Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM. 175. SZÁM 1982. JÚLIUS 23., SZERDA CsekéSy lemaradás Az Ipari termelés helyzetérél í Az MSZMP városi bizottsága januárban határozta meg a város ipari üzemei számára azokat a tennivaló­kat, melyek leginkább segítik a VI. ötéves terv végre­hajtását. A minap pedig a gazdaságpolitikai munkabi­zottság előterjesztése alapján a párí-Végrehajíóbizott- ság igyekezett összegezni az e határozat óta citelt idő tapasztalatait. Az alapelve, mely az értékelés vezérfo­nalául is szolgált, az volt, hogy a város ipari termelése a népgazdasági egyensúly javítása irányában fejlődjön. Nos, az első félévben, váro­sunk tucatnyi nagyobb üzemé­nek adatait összegezve, az ipar teljes termelési értéke megha­ladta a tavalyi első hat hóna­pét, viszont a tervezettől el­maradt. Pedig az üzemek szá­mos intézkedést hoztak, még­sem voltak képesek ellensú­lyozni a kedvezőtlen hatáso­kat. Kompenzált kiesés A TRAKIS szövetkezetnek például kooperációs problé­mák okoztak nehézségeket, a Városgazdálkodási Vállalat­nál, az Építőipari Szövetkezet­nél és a Gépgyártó és Szolgál­tató Szövetkezetben pedig a létszámcsökkenés nehezítette a helyzetet. De hiányoztak a munkáskezek a TRAKIS-ban és a konzervgyárban is. Ez utóbbi munkahelyen az if,ú- sági építőtábor megszervezése enyhített valamennyit a gondo­kon. Máskülönben a létszám- hiány felveti a kérdést, hogy a termelékenység növékedése nem ellensúlyozta-e a kiesése­ket. Nos, az egy dolgozóra szá­mított és tervezett termelé­kenység növekedésének az idén. az ötnapos munkahét be­vezetését követő munkaidő- alap csökkenését is kompen­zálnia kellett. Szép eredmény, hogy az üzemeknek ez a mu­tatója, most, félévkor néhány tized százalékkal felülmúlta a . tervezettet. ÜC&lEsmeihn helyzet Termelési nehézségeket oko­zott továbbá a Nívó Szövet­kezetnél, hogy a nagykereske­delem érdeklődése és fi­zetési készsége csökkent az itt előállított portékák iránt. A legtöbb nehézséggel a leg­nagyobb vállalat, a konzerv­gyár küszködött. A kedvezőt­len időjárás folytán zöidocr- sóból 20, egresből pedig 30 százalékos volt a kiesés. A megtermelt áruk piaci elhelyezése sem volt teljesen zavartalan, ámbár a hazai ér­tékesítés lényegében jól igazo­dott a tervekhez. Ezzel szem­ben a dollárel'számolású ér­tékesítésnél visszaesés tapasz­talható. Ennek legfőbb oka, hogy a kedvezőtlen árak miatt veszteségek mutatkoznak az eladásnál. A nyugati diszkri­minációs gazdasági intézkedé­sek is éreztették hatásukat a városban, például a Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezet ese­tében. A dollár elszámolású export növelése érdekében pél­dául a konzervgyár több alka­A Mészáros János Termelő- szövetkezetben Fekete József elnöktől kértünk helyzetképet a közös gazdaságban folyó nyá­ri munkáról. — A gabonaföldeken — mon­dotta — szépen, s rendben fo­lyik az aratás. Az őszi árpa be­takarítása után, a napokban az 1 ezer ICO hektárnyi bú­zánk aratását is befejezzük, Ekkor hozzáfoghatunk a 400 hektár rozs betakarításához. A jövő héten, ha minden jól megy, azzal is végzünk. Az évek óta nem tapasztalt aszá­lyos idő ellenére a gondosan vetett és ápolt búzánk meg­hozza a tervezett átlagtermést. Az aratással lépést tart a szal­ma összegyűjtése, bálázása és a telephelyre való. szállítása, s ugyancsak nem maradunk el a tarlóhántással sem. A szal­mával nemcsak saját állatte­nyésztésünk, hanem a háztá­jiban gazdálkodó tagjaink igé­nyeit is kielégítjük. — Mi a helyzet a paradi­csomföldeken? — A 216 hektáros paradi­csomföldünkön július 20-án megkezdtük a korai paradi­csom kézi szedését. Az így le­szedett termést étkezési célok­ra értékesítjük. A konzervpa- ramcsom teljes érése augusz­tusra várható. — Milyen munkák várnak még a szövetkezet tagjaira? — Szőlőtelepeinken igyek­szünk a fagykárok után meg­maradt termést gondos ápo­lással megvédeni. A szántó­földeken pedig, a tarlóhántás után a napraforgó, a kukorica és természetesen a szőlő be­takarítása, szüretelése követke­zik. Majd a mélyszántás, pél­dául a jövő évi paradicsom alá. — Terveznek-e másodvetése­ket? — Sőt, már vetettünk is ta­karmánynak 270 hektáron si­lókukoricát és 30 hektáron tör- penapraforgót. Sajnos ezek­ben a vetésekben nagyon sok kárt tett az aszály. Egyébként a'szárazság, a homokos földe­ken még az öntözött uborká­ban is csökkentette a ter­mést ... Reméljük, még segíthet az eső. K. L. lommal megváltoztatta a kon- zervek kiszerelési egységeit, a Gépgyártó és Szolgáltató Szö­vetkezet fokozta kooperációs tevékenységét, a TRAKIS Szö­vetkezet pedig kisvállalkozá­sokat vont be a munkába. A rubelelszámolású export területén is lemaradás tapasz­talható. Egyebek között nyers­anyaghiány és szállítási nehéz­ségek miatt, vagy a TRAKIS-t kellemetlen helyzetbe hozó kooperációs fegyelemsértés miatt. Természetesen vala­mennyi üzem igyekezett vala­mi módon ezeket a nehézsége­ket megszüntetni. Közben a város üzemei a jövőre gondolva, törekedtek beruházási terveik teljesítésére is, s ez sikerrel járt. Főként a konzervgyárban, a TRAKIS- ban valamint a Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezetben. Még ésszsrűbbsn Mindent egybevetve a város ipara, a nehézségek fokozódá­sa mellett, csekély lemaradás­sal oldotta meg félévi felada­tait. Ajz említett értékelés sze­rint az éves terv teljesítéséhez a termák- és termelési szer­kezet további fejlesztésére, a gazdaságosság fokozására, a rendelkezésre álló erőforrások még ésszerűbb felhasználására lesz szükség. Az Alföld gyógyfürdői és fürdői című, tavaly megjelent könyv, Gál Mózes munkája, hasznos és tanulságos olvas­mány. Megemlékezik a nagy­kőrösi strandfürdőről is. Azt írja, hogy a strandot 1931— 32-ban építették, s „az itt megrendezett XIII. úszókong­resszus és két napig tartó úszóverseny keretében nyitot­ták meg 1932. július 30-án". Valami nincsen rendben az adat körül. A korabeli újságos tanúsága szerint ugyanis a strand 1931. június 28-án nyílt meg, s 1932-ben már régen túl volt az első, nagyon jól sike­rült, ámbár igen rövid szezo­non. Tehát aki a szakirodalom alapján most készült megün­nepelni a nagykőrösi strand fennállásának félévszázados évfordulóját, bizony alaposan elkésett. A fürdő már több mint 51 esztendős. Mindazon­által tavaly lehetett volna kö­szönten!, már csak azért is, mert ez volt a Duna—Tisza kö­ze első strandja. Egyébiránt ez az említett első szezon, mely az időjárás rosszra fordulása miatt csak hat hétig tartott, minden te­kintetben beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. Legalábbis ezt állítja a Nagykőrösi Hír adó 1931. november 15-i szá­ma, mely részletes összefogla­lót közöl a strandfürdő mű­ködéséről. A cikkből megtudhatjuk, hogy a strandot a Városfejlesz­tő Rt. építette és üzemeltette. A részvénytársaság — mint azt alelnöke Fehér Mihály el­mondotta — 110 ezer pengőt költött a strand megépítésére, s a befektetés olyan jónak bi­zonyult, hogy a részvénytőke 'az első évben már 15 százalék kamatot hozott. Az említett hat hét alatt a bruttó bevétel 10 ezer pengőre rúgott, össze­sen 8 ezer 305 felnőtt, 2 ezer 997 diák és 2 ezer 86 gyermek­jegyet adtak el. A kabinbérlők 73-an voltak ebben az idény­A nyár mindenkor a gyermekintézmények felújításának időszaka. Képünkön: Karsányi Ferenc és Németh György kis­iparosok a Kossuth Lajos utcai óvoda ablakait mázolják. Varga Irén felvételei ben. A részvényesek felbuz­dulva a sikeren, ekkor, 1931 novemberében a jégpálya fel­építésén törték a fejüket, hogy a strandból télen is hasznot lássanak. Tudjuk, hogy ké­sőbb ez a jégpálya valóban népszerűvé vált. A felújításra tett tavalyi kísérlet, bár nem volt sikertelen, de lényegesen kevesebb ember érdeklődését keltette fel, mint amennyire a hagyományok alapján számí­tani lehetett. A nagykőrösi strandfürdő­nek manapság lényegesen na­gyobb a forgalma. Ámbár az időjárás olyaor kifog az üze­meltető Városgazdálkodási Vállalaton. Az idei nyár min­denesetre Ígéretesnek mutat­kozik, s úgy néz ki, hogy be­számítva az állami támogatást is, a strandfürdő nyereséges üzem lesz. A megnövekedett forgalom jellemző adata, hogy most, július 11-e és 20-a kö­zött 6 ezer G01-en váltottak belépőjegyet. Ilyen jó időjá­rás mellett tehát a strand ma 20 nap alatt éri el ugyanazt a forgalmat, mint az első eszten­dőben, 42 nap alatt. Az idei ed­digi rekordot július 18-án va­sárnap érték el. Ekkor reggel tői estig összesen 1500-an vet­tek jegyet. A bérletesekkel, sportiskolásokkal együtt tehát vagy 1800-an kereslek itt eny­hülést a kánikulában. Termé­szetesen nem egyszerre. Ha egy egész idény adataira vagyunk kíváncsiak, bátran elővehetjük a tavalyiakat. Te­hát 1981-ben 50 ezer 801-en fordultak meg a strandon. A bérletesek száma 194 volt. A szép forgalom ellenére a strand 61 ezer forint veszteséggel zár­ta az évet, aminek egyszerűen az a magyarázata, hogy a költségek megnövekedtek, s már meghaladták az egymillió forintot. A veszteségtől vagy nyere­ségtől függetlenül az utóbbi években a strand iránti érdek­lődés megnövekedésének, va­lamiféle megújhodásnak lehe­tünk tanúi. S nemcsak arról van szó, hogy komoly anyagi áldozatok árán jobb lett a me­dencék vízellátása. Megnöve­ltedéit például az úszni tanu­lók száma is. Ebben egyébként nem csekély érdeme volt a tö­megkommunikációs eszközök­nek is, melyek unos un tálán fel­hívták a figyelmet a fürdőzés veszélyeire. Az idei első tur­nusban 50-en tanultak meg úszry. A most induló tanfo­lyamra már 25-en jelentkeztek, am ez a szám napról napra növekszik. Mindenféleképpen dicséret illeti a Városgazdál­kodási Vállalatot az úszósport fellendítésére irányuló igyeke­zetéért is. Ámbár az teljesen nyilvánvaló, hogy például úszószakosztályt vagy sport­kört szervezni nem a vállalat dolga. Segítheti viszont a tö­megsport mozgalmat. Az idén mar volt ilyen verseny, s a következőt hagyományosan augusztus 20-án rendezik. Minthogy az előbb a veszé­lyekről is szó esett, elmondjuk, hogy évek hosszú sora óta itt komolyabb baleset nem volt. A vízből azonban minden idényben ki kell menteni né­hány embert. Az idén eddig ötöt. Szerencsére a mentések mind sikeresek voltak. A fele­lőtlenségre jó példa, hogy a minap egy fürdőzőt kétszer is ki kellett menteni. Az idős kísérletező azzal védekezett, hogy ő 30 évvel ezelőtt tudott úszni, s olyan nincs, hogy ő elfelejtett volna. Tanulság: az úszni tudást is karban kell tartani. S végezetül álljon itt még egy érdekes adat. A fürdőzők- nek manapság csak mintegy 30—40 százaléka nagykőrösi. A többiek a környékbeli falvak­ból járnak ide, de egyáltalán nem ritkák a kecskeméti és ceglédi vendégek sem. Nyilvánvalóan kedvelik az 51 esztendős „nagykőrösi arté­zi strandfürdőt.” F. P. Sertésfelvásárlás Az Arany János és a Mészá­ros János Termelőszövetkezet január 1-től az év derekáig több mint tízezer sertést vá­sárolt fel a háztáji gazdasá­gokból. A tervek' szerint az év végére ez a szóm meghaladja a 18 ezret, A félévi adat azt mutatja, hogy a háztáji gaz­dálkodók sertéshizlalási ked­vé nem csökkent a tavalyihoz képest. Valamennyien tudjuk, hogy az időjárással kapcsolatos né­pi hiedelmekben sok a babo­na,. de sok a megfigyelésen alapuló igazság is. Itt van például nagyapáinknak az a vélekedése, hogy Magdolna, pontosabban Máriamagdolna napja, vagyis július 22-e vi­hart hoz. No, a régi megfigye­lés az idén, hogy úgy mond­jam, másodpercre beigazoló­dott. S a folytatása sem ma­Péntek reggel volt... Az utasok többsége már felszállt az autóbuszra. A fekete kala­pos, fehér inges, fekete nadrá- gos férfi még tétovázott. Dü­löngélve, a farzsebét feszítő vastag bukszába kapaszkodva állt, billegett szemben az au­tóbusz ablakában elhelyezett táblával. A betűk azonban nyilván összefolytak a szeme előtt, s látszott rajta, hogy semmiképp sem tud eligazodni a táblán. Talán kudarcát lep­lezendő, hangoskodni kezdett. „Hát most Ceglédre megy ez a busz, vagy a ...”. Valaki az ácsorgók közül azt mondta, hogy igen, Ceglédre. A férfi odament a nyitott ajtóhoz, erősen megkapa--»:«)- dott a fogantyúban, s bekia­bált a gépkocsivezető \ek. „Mondja, Ceglédre m.e'y? A megszólított arcára k(ü!t a töprengés. Szemlátomást a reménybeli utas ittasságának fokát igyekezett valahogy fel­mérni. Aztán döntött. „Dehogy megyünk Ceglédre!" IjD Egy nő jött az ajtóhoz, s megkérdezte. „Ceglédre men­nek?” A gépkocsivezető jó han­gosan megismételte az előbbi mondatát, de közben kacsin­tással, invitáló kézjelekkel igyekezett meggyőzni a nőt az igazságról. Az nem értette a jeleket. A sofőr félig eltakar­va a száját, súgni próbált.„íseP, Ceglédre." A nő ezt sem értet­te meg, s csalódottan elballa­gott. Senki nem szólt hozzá. A részeg viszont meghallotta a súgást, lassan feldolgozta ma­gában az információt, s aztán kitört. „Szóval Ceglédre megy. At akar vágni, mi? Engem?! Hát majd én ...” A gépkocsivezető nem volt kíváncsi a folytatásra, s be­csukta az ajtót. De me» kikia- bált. „Máshova megyünk... Máshova!" Az autóbusz meglódult, de a Kecskeméti út torkolatában a forgalom megálljt parancsolt. Közben valaki odaszólt a fe­hér ir.gesnek. „Átverték magát. Ceglédre megy.” A férfi kirohant az úttestre, félig-meddig az autóbusz elé állt és dörömbölt az oldalán. Közben szitkozódott. A gépkocsivezető balra rán­totta a már megindított jár­mű kormányát. Igyekezett nagy ívben kikerülni a része­get. Átment a másik sávba, kanyargóit egy kicsit, aztán megmenekült. A férfi ott to- porzékolt az úttesten. Reggeli csúcsforgalom volt. a Az utasok és a közlekedési mutatvány nézői kommentál­ták az esetet. Néhányan re­mek történetet eszeltek ki a látottakról, mások a gépkocsi- vezetőt szidták, ismét mások a részeg fehér Ingest. Aki még mindig kiabált. „Feljelentelek, te gazember! Maid én megmutatom neked!” Nem tudom, megtette-e a f 1- jelentését. Megtehette volna, mert az autóbusz vezetője két­ségkívül félrevezette. Nyilván­valóan azért, mert ezt látt.-i az ügy legsimább elintézési módjának. Ha azt mondta vol- na, hogy „igen, Ceglédre me­gyünk, de magát nem viszem el, mert nagyon részeg” — vél­hetőleg nagyobb botrányba keveredik. Pedig akárhogy nézzük is, ezt kellett . volna mondania. Ezt a' hibát elkö­vette. Ám abban teljesen iga­za volt. hogy nem vette fel járművére a fehér ingest. A több mint félszáz ember éle­téért felelős gépkocsivezető­nek van ennyi joga az utazás körülményeinek megválasztá­sában. Joga van eldönteni, hogy hangoskodó részeggel az utastérben tud-e vezetni vagy sem. S joga van, kell lennie jogának ahhoz, hogy a többi utas kényelméről gondoskod­jon. az utazók közé nem valók kizárásával. radt el. Ugyanis a néphit sze­rint Jakab napja, július 25-e is viharos napnak számít. A megfigyelés igazolása vasár­nap teljesen hibátlan volt. Máskülönben ezeket a vi­harokat nemcsak a naptárból kellett volna tudnunk. Barna Gábor nagykőrösi kutatásai­ból tudjuk, hogy az itteni nép meggyőződése szerint „amikor a disznó büfögni kezd, futkos, szájba veszi az almot, akkor viharos idő lesz”. Nem tudom, hogyan viselkedtek az elmúlt napokban a nagykőrösi disz­nók, de nem nagyon jelesked­hettek az időjóslásban, mert az esők előtt fél órával még többé-kevésbé mindenki lo­csolt a kertjében. Ma délután 4 órakor ingye­nes jogi tanácsadás lesz a Ha­zafias Népfront városi irodá­iéban a Dalmady Győző utca 5. szám alatt. s A történetre emlékezők mindazonáltal még ma is meg­jegyzik olykor: „az utazás ál­lampolgári jog". Kétségtelenül az, csakhogi ha valaki olyan állapotba hoz­za magát, hogy elveszti ezt ; jogot, annak jobb nem keres­nie az igazságát. Farkas Féter Csárdáskirálynő. Színes ma­gyar-nyugatnémet film. Elő­adás 6 és 8 órakor. A STÜDIÖMOZIBAN Fayard bíró, akit seriffnek hívnak. Színes magyarul be­szélő francia film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor és fél 8-kor. Autós-motoros iskola tanfolya- 'Tiot; indít VII. 20 én. lG.30-kor. Je­lentkezés: Nsiykőrös Művelődési Ház, 03-as szoba, folyamatosan naponta ti—18 óráig. Fizetési lehe­tőség OTF-re is. 3W 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap) Hány éves n strand? Sokan megtanultak már úszni üéphit és valóság festik az óvodát Serény munka a földeken k másodvetések istái) A gépkocsivezető joga Imbolygó, ágáló utazó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents