Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

1982. AUGUSZTUS 12., CSÜTÖRTÖK Ä If, * Kfimtm Szövetkezeti találkozó Pannáméi 82 Pannónia ’82 elnevezéssel az idén is megrendezik a szövet­kezeti szakemberek országos találkozóját Harkányban. Au­gusztus 21. és szeptember 4. között immár a tizenharmadik alkalommal tanácskoznak a három nagy szövetkezeti ága­zat — a mezőgazdasági, az ipa­ri és a fogyasztási szövetkeze­tek — képviselői mozgalmuk időszerű kérdéseiről. Hazánk ban ez a legjelentősebb szövet­kezetpolitikai jórum, amelyet az Országos Szövetkezeti Ta­nács támogatásával évről évre megrendez a TIT Baranya me­gyei szervezete. 1970 óta más­félezer résztvevője volt a Pan- nónia-sorozatnak. Az idei találkozó munka­programjában a szakemberek feldolgozzák az 1981. évi szö­vetkezeti kongresszusok hatá­rozatait, illetve az azokból ere­dő szövetkezet- és gazdaságpo­litikai feladatokat. Szó lesz — többek között — a szövetkeze­ti jogról, az érdekképviseleti és érdekeltségi rendszerről, to­vábbá olyan fontos gazdálko­dási kérdésekről, mint az ex­portra termelés fejlesztése, a háztáji gazdálkodás bővítése, a zöldség- és gyümölcsforgalma­zás korszerűsítése. Kerekasz- tal-beszélgetéseken foglalkoz­nak a kis szövetkezetekkel és az új vállalkozási formákkal, valamint a falvak népesség- megtartó képességével. Az előadásokat, konzultáció­kat, kerekasz tal-beszélgetése- ket a szövetkezeti mozgalom országos vezetői és a szakmi­nisztériumok vezető munka­társai tartják. A Pannónia ’82 ünnepélyes megnyitójára augusztus 22-én kerül sor, a szakmai program 23-án kezdődik. Az előadások helye a Bolgár Múzeum ta­nácskozóterme lesz. üendszergazda: Herceg balom Nem olcsó munkagép, de megéri Az elmúlt esztendőkben nagy karriert futott be a me­zőgazdaságban a folyékony műtrágya. A siker útjai azon­ban cseppet sem mondhatók simának: kezdetben a leg­több szakember némi idegenkedéssel figyelte a gyártók és néhány vállalkozó nagyüzem erőfeszítéseit, ám az egy­re nyilvánvalóbbá váló eredmények gyorsan meggyőz­ték a hozzáértőket. Az egyszerűbb kezelési mód, a köny- nyebb kijuttathatóság, a gazdaságosabb hasznosulás, s nem utolsósorban az így megtakarítható forintok min­dennél ékesebben bizonyították, érdemes a folyékony műtrágya alkalmazásával foglalkozni, a felhasználás technológiáját megismerni. Megyénkben az új eljárás elterjesztésében az úttörő sze­repet a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság vállalta. Ök kezdték meg elsőként a legfontosabb eszközök gyártását. Napjaink­ban már a Herceghalmi Fo­lyékony Műtrágyaszórási Rend­szert nemcsak a megyében, ha­nem az országban ismerik, hi­szen keresett, a technológiához igazodó korszerű berendezése­ket készítenek. Eddig tizen­nyolc tranzittárolásra alkal­mas telepet adtak fel, ezeknek fele a szűkebb pátriánkban ta­lált vevőre. Emellett szállító és kiszóró gépeket is gyárta­nak, s ez utóbbiak szinte va­lamennyi, a mezőgazdasági munkák során felhasznált rész­egységekre felszerelhetők. Kü­lönösen nagy sikert aratott idehaza a HUNIPERM 500-as permetező, amely MTZ trak­torral vontatva nemcsak a vegyszerek, hanem folyékony műtrágya kijuttatására is al­kalmas. Kísérletek után Mint Rédling István terme­lési igazgatóhelyettestől meg­tudtuk, 4 ezer 500 hektáros mintatelepükön a kísérletek során bebizonyosodott; mint­egy 2,5 millió forintos megta­karítást lehet elérni a szilárd műtrágyafelhasználáshoz ké­pest. Ez átlagos érték, vannak ennél kedvezőbb eredmények is. Teljes kapacitással KÖZÉLETISÉGRE NEVELNI MI TAGADÁS, még a pedagógusok között is akadnak olyanok, akik nem tudják, hogy mik azok az iskolaszö­vetkezetek, s hogyan működnek. Pedig a mozgalomnak nemcsak világ-, hanem magyar viszonylatban is régi hagyományai vannak. Fővárosunkban például már 1875- ben 15 ilyen társulás működött. A legnagyobb ifjúsági szövetkezetnek a nevét is ismerjük, Diákkaptár-nak hívták, mezőgazdasági termeléssel, kisállattenyésztéssel, háziipari tevékenységgel foglalkozott. 1945 és 1948 kö­zött még éltek az iskolaszövetkezetek, de ezután egé­szen 1958-ig beszüntették működésüket. Amikor megkezdődött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, gombamódra szaporodtak a falusi ifjúsági szövetkezetek, s számuk 1962-ben már 1200-ra rúgott. Ezek azonban később szakkörökké alakultak. Ügy tű­nik, hogy az 1968-as gazdasági reform szelleme különö­sen sok ponton találkozik a szövetkezeti mozgalom cél­kitűzéseivel. Napjainkban 170 iskolai szövet­kezet működik. Mindezekről a kérdésekről az ICEM Cegléden tartott kéthetes konferenciáján beszélt dr. Pál József, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács titkára. Már az előadás cí­me is (Az iskolaszövetkezetek jelentősége a nevelésien). sejtette, hogy az oktatási folyamat és a szövetkezeti te­vékenység, illetve kapcsolódásának vizsgálatáról lesz szó. Dr. Pál József sajnálkozással említette, hogy a pe­dagógusok rendkívül keveset emlegetik a mozgalmat, holott napjainkban nagyon kellenek az olyan emberek, akik tudnak és mernek dönteni, átlátják a gazdasági állásfoglalásaik következményeit, s a közéleti tevékeny­ségük is aktív. A gyermek már kiskorában — az isko­laszövetkezetek révén — döntéskényszerbe kerül, érzi azok következményeit, felelősséggel tartozik a közös­ségnek, választó és választható. így sajátos, munkából adódó fegyelem alakul ki ezekben a csoportokban, s ez alapja lehet a felnőttkori munkának is. Nem feledkez­hetünk meg arról sem, hogy e tevékenységgel a tanu­ló javítja a maga szociális helyzetét. Általános tapasz­talat, hogy az áfészek kínosan vigyáznak arra, hogy az iskolaszövetkezetek megfelelő időben kapják például a reggelit, tízórait, ebédet. Az sem titok, hogy miért ennyire rendesek a nagy szövetkezetek. Azért, mert a fiatalok aránya csak 13 százalék a tagok soraiban, az utánpótlás tehát létkérdés. S arról sem árt szólni, hogy a felnőtt szövetkezők sok esetben nem tudnak úgy élni a ténylegesen meglévő jogaikkal, mint azt a gyermekek teszik. Az iskolaszö­vetkezet tehát előképzést jelenthet a felnőttkor közéleti tevékenységéhez. Kiss Árpád didaktikus szerint korunkban a család nevelő szerepe változott, megszűnt egységes ráhatása a gyerekre. A szülői ház és az iskola között senki földje van, ahol a tanuló nem tud mit kezdeni magával. Már most, ha egy iskolaszövetkezet jól működik, pénzalapra tesz szert, akkor kirándulást szervezhet, kulturális meg­mozdulásokon vehetnek részt gyerekek, saját sportesz­közeikkel versenghetnek stb. E kedvező körülményeket nagyszerűen lehet hasznosítani most, az ötnapos taní­tási hét bevezetése után. TOVÁBBVÍVE a gondolatot, arról van szó, hogy a szövetkezetek képviselőinek és a pedagógusoknak szer­vezett összefogására lenne szükség. A szakemberek vé­leménye abban megegyezik, hogy a gyermekek ilyen irányú munkájának egyre jelentősebb szerepe lesz a pedagógiai oktatásban, s az iskolaszövetkezetek tömeg- báai2% is számottevően növekedni fog. Vicsotka Mihály A herceghalmiak úgy ítélik meg, hogy megfelelő az érdek­lődés a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok köré­ben a folyékony műtrágya iránt. A kereslet növekedése azonban egy sor kérdést vet fel, amelyek közül talán a leg­fontosabb a gyártókapacitás növelése. Jelenleg ugyanis a budapesti és a peremartoni üzem teljesen kihasznált, ezért a jövőben új keverőtelepek építésére lesz szükség. Egy ilyen beruházás azonban nem olcsó mulatság. Igaz, hosszabb távon kétségtelenül jó befekte­tés. Megérné hát a felkarolást. Pest megyében eddig több mint egy tucat nagyüzemben álltak át egészen vagy részben a folyékony műtrágya alkal­mazására. A Sasad Termelő- szövetkezetben tavalyelőtt vizs­gálták felül a kemizálási tech­nológiai műveleteket', s mivel arra az eredményre jutottak, hogy az egy hektárra számolt termelési költségek csaknem negyedét a műtrágyázás teszi ki, takarékosabb megoldást ke­resve választották az új tech­nológiát. Tavaly 2,5 millió fo­rintos beruházással üzembe ál­lították telepüket és kiszóró, valamint szállító berendezései­ket. Ennek eredményeként mintegy 2,5 millió forinttal csökkentették kiadásaikat. Nemrég Monoron nyolc ter­melőszövetkezet és állami gaz­daság összefogásával gazdasá­gi együttműködési szerződést kötöttek, amelynek keretében a részvevők nagyrészt már az idén átállnak a folyékony műtrágya alkalmazására. A szerződésre azért volt szükség, mert a Bu­dapesti Vegyiművek csak úgy volt hajlandó elfogadni a nagy­üzemektől a megrendelést, ha azokat összegezve, egy tétel ben adják fel és szállítják el. A monori Kossuth Tsz vállal kozott a koordinátor szerepé­re. Az idei tapasztalatokról még korai lenne beszélni, de a folyékony műtrágya népsze­rűségének növekedését jelzi, hogy a jövő évre a taggazda­ságok összesen 17 ezer 354 köb méternyit rendeltek, s ezzel a műtrágyaigények csaknem 80 százalékát a folyékony válto­zatból elégítik ki. A Fűszert az úttörők között Versenyben a vevőkért Terjed a módszer Monoron a technológiához szükséges berendezések egy részét házilagos kivitelezésben készítették el. A kiszórást pél­dául Trabant-motorral hajtott szivattyúval oldják meg. így véleményünk szerint lényege­sen olcsóbb. A folyékony műtrágya tehát még nem érte el karrierje csúcspontját. Jó néhány ter­melőszövetkezetben a tavalyi és az idei tapasztalatok alap­ján most készülnek a tervek az alkalmazásra. Furucz Zoltán y ...... .. i . . . A szőróberendezés házilagos kivitelezésben készült Erdős! Agnes felvétele A Dolgozz hibátlanul (DH) munkarendszert eredően az ipari termelés kész folyamatai­ra, s egészére dolgozták ki és alkalmazzák egyre több he­lyen. A kereskedelemben azon­ban — legalább is Magyaror­szágon — még nincs DH mun­karendszer. Az úttörők, a kez­deményezők azonban már je- lenkeztek; a Veszprém megyei Vendéglátó, a Hajdú megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi- és a Duna Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat (régi ne­vén: Pest megyei Füszért). járatlan úton Ezzel annyira járatlan, is­meretlen útra léptek, amit ta­lán jól jellemez a tény, hogy a kereskedelmi szakirodalom­ban is mindössze egy-két cikk jelent meg a DH-ról. S a ke­reskedők sem fogadják — enyhén szólva — osztatlan lel­kesedéssel. A Centrum Áruhá­zak egyik középvezetője pél­dául, jóllehet a saját főnökei már barátkoznak a DH beve­zetésének gondolatával, egy­szerűen megvalósíthatatlannak tartja. Ezzel szemben Ipacs László, a Budapest-környéki Tüzép vezérigazagtója szerint, ahol elzárkóznak a DH elől, ott valami baj van. Az egye­dül járható út: az ésszerű gaz­dálkodás, a hibátlan munka. ök el is határozták, hogy kon­zultálnak a Füszért illetékesei­vel, s elkezdik a DH szervezé­sét. A kereskedelemben azonban most még csak a kísérletnél tartanak. S hogy a Füszért miért vállalkozott rá? Tóth Zoltán fiókigazgató nem tit­kolta, hogy a nehezebbé vált gazdasági körülmények kény­szerítő hatására. A VI. ötéves tervidőszakban ugyanis a kis­kereskedelmi vállalatok érde­keltté váltak az úgynevezett közvetlen árubeszerzésben, ami azt jelenti, hogy kihagyhatják a nagykereskedelmet. A Fü­szért a vevőkért (s ez alatt eb­ben az esetben a kiskereske­delmet kell érteni) folytatott harcban szeretne jó ered­ménnyel helytállni. A másik fő ok pedig, hogy megítélésük szerint vállalatuk struktúrája és működése régi, megmere­vedett. S erre is gyógyír lehet a DH. Ha sikerül. Hasznot kínál Két éve kezdték el. Külön­böző — például áruforgalmi, munkaerőgazdálkodási, ügyvi­telszervezési — szakbizottsá­gokat alakítottak, majd ezek vezetőiből létrejött a vállalati DH-bizottság. Emellett még minden fióknál (7 élelmiszer és 4 vegyiáru fiókról van szó) akcióbizottságot szerveztek. A tennivalók felmérését kö­vetően első számottevő ered­ményük egy film elkészíttetése volt. Ez róluk szól. Először minden úgy történik, ahogy a nagykönyvben megírták. Majd megkérdezik: miért van szük­ség DH-ra? A válasz: a jelen­legi vállalati munkarendszer­ben ilyen és ilyen típushibák fordulnak elő. Például a gép­kocsi belsejébe pakolják azt az árut, amit az első üzletben kell lerakni. Különben meglepően sok a hibaforrás és a konkrét vétség. Tavaly például minden dolgo­zójuk kapott egy úgynevezett hibajelző lapot, s egy hónap alatt 200 olyan érkezett visz- sza, amelyen pontos jelzés volt. Az idén megismételték az ak­ciót, s most 150 hibát tártak fel. (A tavalyi 200 hibajelzé­sért és megoldási javaslatért kifizettek 35 ezer forint jutal­mat, s a vállalat közvetlen és a korrekció közvetett haszna pedig mintegy egymillió fo­rint.) Ez már azonban a következő lépéseket jelentette. A DH-bi­zottság ugyanis kialakított egy hiba jelző rendszert, amely — a fenti példák bizonyítják — jól működik. A filmmel, a DH munkarendszer elméleté­vel a vállalat valamennyi dol­gozója megismerkedhetett, a bemutatókat vita követte. Több szem, többet lát A tavalyi 200 és az idei 150 feltárt hibát nem szégyellik a Füszértnél, hiszen nincs olyan tökéletes gazdasági rendszer, amelyik ne lenne továbbfej­leszthető. S ha egy elérendő magasabb szintről nézzük a jelenlegi mechanizmust, akkor már világosabban látszanak az út zökkenői. A Füszért il­letékeseinek az a célja, hogy a vállalat működését időről időre megújítsák. S jól tud­ják, hogy ez csak úgy megy, ha a vállalatnál lehetőleg min­denki, de legalább a többség azonosul a DH munkarend- szerrel. Azt is tudják, hogy még messze vannak a DH munka- rendszer valóra váltásától. Sőt, erre nem is szabtak határidőt, hiszen folyamatos megújulás egyik eszközeként értelmezik a munkarendszert. Terveknek sincsenek híján, csak hát anya­gi lehetőségeik végesek. Igaz ugyan, hogy a hibakorrekciók haszna magas, de a befekte­tés, a szervezés sem olcsó. Csu­pán egy film 400 ezer forint­ba került! S még többet kelle­ne csináltatniuk. (Például kü- lön-külön az egyes — raktáros, kocsikísérő, üzletszerző stb. — munkaterületekről.) Az oktató­filmek mellé minden dolgozó­juknak a teljes technológiát ismertető tájékoztatót kellene adni. Szó, ami szó, ezt a nagysza­bású vállalkozást társulás for­májában szeretnék csinálni. Elsősorban az országban lévő testvérvállalataikkal (tíz van belőlük), de más kereskedel­mi cégekkel is társulnának; a több szem többet lát (és a költségek arányos megosztása) elv alapján. Szente Pál A saját fejlesztések meghaladták a tervezettet Javítani a vállalati gazdálkodást Az első félévben nem követ­keztek be a világgazdaság helyzetében a tavalyi előrejel­zésekben szereplő kedvező változások, a külpiac élénkü­lése még várat magára. Ez a hazai ipar fejlődésének kül­gazdasági feltételeiben további romlást okozott, kedvezőtle­nebb értékesítési lehetősége­ket jelentett. Az ismert politikai indíté­kú diszkriminatív intézke­dések még tovább nehezí­tették az első félévi tervek realizálását. — A kedvezőtlen helyzet ellenére — az iparvállatok termelése a második negyed­évben megélénkült, s összessé­gében — a tervek számításai­nak megfelelően — átlago­san mintegy 2 százalékkal bő­vült. Az ágazatok közül a leg­dinamikusabban a gépiparban és a vegyiparban nőtt a ter­melés. A tavalyi erőteljes csök­kenési folyamat a kohászatban megállt, lényeges változás azonban nem következett be. Növekedett a belföldi fel- használás is, a nem rubelelszá­molású kivitel pedig — az ipar egészét tekintve — kissé visz- szaesett. Dinamikusan nőtt vi­szont a szocialista országokba irányuló kivitel. Az ipari ága­zatok közül a nem rubelelszá­molású piacokon nagyobb nö­vekedést csak a gépipar tudott elérni. A nem rubelelszámolású exportot nagy mértékben nehe­zítették a kedvezőtlen külgaz­dasági körülmények. A vállalati gazdálkodás gyengeségei is sze­repet játszottak az export ala­kulásában. Az Ipari Miniszté­rium számos intézkedést tett, amelynek hatására a második félévben pozitív irányú válto­zásra, az export növekedésére lehet számítani. Az ipari válla­latok megvizsgálták, hogy sza­bad kapacitásaikkal az eredeti előirányzatokhoz képest milyen mértékben vállalkozhatnak a nem rubelelszámolású export növelésére. Ez az akció az év egészében folytatódik. E fel­adat a vállalatok és a gazdasá­gi irányítás részére az eddigieknél is összetet­tebb cs szigorúbb követel­ményt támasztanak. Ezt fejezik ki egyebek közt a július 1-től életbe lépett szigo­rúbb gazdasági szabályozók. A nemzeti jövedelem fel­használási arányainak biztosí­tása szempontjából az ipar je­lentős feladata, hogy a beruhá­zások ne haladják meg az elő­irányzott mértéket. Az állami beruházások összességében ezt nem lépték túl, a vállalatok saját fejlesztései azonban to­vábbra is meghaladták a ter­vezettet. Az eddig érvénybe lé­pett és az előkészítés alatt le­vő központi intézkedések ezt a kedvezőtlen folyamatot várha­tóan mérséklik, sőt megállít­ják. Az idei első félévben is folyta­tódott az iparban dolgozók lét­számának csökkenése. Elérte a népgazdasági tervben szerep­lő két százalékot, s ez nem igazolta a vállalatok terveit, átlagosan ugyanis félszázalékos csökkenésre számítottak. Ez azonban azt is jelenti, hogy a kétszázalékos termelésnöveke­dést a munka termelékenysé­gének növekedésével érték el. Az iparban a bérek és a keresetek első félévi növe­kedése meghaladta az elő­irányzott mértéket. A növekedés üteme a második félévben várhatóan mérséklőd­ni fog. így a személyi jövedel­mek előreláthatóan a gazdaság- politikai céloknak megfelelően alakulnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents