Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-11 / 187. szám
ÜLŐI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM 1982. AUGUSZTUS 11., Sí ;erda Forgalmas a Tüzép-telep A nyitás perceiben érkeztünk a gödöllői Tüzép-telepre. Az udvarban Szívós István és Nagy Ferenc térmesterek fogadták az érdeklődőket és a vásárlókat. Nagy Ferencen még a mosdás vize csillogott, hajnalban és zárás • után ugyanis a tűzifa fűrészelését végzi két műszak között. Naponta mintegy 70—80 mázsa fát aprít fel fűrészével. Szükség .van erre, hiszen mint legutóbb is megírtuk, nem találtak erre alkalmas vállalkozót. Kánikulában A pénztárnál Báskai Csabá- né és Boda Lajosné általános ügyintézők foglalkoznak a vásárlókkal. A befizetéseket, számlázásokat és az ügyintézést végzik. Irodájában elég gondterhelten találtuk Biró Zoltán telepvezetőt. — A telep forgalma ma már télen-nyáron biztosított, csak áru legyen, csak árut kapjunk — válaszolja az ellátással kapcsolatos kérdésünkre. Habár kánikula van, mégis a tüzelőanyag-ellátás iránt érdeklődünk erősen. A telepvezető elmondja, hogy jelenleg kevés az importéit NDK-brikett, egyéb áruból viszont van elegendő. A múlt év hasonló időszakához, a bázishoz viszonyítva az első félévben szénből 22 százalékkal, brikettből kilenc, tűzifából huszonhat százalékkal több fogyott. Van-e lengyel szén? kérdeztük. Van, volt a válasz, de csak vegyesen, feljavítás céljából adunk belőle: hét mázsa magyar szénhez három mázsa lengyelt szolgálunk ki. Érdeklődtünk az építőanyagellátás iránt is. A számok bizonyítják, hogy növekedett az építések, átalakítások száma, így aztán cementből 24, mész- ből 20, vasbetongerendából 19, tetőfedő palából mintegy 25, nyílászárókból több mint 21 százalékkal volt nagyobb a féléves forgalom. Némi lemaradást a falazóanyagok és a cserép hiánya okozott. A tü- zép központjának legnagyobb erőfeszítése ellenére sem tudott többet Gödöllőre szállíttatni. Tíz autó Egy kis látogatást tettünk ezután a telep udvarán. Alighogy kiléptünk az irodából, pótkocsis teherautó érkezik tartályokkal. A Gemecse Tsz- ből jött a jármű, és oltott me- szet hozott, amit azután a telepen töltenek műanyag zsákokba. Ezt látva kérdeztük, hogy lehet-e oltott meszet kapni? Lehet, volt a válasz, de azt Vácról kell elszállítani. A vásárlás, a befizetés itt történik, s a váci gyárban adják ki. Belátogattunk a mérlegházba, ahol Kovácsi Ferenc mérlegmester érdeklődésünkre elmondotta, hogy jelenleg már tíz olyan gépkocsi van üzemben, amit magántulajdonosok üzemeltetnek. Lovas kocsik közül már csak hat vesz részt Elsők a csinosítás! versenyben Sokat adnak a tisztaságra Az biztos, hogy mindenki szívesen megy be egyszer, százszor olyan üzletbe, amelynek a környéke rendezett; kirakata szép, mutatós, a figyelmet fölkeltő; s persze azt is elvárja az igényes vásárló, hogy odabenn is rend, tisztaság legyen. Ez az egyik oldal. A másik, hogy valójában nem könnyű, nem egyszerű azt a rendet fönntartani, amit mi vásárlók ezren és százan a percek, az órák múlásával közértben, ABC-ben rontunk — akaratlanul is. Esőben sarat viszünk be, megbolygatjuk a szépen elrakott árukat, leejtünk, leszórunk valamit véletlenül. Ki tudja manapság már, hogy mit jelent az átjáróház kifejezés? Az az érzésem gyakran, hogy a legforgalmasabb üzletek, piacok, vásárcsarnokok egy kicsit valamiféle átjáróházhoz hasonlítanak. Az üzletek funkciójával járó tulajdonsága ez. Hogy mégis állandó rend legyen napközben is, nemcsak este, amikor kitakarítanak egy- egy üzletben, hát ezért bizony sokszor külön is meg kell dolgoznia a boltok eladóinak. Nem sikerülhet persze mindenütt egyforma rendet tartani: a körülményektől, a forgalom nagyságától is függ, mindez. Az azonban tény, hogy a törekvés a legtöbb bolti közösségben megvan a tisztaság megőrzésére. Mondom, nemcsak a kirakatban. Azt gondolom, nincs szégyenkeznivalója a mi kereskedőink zömének sem, a járásban, a városban. Legalábbis ezt erősítheti meg az a tény, amiről nemrégiben szerezhettünk tudomást. A Pest megyei MÉSZÖV elnöksége évek óta meghirdeti az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek közötti úgynevezett csinosítást versenyt. Ennek lényege éppen az imént mondottakban van: a versenyben résztvevőknek — üzleteknek, áfészeknek — minél többet kell adniuk" a rendre, a tisztaságra, a higiénikus és az esztétikus környezetre. A legutóbbi értékelés szerint a megyei csinosítási verseny győztese a Gödöllő és Vidéke Áfész lett, ők kapták a MÉSZÖV elnökségétől a hétezer forintos elsődíjat. Mint ahogy az is érdekes, hogy a második helyezett a Pécel— Isaszeg Áfész lett, amely ötezer forintos jutalomban részesült. a szállításban. Ez azért is érthető, mert gyorsabb az anyag- szállítás, és úgy hírlik, hogy a vásárlók is szívesebben veszik igénybe a géperfl"ű járműveket. A városban egyre terjed o földgáz használata, de ez sem veszélyezteti a tüzelő eladását. A számok azt mutatják, hogy ez inkább növekszik. A hagyományos tüzelés mellett maradnak sokan, főképpen a családi házakban. Kiválóak Különös gond nem adódott az elmúlt félévben sem a telep munkájával kapcsolatban, hiszen x mindent elkövetnek, amit tudnak, az ellátás javítása érdekében. Múlt esztendei munkája alapján a Budapest- körpyéki Tüzelő és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat elnyerte a kiváló címet, s ebben része volt a gödöllői telep dolgozóinak is. Csiba József Több szőlő ßroni bérért Járásunk egyik jelentős szőlőtermelő gazdasága a péceli Rákosvölgye Tsz, amelynek mogyoródi ültetvényei éppen ezekben az években vannak rekonstrukció alatt, s a termőterület bővítéséről is gondoskodnak. A gazdaság viszonylag jól szerepelt az idei megyei borversenyben, ahol a tavalyi borokkal versengő termelőszövetkezetek között a hetedik helyre került egy arany- és egy bronzéremmel díjazott borával. Utazás, irodalom Számos jó ötlettel, gazdag programmal mutatkozik be a mozgáskorlátozottak gödöllői járási-városi csoportja. A szociális otthonban havonként megtartott klubfoglalkozásokon, összejöveteleken szeretnék életre hívni az utazók, a fotózást és a zenét kedvelők, továbbá a nyelvművelők, valamint az irodalmat kedvel ;k kisebb közösségeit is. Szada Bábosok, képzőművészek tábora A szadai képzőművészeti tábor barakkjait ezen a héten a járás bábosai veszik igénybe, azok a pedagógusok, akik az általános iskolákban, óvodákban és a művelődési házakban működő bábszakKörö- ket vezetik. A tábor gazdája Antal Teréz járási közművelődési felügyelő, a bábmozgalom meggyoződeses patronaió- ja, s annak a felismerésnek szószólója, hogy a bábjáték nyújtotta lehetőségeket a népművelésben és az oktatásban a jelenleginél eredményesebben kellene hasznosítani és társadalmilag is szélesebb körűvé kellene tenni. — Sajnos a járásban nagyon kevés községben ismerték fel a bábjáték lehetőségeit, azért alig van település, ahol a bábosok. támogatást kapnának a művelődési házban — mondja a felügyelő. — A csoportok elsősorban az óvodákhoz, az iskolákhoz kötődnek, mint például Bagón, Aszódon, Veresegyházon, Szadán és néhány más községben. A mozgalom iránt meglévő és egyre növekvő érdeklődést jelzi, hogy az első hívó szóra több mint harminc pedagógus jelentkezett az egyhetes táborozásra és vállalta, hogy ezt követően kétéves stúdiumot végez, megismerkedik a játék alapjaival, s a sikeres vizsga letétele után csopórtot vezet. Az külön öröm és elismerést kiváltó1 tény, hogy a járás minden községéből vannak táborozok. Nagy az izgalom a táborlakók között, akik most rendezkednek be a szállásaikon és ismerkednek a komoly elfoglaltságot kínáló, intenzív munkát követő hét programjával. Az első foglalkozáson — mindjárt a megérkezést és elszállásolást követően — arról beszélgetnek, mi a báb?, majd ezt követően rajz- és bábtervezés a foglalkozás anyaga, amelyet marionett bábuk készítése követ. Megismerkednek majd a bábszínpad technikájával, a zene szerepével a bábjátékban, hallanak előadást Báb és pszichológia címmel, vitát rendeznek a bábjáték személyiség formáló szerepéről, a bábművészet komplexitásáról és mindezek mellett elsajátítják a bábkészítés, báb- mozgatás fortélyait is, majd a táborozás végére eljutnak oda, hogy képesek legyenek etűdök, kisebb jelenetek előadásába. Sokoldalú képzettség A gyakorlati foglalkozások jelentős részét Jósai Bharat indiai bábművész vezeti, de tartanak előadásokat a Népművelési Intézet munkatársai is: Csanádi Judit és Hollós Róbertné. Tetszik a program a Kartalról, Bagról, Isaszegről, Mogyoródról érkezett óvónőknek, tanító- és tanárnőknek. Kisebb csoport beszélgetését hallgatom. Vasas—Zsámbok 12-2 Zsámbokon szerepelt a Budapesti Vasas mérkőzésen a helyiek két góljára a Vasas pat játékoskcrcténck tagjai. NB I-es labdarúgócsapata. A jó iramú cdző- tizenkettővel válaszolt. Képünkön a két csa- Czangár Gyula felvétele — Korunk pedagógiája a sokoldalúan képzett, széles skálájú érdeklődéssel rendelkező, változó helyzetekben rugalmasan viselkedni tudó, tehát alkotó és alkalmazkodni tudó ember nevelését tűzte ki célul — mondja Herényi Kati szadai tanítónő, majd hozzáteszi: ezt a korszerű, szociális emberré formáló célt a bábjáték a maga összetettségével kitűnően segíti. Többen bábszínházi eseteket idéznek, s arról szólnak, menynyire képes azonosulni a gyerek a bábjáték cselekményével, elsősorban a hős kalandjaival, ezért képes a bábjáték áthangolni a gyereknéző viselkedését, etikai ítéletalkotását. Sajnálatos, hogy az Állami Bábszínház művészei csak kevés községbe járnak rendszeresen. Bag, Hévízgyörk, Veresegyház gyermekei jutnak az előadásaikhoz. Felismert igazság — A többi községekben meglévő űrt az amatőr bábosoknak kellene kitölteni, esetleg a csoportok tájolásának a megszervezésével — javasolja Tóthné. — Megérné a fáradságot, mert nemcsak a bábot néző gyerek, de a bábjáték előadója is seregnyi élményhez, örömhöz jutna. Antal Teréz a gyerekek örömének jelentőségére figyelmeztet, mert szavai szerint egy jó bábszínházi előadás közönsége állandóan együtt él a szereplőkkel, tehát mozog, vibrál, cselekszik a nézőtér is, s ez a mozgásban átélt élmény mélyebben rögzítődik, mint a csak elmondott közlendő. — Az a felismert igazság — magyarázza az első foglalkozáson Jósai Bharat —, hogy a kicsi bábuval könnyebb azonosulnia a gyereknek, mint a felnőttel. A bábu, amely kiseorj mint a gyerek, esetleg ügyetlenebb, tehetetlenebb is őnála- — de a bábszínpadon mindent megold — óriási mértékű érzelmi azonosulást és utánzási készséget vált ki a gyerekből. Ezért igen nagy felelősséget vállal magára az a nevelő, aki a bábut használja nevelési segédeszközként. Ritmus, mozgás Antal Teréz a bábkészítéshez szükséges anyagokat rendezi és készíti elő a következő foglalkozásokhoz. — Ügy gondoljuk — mondja, hogy a táborozás, majd az azt követő rendszeres tanulás és a közös munka meghozza a várt eredményt: valamennyi községünkben lesz bábszakkör, amelynek segítségével a legkisebb településünkön is kialakul az a komplex művészet, amely a képzőművészeti alkotást, a párbeszédet, a drámát, a zenét, a táncot, a mozgást ötvözve egyszerre szól a szemhez, a fölhöz, a ritmus- és mozgás érzékeléséhez. F. M. Piaci jelentés Bőséges választék Amint ígértük, ismét rendszeresen adunk tájékoztatást a városi piacról, a felhozatal, az árak, s a feltételek alakulásáról. Először azt a módszert követjük, hogy minden héten más-más napon látogatunk' a piacra lemérni, hogyan változik a kereslet, a kínálat, mikor mit érdemes vásárolni. A hétfői piac szemlátomást lagymatag, az eladókat is könnyen összeszámolhattuk: tíz helybeli és tizenkét vidéki kínálta áruját. A kiskereskedők közül is csak hárman tartottak nyitva. De a választékkal itt sem volt baj. Az árusok között sok a nyugdíjas, idős ember: a kiskertek terméséből származó bevétel jól jön a háztartásba. Sok áru kerül a gödöllői piacra a pesti Bos- nyák térről, a virágárusok viszont inkább a sajátjukat kínálják. Az utóbbiak közül ezúttal Moldoványi Antal nevét jegyeztük fel, akire egész éven át számíthatnak a vásárlók. Néhány jellemző ár: görögdinnye 6, sárgadinnye 12, szőlő 36, sárgabarack 10, őszibarack 14—20, vörös szilva 8—10, körte 14. paprika 6—14, paradicsom 8—10, karfiol 16, zöldség 6—8, főzőtök 5, fejteni Való cukorbab 22, vöröshagyma 12 forint kilónként. A zöld csöves kukorica darabját 3—3,50-ért j^ínálták. A vásárlókkal, az eladókkal beszélgetve megtudtuk, hogy alapos okkal panaszkodnak a tisztaságra. Többen is elmondták, s magunk is tapasztalhattuk, hogy bűzös a piac belső sarka. Itt három szemétgyűjtő konténert helyeztek el; van hová berakni a hulladékot. A tartályokat1 rendszeresen ürítik, és hetente klórmésszel fertőtlenítik. Eddig nem is volna baj, csak az a gond, hogy a napközi otthon konyhájáról is ide hordják a szemetet, így a könnyen romló ételhulladékot is. A konyhának vajon miért nincs saját, mindennap üríthető konténere? A hétfői virágpiac bőséges kínálattal készült a közelgő Zsuzsanna és Klára névnapokra. Kardvirágot 1-től 6, dáliát 2 forintért adtak szálanként, a szegfű csokra 6—8 forint volt. Cs. J. áfafeány Kapa Lejátszották az Alkotmány Kupa kispályás labdarúgó-bajnokság újabb fordulóját: István köz—KIOSZ 2-10, Ganz KISZ—Kun Béla KISZ 2-3, Ganz Szb—Topi 6-5, MÉMMl —Gelka 3-2. Híradótechnika— ÁB 2-3, Viktória—Szadai Adidas 2-2, hétméteresekkel 4-5, Vízmű—Áfész II. 3-2, Áfész I.—Szada I. 4-2. A mai, szerdai párosítás: Ganz Szb—MÉMMI, ÁB— Szadai Adidas. Lehet nevezni Női kézilabda-hajnekság Idestova egy évtizede annak, hogy megindult Gödöllőn a városi kispályás labdarúgóbajnokság, amely azóta sem veszít népszerűségéből, s lényegében azóta is csupán a férfiak szórakozását, testedzését szolgálta. Felbuzdulva a sikeren az illetékesek, most a kézilabdasport hívei számára kívánnak örömöket szerezni. Elkészítették az 1982-es városi női kézilabda-bajnokság versenykiírását. Ennek célja, hogy azon vállalatok, intézmények és területek dolgozóinak, lakóinak, amelyek nem vesznek részt valamilyen bajnokságban, a nők számára lehetőséget adjanak a sportolásra. A bajnokság rendezője a városi kézilabda intézőbizottság. A most induló bajnokság csak egyfordulós lesz, kétfordulós tavaszi-őszi rendszerét 1983- tól indítják meg. A mérkőzések az országos kézilabdaszabályok szerint zajlanak. Nem szerepelhet a csapatban olyan játékos, aki valamelyik sportegyesület igazolt játékosa és hivatalos bajnokságban szerepel. A nevezéskor 20-as névsort kell leadni. A nevezés díjtalan, határideje: augusztus 20. Mozi Földrengés Tokionan. Színes, japán katasztrófafilm, 4, 6 és 8 órakor. IfaoN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
