Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Gesztor: a forfeit Dózsa Tsz Jövedelmet hoz a húsa, gyapjjr Juhtenyészfő gazdasági társulás cSakait A törteli Dózsa Tsz juhászati törzstelepén szépen fejlődik a bárány. A képen ifjú Mészáros Sándor szálastakarmányt ad a jószágnak. Apáti-Tóth Sándor (elvétele Kopár hegyi legelők, üde erdei tisztások, virágos sík mezők és repedt hátú szikesek békésen legelésző jószága a birka. Tartják igénytelensé­géért, gyapjáért, húsáért, a tejéből készült túró, sajt ízle­tes csemege, mióta, a világ vi­lág. Itt, az Alföldön a juhá­szat szinte egyidős az itt meg­telepedett emberrel. Hol fel­lendült, hol meg alábbhagyott a tartási kedv. Napjainkban több termelőszövetkezet és háztáji is foglalkozik a tartá­sával. különösen, mióta kül­földi piacon oly becsülete lett a pecsenyebáránynak, s az ipar, a divat is igényt tart a jószág szőrére-bőrére. Szélsőségek Az, hogy megéri és kell is fejleszteni a juhászatot, ki­váltképp ott, ahol ennek alap­ja, hagyománya van, egy ré­sze a Pest megyei pártbizott­ság 1990-ig behatárolt koncep­ciójának. Mivel Dél-Pest me­gye és így Cegléd környéke, a járás juhnevelő terület, a já­rási pártbizottság is tárgyalt az év elején a juhászat fej­lesztéséről, mint középpontba kerülő kérdésről. Megvizsgál­ták a legilletékesebbek, hozzá­értő szakemberek segítségével, mit lehetne tenni? Hol az a pont, ahonnan a juhászat fej­lesztésében el lehet indulni. Mint adatgyűjtéskor kiderült, van is, mire építeni. A ceglé­di járásban a jtihászattal fog­lalkozó termelőszövetkezetek összességében minden mutató­ban jobbak a megyei átlagnál, ám nagyok a szélsőségek. Ezt tapasztalni gyapjúhozamban, bárányszaporulatban egyaránt. A jövedelmezőség is ekként alakult: van, ahol szinte vesz­teséges, másutt anyajószágon­ként 1000—1500 forint a ha­szon. Tulajdonképpen a megye két törzs-juhtenyészete ty itt van, a törteli Dózsa Termelő- szövetkezetben, illetve a kő­csert Petőfi Tsz-ben, gas színvonalú a tenyésztői munka. Tulajdonképpen ez ad­ta a gondolatot: a szakmailag jól felkészült és valóban ten­ni akaró szakemberek segít­ségével nemcsak egy-egy gaz­daságban, hanem a többiek­ben is, gyümölcsöztetni kéne a tudást, fellendíteni a juhte­nyésztést. Mivel a törteli gár­da a legfelkészültebb, isme­reteik, tudásuk segítségével, irányításukkal a többi is előbbre jutng^ A törteli Dózsa Termelőszö­vetkezet készségesen fogadta az ötletet. Tárgyaltak a juh­tartó közös gazdaságokkal, tervet dolgoztak ki. Gesztorsá­gukkal most megalakult — 8 közös gazdaság részvételével — a juhtenyésztő gazdasági tár­sulás. A társulás a szokásostól el­térően nem kért pénzt, beug­ró összeget a taggazdaságok­tól. Bejelentették, hogy előbb gyakorlatban akarják bebizo­nyítani a létjogosultságot, eredményeket felmutatva sze­retnének ösztönözni. Szigorú feltételként szabták meg vi­szont, hogy a taggazdaságok a juhászatban csak az ő módsze­reiket alkalmazzák, takar­mányozásra előírás szerint le­gyen gondjuk, és az ő tenyész- anyagukkal gondoskodjanak a szaporulatról. Ha eredményt tudnak felmutatni, akkor jut Szóhoz az igazgató ‘anács, a jövő feladatokat, elvárásokat, anyagiakat illetően. Jó érzést váltott ki és a bizalom jelé­nek látják, hogy a gazdasági társulásban a Gyapjúforgalmi Vállalat is részt vesz, azt jó­nak találja. Merinót tartanak mai továbbképzéssel, kész ismeretekkel. napra- E. K. Nyolc tagja van Az említett két helyen, va­lamint a Ceglédi Állami Tan gazdaságnál és az abonyi Jó­zsef Attila Termelőszövetke­zetben tudatos, tervszerű, ma­A juhtenyésztő gt-nek most összesen 11 ezer anyajuha van. Kettős hasznosítású az állo­mány, hús- és gyapjúterme- lésre helyezik a hangsúlyt. Merinó fajtára alapoztak. Egyelőre ahány taggazdaság, annyi szokás, annyi gond. Sze­retnék mielőbb rendezni a so­rokat, megszüntetni a diffe­renciáltságot. A gazdasági tár­sulás. ha beválik, magában hordozza a rendszeralapítás lehetőségét. Tudják, célszerű foglalkozni ezzel, a gazdasá­gossági, hatékonysági kérdé­sekkel, az integráltság kérdé­sével és természetesen a szak­Évnjjlfó ünnepség a szakmunkás- képzöben A ceglédi 203. Bem József Ipari Szakmunkásképző Inté­zet igazgatósága értesíti az is­kola tanulóit, hogy a tanév­nyitó ünnepséget augusztus 28-án délután 16 órai kezdet­tel tartják meg, a Hold utcai intézetben. IdsszoI, messze Autóbusz-kirándulást tervez a lakótelepi gyerekeknek a ceglédi Kossuth Művelődési Központ, Egerbe, Szilvásvá­radra, pedagógus csoportve­zetővel. A busz augusztus 17-én reggel 8 órakor indul. Bővebb felvilágosítást a mű­velődési központban kaphat­nak az érdeklődők. Savanyúság patisszonból /Cegléden több kertbarát foglalkozott már a fura ala­kú kistök, a patisszon ter­mesztésével. Meg is kóstolták, töltik, sütik, rántják, főzik ha­gyományosan és paradicsomos mártásban, tálalják lecsóval. A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyára savanyúságot készít a patisszonból tonna­szám. A szalagról naponta 15—16 ezer üvegnyi kerül le belőle. Nyársapáton felkészülnek Minden frissül csengőszóig Télen szénnel fűtik a kazánt Mint mondják, a nyársapáti általános iskola tanulói meg­becsülik második otthonukat. Óvják, vigyázzák a tanintéze­tet, a tisztaságra is ügyelnek, ezt a pedagógusok is megkö­vetelik tőlük. A tanév csak­nem tízhónapos megpróbáltatá­sai viszont évről évre szüksé­gessé teszik a karbantartást, hogy a gyerekek a nyári szü­net után szép, tiszta tanter­mekben folytathassák a tanu­lást. \ Kétévenként átfestik az ajtókat A nyársapáti iskolában fes­tettek, mázoltak. Űj lakkréte­get kapott á parketta nyolc tanteremben, kicserélték a tornaszoba folyton lehulló mennyezetét. Remélhetően nem okoz több galibát ezután. A külső munkák közül a kémény Tömegsport Bajnokság közben a kupáért Első helyen a Mezőgép A városi kispályás labdarú­gó-bajnokságban a sorsolás szerint több találkozóra ke­rült sor. Az első osztályban tizenkét, a másodikban tizen­hat csapat indult el. Közülük már csak egy, a MEZŐGÉP veretlen. Eredmények I. osztály: a rangadón a Villamosvonal Felügyelőség le­győzte az öregfiúk gárdáját, s a vesztett pontok alapján most már jobban áll legna­gyobb riválisánál. öregfiúk—Honvéd Polka 2-1, Honvéd Polka—KIOSZ 3-3, MÁV VVF—Sütőipar 3-0, Élel­miszer KISKER—Rákóczi SC 2-1, Rákóczi SC—Lenin Tsz 2-1, KIOSZ—Viktória 6-1, Üregfiúk—KÖZGÉP 2-1, MÁV VVF—KÖZGÉP 4-1, Rákóczi SC—Viktória 1-0, MÁV VVF— öregfiúk 1-0, Élelmiszer KIS­KER—ÉVIG 6-2, Lenin Tsz— Viktória 2-1, öregfiúk—KIOSZ 2-0. Az élmezőny állása: 1. öregfiúk 9 6 8 1 85-13 14 8. MÁV. Vili. F. 7 5 11 19-12 11 з. Éleim. Kisker. 7 4 12 18-14 9 II. osztály: érdekesség, hogy egy összecsapás sem végződött döntetlenül. Kórház—Junior 1-0, Harmat и. —MÁV Vontatás 4-2, Kór­ház—MÁV Vontatás 5-1, Der­bi—Harmat u. 3-0, Volán 20.— Aszfaltútépítő 8-1, Volán 20.— Vasipari Szövetkezet 4-2, Széchenyi u.—Derbi 6-3, Kór­ház-Téglagyár 5-1, Téglagyár —Junior 3-2, Széchenyi u.— Junior 6-3, Ceglédbercel—Har­mat u. 6-0, MEZŐGÉP—Kór­ház 1-0. Az élmezőny állása: 1. Mezőgép 8. Kórház 3. Harmat u. 5 4 1-20-5 9 6 4 — 2 81- 8 8 6 8 8 8 9-15 6 Még több mérkőzés hátra­van, tehát javában zajlik a bajnokság, ám újabb verseny- lehetőséget adnak a szervezők az Alkotmány Kupa kiírásá­val. A négynapos tornára au­gusztus 10-ig lehet jelentkezni a sportfelügyelőség címén: Cegléd, Pf. 105. Az első csoportbeli selejte­zőket augusztus 14-én játsszák le, az Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, a Várkonyi István Általános Iskola, a Tö­rök János Mezőgazdasági Tech­nikum és a Kossuth Gimná­zium pályáin. A döntőre au­gusztus 20-án kilenc órától kerül sor. Fontos tudnivaló, hogy csak egy csapatban sze­repelhetnek a pályára lépők — Olyanok, akik a legutóbbi egy évben bajnoki vagy kupamér­kőzéseken labdarúgásban nem szerepeltek. átépítése kerül sorral' A nap­közisek ezentúl az Apáti biszt­róban ebédelhetnek, így szük­ségtelenné vált az amúgy is ideiglenesen kialakított iskolai étkeztetőhelyiség fenntartása. Űj és a korábbinál több vil­lanyégőt helyeztek el benne, melegpadlót ragasztottak a kő­aljzatra, hogy a termet más célra hasznosíthassák. A ter­vek szerint a felső tagozatosok napközijét helyezik majd el itt. Mónus Józsefné gondnok említette, hogy az óvodával együtt közel százhuszonötezer forintot fordítanak a felújítás­ra. A festésre minden évben sor kerül, de a mázolásból már csak annyit végeztetnek el, amennyit a költségvetés megenged. Általában kétéven­ként kerül új festék az aj- tókrá, ablakokra. Egyébként az iskolában akár kezdődhet­ne a tanítás, mert elkezdték a takarítást. Az óvodában csak kéthetes a nyári szünet. A rövid idő alatt csak abban az esetben tudják teljes egészében elvé­gezni a munkát — a festést —, ha az óvodások szülei se­gítenek takarítani. Ezzel ed­dig nem volt gond, szívesen mentek és takarították szapo­rán. Most néhány nap múlva újra szükség lesz rájuk, mert a helybeli kisiparos igen igyekszik, hogy mihamarabb végezzen. Elkészült az óvodabővítés tervdokumentációja — Az épület karbantartási munkáin kívül gondot fordí­tunk a környezet esztétikus kialakítására is, amivel szin­tén az új tanévre készülünk — mondta Labancz Árpád ta­nácselnök, aki még megemlí­tette, hogy elkészült az óvoda- bővítés tervdokumentációja. Az óvodába rendszeres a túl­jelentkezés, nem tudnak min­den igényt kielégíteni, mégis előfordulhat, hogy várniuk kell a bővítéssel. A bekerülési összeg ugyanis túlnő a tanács lehetőségein, a megvalósulás­hoz a gazdálkodó szervek tá­mogatása, anyagi segítsége és jelentős társadalmi munka is szükséges. Arról pedig még nem is esett szó, hogy az egyedi olajtüzelésű kályhák helyett — takarékosságból — a széntüzelésű központi fűtés­re térnek át, ez most leköti a rendelkezésre álló anyagiak egy részét. U. L. llf utakra invitálnak Akik szeretnek világot látni Rövidebh túrát fesz a kiskertes Dél-Pest megye lakossága tu­risztikai jellegű utazásainak legfőbb szervezője a két ceg­lédi utazási iroda. Az egyik az Express, a másik az IBUSZ ki­rendeltsége. Újabban, harma­dikként, a nagykőrösi 1BUSZ- lcirendeltség is csatlakozott a szervező gárdához. Ennek megnyitásáról a Nagykőrös— Kőcser Takarékszövetkezet kebelében, nemrégiben tájé­koztattuk olvasóinkat. Utazási szokások A terület, mármint Dél-Pest megye, hagyományosan bele­tartozik azonban a szolnoki, a kecskeméti és a budapesti uta­zási irodák vonzáskörébe is. Ennek tudható be, hogy a ceg­lédi és a nagykőrösi utazási irodák adataiból aligha lehet megbízható következtetéseket levonni az itt élő lakosság uta­zási kedvét illetően. Ezért nem kértünk adatokat Fodorné Mészáros Piroskától, a legrégibb és a legtöbb ta­pasztalattal rendelkező utazási iroda, a ceglédi IBUSZ-kiren- deltség vezetőjétől. Annál in­kább faggattuk viszont ceglé­di, nagykőrösi, abonyi, albert- irsai, szóval általában Dél- Pest megyei utazásaik szoká­sairól. igényeiről. — Például majdnem általá­több vállalat, szövetkezet szer­vezett társasutazást a munká­sainak. Valószínűleg ennek tudható be az arányok meg­változása, de elképzelhető ta­lán más magyarázat is. Erről nem sokat tudunk. — Az IBUSZ több-kevesebb eltéréssel kétféle programot ajánl. Üdülést vagy pedig or- szág-világjárást. Itt a környé­ken melyik ajánlat a népsze­rűbb? — Ki-ki az ízlése szerint választ, s az érdeklődés nem oszlik meg aránytalanul. Min­denesetre azt megfigyeltük, hogy akinek van üdülője, ví- kendháza, az inkább körütak- ra jelentkezik, akinek nincs, az többnyire üdülni, pihenni vágyik, s mellőzi a zsúfolt programú utazásokat. — Milyen úticélokat válasz­tanak a ceglédi irodába beté­rők? Az iroda szervezi — Itthon és a nagyvilágban is felkapott helyeket. Ettől füg­getlenül igyekszünk új tájakat is felfedeztetni utasainkkal, és a legtöbbször sikerrel. A vé­gén mindig nagyon hálás min­denki ezekért a „felfedezése­kért”. — Elégedettek a forgalom­mal? — Igen, mert az emberek szeretnek világot látni, de a szervezés gondját szívesen há­rítják másokra. Például a mi irodánkra is. F. P. ISSN 0133—3500- (Ceglédi Hírlap> tünk, ők 8 legjobb propagan­distáink is. — Az IBUSZ-nak vélhetőleg mindig a jól sikerült élmény- beszámoló a legjobb reklám. — Ez igaz, példával is szol­gálhatok — folytatja a beszél­getést Fodorné Mészáros Pi­roska. — Ausztria már megle­hetősen régóta kedvelt úticél­ja a nagykőrösi, ceglédi, s a környékbeli turistáknak. De Ausztriából csak és csak Becs. Tavaly gondoltunk egy nagyot, és Ausztria másik felébe, Inns­bruckba hirdettünk társasuta­zást. Némi túlzással azt mond­hatnám, hogy vért izzadtunk a szervezéssel, de sikerült meg­törni a jeget. A hazatérő tu­risták olyan szépeket mondtak erről az útról, mindenféle tó- dítás nélkül, hogy az idén már az volt a gondunk, hogy mi­ként elégítsük ki az Innsbruck­ba vágyakozók igényeit. — A társadalomnak melyik rétege vállalkozik leginkább IBUSZ-utazásokra? — Ez a kérdés minket is gyakran foglalkoztat. Két éve készítettünk legutóbb statisz­tikát kíváncsiságunk kielégí­tésére. Akkor kiderült, hogy utasaink 60 százaléka értelmi­ségi. Nem (gy volt ez például 1076-ban, amikor arányuk csak 40 százalékra rúgott. Ak­kor ugyanis a jelenleginél nos jellegzetesség, hogy ma­napság az emberek inkább többször utaznak, de egy-egy alkalommal lehetőleg csak rö­vid időtartamú, mondjuk egy­hetes utakra vállalkoznak. Kétféle program — A hosszabb utak ugyanis jóval drágábbak ... — Nemcsak erről van sző. Ebben a körzetben a legtöbb ember kertészkedik, s akinek nincs kire bíznia a növényeit, az bizonyára háromszor is meggondolja, hogy milyen hosszú ideig legyen távol. Az állattartók pedig leginkább csak hét végén utaznak. Egy­két napi beugrásra a háztáji­ban meg lehet kérni a rokont, a szomszédot, barátot, de több­re nem. — Az irodában gyakran be­szélnek törzsgárdáról, s nem­csak az itt dolgozókkal kap­csolatban. — Az évek hosszú során ke­resztül kialakult utasaink törzsgárdája is. ök nemcsak abból a szempontból fontosak, hogy biztosan visszavárható ügyfelek, hanem ők azok, aki­ket ki lehet kérdezni utazá­saikról, Nagyon fontos és jól felhasználható információkat kapunk tőlük. ^Egyébként az­zal, hogy kitartanak mellet-

Next

/
Thumbnails
Contents