Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-28 / 175. szám
6 1982. JÚLIUS 28., SZERDA ■ Jogi tanácsok« WWM.nTwiwwr—BMBW—BBBW—MBKWVWM MfiAlliWf A továbbtanuló gyerek után meddig kell a szülőnek tartásdíjat fizetni? a Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL A halnak sem paradicsom • A gyermektartásdij-fizetésl kötelezettségről, ha a gyermek rölskolai, egyetemi tanulmányokat folytat. Olvasónk gyermeke gimnáziumi tanulmányait eléggé jó eredménnyel fejezte be. Középiskolai tanulmányainak befejezése után, sikertelen egyetemi felvételi vizsgát tett. A második kísérletezésre felvették a gyermeket, és jelenleg egyetemi tanulmányokat folytat. Olvasónk kérdezi, meddig köteles a gyermektartásdíjat fizetni ? Az 1974. évi 1. törvénnyel módosított, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60.§-ának (2) bekezdése szerint, a munkaképes leszármazó (a gyermek) jogosult a tartásra, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. Nem jogosult viszont tartásra az a nagykorú gyermek, aki magatartása miatt vált arra érdemtelenné. Nézzük most olvasónk esetét a családjogi törvény, és az általánosan kialakult bírói gyakorlat tükrében. Ugyanis olyan tájékoztatást kapott, hogy a szülő akkor is köteles megosztani gyermekével mindazt, ami a közös eltartásukra rendelkezésükre áll, még ha az a szülő saját szükséges tartását veszélyezteti is. Ez utóbbi aggályoskodásában olvasónknak annyi a részigazsága, hogy ez a kötelezettség a szülőt a kiskorú gyermekével szemben valóban terheli, de terheli akkor is, ha a kiskorúság idejében megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának el érése utáni időre is átnyúlik. Így történt ez olvasónk esetében is, mivel gyermeke érettségi előtt hosszabb ideig betegeskedett, ezért kénytelen volt egy évet ismételni. Olvasónk tartási kötelezettsége tehát a középiskolai tanulmányok befejezéséig fennállott. A következő évben pedig a gyermek előkészítő tanfolyamra járt, de az egyetem nappali tagozatára csak a másodszori kísérlet után vették fel. Az eltartási és életjáradékszerződések fontos társadalompolitikai célt valósítanak meg. A tartásra, illetőleg járadék fizetésére vállalkozók otthonra találnak, az ezt elfogadó idős emberek pedig gondozóra, illetve havi pénzösz- szegre (járadékra) tarthatnak igényt. Előzetes öröm A mozgékony, magukat még ellátni tudó öregek számára kedvezőbb az életjáradéki szerződés megkötése. Ebben az egyik félnek meghatározott pénzösszeget vagy terméket kell időszakonként nyújtania. Jó tudni, • hogy életjáradéki szerződést csupán saját tulajdonban levő ingatlanra (lakásra, házra) lehet kötni. Akinek bérlakása van, csak eltartási szerződést köthet. Ez pedig feltételezi a két szerződő fél együttlakását. (A magántulajdonban levő bérlakásokra eltartási szerződést csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet kötni.) A tartási szerződésben az eltartó azt vállalja, hogy a másik felet saját háztartásában megfelelően eltartja, ellenszolgáltatásként pedig az eltartott lakásbérletének folyta, fására szerezhet jogot. A megfelelő tartás elsősorban élelmezést, gondozást, ápolást, Köteles volt-e olvasónk ez utóbbi esztendőre is tartásdíjat fizetni, vagy ha nem, visz- szakövetelheti-e ? Vissza semmi szín alatt sem követelheti, mert általános szabály, hogy a kifizetett tartásdíjat visszakövetelni nem lehet. De véleményünk szerint megillette a gyermeket a tartásdíj arra az egy évre is, amíg előkészítő tanfolyamra járt, az általános .bírói gyakorlat szerint, az említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is. Bár igaz, hogy a szükséges tanulmányok folytatása szempontjából, a tanulmányok folyamatos végzésének van jelentősége, de olvasónk gyermekét a betegség nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is megviselte, így nem lehet rovására írni, hogy nem volt szerencséje az első felvételin. és hiányát utólag, a következő évben pótolta. Természetesen közrejátszhatott az is, hogy nem volt szerencséje, jóllehet már felkészülten állt másodszorra a felvételi bizottság elé. A szülő akkor nem köteles tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermekét, ha a gyermek a továbbtanulásra alkalmatlan, a gyermek a tartásra kötelezettel, vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben olyan súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel, a társadalmi felfogás szerint, Hz a tartusra nem méltó, illetve, ha ezáltal a szülő saját szükséges tartását, vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. Véleményünk, hogy a folyamatosságot ngm szakította meg az a körülmény, hogy a gyermek az első ízbeni sikertelen felvételi vizsga után több hónapon át napi 4 órás előkészítő tanfolyamon vett részt. Ha a középiskolai tanulmányok végzését követően — az általános bírói gyakorlat szerint gyógyíttatást, és a majdaúi eltemettetést jelenti. Fontos, hogy az eltartási szerződés pontosan tartalmazza mindkét fél jogait és kötelességeit, mert szerződésszegésre csak ennek alapján lehet hivatkozni. Célszerű a szerződésbe belefoglalni azt is, hogy más személyt a lakásba sem az eltartott, sem az eltartó nem fogadhat be. Ha mégis engedményt kívánnak tenni e téren egymásnak, ezeket is pontosan írásba kell foglalniuk. A szerződés megkötésekor általában mindkét felet a legjobb szándék vezeti. Az idős ember örül annak, hogy megszűnik magárahagyatottsága, a fiatalok pedig fűt-fát ígérnek a jövőbeni nyugodt otthon reményében. Csakhogy együttélni különböző generációknak nem könnyű, még a vérségen alapuló családban sem. Kiderül. hogy a sokáig magányos, idős ember szokásai elviselhetetlenek a fiatalok számára, de ők is feszültségforrás lesznek a befogadónak, aki később mégsem örül a körülötte folyó pezsgőbb életnek, esetleg gyereksírásnak. Dönt a bíróság A bérleti jog folytatásához ragaszkodók ritkábban, a kiszolgáltatott vagy magukat kiszolgáltatottnak vélt idős em— hosszabb idő telt el, az ösz- szes körülmények mérlegelésével kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy a tanulmányoknak a főiskola, egyetem nappali tagozatán való folytatása idejére, a tartásdíj fizetése a szülőtől elvárható-e, vagy pedig a gyermekkel szemben jogosan támasztható-e az a követelmény, hogy a továbbképzését esti vagy levelező tagozaton folytassa. Mi a körülményeket ismerve, úgy tartjuk helyesnek és indokoltnak, ha a tartásra kötelezett mindaddig, amíg gyermeke az egyetemi tanulmányait az általában rendelkezésre álló idő alatt el nem végzi, fizeti a tartásdíjat, illetve eleget tesz ezen kötelezettségének. O Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő erőszakkal magához veszi a másik szülőnél elhelyezett gyermeket, megszűnik-e a tartásdíjfizetési kötelezettsége. Általában nem. Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett szülő a jogerős bírói ítélettel a másik szülőnél elhelyezett gyermeket jogellenesen (pl. erőszakkal) magához veszi, tartásdíjfizetési kötelezettsége alól általában nem mentesül. Előfordulhat azonban olyan helyzet, amikor a gyermek önkényes magához vétele a gyermek nyilvánvaló érdekében történik. Ilyenkor a Legfelsőbb Bíróság szerint, a szülő a természetben nyújtott tartásra tekintettel — az ösz- szes körülmények figyelembevételével — kivételesen mentesíthető a tartásdíjfizetési kötelezettség alól. Dr. M. J. A kutatási cs fejlesztési tevékenység országos nyilvántartásáról, a 30/1982. (VII. 19.) MT. számú rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 44. szám.) A beruházások rendjéről szóló 34/1974. MT. számú rendelet módosításáról a 31/1982. (VII. 19.) MT. számú rendelet rendelkezik ugyanitt. berek gyakrabban javasolják az eltartási szerződés felbontását. Ha akaratuk megegyezik, elég elmenniük a tanácsra, szerződésüket ott felbontják. Ha azonban csak egyikük szeretné a szerződést felbontani, az illetékes bírósághoz kell fordulniuk. Mi lehet a bírói döntés várható eredménye? A bíróságok mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy az eltartási szerződést kinek a hibájából nem lehet teljesíteni. Ha kiderül, hogy az eltartó gondozottját elhanyagolta, nem etette. nem ápolta, a szerződésben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegte — netán bántalmazta is —, rosszhiszemű, jogcím nélküli lakóvá válik a lakásban, aki az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni. Azaz, ki kell mennie a lakásból anélkül, hogy bármiféle lakáslehetőség biztosítását várhatná akár a tanácstól, akár az eltartottjától. És itt álljunk meg egy pillanatra! Az elmúlt évek bírói gyakorlata sok esetben hozott ilyen határozatot, vagyis sok együttélésre alkalmatlan személy rosszhiszemű, jogcím nélküli lakóvá nyilvánítását mondta ki. Ott volt az ítéleten a záradék is: elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ám az idős, beteg emberek továbbra Szerződésszegés esetén Lakásépítési kölcsön Visszafizetés feltételei A vállalatától' kilépett dolgozók közül az utóbbi időben többen fordultak a munkaügyi döntőbizottsághoz, mert a vállalat azonnal egy összegben visszakövetelte a lakásépítéshez 10—15 évre nyújtott kedvezményes építési kölcsönt. Többnyire azt kérték, hogy havi részletekben fizethessenek, a döntőbizottságok azonban ezekkel a kérdésekkel egyetlen esetben sem tudtak foglalkozni, mivel illetéktelenek. Az ilyen kölcsönök visz- szafizetésének feltételei ugyanis a munkáltató és a dolgozó közötti megállapodáson alapulnak. A vállalat kikötheti, hogy például abban az esetben ad meghatározott visszafizetési határidővel, kedvezményes építési kölcsönt, ha a dolgozó kötelezi magát, hogy meghatározott ideig nem lép ki a vállalattól, kikötheti továbbá a munkáltató, hogy ha a dolgozó mégis kilép, a folyósított összeget köteles azonnal egy összegben visszafizetni. így a munkaügyi döntőbizottságnak vagy a munkaügyi bíróságnak nincs lehetősége arra, hogy a kölcsön visszafizetési feltételeit módosítsa. Részletfizetési engedélyt is csak a munkáltató adhat, de a megállapodástól eltérően erre nem kötelezhető. A köl- esönfeltételek kikötései valójában nem „büntetni” kívánják a munkaviszonyukat saját kezdeményezésre megszüntető dolgozókat, hanem arra szolgálnak, hogy az ösz- szeg minél hamarabb visszatérüljön, és azt újabb dolgoMagasabb vezetőállású dolgozók premizálásáról és jutalmazásáról a 14/1982. (VII. 19.) ÉVM. számú rendelet rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 44. számában jelent még. Áz utazási valutaellátásról szóló 433/1981. MNB. számú közlemény módosításáról a 412/1982. MNB. közlemény intézkedik. kiszolgáltatottjai voltak az őket bántalmazó, gyötrő „gondozóknak”. Mert ugye azt a jogukat a renitenskedők jól tudták, hogy utcára senkit nem lehet kiköltöztetni. Hol volt ereje ahhoz egy esetleg már mozgásképtelen öregnek, hogy albérletet, ágybérletet vagy munkásszállást szerezzen, ahová a lakóját ki tudja tenni? Puszta szeszély Most lehetőség van a rossz- hiszeműek ismételt bírságolására mindaddig, amíg ki nem mennek a lakásból. És még egy fontos tudnivaló: a garázdákat az új jogszabály szerint elhelyezés nélkül is — ha úgy tetszik, az utcára — ki lehet tenni. Ha az eltartási szerződés az idős ember magatartása miatt hiúsult meg, a következőképpen dönthet a bíróság. A tartást életjáradék fizetésére változtathatja át. De a lakó marad! Másik megoldás: a szerződést felbontja a bíróság, az addigi tartás ellenértékének megfizetésére a volt eltartó igényt tarthat, sőt. mivel jóhiszemű jogcím rjélküli lakóvá válik, elhelyezéserői is gondoskodni kell. Bizony gyakran vár ez a feladat a volt eltartottra. Tehát, nem jól számít, ha puszta szeszélyből — esetleg mert a szomszédasszony „jobb” eltartót ajánl — akar megszabadulni eltartójáról. Gyakran megesik, hogy magas pénzösszeget és rpásik lakást kell „búcsúzóul” előteremtenie. Dr. Kertész Éva Hej, de sok ügyünk-bajúnk perlekedni valónk akad nekünk az időjárással! A téli, tavaszi, őszi gondjainkról most ne beszéljünk, de mit hoz a nyár...? Meleget — tiszte szerint. A horgász egy ideig örül is ennek, azután elölről kezdi a sopánkodást: ilyen forróságban nem megy a hal... Valóban nem vagyunk könnyű helyzetben, hiszen bár a szakirodalom szerint felgyorsul a halak emésztése, ugyanakkor lényegesen több természetes táplálékhoz is jutnak a vízben, mint máskor. Szerintünk Egyelőre nézzük azonban a horgász szemszögéből. Nyáron, hajnaltól késő estig általában csak a békés halakra horgászhatunk megalapozott reménynyel. Éjszaka viszont nagyon kevés vizünkön szabad horgászni. Napközben csaknem minden csatornát, tavat, folyót ellepnek a fürdőzök, csónaká- zók, vitorlázók, akik közül azokkal, akik tekintettel vannak a mi szenvedélyünkre, békén megférünk. Az egyre erősödő vízparti huliganizmus ellen azonban egyelőre, úgy tűnik, magunknak kell védekeznünk. S az a horgtisz, aki ilyenkor kifejezetten abból a célból veszi ki szabadságát, hogy hobbijának hódoljon, ha teheti, emberektől távoli, elzárt vizekhez igyekszik. Tennivalók A halak számára sem paradicsomi a nyári víz. Az oxigéntartalom csökkenéséhez ilyenkor ráadásul a rossz, átgondolatlan telepítés következményei is hozzájárulnak. Az algásodás megakadályozására van egy nagyon régi, nagyon egyszerű módszer — a meszezés. Ahol még erre sem képes a vezetőség döntést hozni, kárba veszett a bizalom. Persze, illik tisztában lenni az adatokkal, az arányokkal, mert két zsák tavalyi mész egy csaknem húsz hektáros vízfelületre — hiába való csónakázás. Pontycsábító Érik a tejeskukorica, sokak szerint igazi csodacsali. Az elmúlt két hétvége tapasztalatai számunkra is ezt igazolták. Pedig még csak olyan gyenge csöveket sikerült szerezni, amelyeket csutkával együtt szeletelve kellett horogra tűz- rii. Most is, de majd, ha még érettebbek lesznek a szemek, mielőtt horogra tűzzük, ujja- ink közt „nyomorgassuk” meg. épp, hogy ki ne fakadjanak ... Ponty-csábítószer! Szemclelők A vízpartok tisztasága az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül szóba a horgászok között. Ilyenkor nyáron ugyanis sokkal többen keresik fel a tavakat, folyókat, mint télen, s a nagyobb forgalom természetesen nagyobb szemeteléssel jár. Természetesen? Egyáltalán nem! A környezetszennyezés — napjaink egyik legnagyobb gondja — ma már bűncselekmény. Hiszen el kell fogadnunk az egyre népszerűbbé váló álláspontot: a Föld nem nagyapáinktól kapott örökségünk, hanem unokáink részére megőrzésre átvett bizomány. Éppen ezért nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy egy-egy hétvégén néhány vizünk partján annyi szemét — konzerves dobozok, nylonzacskók, papír — halmozódik fel, hogy jobb érzésű ember felháborodik ezen. Mi hát a megoldás — kérdezhetnék önök, persze, joggal. Az egyik: elegendő szemétkosarat helyezzünk ki a tavak, folyók, népszerűbb horgászok által sűrűn látogatott szakaszaira. A másik: ne legyünk restek, szóljunk azoknak, akik megfeledkeznek kötelességükről. Dévcr a tóban Levelet írt szerkesztőségünknek Székely István olvasónk. Arról érdeklődik, hogy érdemes-e tavakba folyami keszeget telepíteni. Nos, ez meg-' lehetősen ritka eset, csak hosszas keresgélés után találtunk egy egyesületet, a váci Büki HE-1, ahol néhány hónappal ezelőtt több száz kiló, Dunából kifogott dévért telepítettek. Tapasztalataik szerint ez meglehetősen kockázatos vállalkozás. Szállítás közben ugyanis — főleg ilyenkor, nagy nyári melegben — az oxigénhiány miatt elég nagy az elhullás aránya, s azok közül is, amelyeket élve vízbe helyeznek, az első héten több elpusztul. Számításba véve, hogy a halászoktól -vásárolt fehér hal nem olcsó, ki kell fizetni az olykor tetemes szállítási költséget is, mindenképpen meggondolandó, hogy vállalkozzon-e a folyami dévérek telepítésére. Kellő körültekintéssel, jól szervezve a munkát, esetleg eredményesebbek lehetünk. Pad uc vadászat Kellemes szórakozás a pa- duchorgászat. De csak akkor, ha az ember megfelelő hozzáértéssel áll le valamelyik vízparton e hal fogására. Mivel a paduc a sebesebb vízszakaszok lakója, elsősorban kisebb-nagyobb folyóinkban keressük. A Duna egyes szakaszain kiválóan fogható — például Vác és Szentendre környékén —, csakúgy, mint az Ipoly szinte teljes hosszában. Olyan helyeket keresünk, ahol a gyors sodrás előtt nyu- godtabb folyású szakaszok vannak, s ezek határán próbáljunk szerencsét. Első teendőnk a mederviszonyok feltérképezése legyen, mert hamar megunhatjuk a horgászatot, ha kisebb-nagyobb kövekbe minduntalan elakadunk, s jobb híján be kell szakítanunk szerelésünket. Ezután egy nagy kőre kössünk egy fél kiló kenyeret, amit néhány perces áztatás után a kiszemelt helyre dobjunk be. A következő lépés, hogy csalinkat — pond- rót, szalonnát, vagy sajtot — közvetlen a vízfenék felett sodortatva, a bedobott etetőanyag mellett úsztassuk. Lényeges, hogy zsinórunk mindig feszes legyen, és lehetőleg visszatartással horgásszunk. Furucz Zoltán —Vcreszki János Egy — véletlenül — csendes tósarob Délegyházán Az eltartási szerződésről Kölcsönös jog és felelősség zóknak kölcsönözhessék. 5ITíz"1vap rendeleteibülm
