Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

1982. JÚLIUS 1„ CSÜTÖRTÖK ~xMl au 5 Mindent a természetért Lelkes lokálpatrióták, a környezetvédelmi táborokon részt vevők mennyi, de mennyi munkát fordítottak eddig már a Bükkös-patak tisztaságára, s mégis, sokan nem törődve mások munkájával, így szennyezik tovább a patakot. A város szennyvíztisztító te­lepe 1971 óta működik, kapa­citása napi 2.5 ezer köbméter szennyvíztisztítása. Ez az adat is bizonyítja, hogy a város fejlődése átlépett az 1971-ben optimálisnak tűnt paramétere­kén. Nyilvánvaló, hogy a Az épülő utóülepítő medence. Elkészülte után nagymér­tékben csökken a szennyvíztisztító telep gondja, mert az új létesítmény meggyorsítja a tisztítási folyamatot. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fábián Pál felvételei Riasztó hírek ti elsinkiben, 1975. augusz- tus 1-én, a részt ve­vő harmincöt állam — köztük hazánk — legma­gasabb szintű politikai vezetői aláírták az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet záróok­mányát. Idézet az ok­mányból : „ ... bármelyik környezeti politika csak akkor lehet sikeres, ha a környezetvédelmet és ja­vítását a lakosság minden csoportja és valamennyi társadalmi erő felelőssé- ge tudatában elősegíti, ami folyamatos és elmélyült felvilágosító és nevelő munkát igényel, különö­sen az ifjúság körében.” És mégis ... Riasztó hírek a Balaton­ról. Halpusztulás. Ihatatlan a váci víz. Mérgező anya­gok a Dunában. Csökkent a Fővárosi Vízművek tót­jainak vízhozama. És a legújabb: „Meghalt a Mar­cal!” Száz mázsa, hal tete­mét kellett eltakarítani. Milliós károk ... Mennyi ijesztő hír. Vészkiáltás. S. O. S. Mentsétek meg a természetet! A természet védelméről az „ősjogszabály” 1879-ben jelent meg, az Első magyar erdőtörvény címen. Az első átfogó jogi szabályozás a természetvédelemről az 1961. évi 18. számú tör­vényerejű rendelet volt. Törvény született a kör­nyezetvédelemről, megala­kult az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal is. Elkészült 1980- ra az' országos környezetvé­delmi koncepció és követel­ményrendszer, s ugyaneb­ben az időben a költségve­tésből negyvenmilliárd fo­rintot fordítottak környezet- védelmi programokra. És mégis ... egyre érkeznek a riasztó hírek, a vészkiáltá­sok !... Pest megye az ország központi, egyszersmind legnagyobb népességű me­gyéje. A mintegy 640 ezer hektáron 179 település la­kói élnek, dolgoznak, csak­nem egymillióan. A főváros közelsége, az idevezető su­garas úthálózat, s a rajtuk áramló forgalom meghatá­rozza a megye helyzetét, s környezeti állapotát is. La­kosságának fele a Budapest körüli településkoncent­rációban él. s ezekben a sá­vokban volt az elmúlt fél évszázad alatt a legmaga­sabb a népességnövekedés is, megközelítette a 240 szá_ zalékot. Ezt a népességnö­vekedést azonban nem kö­vette a területek eltartó­képességének arányos fej­lesztése, következésképpen az igények és lehetőségek összhangja nem jött létre. Ebből fakadt megyénk környezeti feltételeinek romlása is. Éppen ezért az Állami Tervbizottság hatá­rozata alapján a megyei tanácsok közül elsők kö­zött megyénk vezetői dol­gozták ki a hosszútávú környezetvédelmi koncep­ciót. A szakemberek ennek végrehajtásától várják, és remélik, hogy sikerül meg­lassítani a kedvezőtlen ten­denciákat, felszámolni és visszaszorítani a káros ha­tásokat. És mit tesznek Szent­endrén, illetve a szentend­rei járásban, vagyis a me­gye leglátogatottabb táján, a közkedvelt Dunakanyar­ban? ... IV/I a, a környezetvédelmi tanács meghallgatja ülésén az operatív bi­zottság beszámoló jelenté­sét, majd megvitatja ■ az eddigi munka eredményét, s kijelöli a követendő utat is. És mégis... Tovább mérgezik a patakot Az operatív bizottság az el­múlt félévben két-három he­tenként ülésezett, tagjai, min­dig á legaktuálisabb környe­zetvédelmi tennivalókat vitat­ták meg, s ugyanakkor mindig beszámoltak ellenőrző tevé­kenységükről is. Február hó­napban például a Volán és a BKV illetékesei ismertették saját környezetvédelmi tevé­Ma a környezetvédelmi ta­nács operatív bizottsága, vala­mint Forrai Sándor, a HNF Pest megyei bizottságának tag­ja, az izbégi városi körzeti tit­kár beszámolnak a tanácsta­goknak az operatív bizottság eddigi tevékenységéről, vala­mint a ma már országszerte is­mert, környezetvédelmi tábo­rok szerepéről. SZENTENDRE! ft PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Sokat |©i©ntő számok Drobilisch Antal, a Gazdasági, Műszaki Ellátó Szolgáltató Szervezet vezetője mondja: — A tavaszi tisztasági hónap alatt 8 darab tehergépkocsi, a VGV traktorjai, valamint az összes konténerszállító autó dolgozott. Eddig a városi parkokba 16 ezer darab kétnyári és 53 ezer darab egynyári növényt ültettünk el, muskátliból pedig 1109 tövet. A lakótelepekre díjmentesen 300 fa virágládát, 6500 egynyári növényt, valamint 1000 tő muskátlit szállítottunk. Az intézményeknek és vállalatoknak, környezetük díszítésére, 5500 darab vegyes növényt adtunk el. Az első félévben 600 díszfát és 2000 díszcserjét ültettünk el városszerte. A parkokba, a sétá­nyokra eddig 105 darab pihenőpadot helyeztünk cl. kenységüket, majd kénytele­nek voltak a kritikát is fogad­ni, mely 'szerint területeiken a tisztaság érdekében sok még a tennivalójuk. Egy másik ülésen a pomázi Dera-patak helyzetéről esett szó, s megállapították: a járási hivatalnak és a KÜVIZIG-nek közösen kell gondoskodniuk a patak tisztaságáról. Ugyancsak az elmúlt félévben — mert az üzemekre is kiterjed a figyel­me — kihelyezett ülésen hatá­rozatot hoztak, mely szerint a Papírgyár beszámolóiban ezen­túl konkrét adatokat is fel kell sorolni a vételezett víz mennyiségéről, valamint a szennyvízbírság mértékéről. A II. féléves tervek között szerepel egyebek között az Er­dészeti Gépgyártó Vállalat, a PEFÉJVf, valamint az Öbuda Termelőszövetkezet környezet- védelmi tevékenységének el­lenőrzése is. Az élővizek védelme ma az egész világban az egyik legfon­tosabb teendő, éppen ezért a várost övező Pilis hegységben eredő Bükkös-patak és völgyé­nek mai állapota is nagymér­tékű környezet-helyreállító,, -védő munkát igényel. Védel­mét elsősorban élővilága — pusztuló állapotának ellenére is — páratlan természeti szép­sége indokolja. A HNF Szentendre-Izbégi Körzeti Bizottsága kézdeménye- zésére 1980-ban elkészült egy általános érvényű rendezési­organizációs terv, amely 5—10 esztendő távlatában megszabja a környezetvédelmi teendőket. A terv alapján kezdeményez­ték 1981-ben, az országban el­sőként, környezetvédelmi tá­borok megrendezését. Az ed­digi táborok nagyon eredmé­nyes munkája után már nem­zetközi részvételt is terveznek, amelyeken neves külföldi szo­ciológusok és környezetvédel­mi szakemberek tartanak majd előadásokat. A környezetvé­delmi táborok rendezői zászló­jukra Engels megállapítását írták fel: „élővizeink védel­me ... életünk oltalma!...” Az ügy szolgálatában A környezet valóban festői, csak a ZS 31-60 forgalmi rendszámú Trabant rontja. A Duna vizét is. Szentendre város Környe­zetvédelmi Tanácsa a várost érő környezeti ártalmaknak, valamint az aktív környezet- védelem jelentőségének, köve­tendő jó példáknak, valamint elítélendő eseményeknek be­mutatására fotópályázatot hir­det. A pályázatra beküldhető minden olyan felvétel, amely a város területén, illetve, az azt közvetlenül övező zöldte­rületen készült. A fotósok Szomjas a világ Természetes, megszokott mozdulat: kinyitjuk a vízcsa­pot. Az eredmény is természe­tes: a csapból bőségesen ömlik a víz. De a világon hány he­lyen nincs csap, bőséges víz­sugár? Szomjas a világ egy része. Sok helyen hiánycikk az éltető víz. Nálunk — szeren­csére, egyelőre — megfelelő kínálat áll rendelkezésünkre. Egyelőre! Meglevő készletünk­re szemünk fényénél is jobban kellene ügyelnünk, hogy ne szenvedjünk soha hiányt! Gondoljuk meg! Tegyen így a fentebbi képen látható Zs 31—S0 rendszámú autó tulaj­donosa, s az eddig még tetten nem ért társai is, hogy a Du- namenti Regionális Vízmű Vállalat feladata ellátni jó és egészséges ivóvízzel nemcsak a városi, hanem Visegrádot, Dunabogdányt, Tahit, Leány­falut,, Pomázt, Budakalászi, a pilisi községeket és a budai járás egyes településeit' is. Mindezt adattal illusztrálva, a vállalat naponta 29—36 ezer köbméter vizet termel. Nem közömbös, hogy mennyire szennyezett vízből kell ezt a tekintélyes mennyiséget előál­lítani. Persze az is igaz, hogy egy város, egy település, egy üzem nemcsak tisztavíz-fo- gyasztó, hanem óhatatlanul na­pi 4—4,5 ezer köbméterrel ér­dekelt. meglevő telepet bővíteni kell! Csakhogy minden bővítés, új berendezés üzembe állítása iszonyatosan sok pénzbe ke­rül. És ha nincs? Mert model- lünknél — sajnos — ez a hely­zet. — Akkor okos és célszerű, nem nagy beruházást igénylő egyéb megoldást kell keresni, és találni is. A DMRVV kereste és meg is találta ezeket a lehetőségeket. Most épül a szennyvíztisztító telepen a sodorvonali beveze­tő, ami védeni fogja a déli kutakat, valamint a Duna víz­minőségét. Ugyancsak most épül az a két VST rendszerű utóülepítő medence is, amely megkönnyíti majd a tisztítás bonyolult folyamatát. Eddig a telepnek ugyancsak sok gondot okozott az irdatlan mennyiségű iszap elhelyezése. Most erre is jó megoldást ta­láltak: a gépi iszapvíztelení­tő szalagprést. Üzembe állítá­sára hamarosan sor kerül, s működésével egyszerre majd két legyet ütnek egy csapás­ra: megszüntetik az iszapelhe­lyezés gondját, s a szalagprés végterméke trágyaként lesz hasznosítható. Természetesen felmerül a kérdés, mit ér a DMRVV min­den erőfeszítése, ha felelőtlen magánosok, vállalatok, üze­mek mit sem törődve mások ál­dozatos munkájával, tovább szennyezik élővizeinket? Kézenfekvő a válasz: ellenük drákói szigort kell alkalmaz­ni! Ez a köz és az egyén ér­deke is. 18x24 centiméteres fekete-fe- hér és színes képekkel, vagy színes diákkal nevezhetnek. A pályázat jeligés, a pontos nevet és címet zárt borítékban mellékelni kell, s eljuttani városi tanács vb GMESZ, 2000, Szentendre, Paprikabíró u. 14. címre. Beküldési határ­idő: 1982. szeptember 30. Ered­ményhirdetés: 1982. október 15. I. díj: 1500,— Ft; II, díj: 1000,— Ft; III. díj: 500,— Ft, valamint több értékes tárgy- jutalom. A beküldött fotóanyagot a városi tanács épületében ki­állítják, s eredményhirdetés után a Szentendrei Hírlap a díjnyertes munkákat közli. Takarékosan A Szentendrén üzemelő Vas- Kazánipari Szövetkezetnél ér­dekes, de főleg nagyon hasz­nos gyártmány prototípusát készítik el a napokban, neve­zetesen a zsebszennyvíztisztító berendezést. Mint megtudtuk, az új ter­mék merülő tárcsás rendsze­rű, nagyon energiatakarékos berendezés lesz, amelyet majd jól felhasználhatnak kommu­nális szennyvizük tisztítására a kisebb községek, települések, valamint szállodák, ipari üze­mek és szövetkezetek. A proto­típus elkészülte, kipróbálása után, az újabb tapasztalatok alapján kezdik majd el a gyár­tást., A berendezésnek két előnye is lesz: az ára, s elké­szítésének rövid ideje. A szö­vetkezet minden érdeklődőnek készséggel áll rendelkezésre. Kümweseímmis wédslmB ** életünk miimimm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents