Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

4 A Gtesiz Árammérőgyár fsgfossfásmérofés'e Vásárdíjat kaptak Szegeden Jó hírrel érkezett haza a Szegedi Ipari Vásárról Jáky Kálmán, a Ganz Árammérő- gyár belkereskedelmi és vál­lalkozási főosztályának a veze­tője. Az alföldi nagyvárosban rendezett ipari seregszemlén vásárdíjat kapott az EHF—3 típusjelű elektronikus ellen­őrző fogyasztásmérőjük. Mi­ként a főosztályvezető el­mondta, ennek a/gyártmány­nak a kifejlesztése négy év­vel ezelőtt kezdődött el a gö­döllői vállalatnál, s a konst­rukció tökéletesítésének ered­ményeként napjainkra vált kiforrott termék belőle. A leg­korszerűbb elektronikus alkat­részekből épül fel, a KGST- országokból máris nagy az ér­deklődés iránta, mivel eddig az ilyen célú műszereket csak tőkés importból tudták be­szerezni. De éppen a Szegedi Ipari Vásáron megfordult nyu­gati szakemberek érdeklődése és elismerése e termék iránt, megalapozottá teszi azt a véle­kedést, hogy az ellenőrző fo­gyasztásmérő vevőre talál a fejlett technológiával rendel­kező nyugati országokban is. A díjazott gyártmányt egyébként az áramszolgáltató vállalatok mérőcsoportjai és az elektromos művek karban­tartói használják a fogyasztó­helyeken annak megállapítá­sára, hogy az ott lévő órák pontosan mérik-e a felhasz­nált villamos energia mennyi­ségét. A Ganz Árammérőgyárnak a Szegedi Ipari Vásáron való szereplését nemcsak a hivata­los elismerés minősíti. A vál­lalat impozáns kiállítása iránt a hazai és külföldi szakembe­rek érdeklődése mindennap megmutatkozott. Egy Turku- ból érkezett finn delegáció például kifejezésre juttatta, hogy a KE—40 + GEK típusje­lű készülékcsoportból és a DA­TAMAX—P típusú maximum- őrből vásárolni akar. Az előb­bi gyártmány a nagy bérhá­zak lakóinak villamosenergia­fogyasztását összegezi, az utóbbi az ipari nagyfogyasz­tókat akadályozza meg abban, hogy a szerződésben meghatá­rozott kilowatt mennyiséget túllépjék, és emiatt súlyos fel­árat fizessenek. Végül a főosztályvezető el­mondotta, hogy a szegedi vá­sárdíj erkölcsi értéke ugyan nem vetekszik a BNV-dijaké- val, de a vállalat üzleti kap­csolataiban azért nem lebe­csülendő a propaganda jelen­tősége, ezért a Ganz Árammé­rőgyár kollektívája joggal le­het büszke rá. Cs. S. Szakszervezeti értékelés Ä fogászati ellátásról A fogászati rendelők zömé­ben megfelelőek a munkakö­rülmények, a gépek, az eszkö­LÉGVÁRAK E 1 szményi állapot lenne, ha valamennyi hazai termelőhely olyannyi- iá adna a hírére, rangjára, nogy csak hibátlan termé- Ket — anyagot, alkatrészt főegységet, készárut — en­gedne ki a keze közül, azaz szállítana ki a gyár, a vállalat kapuján a meg­rendelőnek. Az eszményi állapotok azonban ritkán alakulnak ki a való élet­ben, annál inkább föllelhe- tők a tanulmányok lapjain vagy éppen tanácskozások előadásaiban. Igaz, a nem­zetközi kereskedelemben akadnak példák rá, hogy amennyiben az adott árun az adott cég — nem akár­milyen cég, hanem a meg­bízhatóságával jogosan rangot szerzett vállalat — minőségellenőreinek jelzése szerepel, akkor azt nem kell újból átvizsgálni, el­lenőrizni, bemérni stb. Nem kell, mert akkor az a termék^ az, aminek lennie illik. Ráférne néhány tucat ilyen szállító, ilyen partner a Csepel Autógyárra. A hazai járműipar nagyjai­nak ez az egysége ugyanis tizenkét hónap alatt kere­kítve hatszáz reklamációt nyújtott be szomorú szív­vel a különböző részegysé­gek termelőinek, az álta­luk készített és a gyárnak leszállított alkatrészek elő­írttal nem egyező vagy egész egyszerűen rossz mi­nősége miatt. A szomorú szívvel tett protestálást az magyarázza, hogy a sziget­halmiak tudják, a selejtes áru miatt egyrészt akado­zik a maguk munkája, másrészt viszont a szállító könnyen megorrolhat, s akkor... Jobb nem szólni arról, akkor mi következik, ám legyen az bármi is, bi­zonyos, a következmények ostora nem a vétkesek, ha­nem az autógyáriak hátán csattan. Változatos a lista, ame­lyen a kifogásolt termékek szerepelnek, lelni azon ko­vácsolt árukat éppúgy, mint öntvényeket, rugókat, szerelvényeket. Pusztán ér­zékeltetésül : a különböző zárszerelvényeknek a ne­gyede volt rossz, selejtes, fölhasználásra alkalmat­lan...! Sok ezerre rúg a hibás öntvények, kovácsolt 1 alkatrészek száma, értékük i pedig millió forintokban i fejezhető ki. Ha most eh- i hez még azt is hozzátesz- i szűk, hogy némely esetben 1 az autógyár a selejtes tér- i mékek miatt gyors import- í ra kényszerült — mert 1 máskülönben a késedelem t nagy értékű exDortszállít- í mányok átadását vészé- i lvezteti —, akkor meglebe- s tősen világosan áll élőt- 1 tünk a kén. mi a jelentősé- 1 ge a mesfe'elő minőségnek, i mibe kerül a gyatra meg- i bízhatóságú termék. Rop- ______ pa nt sokba, a szakemberek szerint — ám népgazdasá­gi összesítésben! — többe, mint a jó áru ... Azaz a jó árut kevesebbért lehet­ne előállítani, mint a selej- tet. Ez itt a lényeg, ezért meghökkentő, mennyire nem jut törődés, figyelem a minőség körüli légvárak építése közben erre az egy­szerű, ám döntő összefüg­gésre, arra tudniillik, hogy a társadalomnak az a leg­drágább, ami hasznavehe­tetlen. Az a legdrágább, mivel éppúgy benne sűrű­södik az anyag, az energia, az élőmunka, mint a kellő minőségű hasonló termék­ben, ám míg utóbbival ér­ték alakul ki, előbbivel csak a kár hízik, a közös kár, ami azonban nem ok­vetlenül fejeződik ki a si­lányságok termelőinek jö­vedelmében. Említeni is fö­lösleges talán: éppen ennek okán bizonyulnak légvá­raknak e reménykedések, amik szerint a győzködés, a kérlelés majd csak ráve­szi a gyatrát csinálókat a jobbra, a tisztességtelene­ket a tisztességesre. Gazdag tapasztalatok tanúskodnak a kérlelés, a győzködés csekély hatásáról, amint ugyanilyen bőségesek a ta­pasztalatok a közvetlenül észlelhető érdekek és a minőség alakulásának ösz- szefüggéseiről. özvetlenül észlelhető érdekekről tettünk említést, azaz nem kizárólag pénzről, egyéni es csoportos javadalmazásról, mivel az érdekek köre en­nél sokkal tágasabb. Beleért­jük például az érdekek szövevényes körébe a ter­melés minőségi jellemzői­nek és a vezetői minősíté­seknek az összekapcsolását éppúgy, mint az ismétlő­dően gyatra termékek elő­állítóinak kizárását a ki­váló címre pályázók közül, a részükre adott állami visszatérítések csökkentését vagy teljes megvonását és így tovább. Az ugyanis légvár, hogy ha sikerülne többet fizetni a munká­soknak, akkor a minőség is jobb lenne. A minőség el­sősorban nem bérkérdés! Sokkal inkább függvénye a hiánygazdálkodásnak, az alacsony színvonalú koope­rációs kapcsolatoknak és munkamegosztásnak, a mi­nőség és az elérhető válla­lati eredmény szétválásá­nak. Légvárak építésében meglehetősen nagy a gya­korlatunk. A kevesebb lég­vár formálgatása — mint amilyen mostanában a bér­re leegyszerűsített minő­ségjavítás — talán felsza­badíthatna erőket arra, hogy a ténylegesen döntő pontokra jusson elegendő figyelem. Mészáros Ottó K zök száma kielégítő. Helyen­ként azonban nincs elegendő kézi műszer és gond az egy­szer használatos fecskendők, tűk és sterilizáló eszközök be­szerzése — állapította meg az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének elnöksége szer­dán tartott ülésén. Nemrég végzett felmérésük tapaszta­latait elemezve elmondták: központi és helyi anyagi támo­gatás révén főleg az utóbbi öt évben gyarapodott jelentős mértékben a fogászati rende­lők felszerelése. Amíg az általános orvosok számát tekintve Magyaror­szág az európai országok közt az elsők sorába, a fogorvosok száma tekintetében az utolsó harmadába tartozik. Főleg vi­déken hiányolják a fogorvoso­kat, mivel azok jobbára Buda­pesten és a városokban he­lyezkednek ej. Amíg a fővá­rosban 4,34, a megyék zömé­ben kettőnél is kevesebb fog­orvos jut tízezer lakosra. A beszámoló és több felszó­laló rámutatott arra, hogy a fogtechnikusok száma is ke­vés, alig több mint ezér. Hiá­nyukat súlyosbítja a munka­erővándorlás. Mindezek miatt számos fo­gászati rendelőben sokáig kell várakozni vizsgálatra, kezelés­re, főleg a fogpótlásra és más fogtechnikai munkákra. Az elnökség felkérte az Egészség- ügyi Minisztériumot: együtte­sen vizsgálják meg a fogtech­nikusok bérezésének rendsze­rét. Javasolta a fogtechniku­sok munkakörülményeinek ja­vítását, a munka jobb meg­szervezését a Fogtechnikai Vállalat laboratóriumaiban. A második műszak tervezésének mérlegelése is indokolt — mondották az ülésen. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXVI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1,40 forint 1982. JÜLIUS 29., CSÜTÖRTÖK fifíS 2 2. oldal: He gyed százada a békés felhasználásért 3. oldal: Sok szoknyában a szántóföldön 4. oldal:* Heti fllirijegyzet 7. oldal: Gyászol a sportvilág Veretlen kátai focisták 8. oldal: Országos tervpályázatot írtak ki Elmarad a PFSZ amerikai elismerése Újabb izraeli támadás Sáron tábornok hadserege példátlan intenzitással foly­tatja a Nyugat-Bej rút ellen in­dított romboló hadjáratot. A Philip Habib amerikai elnöki megbízott közel-keleti és nyu­gat-európai kőrútjával párhu­zamosan rendszeresített légi­ós tüzérségi támadások nyil­vánvaló célja a polgári lakó­negyedek módszeres elpusztí­tása. Az izraeli légierő és hadiflot­ta az utóbbi napokban azokra a sűrűn lakott belvárosi ke­rületekre összpontosítja csapá­sait, amelyek a fronthoz köze­lebb eső körzetek, menekülés­re kényszerült lakóit is befo­gadták. A bejrúti harcok során az izraeli tüzérség kedden este és PEVDÍ-siker a külhoni piacokon Százmilliókért kereskedtek A Pest megyei Vegyi- és Di­vatcikkipari Vállalatnál dr. Lendvai Imréné közgazdasági osztályvezető előszedi kimu­tatásait. — Sikeres az első félévünk, ipari tevékenységünk alapján 495 millió forint árbevételt ér­tünk el — mondja. — Ez a szám önmagában is imponáló, de hozzátehetem, hogy tavaly az első hat hónapban ered­ményünk 470 millió forint volt. Exportunk ugyancsak kedvezően alakult. A terve­zettnél 4 millióval több, 192 millió forint értékű árut szál­lítottunk tőkés és szocialista megrendelésekre. És mennyi mindent. A ceg­lédi konfekciógyár például változatlanul a nyugatnémet Henze l és a Richter cégnek dolgozott: tőkés piacokon az árbevételünk elérte a 16 mil­lió forintot. Divatos női szok­nyából 127 ezret, pantallóból 30 ezret, ruhákból pedig 9600- at vettek tőlük át partnereik. Jó piacot talált a szentend­rei írószergyár is: új megren­delőjük — egy algériai keres­kedő — nyolcmillió forint ér­tékű írószert vásárolt. To­vábbra is keresettek a gyár tollai és rostirónjai a szocia­lista országokban is. A közös kasszába ez 56 millió forint bevételt jelentett. Hajtottak a pilisszentiváni bőrdiszműgyár munkásai is. Míg tavaly az év első hat hó­napjában 77 ezer bőrönd ké­szült nyugatnémet kooperáció­ban, idén 94 ezer darabot ér­tékesítettek a Hepting cégnek. S ehljiez jött még 16 ezer di­vat-sporttáska, s így a tőkés piacról származó árbevétel el­érte a 8 millió forintot. Több százezer aktatáska és sporttás­ka indult útnak június végéig a Szovjetunióba is, értékük meghaladta a 52 millió forin­tot. Bőrdíszműből vásárolt és eladott a Konzumex: 5 mil­lióért. A PEVDI gyömrői vegyi­gyára elsősorban Ausztriában és az NSZK-ban értékesítette az epoxigyantát és az egyéb alapanyagú műgyantákat. Az eladott 349 tonna termék 20 millió forinttal gyarapította a vállalat deviza-árbevételét. D. Gy. Őszibarackdomping Melegben csökken a dinnyeár őszibarack minden mennyi­ségben, dinnyehegyek, sárga­barack- utószezon, s jön a ring­ló. Így foglalhatnánk össze rö­viden a piacok kínálatát a gyümölcsszezon közepén. De vajon milyennek ítélik meg ezeket a napokat a szak­emberek, milyen a felvásár­lás? Ez utóbbi meghatározó, hiszen a standokon, a boltok­ban csak azt tudják eladni, amit a kistermelő vagy a nagyüzem felkínál a kereske­delemnek. A Pest megyei Zöldértnél Steiner László árugazdálko­dási osztályvezető-helyettes adott tájékoztatást a pillanat­nyi helyzetről: — őszibarackból most már igény szerint küldünk a bol­tokba, s megkezdtük a szállí­tást a nagykőrösi és a kecske­méti konzervgyárba is. A múlt héten bizony értékesítési gondjaink voltak. A nagy me­leg miatt a különböző fajták érése egybeesett, elöntött ben­nünket az őszibarack. Most naponta átlagban 80-100 má­zsát veszünk át, ennek fele konzervgyárba kerül. A sárgabarackidény a múlt héten tetőzött. Ebből a gyü­mölcsből viszonylag keveset igényel a lakosság. Hasonló mennyiséget vesz át a Zöldért, mint őszibarackból, de ennek nagy része Kecskemétre, a konzervgyárba kerül. És a görögdinnye. Bőven található belőle, hiszen Pest megyében is sokat termeszte­nek. Július 20-tól már a sza­badföldről érkezik az áru; Bu­dapestre a társvállalatoknak küldenek belőle, s természe­tesen a megyét is ellátják. Az utószezonnál tart viszont a sárgadinnye. A megyéből csak kis mennyiséget kínálnak fel. A Bosnyák téri piacról vásá­rolja a Zöldért is, hogy ez a gyümölcs se maradjon ki a boltok kínálatából. Van nyári alma, körte elegendő, s a jö­vő héten már nagyobb meny- nyiséget várnak ringlóból is. Gyakran panaszkodnak zöld­ség-gyümölcs szezonban a ter­melők a felvásárlókra. — A szerződött árukat min­den esetben átvesszük, legfel­jebb a szállítást a konzerv­gyár igényei szerint ütemez­zük. Sokan jelentkeznek vi­szont áruikkal nálunk, ha már a szabadpiacon nem tudják jól eladni. Ezek átvétele bi­zony gondot okoz — mondja az osztályvezető-helyettes. A termelő és a vásárló ide­geit borzoló árakról is essék szó! — A forgalmazás drága. 48 százalékos árrés alatt nem le­het gazdaságos ez a tevékeny­ség. Egyébként mi ezen nem gazdagszunk meg, legfeljebb szerény eredményeket hoz, olykor csak az önköltséget fe­dezi. A felvásárolt áru 10-15 százalékánál érvényesíthetjük csak a fenti árrést, a nagyke­reskedelemben, az ipar számá­ra 10-12 százalékos árréssel dolgozunk — magyarázza Stei­ner László. S íme a keddi árak: Őszi­barackból a négy különböző osztály felvásárlási ára 10, 9, 7, 5 forint — a boltban 20, 18, 14 és 10 forintért kínálják. A sárgabarackot 10 és hét fo­rintért veszik át, 18-ért és 14-ért adják. Sárgadinnyénél 6—10 forint ez a számpár. Al­mából 6—4 forint a felvásár­lási ár, 11 és 7 az eladási ár. A 8 forintos körtét 15-ért kap­ja a vevő. A görögdinnyét 5 forintért veszik át és 10-ért adják. A prognózis azt mutat­ja, a melegebb idő beköszön­tővel a dinnye ára csökken majd. a szerdára virradó éjjel cél­zott tüzeléssel lőtte a Szovjet­unió nagykövetségének terüle­tét — jelentették be szerdán Moszkvában. Mint a TASZSZ hírügynökség beszámolt róla, a nagykövetség területén s a Szovjetunió libanorti kiren­deltségének közvetlen közelé­ben több lövedék robbant, köztük foszfor- és gyújtóbom­bák. Az izraeli támadás jelen­tős kárt tett a kereskedelmi kirendeltség épületében, s a bejrúti szovjet nagykövetség területén levő épületekben. A libanoni kormány hasz­talanul tiltakozott kedden a Biztonsági Tanácsnál Nyugat- Bejrút szisztematikus lerom­bolása, lakóinak tömeges le­mészárlása miatt, az izraeli vadászbombázók és ágyúna­szádok szerdán js folytatták módszeres támadásaikat a leg­sűrűbben lakott belső kerüle­tek ellen is. Libanon fenntart­ja magának a jogot, hogy kér­je a Biztonsági Tanács össze­hívását az izraeli katonai esz­kaláció ügyében, a tűzszüne­(Folytatás a 2. oldalon) Felárat fizetnek Ütemesebb Ssgyen ess átadás Az állatforgalmi és húsipari vállalatik az idén a korábbi évek gyakorlatától eltérően ko­rábban, már júliusban meg­kezdték a jövő évi szerződés- kötéseket vágósertésre a mező- gazdasági nagyüzemekkel és a kistermelőkkel. Ezzel kívánják elérni, hogy a termelő gazda­ságok már most úgy alakítsák ki tenyésztési, hizlaíási tervei­ket, hogy 1983-ban egyenlete­sebb ütemben szállíthassák a vágóállatot a felvásárló válla­latoknak. A húsipari vállalatok anya­giakban is ösztönzik a mező- gazdasági üzemeket arra, hogy az év első négy hónapjában az eddigieknél több vágóser­tést értékesítsenek. Úgyneve­zett árualapbővítési felárat kapnak a nagyüzemek, ameny- nyiben az 1983. január 1-től április 30-ig terjedő időszak­ban növelik a leadott vágóser­tések mennyiségét, az 1982-es év első négy hónapjához ké­pest. A többlet sertésmennyi­ség kilójáért 3 forinttal maga­sabb árat fizetnek az állatfor­galmi és húsipari vállalatok, amennyiben a leadott többlet a húsz százalékot eléri vagy meghaladja. Azok a nagyüzemek, és áfészek is megkapják a felá­rat, amelyek saját sertéseik mellett a kistermelőktől fel­vásárolt állatokat is értékesí­tik a húsiparnak, Ahhoz, hogy a jövő évben az eddigieknél is erőteljeseb­ben fejlődjön a vágósertés-ter­melés és a húsipari vállalatok legalább 7 millió sertést ve­hessenek át. szükséges a koca- állomány növelése is. Ennek ér­dekében az állatforgalmi és húsipari vállalatok tovább szorgalmazzák a vemheskoca- kihelyezést a kistermelők ré­szére. EKöTéTTtB A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Bu­dapestre érkezett a Libanoni Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Nádim Abdel Szamad, a párt politikai bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára vezet. A delegáció tagja Georges Battal, a párt politi­kai bizottságának tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents