Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-08 / 158. szám
Tangazdaság Fejési rekord Túlteljesítették a tervet Tíz évvel ezelőtt még szántóföld volt azon a helyen, ahol ma a gödöllői tangazdaság fenyőharaszti kerülete van. Ide először egy nagy teljesítményű MGF-típusú lucernaszárító üzemet, 1973-ban takarmánykeverő üzemet, majd később ezeregyszáz kocás sertéstelepet és -hizlaldát telepítettek. Ettől a kerülettől távolabb, Hatvan-Nagygomboson egyebek mellett ezeregyszáz tehenet tartanak, ezek között jelenleg 930 a fejős, s ezek éppen a napokban hozzák az idei rekordot. Naponta nem kevesebb, mint 22 ezer liter tejet ad ez az állomány, vagyis az átlagos napi .tejtermelés most megközelíti a huszonkét litert. Ennek is köszönhető, hogy az év elejei gyengébb tejtermelést sikerült pótolniuk, s a félévi tervet jócskán túlteljesítették. Suliiból érkeztek Vendégeink műsorai Pest megye testvérmegyéjének székhelyéről, Suhlból érkeztek a vendégek, hogy a zene segítségével hozzák el a megyéjük, városuk baráti üzenetét. Suhl város zenekara július 18-ig tartózkodik a városban, s koncertjeire a belépés díjtalan. A hangversenyek július 8-án és 12-én délután 5 órakor kezdődnek az Állami Bartók Béla Zeneiskola hangverseny- termében. Társulásban A kosdi legelőkről A kosdi Lenin Termelőszövetkezet a váci járás téeszeiből alakult szarvasmarha-tenyész- tő gazdasági társulás létrehozója, gesztora. A 480 hektár területű legelőn a szövetkezet 150-200 hizlalásra szánt marhát legeltet, s a hizlaltakból 1300-1500 kerül évente a vágóhidakra. Figyelemre méltó az évi tejhozam átlaga is. amely tehenenként 4 ezer 300 litert tesz ki. _____________ Fa zekaskiáJSítás Mónus Ferenc fazekas népi iparművész kiállítását láthatja a váci közönség mától augusztus 2-ig a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központ galériájában. Mónus Ferenc a budapesti Népművészek Szövetkezetében dolgozik. Munkájában főként a vásárhelyi hagyományokra támaszkodik, s az apjától, Mónus Sándortól tanult hagyományok folytatójának vallja magát. 1897. .TŰLIUS 15-ÉN 85 évvel ezelőtt született Végh Dezső. Sokoldalú művész volt. Festett, rajzolt. illusztrált könyveket, hagyatékában színpad- és jelmeztervei maradtak fenn. Tanulmányainak útját egy-egy ország, vagy város neve fémjelzi. Rómában grafikát tanul az Accademia déllé Belle Arti grafikai tanszakán, Pet- rucci professzornál. A tanultakat Milánóban kamatoztatta az 11 primato artistico italiano című folyóiratnál, a torinói „Cirie” konzervgyár reklámgrafikusaként, a .,Gross-Monti” nyomdánál. Több híres plakát fűződik nevéhez ebből az időből. Az 1920-as évek végén Párizsban találjuk. Divattervezést tanul Patounál, és a világhírű divatlapok, „Vogue”-nak is rajzol. Tanulmányait. Komiszar jevszkij és Georges Pi- tojeff orosz művészeknél folytatja tovább: díszlet- és jelmeztervezést. színpadművészetet tanul. Tudását a VII. Eduárdról elnevezett kísérleti színháznál hasznosította. Ennek a színháznak olyan művészek voltak a tagjai, mint Pierre Renoir. Ludmilla Pito- jeff. Jouvet. Ebben a körben ismerte meg Jean Cocteaut. Párizsban került kapcsolatba Utrillóval és meleg barátság A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM 1982. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK Nosztalgia a régi képek©! Idézve A törvény «magában nem elég Porfelhő az üdülőtelepre Néhány régebbi fénykép került a kezembe. Talán egy ^ évtizede örökíthette meg a fotós a Duna-partot és a li- S getet. Még élesen látni a fűzbokrokat, s kirajzolódnak a ^ tóparti platánfák finom kéregmintái. Emlékeket idéz- S nek ezek a felvételek. Okkal vagy ok nélkül? Mára sokat fejlődött a technika, Nem kell hosszú évtizedeket megélnünk ahhoz, hogy jelentős változásoknak legyünk tanúi környezetünkben. Néhány éve még falusi utcát idéző házsorok álltak a Földvári téren. Ott, ahol most tízemeletes házóriások törnek az ég felé. Évtizednél alig hosz- szabb idő alatt szinte teljesen átváltozott a Duna-part. A füzes összeszűkült, egy része eltűnt, helyén aszfaltozott sétaút kígyózik. Legutóbb pedig napok alatt felismerhetet- lenül megváltoztatták a liget képét, eltüntették varázslatos szépségét, amit eredeti állapotában már soha többé nem lehet visszahozni! Pedig a múlt évben még szellő játszadozott a tóparti platánfák széles leveleivel, és gyermekünkkel együtt gyönyörködtünk a vízben lubickoló vízityúk és vadkacsa fiókákban. Van elkerülhetetlen, szükségszerű beavatkozás a természetbe, olyan, amely az ember érdekében történik. De ezeket a beavatkozásokat lehet, sőt, módjával kell csinálni! A természet felelőtlen háborgatása jóvátehetetlen károkat okozhat. Hosszú lenne számba venni az ártalmatlanul elpusztult értékes, és pótolhatatlan áldozatokat. Lehet az egy felelőtlenül kivágott öreg fa, méregtől vagy puskagolyótól elpusztult parlagi sas, kerecsensólyom. A mi nemzedékünk még gyönyörködhet e nemes madarakban —, de vajon meddig?! Ugyanis ezek a madarak hazánkban a kipusztulás szélén állnak, s az egész világon megfogyatkozott számban élfűzte Pierre Bonnardhoz, akitől sokat tanul. Ilyen módon körvonalazódik az a környezet, melyben Végh Dezső művésszé érett. 1936-ban, teljes bizonytalanságba hozta haza a honvágy. Itthon , főleg illusztrálással, könyvborítók, plakátok tervezésével foglalkozott. 1945 UTÁN, mint az Állami Lélektani Intézet tagja lélektani — propaganda — témákat rajzolt. Volt a Kispesti Textilgyár tervezője, az Állami Bábszínház díszlet- és jelmez- tervezője. 1942-ben telepedett le Vácott, és itt élt 1972. október 9-én bekövetkezett haláláig. Hagyatékának miniatűr válogatása ideiglenesen a Madách Imre Művelődési Központ 8. termében nyert elhelyezést, addig, míg a nagyobb múzeum elkészültével önálló teremben megnyílhat állandó emlékkiállítása. IDÉPÍ, egykori lakásának, a Széchenyi utca és a Sallai Imre utcai sarokház falán, a Múzeum Egyesület jóvoltából, a barátok és a művészetét megbecsülök, emléktáblát helyeznek el a múzeumi hónap alkalmából, halálának 10. évfordulóján. Sz. F. nek. Egy kezemen meg tudom számlálni a váci járásban élő sasok, sólymok és más ritka ragadozómadarak számát. Közigazgatási területünkön egyetlen barna kánya fészke- léséről tudunk. A Börzsöny hatalmas területén is csupán egy-két parlagi sas és kerecsensólyompár fészkel. Ezek a madarak — sok más természeti értékünkkel együtt — olyan pótolhatatlan kincset jelentenek, melyeknek csak eszmei' értékéről beszélhetünk. Mert ami pótolhatatlan, az megfizethetetlen! Magyarországon már régen volt igény a természet szépségének megmentésére. Ennek szellemében alkották meg az első erdővédelmi törvényt 1879-ben, majd ennek folytatásaként jelent meg a természetvédelemről és erdőről szóló 1935. évi IV. törvénycikk. A felszabadulás után alapvető változások történtek a társadalmi és gazdasági viszonyokban, melynek következtében megnövekedett a természetvédelem jelentősége is, és ez szükségessé tette az újabb szabályozást 1961-ben. Ez a jogszabály hosszú időn keresztül megfelelő keretet biztosított a természeti értékek megóvásához. Oltalom alá került számos madár- és állatfaj, és intézkedések történtek a kiveszőiéiben lévő fajok élőhelyének védelmére is. Törvény védi Az elmúlt húsz esztendő alatt azonban gazdaságunkban nagy változások mentek végbe. Az új iparágak kifejlődése, a vegyi anyagok széles körű alkalmazása, a mezőgazdaság gépesítése az alapvető kedvező hatások mellett jelentkeztek annak nem kívánatos következményei is. A természetet, a növény- és állatfajokat veszélyeztető tényezők napjainkban megsokszorozódtak. Ezért szükségessé vált olyan szabályozás kidolgozása, amely a megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodva nyújt védelmet természeti értékeinknek. Mindezt figyelembe véve alkották meg a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvényerejű rendeletet, amely július hó első napjától lép életbe. Az új rendelet alapvető változásokat is tartalmaz. * Többek között bevezetésre került a fokozottan védett terület fogalma, s ez a természetvédelmi őröket fegyverviselési és helyszíni bírságolás jogával ruházta fel. Ezenkívül meghatározza a védett növények, madarak és más állatok természetvédelmi értékét. Például a leány kökörcsin kétezer, szarvasbogár 500, magyar gyík tízezer, gyúr • gyalag 30 ezer, ugyanennyi a kígyászölyv, és 50 ezer forint a parlagi sas és kerecsensólyom értéke, hogy csak néhányat említsek. Ezek a váci járás területén is élnek! A természetvédelmi érték nem azt jelenti, hogy annyiért el lehetne adni azt a virágot vagy madarat, hanem annyira büntetik azt a személyt, aki ilyen értéket elpusztít, befog, vagy más módon kárt okoz. Megkerestük a városi tanács mezőgazdasági osztályát, azután érdeklődtünk, hogy az új természetvédelmi rendelet, milyen konkrét feladatot jelent a számukra? — Munkánkat általában nem befolyásolja az új rendelet, mivel az inkább a megyei tanácsoknak biztosít nagyobb hatáskört. Mi továbbra is a feljelentés jogával élünk, és kisebb szabálysértés esetén bírságolunk. Habár régebbi gondolatunk az, hogy a mezőőröknek legyen joguk a helyszínen megbírságolni az illegális szemetelőket, a természetes vizeket szennyezőket, azokat a felelőtlen embereket, akik gépkocsijukat a patakba, tóba mossák és a talajra engedik a fáradt olajat. Az új rendelet erre most határozott lehetőséget biztosít és hamarosan be is vezetjük — mondta Versé- nyi Péter, mezőgazdasági főelőadó. Örökké ideiglenes — Városunkhoz két természetvédelmi terület tartozik, ezek állapota jó, bár a DCM tájromboló hatása fokozottan érvényesül, és a jelentős beruházások ellenére is, nagy az üzem porszennyezése. Környezetvédelmi szempontból régi gondunk a 2-es út mellett a Verőcei út elágazásánál működő KPM kőzúzó üzeme, amely iszonyú port zúdít a környékre. S tájékoztatásuk szerint, már évek óta „ideiglenesen” működik! De nem, hogy ez nem szűnt meg. hanem a régi verőcei téglagyár helyén is létesült egy keverőüzem, amely Körtvélyest és Nyúlást szennyezi — sorolja keserűen a tényeket Versényi Péter. Pedig a múlt évben készült egy tervezet ennek a tájnak üdülőterületté nyilvánítására. A Büki-parton már üdülőterületként adtuk a telkeket. s a kőzúzó ezt is szeny- nyezi! Jelentettük az illetékeseknek, s reméljük, mihamarabb megoldódik ez a gondunk. 1976-tól törvény védi az emberi környezetet, amelyin- tézkedik a települések védelméről is és- kimondja, hogy az ember üdülésére, pihenésére alkalmas területeknek, a parkok és ligeteknek védelméről gondoskodni kell. Ezeken a helyeken nem szabad olyan létesítményeket üzemeltetni, üzembe helyezni, melv az ember pihenését bármi módon zavarja, a vizet, a talajt, a levegőt szennyezi. De a törvény önmagában nem elég! Dénes János Június 25—27-én került sor a Magyar Népköztársaság 1982. évi úttörő, serdülő. ifjúsági, felnőtt női és férfi nyílt vidéki evezősbajnokságra, melyet a Komárom és Győr megyei Tanács vb Testnevelési és Sporthivatala rendezett meg a Tatai (öreg)-tavon. Ezen a versenyen 16 egyesület versenyzői 46 számban indulhattak. Az Ifjúsági Barátsági Versenyre készülő 28 versenyző edzőtáborozás miatt nem indulhatott, így több hajóegységünk nem állhatott a vidéki bajnokságon rajthoz. A háromnapos viadalon a Váci Hajó Megnyílt a nyári tárlat A Vak Bottyán Múzeum szervezésében a görög templom kiállítótermében megnyílt a hagyományos nyári tárlat. A kiállításon 18 alkotó vett részt. A látogatók augusztus 20-ig tekinthetik meg. Papp László felvétele Szellemi bajnokság Ki tud többet a szakmáról? Az MHD váci gyáregységének KISZ-bizottsága a munkaversenybizottsággal közösen június végén az Alkotó ifjúság pályázat keretén belül „Ki minek mestere7” vetélkedőt rendezett. A fiatal szakmunkások villanyszerelő szakmában mérhették össze tudásukat. A kétnapos verseny első napján gyakorlati feladatokat kellett megoldani, míg a második napon elméleti kérdésekre kellett válaszolni. A gyakorlati feladat egy motorvédő kapcsoló szerelése, összeállítása, illetve távvezérlése volt, két óra alatt. Az elérhető legtöbb pontszám 30 lehetett, melyet csak egy versenyző ért el. Az elméleti kérdések két fő csoportból tevődtek össze. A szakmai jellegű kérdések felölelték a villamosságtan számos területét. A másik főcsoportban aktuális politikai kérdésekre kellett megadni a helyes válaszokat. Itt 45 pont volt a maximális. A mindvégig izgalmas és érdekes verseny győztese Szlonkai István lett 57 ponttal. A második helyezést Lencsés László érte el, míg a harmadik Székely Miklós lett. A díjakat — 800, 900 forint, s egy padlóváza —, Fekete Árpád főtechnológus a zsűri elnöke adta át a nyerteseknek. Az első két versenyző részt vesz Budapesten a júliusban megtartandó vállalati döntőn is. . Cs. F. Volándrill Elszabadult a pakol Tisztelt Szerkesztőség! Belém szúrt a „morgós darázs” és az esetet el kell mondanom, meg kell írnom. Július 3-án, szombaton reggel 9 óra előtt türelmesen várakoztunk a pesti busz indulására, illetve a beszállásra. A rendszáma (a rend kedvéért) BU 35—91. Két ember szösz- mötölt a kocsiban, míg 9 előtt 7 perccel kinyílt az ajtó, az egyik leszállt, a másik pedig kijelentette, hogy még nem lehet beszállni. Az egyik utas megjegyezte, hogy már 5-6 perc van az indulásig, igazán beszállhatnánk, erre elszabadult a pokol. A kalauz két mondat után drasztikumot bőven kimerítő szólamaival erős- ködött és küldött minden türel- metlenkedőt jobb „éghajlatra”. Körülbelül 30-35 ember állt szótlanul, egy-kettő megjegyezte, hogy jaj. ennek nem szabad szólni, mert szörnyű goromba. Megtette már, hogy menet közben lecsöngette a buszt és le akarta szállítani a neki nem szimpatikus — uram bocsá’ — véleményt nyilvánító utast! Elgondolkoztam. Az utasnak a pénzéért mindent le kell nyelni? Mindegy hol, milyen járművön utazik, mindig neki kell hallgatni? Ha vásárol, akkor az eladótól tartson, ha utazik, akkor a kalauztól? Ugyan milyen felfogás uralkodik mindennapjainkban.'Vagy úgy gondolta a kalauz, hogy az egyenruha viselése hatalmat ad neki és ő ebben úgy viselkedik, ahogy akar? Nem mondta neki senki felettesei közül, hogy az egyenruhának rangja van ugyan, de a viselőjét az udvarias hangra, a szolgálat becsületes ellátására kötelezi? Ha eddig nem mondták meg neki — a menetlevél alapján megtudhatják, hogy ki volt —, próbáljon ő alkalmazkodni az utasokhoz, mert egyedül lévén, ez könnyebb mint hogy száz- egynéhány utas húzza be fülét, nyakát, ha neki talán nincs jó kedve. Persze, találkoztam én olyan hölgykalauzzal is, aki a végállomásra érve mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát kívánt, hét végén pedig pihenést és a jövő héten a viszontlátásig minden jót. így is lehet. Ugye, mennyivel jobban hangzik? Mogorva kollégájának azt kívánom, hogy tanuljon tőle. Jót tesz neki és az utasoknak is. Szabó Lajos Vác, Maróthy L. u. 16. SE sportolói így is szép sikereket értek el. Már lassan szokássá válik, hogy a Tatai (öreg)-tavon rendezett versenyek az időjárás miatt csak rövidített pályán bonyolíthatók le, így most is a három napból csak egy volt teljes értékű. Első helyezés: Női mini egypárevezős: Máté Szilvia. Női serdülő korm. kettes: Szikora Zsuzsa, Forberger Mária. Férfi mini egypárevezős: Kocty Hans Walter. Férfi serdülő négypárevezős: Matyóka Csaba, Mizser Dávid, Ballon Gábor. Fenyő András. Férfi ifi korm. nélk. kettes: Ábrahám Gábor Matyóka Ferenc. Második helyezés: Női úttörő korm. négyes: Sztankó Tünde, Fidel Ildikó, Tábori Erika, Máté Andrea, korm. Parádi Barbara. Férfi serdülő kétpárevezős: Ballon Gábor, Fenyő András. Harmadik helyezés: Női serdülő kétpárevezős: Szikora Zsuzsa, Forberger Mária. Női serd. korm. négyes: Szikora Zsuzsa, Forberger Mária. Stip- ka Erika, Simon Klára, korm. Parádi Barbara. Férfi úttörő kétpárevezős: Baranyai Imre, Man inger Péter. Férfi úttörő négypárevezős: Váradi Ferenc, Ribári Zoltán, Baranyai Balázs, Ligetfalvi János. Férfi serdülő egypárevezős: Erőss György. Bánfi Sándor . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) \ Ismét sikerült Hajósaink a Tatai-tavon 85 éve született Végi Dezső és a város
