Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
Ä szőlő viszi a pálmái is Dunakanyőrben Jobb minőségi márkásaié Márka Tombol a nyár vagy sem — a Márka közkedvelt üdítőnk lett. Megszerettették velünk, hát isszuk. Ha nem lenne, bosszankodnánk, s hogy hozzájuthatunk-e a jövőben is, arról Gágány Tibort, a Pest megyei Pincegazdaság Dunakanyar Márkaüzemének vezetőjét faggattuk. Örömmel hallottuk tőle a hírt: a szezonra való felkészülésüket siker koronázta. Idáig — az előző évihez képest — harminc százalékkal több került e frissítőből a piacra, azaz a boltokba, éttermekbe, eszpresszókba. Július végéig pontosan százezer hektoliter. S amennyiben sikerül ezt az ütemet tartaniuk — ebbe az időjárásnak is van beleszólása, hiszen nyári Márkát télen nem lehet eladni —, év végére húsz százalékkal teljesítik túl a tervüket. Hogy mindezt miként érték el? Jobb szervezéssel és újításokkal. A gépsorok karbantartására például sikerült egy olyan műszaki megoldást alkalmaznunk, mely lehetővé teszi, hogy műszakonként a korábbinál 20 százalékkal több palack hagyja el az üzeNyáron naponta tízezer ilyen — márkás üvegekkel teli — rekesz hagyja el a vállalat területét , Halmágyi Péter felvétele met. Míg nemrég csak 80 ezer üveg volt egy gépsor teljesítménye, most 95 ezer. A termelékenységet tehát a munkaidő meghosszabbítása, a plusz műszak beállítása nélkül növelték. Egyébként a nyolcféle nedűt — májustól tonikot is — K0MÁMASSZ0NY K erüljük ki széles ívben, nehogy veietlenül is belenyúljunk a da- ra^ie3zekbe, mármint abba, ahol a sok vagy elég, az eleg vagy kévés a mezőgazdasági gépalkatrész fuiiankos véleményhirdetői aprítják istenesen egymást. Szóljunk egeszen más valamiről, egy látogatásról, aminek részesei dán farmerek voltak, színhelye pedig az eredményeitől bögyös, hírétől elkapatott közös gazdaság. A dán parasztok dicsérték, ami arra volt érdemes, udvariasan hüm- mögtek, amikor valamit nem éreztek a véleményükkel egyezőnek, s kérdeztek, kérdeztek fáradhatatlanul. Feltűnően sokat kérdeztek legalábbis a látogatók közé hívatlanul csöppent újságíró számára feltűnően sokat — a gépészeti ágazatvezető főmérnöktől. Hüm- mögtek, csóválták a fejüket, egymás között vitatkoztak, s bár a vendéglátók nem firtatták, a tollforgató tapintatosan megtudakolta a tolmácstól, mi a megkü- lönböztett érdeklődés oka. Kiderült, nem más, mint a hitetlenség, egész egyszerűen nem akarták elhinni, hogy valóban akkora az alkatrész-felhasználás, amekkorát az ágazatvezető közölt a ráfordítások között. Azért tamáskodtak, mert mint egyikük kijelentette — igaz, csak a tolmács számára érthetően, aki azután nem fordította le a mondottakat — ők ilyen alkatrész-kiadások mellett tönkremennének...! Ezt egész egyszerűen nem lehet bírni, bizonygatták egymásnak, s a tolmácsot győzködték, biztos, valami félreértés van közötte és az ágazatvezető között... Nem volt félreértés, pedig — okkal! — ez egy jó szövetkezet. Gépesített, korszerű mezőgazdaságról beszélni any- nyit tesz, mint tudomásul venni, hogy van olyan egyszerűbb technikai eszköz, amely néhány tucat, s olyan bonyolult is, amely több ezer alkatrészből áll. A szakemberek régi igazsága: ahány alkatrész, any- nyiféle hibalehetőség. S valóban, hibalehetőség, de miért lesz ezekből okvetlenül, szinte törvényszerűen hiba?! Valaminek a lehetősége, valaminek a már- már biztos bekövetkezte nem ugyanaz, ám sok esetben nekünk sikerül bizonyságot tenni róla, igenis, ugyanaz. Kerekítve, tizenöt és fél ezer féle pótalkatrészt állítanak elő a Mezőgép Tröszt vállalatai. A budaörsi na°v cég egyséaei csupán ebből az esvetlen tevékenységből kétmilliárd forint értékű árbevételre tesznek szert. ám hiába a nagy számok, a tizenöt és fél ezer, a kétmilliárd, valamennyi alkatrészt képtelenség idehaza megtermelni, amint az is elérhetetlen a tröszt számára, hogy amit gyártott,' az zökkenők nélkül eljusson a felhasználókhoz, annyi a közbeiktatott lépcső, buktató, korlát, annyiféle a nehézkesség. Ne födje szemérmes homály: a mezőgazdasági' gépek szállításában partner szocialista országok cégei között — amint a magyar cégek között is — lelni szép számmal olyanokat, amilyenekre azt szokás mondani, nem valami pontos szállítók, tapintatosan fejezve ki a valóságot. Aminek persze nyoma van az alkatrész-utánpótlás hazai piacán — ha szabad piacnak nevezni az összeköttetésektől, előnyben részesítésektől kuszáit elosztást — amint annak is: sokféle hiányzó alkatrészből másutt — kereskedő cégeknél és mezőgazdasági üzemeknél — tetemes készletek halmozódnak. Ott talán az hiányzik, amiből az előbb említetteknél van elegendő. Egy valami bizonyos: a Mezőgép Tröszt ugyan elsősorban a termelési rendszerek igényeit elégíti ki — s ez érthető, népgazdasági - lag is indokolt —, de pót- alkatrész termelésének javát a hazai piacra adja. Azért viszont nem kárhoztathatok, aminek a közelébe sem szagolhatnak, hiszen mit tehetnének ők több ezer olyan alkatrész ügyében, amik ugyan idehaza készülnek, de egészen más területeken, a gépiparban, a vegyiparban, mint a csapágyak oé’dául vc'p' a tömítőgyűrűk?! etek, hónapok, évek teltek, telnek a befejezetlen vitával alkatrészügyekben, csak éppen itt nem a gyermekjátékról van szó, komámasz- szony hol az olló. hanem sokkal komolyabbról, üzemi és népgazdasági érdekekről. ugyanilyen veszteségekről. A kevés, az elég, a. sok egyike mellett sem voksolunk, mert ahány üzem. ahány alkatrésztínus. annyiféle lehetne, lehet a válasz, s ki tudja, melyik a jó, a helyes, a hamis. Azt azonban nagyon is jó lenne megtudni a komámasz- szony körében állóktól, vajon miért értetlenkedtek a dán parasztok, s hogyan lehet az. amibe ők tönkre mennének, azt a mi mező- gazdasági üzemeink "bírják, azt a mi népgazdaságunk elviseli, azt mi mindannyian az árakban meg tudjuk fizetni? Mészáros Ottó r két műszakban, 180 állandó dolgozó és 60 „nyári gyerek” palackozza. Gágány Tibortól azt is megtudtuk: a zamatos frissítők közül a szőlő viszi el a pálmát, ez a legkeresettebb. A sorban — rögtön utána — a meggy következik. (Érdemes megjegyezni, hogy a napokban megrendezett országos üdítőital-„vetélkedőn” az egyetlen aranyérmet ez kapta.) „Csapatversenyben” dobogósok a déli gyümölcsökből készült italok — a mandarin, a narancs, a grape fruit. Az, alma — akárcsak az újdonságnak számító tonik — most hódítgatja meg a szomjazó nagyközönséget. A sorban tulajdonképpen a málna az utolsó, bár ez sem egyértelmű, mert vannak vidékek — — például Vác és környéke —, ahol kifejezetten ez a sláger. A szentendrei üzem vezetőjétől hallottuk azt is, hogy egyre nagyobb piacot hódítanak meg. Komárno környékét csakúgy, mint a Balaton partját. Ehhez nyilván az is hozzájárult, hogy javult q. minőség, tehát márkásabb lett a Márka, reklamációt alig-alig kapnak. Bánatuk mindössze annyi, hogy a kereskedők közül sokan nem szívesen rendelik meg a kétdecis palackokat, mondván, az üvegek visz- szaváltásával, tárolásával millió a bajuk. Az üzemben ezért bevezették, hogy kérésre azonnal a helyszínre sietnek, és az üres üvegeket saját kocsijaikkal elszállítják. A szakmai zsargon ezt göngyöleg- visszagyűjtő túrának nevezi. K. É. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AN ÁCS LAPJA c AZ MSZMP,PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Á MEGYEI TANÁCS I XXVI. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Ara; 1,10 forint 1882. JÜLIUS 30., PÉNTEK Több villamos berendelés Magykátárói Új fények a lakótelepeken Jellemzője az építőiparnak, hogy az első félévben — legyünk 'tárgyilagosak: elsősorban az időjárás miatt — rendszerint kevesebb munkával végeznek, mint a júliustól decemberig tartó időszakban. Nem csoda hát. ha Szabó Károly, a Pest megyei Villany- szerelő Vállalat műszaki igazgatóhelyettese elégedetten jelenti ki: — Hosszú esztendők óta most először fordult elő nálunk, hogy túlteljesítettük a féléves tervünket. Azaz a számítottnál magasabb nettó árbevételt — 89 millió forintot — értünk el június végéig. . Nagykátán például több mint 50 százalékkal emelkedett a termelési érték — a tavalyi félévihez képest. A lakatosrészleg 16 millió forint értékű villanyoszlopot készített. Ügy, hogy soron kívül vállalták az év eleji viharokban megsérült oszlopok pótlásához szükségesek legyártását is. A villanyszerelő üzemben csaknem 10 millió forintért szereltek össze elektromos tokozott szekrényt; s emellett saját, vállalati továbbfelhasználásra is előállítottak 7 millió forint értékű villamos elosztó berendezést. Ezek egy részét a dunabogdányi és a szi- getszentmiklósi vízműveknél, valamint a budaörsi és a szentendrei lakótelepeken szerelték föl. Sikeres félévet hagytak maguk mögött a nehezebb körülmények között dolgozók, az építés-szerelés egység munkásai is. Befejezték egyebek között Nagykátán a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat új konfekcíóüzemének teljes elektromos szérelését, valamint 83 lakás, energia- hálózatának kiépítését. Pest megyei villanyszerelők dolgoztak — és dolgoznak a budaörsi és a szentendrei lakótelepeken. Mindkét helyen folyamatosan bővítik a közvilágítást is. Csobánkán a meglevő Gyógypedagógiai Intézet bővült egy új szárnyépülettel — ennek elektromos ellátását szintén a vállalat szakemberei biztosították. — A népgazdasági érdekekhez igazodva, Pest megyében is egyre inkább előtérbe kerülnek . a fenntartási munkák — mondja Szabó Károly. — Részt veszünk a szigetszent- miklósi első, a József Attila lakótelep rekonstrukciójában, ahol teljesen új technológiát alkalmazunk. 'A lakások és az épületek megóvása érdekében nem vésünk, hanem úgynevezett külsővezeték-csatornás megoldást alkalmazunk a villamos hálózat cseréjéhez. A Vékony, fehér műanyag csatornák esztétikai hatása is kedvező — azaz nem csúfítják a falat —, s ugyanakkor mi is könnyebben, gyorsabban dolgozunk, mint a korábbi módszerrel. Bővítette és napjainkban is tovább gazdagítja szűkebb pátriánk közvilágítási rendszerét és kommunális villamos hálózatát a Pest megyei Villanyszerelő Vállalat. Légvezetéket építettek többek között Durw.harasztiban, Taksonyban, Gyálon. De új fények gyúltak Nagykovácsiban és K.iskunlacházán is. D. Gy. Msa 2. oldal: CBM: a feiiabm három betűje 3. oldal: A kölcsönös érdekek összhangja Kitörni a régi keretek közül 4. oldal: Már jól rögzíthetők a lábak Mesterségek és játékok Súlyos vasúti baleset Rablásért hat évi fegyház 6. oldal: Görög vendégek Gödön Ríbii viíágbajnokjdöit A Dana-csoport műsora 7—8. oldal: Rádió-, tv-m«sor a jövő hétre Vöröskeresztes tanácskozás Segítség a szervezéshez A fejlődő országok véradó szolgálatainak fejlesztéséről tanácskozik a Vöröskereszt üss issEaineif g tej... !1©1 szaladt meg a hűtőlánc? Míg a kifutó tej kis ijedelmet. az összemenő nagy bosz- szúságot okpz. Az első esetben mi, akik forraljuk a tejét, hibásak vagyunk, a másodikban azonban nem mindig. Sajnos, nem ritka, hogy a hűtőből kivett és forralt tej összemegy. De még akkor is, ha a néhány percre lévő boltból hazaérve azonnal a tűzhelyre tesszük. S még az olyan tej is, amelyiknek nem járt le a szavatossága. Hiányos lenne a tejiparban és a kereskedelemben a hűtőlánc? A Közép-magyarországi Tejipari Vállalat Pest, NógPád, Heves és Bács-Kiskun megyében tevékenykedik. Pest megyében a legnagyobb tej felvásárló, -feldolgozó és -forgalmazó. A kérdésre a választ náluk kerestük. Tormási Miklós, anyag- és áruforgalmi osztályvezető elmondta, hogy naponta átlagosan 750 ezer liter tejet gyűjtenek össze, s 265 ezer litert száU lítanak ki. A többiből túrót, tejfölt és egyéb tejterméket készítenek. A kifejt tejet a gazdaságok 90 százaléka tudja kellőképpen lehűteni. Ezt a Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat tankos gépkocsikkal feldolgozásra egyenesen az üzemekbe fuvarozza. Bár a tejüzemek — a min- . den szempontból kifogástalan váci kivételével — nem mondhatóak korszerűeknek, a hűtőlánccal azonban nincs baj. A tartálykocsikban beérkező tejet azonnal átszivattyúzzák pasztőrözik (75 fokra felmelegítik), majd következik a mélyhűtés. A tejben levő baktériumok — köztudottan — a hőre igen érzékenyek. A pasztőrözés és a hűtés tehát megakadályozza szaporodásukat. A középhőmérsékletet viszont ugyancsak kedvelik, s egy-két óra, de még rövidebb idő alatt is úgy elszaporodnak, hogy azon már a forralás sem segít. A tejüzemben, ahogy elkészül a termék, rögvest hűtőkamrába kerül. A pasztőrözött, majd hűtött tejet aztán éjjel 12—1 óra körül kezdik kiszállítani. Háromezer úgynevezett boltegységet kell ellátniuk, s ezért nem tudnak a nyitásra időzíteni. A legtöbb helyre hajnalban kerül a tej, s ott az ajtó előtt várja — jó idő esetén szép lassan langyosodva — a boltosokat. Ekkor is, majd a boltban, ha ott nincs vagy rossz a hűtőpult, megszakadhat a hűtő- lánc. Azt a tejet pedig, ami az üzemekbe hajnalban érkezik, dél körül kezdik kivinni az üzletekbe, s délután már a vevőkhöz kerülhet. A tejipari vállalat osztályvezetője szerint ezzel nem lehet gond. S nem lehet a vasárnap árusító üzletekben kapható tejjel sem, mert azt meg variirnap hajnalban vitték oda. Szombat délelőttről vasárnapra azonban nyáridőben nem tanácsos eltenni. S ahol nem lehet vasárnap friss tejet kapni? Ott ajánlják a zsíros vagy a sovány turista tejport, a tartós és a sűrített -tejet. Sz. P. Lengyelország ünnepe Barátsági gyűlés Magyar—lengyel barátsági gyűlést tartottak csütörtökön Kecskeméten, a Hazafias Népfront székhazában a Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. A gyűlésen részt vett és felszólalt Tadeusz Pietrzak, a Lengyel .Népköz- társaság budapesti nagykövete is. Társaságok Ligájának nemzetközi szakértői bizottsága a Magyar Vöröskereszt székházéban csütörtökön kezdődött ülésén. A tanácskozáson ismertetik, hogy a fejlett országok Vöröskereszt-szervezetei ez ideig miként segítették elő, és a továbbiakban miként segíthetik a fejlődő országok véradó mozgalmat, a vérplazma és a plazmaszármazékok előállítását. A fejlődő országok képviselői elmondják: a fejlett országok miként járulhatnak hozzá ahhoz, hogy ők is önállóan elláthassák magukat a betegek számára szükséges vérrel és vérkészítményekkel. A liga a lehetőségeket és az igényeket összegezve kidolgozza a fejlődő országok véradó szolgálatai fejlesztésének programját, amelyet eljuttatnak majd a világ összes országának Vöröskereszt-szervezetéhez, várva a fejlett országok visszajelzését: milyen részt vállalnak e program megvalósításából. A Magyar Vöröskereszt értékes segítséget nyújt a fejlődő országok Vöröskereszt-szervezeteinek a véradás megszervezéséhez. KŐ Z ÉLET Köbért Beaujon, Svájc budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából fogadást adott csütörtökön rezidenciáján. A fogadáson részt vett Nagy János külügyminisz- tériumi és Török István kül- kereskedelipi államtitkár, Gábor András ipari miniszterhelyettes. valamint a politikai, a gazdasági, a társadalmi élet számos képviselője. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Ernest Milcent, az Informations Catholiques Internationales című fraw'a katolikus folyóirat főszerkesztője vezetésével papokból, orvosokból, tanárokból álló 40 fős csoport tett látogatást július 19—29. között hazánkban, hogy megismerkedjen politikai, gazdasági és kulturális helyzetünkkel, az állam és az egyház kapcsolatával, az egyházak működésével. A francia csoport látogatást tett dr. Lékai László bíboros, esztergomi érseknél. Az Állami Egyházügyi Hivatalban szívélyes légkörben beszélgetést folytatott Straub István elnökhelyettessel.
