csak jel­zések, ám olyan megállók, amikre mindig szükség van, hogy egyről a kettőre lépjünk, tisztában legyünk önnön cselekedeteinkkel. Ezért hát nem újkeletű az a megállapítás, hogy napjainkban népművelőnek lenni nem elhatározás kér­dése. Valaminek a tudatos vállalását jelenti. S ez a valami nem a megfoghatat­lanságot jelzi, hanem nép­ben és nemzetben való gondolkodást. Olyan cselek­vő magatartást, amely há­látlan feladat, ha küzdeni kell, verekedni vélt vagy valós igazakért, perlekedni szemléltetőeszközökért, ter­mekért, ám szívet melenge­tőén kellemes, ha együtt­gondolkodást, közös cselek­vést fémjelez. Országunkban s szűkebb pátriánkban mindkettőre találunk példát. A gyen­gébbeket, a hátramozdító- kat pellengérre állítjuk, a jókról, a húzósabbakról azonban keveset szólunk, mert természetesnek tart­juk, hogy egy művelődési házban élet legyen, s a hét­végeken ne csak a saját életét alakítsa a népmű­velő. Korunkban, amikor a társadalmak fejlődését, belső átalakulását éljük át, érdemszerűen a közműve­lődés módszerbeli és tartal­mi megújulási törekvései is hatnak szemléletünkre. Nemcsak az irányítás kor­szerűsítésén múlnak a hét­köznapok eredményei, ha­nem a befogadók magatar­tásán. Nemcsak a közmű­velődés munkásaié a fel­adat, hogy alkalmassá te­gyük magunkat környeze­tünk, országunk helyzeté­nek megítélésére. Ehhez majdhogynem magabiztos közérzet kell, s ebben fon­tos szerepet töltenek be a munkahelyek mellett a szabadidős programokat szervező és biztosító műve­lődési házak, könyvtárak, filmszínházak, s az rimere- teket nem fakanállal hintő pedagógusok. Ezért hát a hívó szót is becsülni kell, amely szakkörökbe, klu­bokba csábít, könyveket ajánl, filmek nézésére ösz­tönöz. A népművelő csak akkor dolgozik eredménye­sen, ha érzi, tudja: mind­annyiunk bizalmasa, s egy­ben a társadalom lelkiis- merete is. így van ez kisebb és na­gyobb településeinken, hi­szen annak az embernek, aki színházat ajánl, mű­velődést irányít és szervez, szinte minden megmozdu­lását figyelemmel kísér­jük. Sokak számára ők je­lentik a példát, s úgy vi­selik nevüket, hogy meg­szólításukhoz az esetek többségében tisztelet is kapcsolódik. Kulturális miniszterünk a teendőkről és a kötele­zettségekről értekezett há­rom héttel ezelőtt a Nép- szabadságban megjelent cikkében. Felelős vezetők nyilatkoztak úgy, hogy „helytállásuknak a külső es belső kihívásokkal szemben kulturális feltételei is van­nak, nem utolsósorban ezek határozzák meg munkánk egész minőseget”. A köz­művelődés szorgos szakem­berei tudják, hogy tenni­valóink nem irreálisak. Ezért hát egyetérthetünk a miniszterrel abban, hogy „a művelődésügyet is hassa át az a szellem, amely a gaz­dasági életet is utóbbi idő­ben előbbre lendíti; az a tudat, hogy nincs veszteni­valónk. gyorsabban kell al­kalmazkodni a változó nö­vekvő követelményekhez”. E z nemcsak kiszolgálást, hanem sok-sok aka­rást, az új kezdeményezé­sek pártfogását, a bizonyí­tás fontosságát igényli. Ma, amikor a népművelők nap­ján a szakma rangját sze­retnénk újólag növelni (mert tagadhatatlanul rá­féri), alighanem az is lé­nyeges, hogy a közművelők sokasága ne csak partner, hanem a meghatározó egyéniségek gyülekezete is legyen. Ehhez azonban a társadalom értőbb támoga­tására is szükség van. Nem a partvonalon kívülről be­kiabáló nézőkre, hanem mindenekelőtt a játékosok­ra. S ekként a közérzet nem­csak biztonságot nyújthat, hanem eredője lehet új el­képzeléseknek, tetteknek. A mai köszöntés mellett leg­inkább erről kell beszél­nünk; hogyan és miként felelhetünk meg korunk kihívásainak. M. Zs. hagyományokról, melyekre augusztus 20-án emlékezünk. Elmondotta, az államalapító István király életműve, s az 1949-es alkotmány óta eltelt negyedszázad egyaránt azt bi­zonyítja, hogy a haza boldogu­lásának záloga az alkotmá­nyos rend, a törvényesség és a társadalom legszélesebb ré­tegeinek összefogása, egyet akarása. Az utóbbi huszonöt eszten­dő politikájának a helyességét bizonyítja az évről évre gya­rapodó, gazdagodó Vác városa is. Az elmúlt esztendőkben nagyarányú társadalmi össze­fogással kórház, művelődési központ, úttörőház, több isko­la, és óvoda, sportpályák so­ra, lakások százai épültek. Ugyanakkor augusztus 20-án, ami az új kenyér, a dolgozó parasztság ünnepe is, egy ilyen iparosodott városban sem szabad felejteni, hogy a környék lakossága egyre ma­gasabb színvonalon teszi lehe­tővé az élelmiszerellátást, ami életszínvonalunk megőrzésé­nek alapvető követelménye. Vác ezekben az esztendőkben is példáját mutatja, hogy a nehezedő gazdasági körülmé­nyek között is lehet lakóhe­lyünket fejleszteni, szépíteni. Idén is tovább építik a Duna- parti ligetet és a körzőt, új medence készül a strandon, s néhány hét múlva új tanter­meket adnak át a diákoknak a Földvári téri általános is­kolában. Vácott a következő napok­ban munkás-paraszt találko­zókkal, kulturális rendezvé­nyekkel folytatják első de­mokratikus alkotmányunk ün­neplését. Cs. A. Termelési nagy díj Hercegfealamnak Országszerte követendő példa Az alkotmány ünepe alkal­mából minden esztendőben öt mezőgazdasági üzemet tüntet­nek ki a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ter­melési nagydíjával. Az idén a hat kitüntetett között ott sze­repelt a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság is, mely az elmúlt esztendőben kimagasló eredmé­nyei elismeréséül egymás után három ízben kapta meg a Ki­váló Vállalat címet is. A MÉM termelési nagydíjá­nak átadója, dr. Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter az ün­nepség előtt meglátogatta a gazdaság korszerű telepeit; el­sőként a Richárd-majorban levő szakosított üszőneveidével ismerkedhetett meg, ahol a szarvasmarha-állomány után­pótlását nevelik. Ezután a Dá- vid-majort kereste fel, megte­kintve a nemrégiben mintegy 80 millió forintos beruházás ke­retében épített új szakosított szarvasmarhaíelepet. Ezután a gazdaság kukoricatábláit vette szemügyre, majd a körút utol­só állomásaként Vajda László háztáji gazdaságába látogatott el, ahol a kísérleti gazdaság megbízásából és szerződésével sertések bérhizlalásával foglal­kozik a család. Az üzemlátogatás után a ké­ső délutáni órákban került sor a termelési nagydíj ünnepélyes átadására a gazdaság ebédlő­jében. Az ünnepségen — me­lyen részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának titkára, Jámbor Mik­lós, az SZMT Pest megyei Ta­nácsának vezető titkára Csonka Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Kertai Tamás, a budai járási hivatal elnöke, Major Péter, a MEDOSZ Pest megyei Bizottságának titkára, tír. Mentényi Miklós, az Álla­mi Gazdaságok Központjának vezérigazgató-helyettese és Má­tyás László, a KISZ járási bi­zottságának titkára — a pénz­ügyminiszter méltatta azokat az eredményeket és kezdeménye­zéseket, melyek érdemessé tet­téke gazdaságot a kitüntetésre. A herceghalmi mezőgazdaság! nagyüzem hétszáz dolgozója mintegy 4 ezer 300 hektáron gazdálkodva, s évi 50 millió forintos nyereséget produkálva több termelési rendszer beve­zetője s gazdája. Ilyen például a Hungahib néven ismert ter­melési rendszer, melynek gesz­toraként több mint száz part­nerüzemben és -gazdaságban Dr Hetényi István átnyújtja Gáz Mátyásnak a MÉM termelési nagy- díját igazoló oklevelet Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja Halmágyi Péter felvétele Ünnepség a Népfrontnál, az SZMT-nél Elismerés a legjobbaknak A Hazafias Népfront Belg- rád rakparti székházában ked­den Szentistványi Gyuláné, a HNF Országos Tanácsának tit­kára a mozgalom harmincnégy munkásának — köztük Jónás Zoltánnak, az MSZMP rácke­vei járási bizottsága első tit­kárának — adta át a kitünte­téseket. Az ünnepségen jelen volt Kállai Gyula, a HNF Or­szágos Tanácsának elnöke is. Ugyancsak ünnepség színhe­lye volt tegnap a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságá­nak székháza is. Kovács An- talné, a megyei bizottság tit­kára kitüntetéseket adott át. A Népfront Munkáért elisme­rést kapta: Anka Jánosné, a népfront ceglédi városi elnök­ségének tagja; Begidsán Ottó- né, a HNF bagi bizottságának titkára; Forrai Sándor szent­endrei körzeti titkár; István Kálmán, a HNF váci városi titkára; Kovács Zoltánná, a népfront Örkényi bizottságá­nak elnöke; Pásztor Béla ve­resegyházi tanácselnök, a nép­front megyei bizottságának tagja; Rottkel Judit, a megyei bizottság főelőadója is. A nép­front aktivistái közül nyolcán pénzjutalomban részesültek. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsának budapesti köz­pontjában tegnap ugyancsak ünnepélyes keretek között Fo­dor László, az SZMT titkára elismeréseket nyújtott át azok­nak, akik a településfejlesztést szolgáló társadalmi munkában élenjárjak. A népfront megyei elnökségével egyetértésben a Kiváló Társadalmi Munkás jel­vényt hárman, az Érdemes Társadalmi Munkás elismerést pedig tízen vették át. Az SZMT és a HNF megyei elnökségével egyetértésben túl ezen — a vá­rosokban, járásokban — alkot­mányunk 33. születésnapja al­kalmából a helyi ünnepsége­ken ezernél többen részesül­nek még elismerésben a tele­pülés fejlődését szolgáló tár­sadalmi munkáért. irányítja a korszerű takarmá­nyozáson alapuló sertéstenyész­tést. — Kimagasló és széles kö­rű integrációs munkájuk, va­lamint termelési eredményeik alapján — mondotta dr. Heté­nyi István — az önök gazda­sága a magyar mezőgazdaság élenjáró képviselője, s ország­szerte követendő példa. Nagy szükség van a népgazdaságunk­nak arra, hogy mind több üzem ezen az úton haladjon. Ezt követően átnyújtotta a termelési nagydíjat igazoló ok­levelet Góg Mátyásnak, a kí­sérleti gazdaság igazgatójának. T.L Ä jó szigetelés - létkérdés Állja a gyakorlat próbáját A Vízügyi Építő Vállalat legkisebb részlegeinek egyike a vecsési földmunkagép-javító és gyártó üzem. A Fővárosi Gázmüvekkel kooperálva in­nen kerülnek ki jobbára azok az óriási átmérőjű , csövek, melyek elengedhetetlenül fon­tosak a fővárosi földgázprog­ram valóra váltásához: éven­te 140—150 millió forint érték gördül ki — teherautók hátán — az üzemből. Az óriáscsövek gyártása rop­pant kényes feladat. Nem el­sősorban a méretpontosság miatt, hanem a későbbi fel­használ ás a meghatározó. A jó szigetelőképességre különösen nagy gondot kell fordítani, hi­szen ezek az óriáscsövek előbb-utóbb gázt juttatnak el az ipari üzemekbe éppúgy, mint a háztartásokba. A csövek üzembiztonságát szolgálja a gondos felületi ke­zelés, előkészítés. Ehhez a ve­csési üzem egyik dolgozójának hasznos újítása, a körkefét berendezés számottevő segít­séget nyújt. Tavaly helyezték üzembe azt a berendezést, mely a nagy átmérőjű, 500— 1200 milliméteres csövek szi­getelésére hivatott. A berende­zés jól vizsgázott, s állja a fe­szített tempót. Erről a gépsor­ról egy esztendő alatt csaknem 50 ezer méter termék került le. S a tapasztalatok igazolják, hogy a minőség a gyakorlat próbáját is állja. A vecsési üzem a Gázmü­vekkel együttműködve bizto­sítja annak a nagyszabású programnak az ütemes valórg váltását, mely Budapest kör­nyezetvédelmi, levegőtisztasá* gi igényeit szolgálja. K. Z. Németh Károlynál Einar Förde Németh Károly, az MSZMP i Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára1 Helyén a kitörésgitló ■ A Szeghalom—Füzesgyarmat közötti térségben a gázkitörés­nél tovább folytatódnak a mentési munkálatok. Képünkön: a szakemberek a kitörésgátló felszerelésének lehetőségeit kutat­ják. Hosszú napok megfeszített munkájának eredménye: ked­den délután 17 óra 40 perckor ráhelyezték a kitörésgátlót a gázkútra. kedden a KB székházában fo­gadta a norvég munkáspárt Einar Förde elnökhelyettes vezetésével hazánkban tartóz­kodó küldöttségét. A találko­zón részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának veze­tője. Közélet ,Jt0> Victor Eolojan, a Román Szocialista Köztársaság buda­pesti nagykövete kedden saj­tókonferenciát tartott abból az alkalomból, hogy augusztus 23-án ünnepli Románia az or­szág felszabadulásának 38. év­fordulóját. Budi Hartantyo, az Indonéz Köztársaság budapesti nagy­követe, hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott kedden a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Csikós- Nagy Béla államtitkár, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnöke, Garai Róbert külügy­miniszter-helyettes, valamint a politikai, a gazdasági, a kultu­rális élet számos képviselője. Ott volt a budapesti diplomá­ciai képviseletek több vezetője és tagja. Jtw br

Next

/
Thumbnails
Contents