Pest Megyei Hírlap, 1982. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-10 / 186. szám
Tanévkezdés előli Megszépülnek a tantermek is Fo9yomafosan dolgoznak a karbantartók Az iskolákban, napközi otthonokban, sőt az óvodák egy részében is a szakembereké még a terület, hogy elvégezzék a szükséges felújításokat, a festést, mázolást, üvegezést, s minden olyan teendőt, ami a nyári szünet alatt kell, hogy rendeződjék. Zökkenő nélkül A monori iskolagondnokság Jó néhány intézményre felügyel ilyenkor is, bonyolítja a munkák szervezését. Mint megtudtuk, minden rendben, zökkenő nélkül zajlik az idén Is. A festők sorra veszik az épületeket. Monori-erdön már készen is vannak az iskola- épület festésével, új pvc került a napközi otthon padlózatára, csatornázásra is sor került. Péteriben az alsó és felső iskola festése ugyancsak lezajlott, már a külső csinosításon dolgoznak a munkások. A monori Kossuth iskolában a vizesblokk építése jelentette a legnagyobb feladatot — azaz jelenti ma is, hiszen a költségvetési üzem előreláthatólag nem tudja elkészíteni idejében a régóta várt blokkot, a tanév kezdetére fel kell újítani a régi illemhelycsoportot, s ideiglenesen újra használni mindaddig, míg az új el nem készül. Az építkezés által érintett tanterem és szertár szerencsére „üzemelhet” a tanévkezdéskor. A Munkásőr utcai iskolában nem sok tennivaló akadt, a festők, karbantartók folyamatosan dolgoznak. Az Ady úti általános iskola festését az ipari tanulók végezték, nem is akárhogyan — hiszen vizsgamunkának készült. A folyosó lambériázása, s kisebb kéményjavítási munkák vannak még hátra. Egymásnak segítenek A Táncsics utcai kisiskolában kijavították a lehullani Jegyzet Unalmas nyaralás ri zekben a hónapokban Pj sok városi gyerek tölt egy-két hetet, gyakorta egész hónapokat is a vidéken élő nagyszülőknél, akik határtalan örömmel várják az unokát vagy unokákat, s a szemük világánál is jobban ügyelnek rájuk, mert ha bajuk esnék, mit szólnának a szülők! Azt mondhatni — és nem is túlzással — tej- ben-vajban jürösztik őket, óhajuk szerint készül a reggeli, ebéd, vacsora, s ha valamit megkívánnak az üzletből, nem ked rá várniuk órákig. A nagymamik a lelkűket teszik ki a nyaraló gyerekekért, de néhá- nyan ennek ellenére sem érzik jól magukat a falusi környezetben. Amikor hét végén leruccannak a szülők megnézni, mi újság az öregekkel és a gyerekekkel, megdöbbenve és értetlenül tapasztalják, hogy mindenképpen haza akar menni a városba a szülőkkel a minden földi jóval elhalmozott unoka. Ilyenkor mindenki csalódottnak érzi magat: a nagymama azért, mert szüntelenül unokája kedvében igyekezett járni — természetesen a maga módján —, megtett minden tőle telhetőt, s az mégis elkívánkozik. A szülők is tisztában vannak vele, hogy itt nagyon jó helye van a gyereknek, s eszükbe jut munkatársaik, ismerőseik kissé irigykedő só- hajtozása, hogy milyen könnyű azoknak, akiknek ingyen nyaralhat a gyermekük, amíg kedve tartja... S éppen ez az, a gyerek kedve sokszor már az első hét után elmegy a nyaralástól. A kisebbek még elvannak, de a tizenévesek az első két-három nap után sehogyan sem lelik a helyüket. Lakóhelyükön barátaik vannak, akikkel rúgjak a labdát, megbeszélik a maguk ügyeit, falun viszont a többség nem lel játszótársra, pajtásra, nemhogy még barátra. A nagymama gyakorta elhangzó mondata, a „te csak pihenjél!" tétlenségre kárhoztatja az unokát, rosszul értelmezett pihenés érdekében nem kérik a segítségét, nem vonják be a legapróbb munkákba sem, semmiféle feladatot nem bíznak rá; ő pedig kezdi rosszul érezni magát, unatkozik, erősödik benne a hazavágyódás érzete. Végül esetleg őt vádolják hálátlansággal, sőt azzal, hogy nem szereti a nagyszülőket. a nyaraltatásnak ez a módja kézenfekvő, s a lehető legegyszerűbb: csak le kell vinni a gyereket a nagyihoz. Ha kissé tovább is gondolkodnának a szülők és segítenék a gyermekük nyári programját eltervezni, megbeszélni, aligha hangoznának el igazságtalan vádak, s kevesebb csalódás érne minden családtagot. F. L készülő mennyezetet, s a festés is rendben lezajlott. A nyolc monori óvoda felváltva tart nyitva, míg az egyikben felújítanak, tataroznak, a másik fogadja a gyerekeket, ez régi, bevált gyakorlat. Szó volt róla, hogy a vásártéri óvoda a Katona József utcai intézménybe költözik, az idén ugyanis kevés az óvodás — sok viszont a napközis, napközi otthont alakítanak az óvoda épületében. A stá^»zti- kai adatok azonban azt mutatták: jövőre ismét nagy létszámú óvodai csoportokkal kell számolni, az ideiglenes átalakítás tehát ésszerűtlen lenne. A Kossuth Lajos és a Katona József utcai óvoda tart még zárva. Utóbbiban a konyha nem üzemel, a Mezőgép konyhája látja el valamennyi gyermekintézményt. Fennakadást ez nem okoz, hiszen kevesebb a gyerek a nyári szünet alatt, a segítséget pedig „visszaadja” a konyha, amikor a Mezőgépnél üzemidőben lesz festés, takarítás, 9-től 14-ig, tehát ezen a héten. Kicsik és nagyok Gondot a nyári munkák sehol sem okoznak — kaptuk a tájékoztatást az iskolagondnokságon. A vakáció végeztével újjávarázsolt tantermek, csoportszobák várják a kicsi és a nagyobb gyerekeket a járási székhelyen is. K. Zs« Ö RI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, I§g. &ZÁM---------19 82. AUGUSZTUS 10„ KEDD Közös ügyeinkről Mi volt a levelesládában? 1980. április óta bontjuk levelesládáinkat a település hat pontján, s július hónapban a levelek száma elérte az ötszázat. A jubileuminak nevezhető hónapban is szép számban írták le véleményüket rovatunk rendszeres olvasói, melyek közül elsősorban — régi szokásunknak megfelelően — a közérdekű témákat emelem ki. Hiányos tájékoztatás Egyik levélírónk — külköz- ségből — panaszolja, hogy nagyon keveset tudnak a tanács és a végrehajtó bizottság üléseiről. Kétségkívül jogos lehet a felvetés, hiszen a tanács évente négy alkalommal ülésezik, s ebből egystzer a kül- községben; míg a végrehajtó bizottság szintén évente egy Hői kabátokat varrnak A Pilisi Ruházati Szövetkezetben már az őszre gondolnak, hozzáfogtak ugyanis a női laminált kabátok gyártásához, amelyeket még ma is sok helyen szívesen hordanak a lányok, asszonyok. Több ezer darab kabátra kaptak megrendelést a különböző ruházati kereskedelmi vállalatoktól. Jobb oldali képünkön: Borgulya Istvánná a kabát hátsó anyagát varrja. Alsó képünkön: az I-es műszak néhány tagja látható munka közben. Mutnéfalvy Zoltán felvételei É-hí.,. Szorgos hétköznapok Szeretik falujukat, tesznek is érte Segítene!* a szocialista kollektívák Napsütéses, csendes délelőtt van Péteri község központjában, s gyér országúti átmenő forgalom. Közel s távol csak egy valakit látni éppen szorgoskodni. A nyugdíjas Püspök Já'nosné tanácsi alkalmazottal elegyedünk szóba a művelődési ház parkjában, ahol serényen kapálgat, rendezgeti a virágágyásokat. Tavasztól őszig, a nyolc melegebb hónapra szerződött el a tanácshoz, hogy rendben tartsa a művelődési ház körüli gyönyörű parkot, a templomkertet, s a tanácsi kirendeltség előtti piacot, virágágyásokat. :::::: — Mindig szerettem a szépet, s igyekeztem úgy dolgozni egész életemben, hogy azzal másoknak is örömére szolgáljak. Korábban egyházi dolgozó, vagyis harangozó voltam. Most egyedül élek az otthonomban, de sohasem magányosan. Hiszen a lányom a szomszédságban lakik, s akkor keressük meg egymást, amikor akarjuk. A fiam a Magyar Rádiónál dolgozik Budapesten, a Bródy Sándor utcában ... — mondja hirtelenjében mindezt magáról az idős asszony, amikor a művelődési ház környékét mustrálgatjuk. Látnivaló, hogy a felújítás szép eredménnyel járt. Különösen a négyszögletes tornyot hozták szépen rendbe az építők. De mert az igazgató éppen nem tartózkodott otthon, a tanács kirendeltségvezetőjét, Torda Bélánét kerestük meg, hogy a művelődési házra, iskolára, óvodára vonatkozó kérdéseinkre választ kaphassunk. — Nagyon ráfért a művelődési házra a felújítás. Beázott a tető, s ez erősen lerontotta az épület állagát. Nagyon szűkös éveket éltünk, s hát nincs az a pénz, amit ilyen hasznos célra el ne lehetne költeni. így azon az összegen kívül, amit a monori nagyközségji közös tanács fordított a művelődési házra, a helybeli gazdasági egységek segítségére is szükség volt, van s lesz a jövőben is. Különösen a Ferihegy Termelőszövetkezet és az üllői Afész helyi egységei révén számíthatunk segítségre, de a lakosság társadalmi munkával is hozzájárul a felújításhoz. Szobafestőket, többnyire kisiparosokat kértünk fel, hogy segítsenek befejezni a belső munkákat — tájékoztatott Torda Béláné. nyújtót a gyerekeknek. Nagyon sokat köszönhetünk a Ferihegy Tsz szocialista brigádjainak is, de ugyanígy a szülői munkaközösségnek. Építettek egy medencét, amiben nyáron strandolhatnak a gyerekek. Az ide látogató idegennek úgy tűnik, hogy Péteriben még a földutak is sokkal jobb állapotban vannak, mint sok más, járásunkbeli községben... — Valóban jobbak az útjaink, járdáink, mert a lakosság sokat törődik a porták előtti tér rendben tartásával. Most is 400 méter betonjárda építése van folyamatban társadalmi munkában, úgy. hogy a tanács adja az anyagot, s a lakosok betonoznak. — A községben más területeken is zajlik társadalmi munka: a szülők sokat segédkeztek az iskola felújításában, s például felállítottak egy Persze, az igazsághoz tartozik az is, hogy sok más községgel szembén szerencsésebbek adottságaink, mert itt nincsenek túl meredek utcák, s a talaj is kötöttebb. De a lényeg akkor is a lakosok szorgalmas kétkezi munkája, környezetük, lakóhelyük szere- tete. A. L. A. alkalommal tartja Péteriben munkaterv szerint tervezett ülését. Legközelebb a végrehajtó bizottság augusztus 26-án a monori-erdei kirendeltség munkáját és a pénzügyi tervek I. féléves teljesítését tárgyalja meg Monori- erdőn. Mindenesetre, ha ki- rendeltségeinken figyelemmel kísérik a hirdetőtáblákat, és olvassák rendszeresen megjelenő rovatunkat, nagyon sok határozatról és intézkedésről szerezhetnek tudomást. Mégis köszönjük a bejelentést. Kétségkívül igaz, hogy a lakosság tájékoztatása alaposabb és gyorsabb is lehetne, nagyon sok esetben. Meglepő levelet olvastam — monori-erdei címzéssel, de aláírás nélkül — és rendkívül megragadott az a jól értesült- ség, melynek alapján a levélíró kétségtelenül bizonyíthatóan „tudja”: azért nem épül meg a Monort és Monori-erdőt összekötő út, mert a tanács másra költötte a meglévő 9 millió forintot. A levél azonban tovább folytatódik: azért nincs levezető csatorna a strandon, megfelelő orvoslakás és rendelő ... stb., mert mindig más célra költik el a lakosság által befizetett adót. Egyoldalú megközelítése ez a dolgoknak, sajnos, nem ilyen egyszerű a helyzet. A tanács nem tudja másra költeni a pénzét, mert ennyi pénzzel nem is rendelkezik. Az útépítés közel 15 millió, a vízelvezetés 4 millió forintba kerülne egészen durva felmérések szerint, s így egyelőre nem is várható a megvalósítás. Ennek ellenére azért Mo- nori-erdőn is létesült valami, elég ha csak az új iskolaszárnyra, a felújított belterületi utakra, az óvodabővítésre vagy a társadalmi munkában .épített Béke közi járdára gondolunk, melynek megvalósításánál bizonyosan nem találkoztunk tisztelt levélírónkkal. Túlzott igények Ha már a járdánál tartunk, kérem, hogy a járdaigények előterjesztésével a tanácstagokat keressék meg, mert év közben nincs lehetőség újabb járdaszakasz megépítésére. Mint már korábban is jeleztük, a tanácsülés április 22-én hagyta jóvá az idei járdaépítési programot, melynek keretében a végrehajtó bizottság által biztosított anyagból lakossági társadalmi munkában 2 ezer 200 folyóméter járda építését ütemezte be. Ennek értelmében Monoron, az Arany János, a Liliom, a Dugonics, a Kistői utcákban és a Jászai Mari téren; Péteriben a Rákóczi, a Mátyás, a Zöldfa, az Arany János és a Jókai utcákban épül új járda. Monori- erdőn az idén nem lesz járdaépítés, de a tanácsülés határozata értelmében a jövő évben 600 folyóméter megépítésére biztosít lehetőséget a Rózsa, a Gyöngyvirág és a Fürdő utcákban. Az óvodai felvételek már július elején befejeződtek. Valamennyi jogosult gyermek óvodai foglalkoztatását biztosítani tudjuk. A felvételi bizottság döntése ellen nagyon sok kifogás érkezett mégis, s postaládánkon keresztül is kifogásolták a szülők, hogy gyermekük miért nem a lakóházukhoz közeli óvodába nyert elhelyezést. Egészséges igény ez, s örömteli is, hiszen a korábbi években az elutasító döntés ellen érkeztek tömé- gével a kifogások, mégis túlzott igény. Ma .még nem tartunk ott, hogy a nem kis energiával és állanái költséggel kialakított óvodai hálózatunk követhetné a gyermekek területi elhelyezkedését, s nagy szeretettel tudják fogadni a gyermekeket. Kérjük, a most reklamáló szülők türelmét, a felvételi bizottság a következő évi ülésén elsősorban ezeket a gyermekeket helyezi át — a lehetőségekhez képest — a területileg illetékes óvodákba. Társadalmi munka Több igen dicséretes felajánlás érkezett a nagyközség területén lévő közterületek és felállított játékok rendbetételére. A nagyközség lakosságának döntő többsége megérti, hogy a meglévő anyagi eszközökből nem lehet mindent megvalósítani. Dicséretes, hogy a lakosság által végzett társadalmi munka értéke már az első félévben meghaladta a két és félmillió forintot, s ez biztató a jövőre nézve. Mégis itt hívnánk fel a figyelmet, hogy újabb ünnep, az alkotmány napja következik. Nagyon sok porta előtt nem a virág, hanem a paraj és a derékig érő fű árulkodik a tulajdonos, használó tisztaság- és rendszeretetéről. Végül minden állampolgár-- nak köszönjük a társadalmi munka felajánlását, s kérjük, hogy a meglévő értékek védelmére is fogjunk össze. Előzzük meg, illetve derítsük fel a rongálást és elkövetőit nem a tanács, hanem valamennyiünk érdekében. dr. Kiss György a Monori Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára Labdarúgás Félbeszakadt a mérkőzés Közeleg az őszi focirajt, a megyei I. osztályban most vasárnap, a II. osztályban és a járási I. osztályban augusztus 22-én kezdenek a csapatok. A járási labdarúgó-szövetség — a felkészülést könnyítendő — az MNK-találkozókat a bajnokság kezdete előtti időszakra írta ki. A kupamérkőzések jó! szolgálják a felkészülést. Ügy tűnik azonban, hogy néhány helyen semmibe sem veszik a szövetség jő szándékát Ezt bizonyítja a vasárnapi nyáregyházi eset. A gyömrőiek vendégszerepeitek Nyáregyházán, s a szünetben 1-0-ás vezetésre tettek szert. A hazaiak két-három helyzetet is kihasználatlanul hagytak az egyébként sportszerű első 45 percben. A félidő lefújása után az egyik néző a kezébe akadt bottal megütötte Szuda György játékvezetőt, aki természetesen lefújta a találkozót. Még el sem kezdődött a bajnokság, s máris ilyen súlyos sportszerűtlenség történt. Csak elítélni tudjuk az esetet, s abban is bízunk, hogy a szövetség fegyelmi bizottsága szigorú büntetést <nér majd a nyáregyháziakra. Egy ember felelőtlen cselekedetéért bűnhődik az egész csapat és a többi szurkoló. Megéri? G. J. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
