Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-29 / 176. szám
m”n "4/Pr TT xruitap 1982. JÚLIUS 29., CSÜTÖRTÖK Kistitkárok lesznek Humánusan gondolkodó nemzedék Úttörő-vöröskeresztesek tábora Zamárdin 5 „Jelmondat: Tettekkel készülünk a Magyar Vörös- § kereszt VI. kongresszusára. | Táborunk célja, hogy elméleti és gyakorlati felké- § szítást kapjatok az ifjúsági vöröskeresztes csoportok he- | Ivéről, szerepéről az úttörőcsapatban, ismereteket az if6 jú vöröskeresztes tevékenység módszereiről, szervezési, vezetési kérdésekről. Gyakoroljátok, sajátítsátok el a s vöröskeresztes kistitkári teendőket. A munka mellett § megtaláljuk a módját a pihenésnek, a fürdésnek, a já- ^ téknak, jókedvnek is ..." \ (Részlet a Pest megyei úttörő vöröskeresztes tábor nyitó napiparancsából.) szégyellem majd, ha nekem kell pelenkázni. De másra is jó a tábor. A szobatársaimmal — tizenketten vagyunk — már összebarátkoztam, nagyon jól érezzük magunkat együtt, rengeteg viccet tanultunk egymástól. Szigeti Anikó hetedikes lesz, Taksonyból érkezett a táborba: — Két éve vagyok vöröskeresztes, amióta úttörővé avattak. Itt értelmes, hasznos dolgokat tanulunk. Az iskolánkban volt elsősegélynyújtási, csecsemőápolási, házibeteg- ápolási tanfolyam, azokon részt vettem, nem is hiába. A szomszédék például egyszer az anyukámra és rám bízták a négyhónapos kisbabát. Én etettem meg cumisüvegből. Ha nekem gyermekem lesz, biztosan könnyebben boldogulok majd vele. Nagyobb a tét Fekete Tibor abonyi hetedikes: — Én már kistitkár vagyok, tavaly ugyanilyen táborban voltam. Most jutalomból küldtek, mert a járási elsősegélynyújtó versenyen második lett a csapatunk. Érdemes volt megint jönni, felfrissíteni, amit tanultam. Az iskolánkban sok az ifjú vöröskeresztes, minden őrs részt vett például a fogászati hónapi vetélkedőn. Az úttörőgárdának elsősegély- nyújtó szakaszegysége is van nálunk, ott voltunk a ceglédi gárdaszemlén. — Pest megyében 1974 óta szervezünk tábort azoknak a pajtásoknak, akikre a megye iskoláiban, úttörőcsapatainál ifjú vöröskeresztes kistitkár- ként számítanak. Idén 96 vörös nyakkendős pajtás jött el, minden második iskolából egy- egy — mondja Hajdú Sándorné táborvezető, az érdi 6. számú iskola tanára, a Vöröskereszt városi vezetőségének ifjúsági felelőse. Esztendőnként 26-28 ezer általános iskolás vesz részt Pest megyében — az ifjúsági vöröskeresztes tanárelnökök és a választott kistitkárok irányításával — a humanitárius szervezet tevékenységében. Időseket, veszélyeztetett gyerekeket patronálnak, véradó napokat, tüdőszűréseket segítenek szervezni, gazdái az iskolai tisztasági mozgalomnak. Részesei a különféle tanfolyamoknak, s az ezeket záró elsősegélynyújtási, csecsemőápolási versenyeknek, vetélkedőknek, akárFogmosási gyakorlat Zamárdi, a megyei úttörőtábor egyik faházának terasza. Az asztalon babahintőpor, kenőcs, pólya, pelenka, kising. rékli. Odébb kád. Baba is akad, kettő. A piros nyakkendős gyerekek — a fiúk is — meglepő ügyességgel hajtogatják a pelenkát. öltöztetik, vetkőztetik, fürdetik a babákat. Igaz, azok nem sírnak, rúgkapálnak, hiszen műanyagból valók ... Elmúlt már 11 óra. Az egyik terebélyes fa árnyékában a másik csoport mégis fogat mos. Pontosabban: azt gyakorolják, hogyan kell helyesen tartani, mozgatni' a fogkefét, hogy ne csak a hab legyen nagy, hanem a foguk is tisztuljon. Tóthné Károly Fra’nciska, a százhalombattai 1. számú iskola tanára kérdezi: — Hogy óvjátok meg a fogaitokat, ha nincs nálatok fogkefe? A gyerekek kórusban, egymás szavába vágva: — Sárgaréoát kell rágni, almát vagy káposztatorzsát... — S mi árt inkább a fognak, a szaloncukor vagy a gyulai kolbász? — A cukor, mert a kolbászban hús van, abban pedig fehérje ... A tanultak szerint Babiák Mária váci óvó néni — rajvezető — egy dobozból élethű sebutánzatokat varázsol elő. A gyerekek sorolják: zárt törés, ficam, harmadfokú égés, horzsolt, hasított seb, fagyás, koponyaalapi törés, ütőeres vérzés. Azután előkerül a gézlap, a pólya, a kendő, s nagy szakértelemmel tekerik a Jáslit — egymásra. A vásznon diaképek villannak fel, ábrák, grafikonok. A negyedik csoport arról tájékozódik, melyek a Vöröskereszt feladatai, a családvédelmi, környezetvédelmi, egészségnevelési munka formái, mire jók a segélyakciók, hogyan kutatják fel az elveszett családtagokat, miként szervezik a véradást. A táborlakó gyerekeké a szó. Gudmon Andor Ócsárol jött, nyolcadikos lesz ősztől: — Én már nyújtottam elsősegélyt. A lakásunk közelében, a szánkópályán tavaly felborult a barátom. s egy vasszánkó átment a kezén. Volt otthon kötszer, bepólyáltam, aztán mondtam neki, hogy menjen orvoshoz. de nem hallgatott rám. Szerencsére néhány nap alatt így is meggyógyult, csak egy kis heg maradt az ujián. Ott voltam a megyei úttörő elsősegélynyújtó versenyen is, negyedik lett a csapatunk. — Én pedig magamat kúráltam — így Debreceni Tímea hatodikos. Pomázról. — Palacsintát készítettem otthon, és közben megégettem a kezemet. Ahogyan az elsősegélynyúitó tanfolyamon tanultam, a hidegvíz alá tartottam. Hamarabb gyógyult, mint máskor, pedig még hó'yagos is lett. Az iskolánkból körülbelül negyvenen jelentkeztek a Vöröskeresztbe. de tán ha húszán jártunk rendszeresen a tanfolyamra. Lehet, hoav ősztől vöröskeresztes kistitkár leszek. Szeretném, ha mindenki iön- ne, aki a tanév e'ején vállalja... A csecsemőgondozást a családban is gvakoro'tam. ké' húgom van. Szeretnék gyermekorvos lenni. Jó érzés lehet meggyógyítani azt, aki beteg Tudjon segíreni Gergely László szigetszent- miklósi hatodikos: — Szerintem fontos, hogy az ember tudjon segíteni, ha baleset történik, ha kisbabát kell gondozni vagy beteget ápolni. Biztosan lesz gyerekem nekem is, nem csak a pályázatoknak, környezetvédelmi, egészségvédelmi mozgalmaknak. A kistitkárkép- ző táborban — a délelőtti foglalkozásokon — erre készítjük fel a gyerekeket. A délután már a szabadidő- és úttörőprogramoké: fürödhetnek, játszhatnak, vetélkedő lesz. kirándulás. tábortűz és karnevál. Van utánpótlás Krizsanyik Pálné, a Vörös- kereszt Pest megyei ifjúsági munkabizottságának titkára: — A tábor sikerén is múlik, hogy a következő tanévben milyen eredményeket érnek el a vöröskeresztes úttörők. De hosszabb távwi már az a tét, hogy mennyire humánusan gondolkodó nemzedék nő fel, s lesz-e utánpótlása a Vörös- keresztnek. Aggodalomra azonban nincs ok, s erre helyben is akad bizonyíték. Hallgassuk csak Babiák Máriát, a váci képesítés nélküli óvónőt, aki az imént az elsősegélynyújtás rejtelmeibe vezette be a gyerekeket: —Általános iskolás koromban kistitkár voltam magam is. Azután tagja lettem a Vöröskereszt Vác városi vezetőségének. Addig négyszer ifiként táboroztam, most először raivezető- ként. Itt a húgom, Éva is, most ő az ifi. Az természetes, hogy jövőre ismét eliövíink... V. G. P. Lakásgondok Öröklési kérdések Elkészült az Ajtók mögött című tévéműsor jövő évi programja. Ebben folytatják az életmódot alapvetően meghatározó lakásproblémákkal kapcsolatos szociológiai jellegű dokumentumfilm-sorozatot. Röghöz kötve címmel a munkáslakás-építési akció ellentmondásaival foglalkozik az első film. A Makett és valóság című második részben a káposztásmegyeri lakótelepről lesz szó: ezt új módon, szélesebb szakértői gárda bevonásával tervezték, lehetővé téve a differenciáltabb méretű, térkialakítású lakások építését, alkalmazkodva a különböző igényekhez, anyagi feltételekhez. Ennek tapasztalatait foglalják össze a film készítői. A Házgyár vagy betonelem- gyár című adásban szó esik arról, hogy a veszprémi építőipari vállalat a panelgyártásról áttér az épületelem gyártására, s e termékeket felhasználhatják régi lakónegyedek komfortosításánál, felújításánál is. Az új technológiát, az átállás problémáit mutatják be a képernyőn. Az elmúlt évben néhány mérnökaspiráns megbízást kapott új, humani- záltabb munkahelyek tervezésére, kialakítására. A munkahelyi térkialakítás problémáit tárgyalja az Ipari építészet című film. Az örökségek, örökösök című ötödik rész a lakásokkal kapcsolatos öröklési kérdéseket és az ezekből származó szociális gondokat tárgyalja. Kazánok régi köntösben A nosztalgiahullám egyik állomásaként Nyugaton Ismét divatba jöítek a díszes kerámiakályhák. A szecessziós dekorációjú kerámialapok azonban nagy hatásfokú, modern kazánokat takarnak. Morvay Zsuzsa keramikusművész több ilyen kályhát készít exportra. A díszes kerámiatestek kicsinyített másai műtermében láthatók. Lemeztéka A közös ének öröme Heti filmtegyzet Dögkeselyű Bács Ferenc és Cserhalmi György a Dögkeselyű című új magyar filmben Egy nyúlós, esős, ronda, tél eleji napon Simon József budapesti taxisofőrtől valamelyik utasa ellopja az aznapi bevételét meg a saját pénzét tartalmazó kis táskáját — vagy tízezer forintot. A ga- j rázsfőnök nem nagyon hiszi a dolgot, a rendőrség sem túl lelkes, így Simon maga indul megkeresni nem is csak a pénzt, hanem a becsületét, az erkölcsi-emberi tartását, s azt a valakit, aki képes volt erre a szemét lopásra. Magánháborút indít az ismeretlen tettes, tettesek, az egész világ ellen, miközben önmagával is vívnia kell a személyes háborúját: elvált feleségével, zavaros életű barátnőjével, alig látott kisfiával, értetlen szüleivel, nyegle haverjaival. Végül is aztán minden összejön, és ez a minden túl van már Simon pszichológiai tűréshatárán. Hiába bukkan rá a tolvajra, hiába rendeződne az ügy, már annyira belekeveredett a különböző zűrökbe, annyi apróbb-nagyobb hibát, sőt bűnt követett el maga is, hogy ebből a gubancból nincs kiút. Szép lassan becsavarodik, s mire minden tisztázódna, egy lerobbant hegyi sufniban ki*; nyitja a pb-gáz palackját, s felkattintja az öngyújtót... Munkácsi Miklós folyóiratban is megjelent kisregénye erről a Simon Józsefről szól, s arról, hogyan jut el egy alapjában véve becsületes ember a szándékatlan bűnig, az ön- bíráskodás szándékáig, sőt annak végrehajtásáig, hogyan válik pszichopatalógiai esetté ez az ügy. Simon, a mérnökből lett taxisofőr, Munkácsinál egy mánia megszállottjaként majdhogy nem a büntető, az ítélkező szerepét is eljátssza. Meg akarja büntetni azt. azokat, akik egy keményen melózó taxistól csak úgy képesek ellopni a pénzét, miközben maguk alighanem a sokszorosával rendelkeznek az eltulajdonított összegnek. És Simon a nyomozása közben rá is bukkan erre a világra, mely valósággal fölötte lebeg a mai magyar életnek, a mai mindennapok itteni és mostani realitásainak. Többek között ez okozza Simon kiborulását — vagy ez indítja el a folyamatot. A kisregény tehát, melyből most András Ferenc forgatott filmet, Ragályi Elemér operatőri közreműködésével, pszichológiai-bűnügyi történet volt, melyben a hangsúly inkább esett a lélektanra, mint a bűnügyre. A filmen azonban ezek a hangsúlyok megváltoztak. Itt a krimi kapott nagyobb nyomatekot, * az árnyalt lélektani indoklás szorult a háttérbe. Ezáltal igen izgalmas, nagyon jól megcsinált, nálunk egyenesen szokatlanul profi krimit kapunk, melyben még a dercés hekus- humor is megtalálható, de Simon cselekedeteinek mélyebb lélektani rugóit a rendező nem fedi fel eléggé. A pesti élet légköre, a taxisok, éjszakai fiúk és lányok, presszósok, zsugások, menő maszekok világa, a pasaréti, rózsadombi luxusvillák pöffeszkedő újgazdag eleganciája kitűnően jelenik meg a filmben (hasonlóképp a város nem Ismert arculatai, talán soha 'ki nem fényképezett részletei is), Ragályi Elemér kamerájának varázslatos légkörteremtő ereje van — és mégis: a Dögkeselyű, a most is kiváló Cserhalmi György alakítása dacára, nem igazán meggyőző. Részleteiben pontos, remek munka, hangulatában. miliőjében szintúgy, egészként azonban az a pszichológiai hitelesség hiányzik belőle, amivel együtt kiemelkedő filmmé lehetett volna, de ami nélkül csak egy tehetséges rendező nagy szakmai biztonságsai megcsinált, gondos munkája —. még akkor is. ha ez a „csak" András Ferenc esetében egyáltalán nem kevés, és ha nem állna mögötte a Veri az ördög a felesénét vitathatatlanul na°v- szerű eredménye, ezt a ..csak”- ot talán le sem írtuk volna. A vidéki lány Évekkel ezelőtt a magyar mozikban is a felfedezés erejével hatott egy szeplős kislány csodálatos játéka egy svájci származású rendező filmjében. A kislányt Isabelle Huppertnek hívták (azóta már nálunk is játszott, Mészáros Márta Örökség című filmjében, s ott is az egyetlen hiteles figurát tudta megformálni), a film címe a Csipkeverőnő volt, a rendező pedig Claude Goretta. Goretta most új filmmel jelentkezik: A vidéki lány című. szomorkásán mosolygós alkotásával. Hőse. a lotharingiai kisvárosból Párizsba utazó, s ott munkát kereső fiatal építészmérnöknő, Christine, némiképp hasonlít a Csipkeverőnő szelíd hősnőjére: ő is a nyíltsága, szelídsége, gyanút- lansága áldozata lesz, ha sorsa nem fordul is tragikusra. De a tragédiák nem mindig látványosak; Christine is végül arra kényszerül, hogy a zűrzavaron, álnokságon, érdekből mímelt szerelmen, a szexuális zsaroláson kívül mást a számára nemigen kínáló Párizsból hazatérjen a csendes kisvárosba. Egy jószándékú, értékes ember kudarca ez — s akár a tragédiájának is nevezhetjük. Christine a durva hétköznapokba vetett, nem hétköznapion érzékeny ember sorsát pé’dázza, s ha Goretta néhol él a humor eszközeivel is. ez a film alapjában véve mégis igen szomorú alkotás. És fur. módon, éppen ezzel a szomorúságával készteti állásfoglalásra, Christine mellé állásra a nézőt. A csontok útja Román kalandfilm, mely 1848-ban játszódik, s a kalandosságnak erősen politikai színezetet ad. A történet egy mesés nagyságú kincs körül forog; e kincsnek a szabadságért harcoló felkelőket kellene segítenie. Zord ármányok, rút árulások, gonosz cselvetések és egyéb iszonytató dolgok közepette aztán kiderül, hogy a) a kincs eljut oda, ahová szánták; b) a történelmi tények csak zavarnának egy ilyen kalandfilmet. Takács István Bartók- és Szokolay-műve- ket tartalmazó felvételüket meghallgatva arra következtethetünk, hogy ők nemcsak az éneklés hírnökei, hanem komoly munkásai is. A női kar pianói, indításai Bartók A rab című kórusában és Az eladó lányban szépséges magaslatokra irányítja figyelmünket. Szo- kolay Tíz József Attila töredéke vegyeskarra a kor szellemét sugározza, az ellentétek viadalát. LIRAIAN elomló, máskor harcosan kemény ez a zene. Nemcsak fület, szívet, hanem rendkívüli hozzáállást is igényel. S az ÉLTÉ Bartók Béla Kórusa bírja lelkesedéssel, mert tagjai tudni akarják mindazt, ami a hétköznapi fel- emelkedést szolgálja. Ók most zenéve teszik ezt. Ha majd végeznek, boldogok lehetnek azok, akik tanítványaik lesznek. Bizonyára felvilágosultan nevelik majd azt a tanulóifjúságot, amely mindenekelőtt a tettekből kér, s azt is értékként kezeli, ha a prédikátorok arról beszélnek és azt teszik, amiről ezen a lemezen is énekelnek r az emberi humánum szüntelen megújulásáról. M. Zs. valami olyat közölnek velünk az emberi hang segítségével, ami minden íenövekvő generáció számára megától értetődő öröm és kívánság: érzelmeikkel mutatják be életüket, munkájukat, egyre finomodó igényességüket. Napjaink egyre keményebbé váló világában talán keveset beszélünk a lélek finomságáról. Azokról a rezdülésekről, amelyek nemcsak kiszolgálóvá, hanem alkotóvá, haladást serkentővé alakítják az embert. Ha gyönyörűség, s nem gyötrelem az iskolai énekoktatás, akkor a fiúk, lányok egy életre beoltódnak a nemesebb zene szomjával. Ez a kodályi alapigazság egyre több ifjúsági kórusnál érhető tetten. Valahogy úgy, ahogy az ELTE Bartók Béla Kórusánál Baross Gábor végzi példateremtő erővel munkáját. Az a sokféle indíttatás, amivel a tagok tanulmányaik színhelyére érkeznek, hetek, hónapok munkájával kiegyenlítődik. FÉLSZAZ ÉVVEL ezelőtt új mozgalom bontakozott ki hazánkban, s ez az ifjúsági zenei művelődést szolgáló kezdeményezés addig soha nem látott erővel, kedvvel és lelkesedéssel lépett útjára. „ .. .az éneklő ifjúság épp azt akarja ország-világ elé tárni, hogy igenis van új magyar művészi kórusirodalom, és megvan ugyanakkor a régi nagyok becsülése is a jövendő magyar társadalom lelkében...” Az Énekszóban egykor leírt szavak azóta sem veszítették el jelentőségüket. Sőt, most, hogy a Hungaroton közreadta az Éneklő ifjúság elnevezésű, ma is élő és ható mozgalom hetedik összefoglaló lemezét, nem mondhatunk mást, mint hogy „a közös éneklésben mindenki találja meg a maga örömét.’’ S ez már nemcsak óhaj, hanem jelen idejű valóság is. A dunaújvárosi és győri általános iskolások, a miskolci zeneiskolások, a budapesti, nyíregyházi, debreceni, miskolci, kisújszállási középiskolások
