Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-21 / 169. szám

Jegyzet Napazótelep Az üdülőszezon javában tart a Dunakanyarban. A fűtés dolgában sincs baj az égiekkel, mert nap mint nap 30 fok körüli meleget produkálnak. Ilyenkor az ember szívesen bújik a hűsítő hullámokba, fonto­sabban csak bújna, ha a Duna nem volna alaposan szennyezett. Tudom, hogy keserű vigaszt nyújt, ha leírom azoknak, akik nem tudják, hogy hazánkban négy osztályba sorolják a vizeket. Az első a tiszta élővíz, a második a kissé szennyezett, a harmadik a szennyezett, a negyedik az erősen szennyezett. Talán mondani sem kell, hogy a területünkön tiszta élővíz nincs, a második ka­tegóriába is csak a fóti Somlyó tó tartozik, a Duna is a szennyezettek közé so­rolható. Ahogyan azonban az embert ismerem, te­szünk róla, hogy előléptes­sük a negyedik osztályba. Szabadtéri strandjaink * tehát gyakorlatilag nincse­nek, mert akár Szobon, Ze- begényben, Nagymaroson, akár Verőcén, Sződligeten, Göd-Felsőn vagy Göd-Al- són próbál az ember für­deni, visszariad a víz lát­tán. Ha mégis belemerül, mennie kell zuhanyozni, mert ez egészségügyi köve­telmény. A fürdéssel jól bepiszkította a testét. A gondok ekkor következnek. A szabadstrandjaink egy részén hiányosak vagy hiá­nyoznak a zuhanyozók, kezdetlegesek az illemhe­lyek (de legalább frissen meszeltek lennének), hulla­dékgyűjtő van is, nincs is, a terület tisztasága kíván­nivalót hagy maga után. Mindezek a problémák másfél, két hónappal ezelőtt sokkal súlyosabbak voltak. A járási hivatal műszaki osztályának sürgetésére azonban a tanácsok a leírt mértékig rendbeszedték a szabadstrandokat. A sürge­tésre nem azért volt szük­ség, mert a községi illetéke­sek ellene volnának a strahdolásnak, hanem azért, mert kevés a pénzük. Úgy­hogy az elkövetkezendő években csak arra töre­kedhetünk, hogy a'fürdésre kijelölt partszakaszok léte- sitményeit rendben tartsuk, új beruházás építésére nem is gondolhatnak. A váci járás partszaka­szán egyedül Göd-Alsónak van normális szabadstrand­ja, ott vendéglátóipari egy­ség is működik. A többiek­nek büfével, s „olyan, ami­lyen” választékkal kell be­érniük. Mosonyi Ferenc, a Pest megyei Tanács Váci Járási Hivatalának műszaki veze­tője azt mondja, hogy az anyagi lehetőségeinkhez képest a szabadstrandjaink még jól felszereltek. Per­sze hiányzik a csónak és egyéb eszközök kölcsönzé­se, iszaposodik a part, a vendéglátás is igényes. Pe­dig a budapestiek és kül­földiek százai fürödnének. De miért iszaposodik a Duna? Mert megváltoztat­ják a sodorvonalát. A nagymarosi partszakasz is azért vált sárossá. Mondjuk már ki egyszer, hogy az oly népszerű pokolszigeti für­dőhely is a kompátkelő fö­lött épített gát miatt lett használhatatlan. Pedig egy évtizeddel ezelőtt a fürdő­ruhadivatot lehetett ott ta­nulmányozni. S mint a városi tanács műszaki osztályán elmond­ták, a szakemberek még mindig vitatkoznak azon, hogy a hajózás megsegíté­sére kellett-e az úgyneve­zet sarkantvú vagy sem? Amíg a vita tart. az iszap vastagodik. Iskolapélda az obiektív valóság létezésére. Mégis a szabadstrandok­nak van jövőjük. Csak a nevüket kell megváltoztat­ni. Javaslom, hogv a napo­zótelep nevet kapják. Mert ez lesz: gumimatrac, zuha­nyozó. napsugár. Fürdés nélkül! T">e akkor ]e«a'áhb a szolgáltatásokon iavítsa- nak az iUo+óVesek. Ugvonis a fürdőkád kevés a har­mincfokos hőségben. V. M. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM 1982. JÚLIUS 21. SZERDA Nyári felújítás az iskolákban Készül a finom tejfel 1 régem várt első Ezekben a hetekben ismét benépesednek Vácott is az általános- és a középiskolák. Most nem gyerekek lepik el a tantermeket, folyosókat, ha­nem létrás, vödrös, szakembe­rek. Évtizedes gond Nagy Géza, a városi tanács művelődési osztályának vezető­je elmondta, hogy valameny- nyi iskolában és óvodában el­végzik az egészségügyileg szükséges meszeléseket, kija­vítják a berendezéseket. Ehhez a szükséges kapacitás rendel­kezésre áll. A Váci Városgaz­dálkodási Vállalaton kívül je­lentkeztek a lakásépítő szö­üfem vetkezet karbantartói, a kis­iparosok is. Az időszaki munkán túl je­lentősebb fejlesztésre is sor kerül a Géza király téri Egész­ségügyi Szakközépiskolában, ahová bevezették a gázt és ez lehetővé tette a fűtéstechnoló­gia korszerűsítését, a kazán­ház építését, örülnek a gézá­sok: évtizedes gondot old meg ez az intézkedés. Aládúcolt irodák Bővül az alsóváros taninté­zete, a Gábor József Általános Iskola is. Februárban jelent meg a Pest megyei Tanács ren­delkezése, hogy — a megyei tanteremhiányra való tekintet­tel — támogatnak minden Kiállítás, találkozó Gödi Fészek-napok—1982. A rendező bizottság összeál­lította az idei gödi Fészek-na­pok végleges programját: Július 26-án 17 órakor a Göd nagyközségi tanácsházán meg­nyílik és augusztus 2-ig lesz megtekinthető Uhrig Zsig- mond festőművész önálló ki­állítása. Július 27-én 17 órakor az Ady Endre Ifjúsági Klubban megnyitják az amatőr művé­szek kiállítását. Ez a tárlat augusztus 4-ig tart nyitva. Július 28 és augusztus 2 kö­zött Gödön, a művelődési köz­pontban megtekinthető lesz A munkásmozgalom nevesebb alakjai és fontosabb eseményei cimű bélyegkiállítás, elsőnapi postabélyegzéssel. Július 31-én 16 órakor úttö­rő—veterán találkozót tarta­nak. — Július 31-én és augusz­tus 1-én kerül sor a gödi Fé­szek-napok sportrendezvényei­re. Július 31-én 19.30 órakor Zenés est lesz a Fészekben. A műsorban közreműködik; a Zrínyi Miklós Katonai Akadé­mia Zenekara, Kincses Vero­nika, Palócz László és Rózsa Sándor operaénekesek. Rossz idő esetén ezt a műsort a du­nakeszi József Attila Művelő­dési Központban rendezik. Augusztus 1-én 9.30-kor ko­szorúzás! ünnepség lesz a 2-es számú főútvonal melletti em­lékműnél. Ünnepi beszédet mond Krima János, az MSZMP Váci Járási Bizottsá­gának első titkára. A gödi Fészek-napok idei rendezvényeire — az ország minden részéből — csoportok, egyének jelezték érkezésüket. Előreláthatólag 1982-ben is a váci járás rangos politikai de­monstrációja lesz, a magyar munkásmozgalom fontos ese­ményeinek a felidézésével. (Papp) Az MHD Váci Gyáregyeség munka verseny-bizottsága jól sikerült lövészversenyt szerve­zett a gyár szocialista brigád­jai részére. A veresnyre tizen­hét brigád nevezett be, s tizen­öt vett részt. A versenyt a püs­pöki palota alatti lőtéren bo­nyolították le. Az öttagú csa­patok és a legjobb négy ver­senyző teljesítményét Mester Attila, az MHSZ városi bizott­ságának munkatársa értékelte. Első lett az Alkotmány, má­sodik a Dobó Katalin, harma­dik a Széchenyi István szocia­lista brigád. Férfi egyéniben Pálinkás Béla, az alumínium- konténer-műhely művezetője bizonyult a legjobbnak. A női egyéni versenyt Bartha Gyu- láné, a bérelszámolás dolgozó­ja nyerte meg. Az értékes ajándéktárgyak átadására a napokban kerül sor ünnepélyes keretek között. A rendezők elhatározták, hogy ősszel ismét rendeznek lövész­versenyt a műhelyek és az osztályok között. Cs. F. ízlésfsrmáló játékok Felnőttek, gyermekek kedvenc nyári szórakozása a Duna- parti időtöltés. A több évvel ezelőtt berendezett, művészi for­májú játékok a kicsinyek és nagyok kedvenceivé váltak. Papp László felvétele A Váci Tejüzemben naponta 45—50 ezer pohár tejföl ké­szül. A dinamikusan növekedő termelés biztosítja, hogy Buda­pest ellátásában is segíteni tudjanak napi 10 ezer pohár tej­föllel. Képünkön: Hoffcr Gizella a tejföladagoló gépet kezelt Papp László felvétele Tisza-parti sikerek Hajósok, megyei színekben A dobogó mindhárom fokán álltak olyan bővítési tervet, ahol a kivitelezés ebben az évben be­fejeződik. A Gábor József is­kola igazgatósága élt ezzel a kedvező lehetőséggel, s ha tan­évnyitóra nem is, szeptember végére birtokba vthetik az őt új Forfa-rendszerü tantermet. A Siketek Országos Taninté­zetének főtéri U-alakú épület­tömbjében 1802. óta tanítanak. A műemlék épületet erősen megviselte az Idő. „Dúcerdő­ben nem jó lakni!” írta róluk az egyik fővárosi napilap, ar­ra célozva, hogy a tanterme­ket, irodákat aládúcolták az életveszély megelőzése végett. Rendbehozott épületek Közben elkezdődött a re­konstrukció, melynek teljes összege megközelíti a 30 millió forintot. Az első ütem végéhez közeledik, ami azt jelenti, hogy az udvari, északi szárny felújí­tása megtörtént, s július vé­gén, augusztusban várható az átadása. A nagylányok háló­terme, két tanterem, nappali helyiség, s a barkácsolószoba található ezen a részen. Utána következik a második ütem, az utcai front első szakasza. A legkisebbekre is gondol­nak, szakaszosan szünetet tar­tanak az óvodákban, bölcső­dékben, s a visszatért aprósá­gokat mindenütt szépen rend­behozott épületek és termek várják. Papp Rezső * A Tisza-parti város, Szolnok adott otthont a napokban az országos kajak-kenu úttörő-, ifjúsági, serdülő-, junior baj­nokság résztvevőinek. Megyén­ket ezen a találkozón 42 sport­egyesület mellett a Nagymaro­si Spartacus és a Váci Hajó­gyár SÉ versenyzői képvisel­ték. Eredmények: A Nagymarosi Spartacus versenyzői közül a kajak 2-es 2000 méteres serdü­lő leány kategóriában II. helye­zést ért el a Schcöge Melinda —Pitz Andrea páros, míg a kajak 2-es ifi 5000 méteres kategóriában Petrovics László és Fleischmann Pál páros har­madik lett. A Váci Hajógyár SE spor­tolói közül a kajak 1-es junior 500 méteres kategóriában Ko­vács Ottó a dobogó harmadik fokát szerezte meg. A férfi ifi 500 méteres kategóriában Gyu­lai Zsolt a rr,*ásodik lett. A ka­jak 2-es férfi junior páros 500 méteres kategóriában a Mak­rai—Kovács páros ezüstérmet szerzett. A kajak 1-es 1000 mé­teres kategóriában Kovács Ot­tó ugyancsak ezüstérmet szer­zett. A kajak 1-es serdülő lány 500 méteres kategóriában Dó- nusz Éva a dobogó második fokára léphetett. A verseny egyetlen első helyezett párosa férfikajak 1000 méteres kate­góriában a Makrai—Kovács páros. A serdülő lányok 500 méteres kategóriájában Orgo- ványi Erika—Dónusz Éva bronzérmet kapott. A férfi ifi 5000 méteres kategóriában Móor Róbert ugyancsak bronz­érmes lett. A női ifi 2000 mé­teres kategóriában Gyulai Ka­talin a második helyezést érte el. v N. P. J. A hazatérés ösztöne Madárrajok a város fölött A sokféle nyári események egyike Vácott a galambröpte- tés is. Külföldi versenyekre utaznak madaraink. A város fölött vitorlázó madársereg látványának sokan szerelme­sei nálunk. Tenyésztik, dédel­getik őket, s több galambász- egyesületünk működik. — Mikor kezdődött a ga­lamb és az ember kapcsolata? — kérdeztem Kurucz Attilától, a Magyar Postagalamb Szö­vetség elnökétől, az MHD váci gyára szakszervezeti bi­zottságának titkárától. Szárnyas hírvivők — Ez nagyon régi múltra tekint vissza, hiszen már az ókorban is foglalkoztak ga­lambpostával. Egyiptomban sziklába vájt galambdúcokat találtak, és ma is vannak olyan részek, ahol nyomai vannak a galambpostának. Arról bizonyára sokan hallot­tak már, hogy a háborúban is alkalmaztak postagalambokat a hírek, jelentések „kézbesíté­sére”. — Japánban, a világ egyik legfejlettebb technikával ren­delkező országában még most is használnak galambpostát, amikor sztrájk van, vagy a tudósító nem kap telefonösz- szeköttetést, galambokkal kül­dik el a híreket a szerkesztő­ségbe. De több országban használnak postagalambokat a hegyi mentők is, ahol nincs telefon és emberéletek függ­nek a gyors információn. Hazánk és Vác — Milyen hazánk postaga- lambsportja nemzetközi mér­cével mérve? — Nincs szégyenkezni­valónk, megálljuk a helyünket a világban — mondja az el­nök. — Magyarországon 100 éve alakult meg a Galambte­nyésztők Országos Szövetsége, melyből kivált a Postagalamb­sport Szövetség azzal a céllal, hogy hazánkban szervezett formában bonyolítsák le a ver­senyeket. A százéves évforduló tiszteletére rendezvénysoroza­tot szerveztünk. A Fővárosi Nagycirkuszban tartottunk ünnepséget, ahol a postaga- lambsport nagy öregeit és leg­fiatalabb eredményes tenyész­tőit jutalmaztuk. Itt adtuk át a bajnokok díját is. — A Dunakanyar bajnoka Szabó Ferenc váci tenyésztő lett. Rendezvényünkön tizen­két ország képviselői vettek részt, és jelen volt az FCI Nemzetközi Szövetség elnöke és helyettese is. Kiállításunk iránt óriási volt az érdeklődés, több ezer látogató volt a Technika Házában. — Mit kell tudni egy jó ga­lambásznak? — Rengeteg ismeretet kell szereznie a madár élettanáról, szaporodásbiológiájáról, ismer­ni kell az öröklődés folyama­tát és egy kicsit állatorvosnak is kell lennie, hogy felismer­je a betegségeket és meggyó­gyítsa a beteg madarát. Egy nemzetközileg elismert ga­lambtörzs kitenyésztése rend­kívül nagy munkát, szaktudást igényel. Csak kiváló tulajdon­ságú galambokat szabad te­nyésztésbe fogni, melyek erő­sek, jó repülők, nagy a teher­bírásuk, mert a gyengék ki­esnek, nem bírják a verse­nyek nagy megterhelését. — A versenyen milyen megterhelésnek vannak kitéve a galambok? — Általában 800—1000 ki­lométer utat kell repülniük Ezt az utat 70—80 kilométer átlagsebességgel teszik meg. Az NDK-ban reggel öt órakor feleresztett galambok közül az elsők 12 óra 30 perckor már hazaérkeztek. Az egyik galamb például 1 ezer 200 kilométeres utat tett meg két nap alatt. Ilyen hosszú úton elvesztheti testsúlyának felét is. — Már szinte döbbenetes, milyen fanatikusan repülnek hazafelé. Akadt olyan, amelyik szabályosan bezuhant a dúcba, és annyi ereje sem maradt már, hogy a földtől 50 centi­méterre levő fészkére felszáll- jon. Ez a madár egy marék tollcsomó volt, három-négy nap alatt mégis visszanyerte testsúlyát, s a második héten már versenyen indult. Ez a bámulatos alkalmazkodás a kitűnő tenyésztés eredménye — mondja nagy szeretettel és hozzáértéssel az elnök. — Mi kell ahhoz, hogy a galamb ilyen teljesítményre legyen képes? Sokat jelent — Fiatal galambokat kell tanítani a versenyre, mert a hazatérési ösztön ugyan vele- születik a madárral, de ezt ki kell fejleszteni benne. Kisebb, 3—4 száz kilométeres trénin­gekkel, s csak utána lehet hosszabb útra indítani őket. A tenyésztőnek jól fel kell készí­teni a madarat, hogy jó kondí­ciója legyen és a szervezet elég vitamin- és ásványisó- készlettel rendelkezzen. — Fontos, hogy ragaszkod­jék otthonához, nyugodt fész­ke legyen, ahol jól érzi magát, esetleg párja, családja várja haza. Az így felkészített ga­lambok hihetetlen akarással repülve érkeznek haza. — Magyarországon több mint harmincezer galambtenyésztő különböző egvesületek tagja. Egy-egy kiállítás érdeklődők ezreit vonzza a ketrecek elé. Annyi bizonyos, hogy ezeknek az embereknek sokat jeleni a galambás7at. s sokat tudnak a madarak életének törvénysze­rűségeiről. Dénes János . ISSN 0ISS—2759 (Váci Hírlap) Ősszel újra megismétlik

Next

/
Thumbnails
Contents