Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Ciprusi megrendelés Most kelendőbb a lépes méz Ha a méhek nem szúrnának... A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1982. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK Pasztáról jatt a segítség Vihar kuszálta gabonatáblák Törteién haoiaroson befejezik az aratást Látogatásunk idején perzse- lően sütött a nap, árnyékban is több, mint harminc fokot mu­tatott a hőmérő higanyszála. Nem volt könnyű dolguk az aratóknak a törteli Dózsa Ter­melőszövetkezetben sem. ahol hat kombájn járja a táblákat Közülük kettő a pásztói ter­melőszövetkezet gépparkjához tartozik. Mivel náluk két hét­tel később kezdődhet az ara­tás —, a szerződés értelmében — eljöttek segíteni. Ha végez­nek, a törteitek majd visszaad­ják a segítséget. Alkatrészre vártak Ottjártunkig a felével vé­geztek a több mint ezer hek­táros területnek. A munka ne­hezét végzőket körültekintő gondoskodás veszi körül. Az aratók — teljesen díjmentesen — napi háromszori étkezés­ben részesülnek, délben me­leg ételt kapnak, s üdítő ital­lal is ellátják őket. Eddig fo­lyamatosan dolgozhattak, bár ahogy a termelőszövetkezet el­nöke, Fazekas Sándor elmon­dotta, valamennyivel jobban állnának, ha két napig nem lett volna csapadékos az idő­járás. A községben nem esett jelentős mennyiségű eső, de ar­ra elég volt, hogy a munka menetét lelassítsa. Így arra számítanak, hogy a hét végére védett helyre kerül Törteién a gabona, bár nehezíti a betaka­rítást, hogy a vihar három táblán földre döntötte a növé­nyeket. Az alkatrészellátás akadozó. A gépszemlén még valamennyi kombájnt műkö­dőképesnek találtak, de mun­ka közben jelentkeztek a hibák, amelyek javítására nem egy esetben napokig kellett várni, mire beszerezték a szükséges alkatrészt. A búza egy részét, százhat­van vagonnyit a Gabonaforgal­mi Vállalathoz szállítják, to­vábbi száz vagon tárolására szerződést kötöttek. A Gabonaforgalmi Vállalat akkor fogadja a terményt, ha kellő szárazságú. Jelenleg ez­zel nincs gond, de kezdetben szárítani kellett. — A szárítókban gázolajjal állítják elő a kellő hőmérsék­letet, ez azonban drága. Van-e más megoldás? — kérdeztük az elnököt. Latolgatják: mi olcsóbb — Arra törekszünk, hogy a szárítót minél kevesebbet hasz­náljuk. A gázvezeték nem messze megy el mellet 1 ..nk, így azt latolgatjuk, hogy fűtésre gázt használunk a jövőben. Er­re viszont a fejlesztési alapból tízmillió forint kellene. Egy jóval olcsóbb megoldás is kí­nálkozik, amelyet az abonyi József Attila Termelőszövet­kezetben már ki is próbáltak. Ök a mezőgazdasági mellék- termékeket használják fűtésre. Számunkra is az lenne a jár­ható út, hiszen fel tudnánk használni ezer hektár erdő, i ( i ........... gy ümölcsös és szőlő más célra alkalmatlan gallyait és a ve­nyigét Elvermelik a termést — A takarékosság elvét kö­vetjük a kukorica tárolásánál is. Tavaly kétszáz vagon ku­koricát helyeztünk el vermek­ben, nedves állapotban, fóliá­ban, földdel letakarva. A fel- használás során az eredmény semmivel sem volt rosszabb, mint a szárított kukoricánál. A tengeriből nedves állapotban az idén kétszázötven vagont tárolunk takarmányozásra, de csak akkor szárítjuk, ha na­gyon szükséges. Az élet, a nye­reséges gazdálkodás rászorít bennünket erre, és miért ne al­kalmaznánk, ha ráadásul ez a tárolási forma minőségrom­lást sem okoz. Ungureán László A zöld csillag jegyében Ismerkedő utakon Magyarul is Cegléden javában tart a* eszperantó mozgalom szövet­kezeti tagozatának nemzetközi találkozója. Számos előadás hangzott el. Lévén jelen érdek­lődő, de eszperantó nyelven még nem értő pedagógusok is, a magyar fordításról sem fe­ledkeztek meg. A mindenkit érdeklő témakörök' a többi közt a reformpedagógiával, a hazai ifjúsági irodalommal, az isko­laszövetkezet jelentőségével, a MÉSZÖV érdekképviseleti munkájával egyaránt foglal­koznak. A találkozó résztvevői üzem- látogatáson is részt vesznek, Pest megyével ismerkedve jár­tak Nagykőrösön, Szentendrén, Tápiószentmártonban. Ma a program szerint Kecskeméttel, a szomszéd megyeszékhellyel is ismerkedve megtekintik a já­tékmúzeumot. az építőművészi tervek szerint kialakult új, mo­dern városnegyedet és a ját­szóházat. Alapanyaga konzerv Jegsces gombócok Mázsaszám fogy naponta a fagylalt Cegléden, a cukrász­dákban, presszókban. A több ezer lakosú Károlyi lakónegyed és Fáy lakónegyed fagyizó cse­metéi rendszeres látogatók az áfész Rákóczi üti bisztrójában, mivel ez az egyetlen közeli .,fa­gy ibázis” a bolti Leó jégkré­mek mellett. A fagylalt tartó­sított alapanyagból készül, gyorsan fogy, mindig friss. Cegléd a hazai lapokban A Figyelő június lG-án, a Magyar Nemzet pedig július 4-én írt arról, hogy közös mélyhűtő vállalat alakult, amelynek tagja a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság is, tizenhá­rom másik mellett. A Petőfi Népe javasolta jú­nius 11-i számában olvasói­nak, hogy jó program meglá­togatni a nagykőrösi Arany János Múzeum új kiállítását, amely Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd mezővárosi népmű­vészetét mutatja be. A Szövetkezet június 9-én beszámolt arról, hogy Pest megye 2 ezredik szövetkezeti lakását Cegléden, a Ceglédi Állami Tangazdaság készülő lakótelepén adták át boldog tulajdonosának. A hírről ké­sőbb, június 11-én írt a Nép- szabadság is. iff sí mester remekei Nádudvari fekete cserepek A fcorsésság családi hagyomány Manapság gyakran hallunk a termékváltásról, amit a na­gyobb jövedelem, a gazdasá­gosság indokol. Aligha esett azonban arról szó, hogy ha­sonló intézkedés előfordulhat a méhészeknél. Kevesen tud­ják elképzelni, hogy a méhek méz helyett mást gyűjtögetné­nek, pedig a méhészek köré­ben Abonyban is vannak már próbálkozások. Ketten kipróbálták — A magyar méz keresett cikk a világpiacon — mondja Molnár István, a Dél Pest megyei Áfész abonyi méhészeti szakcsoportjának elnöke. Szá­mottevő mennyiséget expor­tálunk Japánba, a skandináv államokba és az USA-ba. Nagy vásárlóink közé tartozik az NSZK. Sajnos, az utóbbi idő­ben csökkent az érdeklődés a mi kannás, folyó mézünk iránt, ugyanis Kína és a forróégövi államok egyre többet termel­nek. Hogy kivitelünk jelentősen ne csökkenjen, az Országos Méhészeti Központ termékvál­tást javasolt, vagyis ezentúl nem a folyékony, hanem a táblás lépes mézet szállítjuk. Eddig 200 vagonnyi csemegére kötött szerződést központunk Ciprussal. Szakcsoportunknál eddig ketten vállalkoztak az új termék előállítására, és elégedettek vagyunk, mert mindketten sikeresen oldották meg a feladatot. Az egyik legjobban mézelő Virág az akác. A virágzásra mindig gondos előkészületeket tesznek a méhészek. Egy-egy jól sikerült akácszezon az éves méztermelésben sorsdöntő le­het. — Az idei akácméz-begyűj­tés jó közepes volt — foly­tatja Molnár István. — Ez most és máskor is leginkább az előzetes felkészülés függvé­nye. Társaim között többnek 8—10 kilogrammot gyűjtöttek be kaptáronként a csípős bo­garak. — Mire számíthatnak még a nyáron? — Jól mézelő növény a Nincs más, csak zene A meglevő abonyi ifjúsági klubok , közül újabban 2—3 működik rendszeresen. A fia­talok szívesen látogatják mind­egyiket, bár az igazat megvall­va programjuk túlnyomórészt zenés összejövetelekre, disz­kókra épül. Kevés például az irodalommal, művészettel fog­lalkozó rendezvény, pedig eze­ket vonzóvá tudnák tenni, mint a zenei programokat, ha a klubok megfelelő irányítás­sal működnének, rátermett ve­zetőjük lenne. Hogy miért nincs jó irányító? Fehérné Ju­hász Anna, a nagyközségi KISZ-bizottság tagja szerint azért, mert nincs megfelelő ösztönzés, pedig a pedagógus és a munkásfiatalok között — tisztesfű néven ismert tarló­virág. Erre azonban az utóbbi évekbfen nem számíthatunk, mert a mezőgazdasági üzemek az intenzív gazdálkodás, a vegyszerzés folytán teljesen ki­irtják ezt a növényt. Szeren­csére az ürömbe öröm is ve­gyül, ugyanis több helyen nagy területen termelnek naprafor­gót, ami ugyan nem jobb a tisztesfűnél, de hasonló. Te­kintve, hogy itt Abonyban két szövetkezet is nagy táblán ter­mel, reménykedünk, hogy vi­rágjából szépen gyűjtenek a méhecskék. — Evekkel ezelőtt csökkent a méhészkedők létszáma. Most mi a helyzet? Lesz utánpótlás — Ha a méhek nem szúr­nának, talán mindenki mé- hészkedne. Tekintve, hogy ez elkerülhetetlen, sokan idegen­kednek tőle. A dolog másik része, hogy ez a munka álló­képességet, fizikai erőnlétet követel, tehát az idősek csak egy ideig bírják csinálni. A vándorlással járó rakodás rendkívül nehéz, segítőtársat pedig nehéz szerezni, de nem is bírjuk megfizetni. Az abonyi méhészek zöme változatlanul koros ember, ók úgy könnyítenek magukon, hogy áttértek a konténeres méhészkedésre. Ez azt jelenti, hogy zárt dobozba (konténer­be) építve valamilyen emelő- szerkezet közbeiktatásával egyszerre emlik az egész ál­lományt a teherautóra. En­nek előnyösebb változata, amit Molnár István immár tizedik esztendeje csinál. Ö egy forgalomból kivont Cse­pel teherautóra rögzített 42 kaptárt, amelyek folyamato­san a szállító járművön van­nak. Jól bevált, előnyös, mert nem kell sohasem rakodni, s a kocsin látja el a méhek kö­rüli munkát. Napjainkban 33 méhészkedő van Abonyban és ezeknek 10— 15 százaléka a fiatalokhoz tar­tozik. Lesz hát utánpótlás. Gy. F. kis honoráriumért — lehetne alkalmas személyt találni. A klubok ennék ellenére nyitva vannak és lesznek a nyár folyamán. A művelődési ház ifjúsági klubja zenei ren­dezvényekkel, diszkóval jelent­kezik, a könyvtár irodalmi es­tekre, vetélkedőkre várja a fiatalokat. Lényegében az uborkaszezonnak vélt időszak­ban sem talál zárt ajtókra az ifjúság, legfeljebb nem két he­tenként, hanem havonta egy­szer tartanak összejöveteleket. Számításba vették, hogy ilyenkor sokan indulnak túrák­ra, üdülésre. Sűrített progra­mot mindenütt az őszi és téli hónapokra terveznek. A KÖZÖNSÉGES FAZE- KASÁRU mellett szerte az országban voltak olyan köz­pontok, amelyek vagy kizáró­lagosan, vagy zömmel fekete edényt készítettek. Arra még nem tudunk kielégítő választ adui, hogy az edénykészítés­nek ez a módja a magyar fa­zekasok gyakorlatában mikor kezdődött. A hódoltságot meg­előző időkből nem maradt fenn olyan leletegyüttes, mely azt bizonyítaná, hogy ilyen edény készítésével foglalkoz­tak. - Nagyobb mennyiségben valószínűleg csak a XVII. szá­zad folyamán készültek feke­te edények, illetve ettől az idő­től számíthatjuk, hogy egyes fazekasközpontok kizárólag fekete kerámia, korsók és kanták készítésére rendezked­tek be. Legrégibb adatunk az 1718. január 27-én kelt komáromi céhlevél, mely tudtul adja a „fekete mívesek” céhének megalakulását; Mohácson 1718-tól készítettek fekete edényt és itt ez a sokác faze­kasok mestersége lett. Az Alföldön hat nagyobb központ foglalkozott fekete edényekkel: Nádudvar, Ti­szafüred, Kunmadaras, Me­zőtúr, Szentes és Hódmezővá­sárhely, de ezek közül csak Nádudvar és Szentes vált hí­ressé készítményei révén, a többiek fel is hagytak vele. Több százados múltra te­kint vissza a nádudvari faze­kasság, vagy ahogyan koráb­ban nevezték korsósság. Főleg korsókat és nagyobb víztartó edényeket készítettek. A száj- hagyomány szerint már a tö­rök hódoltság alatt is virág­zott a mesterség. Nádudvaron jellegzetes fazekas utcasorok alakultak ki: Derzs, Kistót és Nagytót utcákban laktak a fa­zekasok. Nádudvaron csak a mázasedényt készítők számí­tottak iparosoknak, akik feke- teedény-készítéssel foglalkoz­tak, azok cser épvetők vagy korsósok, kontárok voltak. A nádudvari edények si­kált díszítményei a múlt szá­zadban geometrikus elemek­ből álltak és csak kis felüle­ten díszítették az edényt. Idő­vel a díszítés mind nagyobb felületre terjedt ki és megje­lentek a virágból, levélből és madárból álló kompozíciók. A NÁDUDVARI FEKETE EDÉNY híre messze elterjedt és keresett cikk volt a Ti­szántúlon, Űttalan utakon, vaddisznóval, farkassal teli nádasok mellett vezetett a fazekasok útja, akik eladni vitték az edényeket. A régi hagyomány szerint a meste­rek több szekéren vagy szá­non indultak távoli útjukra, portékájukkal a vásárra. Az 1848-as idők nem ked­veztek a nádudvari fazekasok­nak. A szabadságharc és Kos­suth iránti lelkesedésük addig ment, hogy Ersyedi Sándor 48-as honvéd őrmester vezeté­se alatt Halasi Flórián hon­véd százados zászlaja alá áll­tak. A száz főt megközelítő fazekas önkéntesek közül 24 esett el a szabadságharcban. A hazakerülök sorsa pedig megpecsételődött: nem is csoda, hiszen a szabadság- harc bukása után vásáros szekereiken sok szökött hon­védet bújtattak. Eleinte gyanútlanul utaz­hattak vásáros szekereikkel, de amikor az egyik fazekast, aki Füred felől ekhós szeke­rén ponyvával letakarva edé­nyei közé bepakolva egy 48- as főhadnagyot csempészett Nádudvarra, aki Nagy Sán­dor tábornoknak hozott üze­netet, nem volt tovább biza­lom a nádudvari fazekasok iránt, s a császáriak, ahol csak lehetett, elmarasztalták, büntették őket. A nádudvari fazekasok 1935-ig készítettek használati edényeket, ekkor abbahagy­ták, mert az országot a gyári edények tömegei árasztották el, és úgy tűnt, fekete edény­re nem lesz többé szükség. A Fazekas család tagjainak se­gítségével, a megyei tanács támogatásával 1951-ben fel­újították a fekete kerámia készítésének gyakorlatát. Dísz­tárgyakat készítettek immár és a kezdeti sikertelenségen túljutva egyre szebb, s har­monikusabb edényeket. A fekete és a mázas edény agyagelőkészítése megegyezik. A fekete edény — ami majd csak az égetés után lesz feke­te színű — a szárítás után olajos kencével (olaj, víz, pet­róleum) bedörzsölik, majd egy szűrdarabbal, posztóda­rabbal letörlik és így válik al­kalmassá az edény a díszítés­re. Ezután jön a mintacsiszo­lás, amit sikálásnak nevez­nek. A sikálást folyami kavics­csal végzik: az erős nyomástól az edény kővel érintett felü­lete fényt kap és a matt rész­ből a mintázat szépen kirajzo­lódik. A kemencében kiégetik és az égetés utolsó szakaszá­ban az elzárt kemencében képződött füstkátrány feketé­re festi az edényt. Redukciós égetés ez; a jellegzetes fekete szín kialakításában nagy sze­repe van az agyagban levő vasoxidnak. A ceglédi helyőrségi műve­lődési központban július 25- ig a neves fazekasdinasztia legfiatalabb mesterének, Faze­kas Ferencnek munkáit lát­hatjuk. Ezek a dísztárgyak a régi formákat idézik: fűszer­tartó ikerbögre, gyertyatartó, a lisztesbodont idéző vázák, korsók. Az egyik éppen a hí­res nádudvari kalaposkorső, mely régen is ünnepi edény volt, nem sok készült ebből a fajtából. Itt vannak a nagy­tálak, melyek az abáló és zsendicés tálakat idézik for­májukkal. De van perselytá­nyér és kis méretű vázák, na­gyobb kanták, kaspók. A feketekerámia díszítése háromféle lehet, és itt mind a három eljárást megfigyelhet­jük: a sikált virágokat, a le­veleket, vagy a geometrikus díszítéseket, melyek a nádud­vari kerámia legkorábbi perió­dusát idézik. Van rátétes be­tűdíszítés és a karcolás is fel­fedezhető: hullámvonalas és fésűs díszítés a nagyobb edé­nyek pereme mentén. A NÉPMŰVÉSZET IFJÚ MESTERÉNEK nagyon nehéz a dolga, mert neves kortársai között két népművészet mes­tere is van. Fazekas István és Fazekas Lajos, akiknek alko­tásait messze földön ismerik. A Corvina Kiadó szép, ké­pekkel illusztrált könyvet je­lentetett meg a kitűnő nép­rajzkutató, Szabadfalvi Jó­zsef tollából. Fazekas István és a nádudvari fazekasság címmel, mely méltó össze­foglalása a nádudvari fekete kerámia és a Fazekas család több mint fél évszázados kap­csolatának. A nagyközönség a főváros egy-egy népművészeti boltjában is megcsodálhatja gyakorta igen kapós kerámiái­kat: Fazekas Ferenc is a Népművészek Háziipari Szö­vetkezetének dolgozik, szállít, pompás munkáiból, a hagyo­mányőrzőkből és az újat ke­reső mívesekből egyaránt. Kocsis Gyula ISSN 0133—2SOO (Ceglédi Hírlap» CEGLÉDI KARBANTARTÓ ÜZEMÜNKBE FELVÉTELRE KERESÜNK középfokú végzettségű, szakmai gyakorlatot szerzett művezetőt, autószerelőket, karosszérialakatosokat, tmk-lakatos szakmunkásokat, üzemi rendészt (nyugdíjas is lehet). Bérezés: a kollektív szerződés és megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Cegléd, Kosárhegyi út. AFIT * III. sz. Autójavító Vállalat Hiányoznak a klubvezetők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents