Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. JÜLIUS 8., CSÜTÖRTÖK an Háttérkén a sportok királynője? Nem k@!l majd félni a Punátél Kedden ülést tartott a szentendrei tanács végrehajtó bizottsága, az egyik napirendi pontban a városi sport­egyesületek tevékenységét vitatták meg, s a minőségi sportteljesítmények mellett természetesen sok szó esett a tömegsportról, arról hogyan és miként lehetne több emoert megnyerni a rendszeres testmozgásnak. Az elhangzottak ismerteté­sét most az előbbivel, azaz a versenyszerű sportmozga­lommal kezdjük. Szentendrén nyolc sportegyesület tevé­kenykedik (ebből háromnak diákok a tagjai), a szakosztá­lyok száma pedig húsz. A minőségi sportban három típu­sú egyesületet említhetünk meg. Az első kategóriába a kiemelt sportegyesület tarto­zik. Ebből a város hármat tud­hat magáénak, a Kossuth KFSE-t, a szentendrei Petőfi SK-t és a Vízmű SE-t. A leg­első helyen említett meghatá­rozója e terület minőségi sportjának, főképp sportlövő és labdarúgó szakosztályának tevékenységét kíséri nagy el­ismerés. A „lövők” múlt évben tíz olimpiai pontot szereztek, s főképp ennek tudatában szo­morú az, hogy az utánpótlá­suk „döcög”. Ezen segítene, ha az iskolákkal jobb kapcso­latot építenének ki. Listavezetők A Kossuth KFSE labdarúgói ősztől a területi bajnokságo­kon mutathatják majd meg. hogy mit tudnak. Itt nincs gond az utánpótlással, a lab­dát nyűvő fiatalokkal szak­képzett edzők foglalkoznak. A város és a járás iskoláival mégis szeretnék erősíteni a kapcsolatot, a tehetséges ifjak kiválasztására focitoborzó- kat kívánnak rendezni. A sportszeretők előtt nem isme­retlen a Kossuth KFSE atlé­tika-, valamint röplabdaszak­osztálya sem. Ez utóbbit is szeretnék megerősíteni, célul tűzték ki a tehetséges kisisko­lások felkutatását. A szentendrei Petőfi SK legnagyobb gondja, hogy klubház nélkül élik életüket, azaz a tárgyi feltételekben van még javítaniuk. Ennek ellenére igen jó eredménye­ket mutathatnak fel . auto- crossozóik, országos bajnoki címmel is büszkélkedhetnek. Közismert, hegy ladbarúgó- szakosztályuk tavaly a járási, bajnokság listavezetője lett, s bekerült a megyei I. osztály­ba. A jó teljesítményű fiata­lokat itt is becsben tartják. Érdemes megemlíteni: az asz­talitenisz-szakosztály létszáma 12-ről 50-re emelkedett. Nagy figyelmet érdemel a Petőfi SK természetjáró szak­osztálya. Túráiknak híre jóval túljutott a város határain. Itt az elsődleges cél a tömegsport, s' van-e kellemesebb testmoz­gás, mint egy hosszú erdei séta? A harmadik kiemelt sport­egyesület, a Szentendrei Víz­mű SE 1981-ben „született”. Létrehozásának célja: a vízi­óiét, a vizisport fellendítése. Egyelőre két szakosztálya van, a szentendrei vizibázis elké­szültéig nagy eredményeket nem lehet várni tőlük. Főkép­pen nem a kajakosoktól és a kenusoktól, hiszen a valódi vi­zi élet csak a Duna-parton épülő sporttelep kapujának megnyitása után indulhat be. A tanuszoda haszna A tanuszoda elkészültével valamennyi szentendrei isko­lásnak lehetősége nyílik meg­tanulni úszni. Sokan panasz­kodtak eddig arra, hogy egy hatalmas víz. a Duna mellett élnek, s gyermekeiket állan­dóan óvniuk kell, nehogy megközelítsék a folyót, hiszen elmerülnének. Néhány év és a szentendrei szülőknek már nem kell ettől félniük. A Papírgyár SE, az ERFA SE alapvető funkciója, hogy dolgozóiknak versenyzési le­hetőséget biztosítsanak. Mind­kettőnél működik asztalite­nisz-szakosztály. Természetjárók, kocogok Szentendrének három diák- sportköre van, egy a Móricz Zsigmond Gimnáziumban, egy a Ferences gimnáziumban, egy pedig a szakmunkásképző in­tézetben. Ezek népszerűségi listáján vezet a természetjárás, a röplabda, a kosárlaba, kézi­labda és a torna. A legtöbben azt hiányolják, hogy atlétikai szakosztálya egyik diák sport­körnek sincs. S a tömegsport? Tavaly ala­kult meg a lakóhelyi sport­egyesület, mintegy 200 vállal­kozó részére heti rendszeres mozgási lehetőséget nyújtsa­nak. A jelentkező azonban en­A Járás életéből — Dunabogdányi ötlet. A legutóbbi dunabogdányi ta­nácsülésen fölvetették, hogy a 11-es út mentén tájékoztató táblákat kellene elhelyezni, s ezeken feltüntetni az elsőse­gélynyújtó helyeket. Az ötle­tet realizálni kívánják. — Az ifjúságvédelemről. A budakalászi tanács végrehajtó bizottsága legközelebb július 15-én ülésezik. Ekkor egyebek közt szó lesz a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységről, és a költségvetési üzemben dolgozók egészségügyi, szociális és kulturális helyzetéről is. — Tanterein Csobánkán. Po­litechnikai teremmel egészítik ki a csobánkai általános isko­lát. Az építkezést kisiparosok vállalták, az új tantermet az év végéig megépítik. — Felújítás Tahitátfalun. A járásban több helyen meg­szépülnek a tanácsházák. Most éppen a tahitótfaluit újítják föl. — Nyelvgyakorlók. Pénte­ken, (2-án), nyitotta meg ka­puit az az érsekújvári olvasó­tábor, ahol harminc szentend­rei járásbéli általános iskolás tölt el két hetet. A cél: a szlovák nyelv minél jobb el­sajátítása. A viszontlátogatás színhelye Pilisszentkereszt, az érsekújvári gyerekek az itteni nagy hagyományú nyári olva­sótábor vendégei lesznek. — Tábor Leányfalun. Július 6-án volt a leányfalui olva­sótábor nyitóünnepsége. Ezek­ben a napokban itt, a helyi általános iskolában nemcsak magyar, hanem német gyere­kek is tartózkodnak, akik a szentendrei járás testvérjá­rásából, a Suhl megye Mei- ningen-körzetből érkeztek. A két járás közötti baráti kap­csolatnak ez az első, gyakor­lati lépése. A szentendrei fia­talok pedig augusztusban utaznak az NDK-ba. ■uiii Ugye let wbmb Júliusban az állatorvosok az alábbi rend szerint tartják ügyeleti szolgálatukat. Július 10-én, reggel 7 órá­tól, 12-én, reggel 7-ig: dr. Patócs András, Tahi, Móricz Zsigmond út l. (Telefon: 283.) Július 17-én, reggel 7 órától, 19-én, reggel 7-ig: dr. Szétég Jenő, Budapest, Kiscelli út 33. (Telefon: 889-381). Július 24-én, reggel 7 órá­tól, 26-án, reggel 7-ig: dr. Bándli József, Szentendre, Vasvári Ikp. F/I 3. Július 31-én, reggel 7 órá­tól augusztus 2-án, reggel 7 óráig: dr. Erdélyi Géza, Bu­dakalász, Arany János u. 6. (Telefon: Szent István telep, 349.). nél több, ezért a négy csopor­ton kívül — ennyivel indult a lakóhelyi SE — újabbak ki­alakítását tervezik. Az ötnapos munkahét bevezetésével ez méginkább fontosabbá vált, hiszen a szabadidő oly sokat hangoztatott hasznos eltölté­séhez a sporttal foglalkozó szakembereknek is hozzá kell járulniuk. Ilyen követésre méltó kezdeményezés volt pél­dául a tavasszal első ízben megrendezett kanyarfutás, melyből hagyományt kívánnak teremteni. SZENTENDREI wian Á PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Jelentés a telefonírontról Változás októberben A minap koordinációs érte­kezletet tartottak a pártbizott­ságon, a téma Beli tu­Visegrádi mozaik H Jelen, jövő. A Közép-Du­navidéki Intéző Bizottság „kul- túrfelelősei” holnap, pénteken délelőtt Visegrádon találkoz­nak. Tanácskozásuk egyik fő témája Visegrád kulturális éle­te lesz: jelen s jövő egyaránt szóba kerül. © Átalakítások. Júliusban hozzálátnak a község intézmé­nyeiben a szokásos évi kar­bantartási munkálatokhoz. így augusztus végére megszépül­nek az iskola, az óvoda és a bölcsőde helyiségei. El Cserjék. Mintegy negy­venezer forintot érnek azok a cserjék, bokrok, melyeket az erdőgazdaság adott a község­nek, hogy szebbé, kellemeseb­bé tegyék a parkokat. © Lámpák. Bizonyára sokak örömére, folytatják a 11-es út közvilágításának korszerűsíté­sét, illetve továbbépítését. — Csatornahálózat. Horváth Margittól, a tanács végrehaj­tó bizottságának titkárától megtudtuk, hogy a csatornázás befejezte után folytatják az állami házak felújítását, s ter­mészetesen az út helyreállítá­sát is. (A csatornázás követ­kező állomásai: egészségház, óvoda, iskola.) ® Két ló. Visegrádon mind­össze két lovat tartanak szá­mon, s ha ezek kipusztulná­nak, alig lenne állat a község­ben. Tehén ugyanis már evek óta nincs, malacot is igen ke vesen tartanak. — Dominó. Köllő Miklós népszerű csapata, a Doming együttes, valamint a tehetsé­ges fiatalokból álló Dominó­stúdió nyáron szinte állandó vendége lesz Visegrádnak. Jú­liusban tízszer lépnek fel a Silvanusban, legközelebb hol­nap és holnapután (pénteken, szombaton). © Leletmentés. Az egészség­ház udvarában folyó építkezés közben középkori falba ütkö­zött (egy gyönyörű részt le is harapott) a markológép. A le­letmentés dr. Héj Miklós, a múzeum vezetője, valamint Szőke Mátyás régész irányítá­sával azonnal megkezdődött, s mint az arra járók a kerítésen keresztül láthatták is: a XV. századi palotából igen szép részeket őrzött meg a föld. lálmánya volt. Örömmel ad­hatjuk tovább a hírt: o vá­rost és a járást októberben bekapcsolják az országos táv­hívóhálózatba. Azaz nemcsak Szentendréről, hanem a többi tizenhárom településről is hív­ható lesz ország, s világ. Ter­mészetesen mindazokról a he­lyekről, ahol már a múlté a kézikapcsolású központ, Szent­endrét és a járás valamennyi helységét egykettőre föl lehet majd tárcsázni. Októbertől nem lesz terhelt a hálózat (a felavatandó köz­pont háromezer állomásos), egyelőre csafc a meglévő ké­szülékeket „állítják át”. A fo­lyamatos bővítés jövőre kez­dődik. Tehát ebben az évben — kérvényüket régen vagy ke­vésbé régen beadóknál — még nem jelennek meg a lakásokon a szerelők, meg senki nem re­ménykedhet abban, hogy fel­berreghet otthonában a fris­sen beszerelt telefon. A kül­világgal való kapcsolat minél szélesebbé tételét segíti majd az, hogy az első időkben a nyilvános állomások száma nö­vekszik, s előnyben részesítik a lakótelepeket is. Ez persze (szó szerint) a jö­vő zenéje. A legközelebbi dá­tum, mely változást hoz a csapnivalóan rossz telefonfron­ton: október lesz. Várjuk a folytatást. Magyar márnák Jóbsi-Bios A Vízkutató és Fúró Vál­lalat lepencei részlegének (a strand szomszédságában) egyik nevezetessége a Zsig­mondy Vilmos-emlékszoba. A híres magyar mérnök tevékenységét idéző tár gyak, iratok között tekint­hetik meg egyebek között a látogatók Zsigmondy Vil­mos mellszobrát. Az érdek­lődőknek, ha kérik, a telep vezetője, Koncz Csaba „út­mutatót” is tart, azaz is­merteti az 1821-ben szüle­tett és 1888-ban elhunyt neves kutató életét, akik eddig még nem tudták, ott a helyszínen meghallhatják, hogy Jókai Mór Zsigmondy Vilmosról mintázta a Fe­kete gyémántok című re gényének hősét, Berend Ivánt. Tragédia Szmdnidsan Légy eres, Kátét megölték! Szentendre, Paprikabíró ut­ca 9. A kis, fehérre meszelt ház három Peresíts generá­ciónak adott otthont Június 21-ig itt élt a família utolsó három tagja, a három Pere­síts nővér. Azóta csak ketten lakják az öreg házat, melyet már sohasem hagy el a bánat, a sírás. A kapu nyitva, de a kutya olyan sokat sejtetően vicsorog, hogy ember legyen a talpán, aki be mer nyitni. A kert vé­géből idős. asszony jön elő, botra támaszkodva, lassan közelít. Rövidesen megtudom, ő a hetvennégy éves Peresíts Vida, a legidősebb testvér. Az egrest szedte — Katalin volt a középső — szól halkan, miután bezárta a csaholót, és befelé tessékelt. — Ha ez vele van. nem tör­ténik meg a tragédia! Ez a kutya nagyon veszélyes, senki sem mert volna hozzányúl­ni... Nem vitte magával, mert nem egyenesen a szőlőbe ment, előbb az izbégi átvevő­helyet kereste fel, hogy meg­beszélje a másnapi gyümölcs- leadást. Onnan vágott át a szmolnici negyedbe, úgy mondják, hogy délután négy óra tájt már a piszkét szedte. Sietett vele, kedden adtuk volna tovább ... Ülünk a kert végében, az asszony egy kis sámlin, mel­lette láda, benne aszalt cse­resznye, azt válogatta érke­zésem előtt. Hallgatunk. A faggatózásnak ilyenkor nem­igen van helye, még nagyon friss a seb. — Olga, a legkisebb húgom reggel bement Pestre, vitte a gyümölcsöt — kezdi az emlé­kezést. — Katalin meghagyta, ha hazajön, pihenjen, mert biztos fáradt lesz, ő majd egyedül leszedi a piszkét. . Olga este 7-kor ért haza, át­adtam neki az üzenetet, hogy A rendőrség felhívása Június 21-én, hétfőn a kora esti órákban ismeretlen tettes megölte Peresíts Katalin 73 éves szentendrei la­kost. A rendőrség széles körű nyomozást indított, s egy­ben kéri mindazokat, akik a kérdéses időben (21-én, hét­főn) délutántól késő estig a Felszabadulás lakótelep után levő Szmolnic negyedben (a Kőhegy alatt) megfordultak, vagy az üggyel kapcsolatban bármilyen felvilágosítást tudnak adni, jelentkezzenek akár a legközelebbi rendőr­őrsön, akár a városi kapitányságon (Szentendre, Marti- novits út 11.). Telefon: 9213. ne menjen ki a gyümölcsös­be... Megvacsoráztunk, hall­gattuk a rádiót. Én tíz felé tértem aludni. Aztán ahogy Olga meséli, fél kettő felé fel­ébredt, ránézett az ágyra, lát­ja, hogy üres. Azonnal felöl­tözött, kigyalogolt a szőlőbe ... Szörnyű látványa lehetett... Jön vissza, és mondja: légy erős, a Kátó meghalt, meggyil­kolták ... Aztán fogta a ku­tyát, azzal tért vissza a gyü­mölcsösbe A rendőrök ide­jöttek értem, nekem kellett őket elvezetnem a földünkhöz, de olyan állapotban voltam, hogy alig találtam oda... — Már eltemettük — foly­tatja rövid csend után —, né­ha azt gondolom, jobb, ha mi nem is tudjuk meg. hogy ki volt a gyilkosa ... Máskor meg úgy érzem, minél hamarabb el kell hogy fogják ... Keresse meg Olgát, a húgomat, ő most kint van, szedi a ribiz- lit... Egyedül a munka az. mely néha-néha könnyít most rajtunk. Hajnalban csöngetett Mielőtt megfogadnám taná­csát, s Szmolnicba vezetne utam, a szemközti házba, a Paprikabíró utca 10-es számú­ba kopogtatok be. Itt lakik Sztankics Krisztina, aki min­denben. segítette a gyászoló­kat. — Gyermekkorom óta isme­rem őket — magyarázza, mi­közben megyünk föl a lépcsőn az emeletre. — Szóval, min­dig nagyon jóban voltunk. Ilyen tragédiát! Becsületes, szorgalmas emberek. Egész életüket végigdolgozták. Vida varrónő volt, a két húga pe­dig szőnyeget készített, onnan ment nyugdíjba. A gyümölcs­ből egészítették ki a pénzü­ket. Nyílik az ajtó, aprócska gyerek dugja be fejét, min­denáron velünk akar maradni. Sztankics Krisztina hajthatat­lan, a fiúcskát kizárja a szo­bából. — Még csak az kellene, hogy megtudják a gyerekek, hogy Kátót megfojtották, és megerőszakolták! — súgja. — Azt mondtuk nekik, beteg volt, azért halt meg. Egyéb­ként az öcsém gyerekei, azon a hétfőn éppen a Balatonnál voltak. Amikor kedden haj­nalban csöngettek, s látom, rendőr áll a kapuban, majd­nem elájultam. Azt hittem, velük történt valami. Aztán mondja a tiszt: meghalt Pe­resíts Katalin ... Segítek ne­kik, amennyit csak tudok. Csak ez a sok mendemonda ne lenne! Nem elég a tragé- gia, ráadásul mindenfélét be­szélnek az emberek! Hogy ki­rabolták, meg hogy sokan vol­tak! Ilyenkor megindul a szó­beszéd ... Elhagyva a Paprikabíró ut­cát, hegynek fölfelé tartunk. Hamarosan mögöttünk a Fel- szabadulás lakótelep, ritkul­nak a házak. Ez az út kocsi­val alig tíz perc, Peresíts Ka­talinnak negyven is kellett hozzá, hogy megtegye, min­dig gyalog járt. Nincs már vigasz Szőlő, ribizli, egres, gyü­mölcsfák. A szentendreiek csak Szmolnicnak hívják ezt a részt. Letaposott kerítésen lé­pek át, a domboldalban ketten hajolnak a ribizlibokrok fö­lé. Peresíts Olga és a közel­ben lakó Szilva Károlyné, aki segít a szedésben. — Hangosan beszéljen vele — szól Szilváné —, mert a tragédia úgy megviselte, hogy nagyon meggyöngült a hallá­sa. A hatvankilenc éves Pere­síts Olga hallgatja, amit mon­dok. Nem néz fel, úgy vála­szol: — Köszönöm a részvétét, de ez rajtunk már nem segít. Csak magamat hibáztatom, ha én kijövök akkor este. nem történik semmi. Nem értem, olyan erős volt... Nem ér­tem, negyvenhét éve járok ide, soha ilyen esetet! Igaz, lopni lopták a gyümölcsün­ket, de ilyesmitől nem kellett tartani. Én sokszor még kint is aludtam, eszembe sem ju­tott. hogy féljek .., Hirtelen felnéz. Könnyei megállíthatatlanul folynak. Vigasztaló szó itt semmit nem ér. Búcsúzom. ★ Minden jóérzésű embernek az a kívánsága, hogy a tettes minél előbb elnyerje bünteté­sét. Kézrekerítésében minden­ki segíthet. Azok, akik eddig talán nem is tartották fontos­nak, hogy egy-egy gyanús jel­re felhívják a nyomozók fi­gyelmét. Az oldalt írta: Koffán Éva Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents