Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

Haragos levélírók A fényekre figyeljünk! Nagyon jó az, hogy érzé kenyek és vitakészek az emberek, jutott az eszembe néhány hete, amikor a Váci Kiskereskedelmi Vállalat el­küldte nekem az élelmiszer­higiéniai szakhatóság leve­lét, mely a szakember vé­leményét pecséttel megerő­sítve igazolja: az a bizo­nyos sonka, amelyről ír tam, ehető. Én ugyan nem állítottam az írásban az el­lenkezőjét, csak azt bátor­kodtam megjegyezni, hogy lett volna lehetőség szava­tossági időn belül is elad­ni az árut. A hivatalos papiros írói azonban ezzel nem törődve döngetik nyitott kaput. Mindez szót sem érdemelne, ha nem ta­pasztaltam volna azóta is többször szóban és telefo­non, hogy az érzékenység motiválta észrevételek a lényeget nem cáfolják, el­siklanak mellette. Ez tör­tént a Gyermekélelmezés­ről kritikusan címet viselő írásom után is, amikor a városunk egyik óvodájának vezetője udvariasan bár, de határozottan rendreutasí- tott, azt írva, hogy: „Az 1982. június 25-én megje­lent cikket alaptalannak és becsületsértőnek tartjuk.” Ezután következik az ét­lapok tartalmi felosztása március 29—április 30-ig, precízen, elemzéssel, felso­rolással, statisztikával. Aztán a KÖJÁL-vizsgála- tok és orvosi bejegyzések 1969 !-től 1982-ig. Nem vi­tás, az óvoda vezetői erőfe­szítéseket tettek, hogy be­bizonyítsák : Az újságíró­nak nincs igaza, amikor azt állítja, hogy a felvá­gottakat csak „jelzik” az étlapon, s a gyerekek nem mindig kapják meg a be­tervezett ételt. Csakhogy a hozzám küldött levélben, mint írtam, 1982. május 4-i dátummal dr. Nagy Magdolna észrevételei kö­zött ezek olvashatók: „A szakácsnő helyszíni bírsá­golása 500 forint. A vaj szavatossága lejárt. Az ét- laook nem jók, egyhan­gúak, a párizsit nem küld­ték le a vajas kenyérhez.” Azt az észrevételt osz­tom, hogy sem az írásom, sem az orvosnő véleménye nem minősíti az említett óvoda 13 évének munkáját. Sem a cikknek, sem az el­lenőrzésnek nem ez volt a célja. Nincs is benne az írásban. Ettől azonban a május negvediki ellenőrzés taoasztalatai tényék ma­radnak. Vicsotka Mihály VÁCI A téma: öltözködéskultúra A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 1S8. SZÁM 1982. JŰLIUS 20., KEDD Flóra és halfauna Feltárulnak a műhelytitkok A Vigyázó család csmsége „Még annak a kornak vagyok szülöttje, melyben Széchenyi István és munkatársai lerakták a mai Ma­gyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy európai színvonalon álló, s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának biztos záloga. Ez okból a fenti eshető­ségre egész vagyonomat a magyar nemzet, a magyar kultúra szolgálatába kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek.” Látvány és ritkaság Gróf Vigyázó Sándornak, a Magyar Tudományos Akadé­mia Botanikai Kutató Intéze­te vácrátóti botanikus kertje alapjait megteremtő, haladó szellemű nagybirtokos végren­deletéből valók a fent iaezett sorok. A Városi és Járási Könyvtárban pénteken dél­után 5 órakor nyitották meg a botanikus kert fennállásá­nak 30., a gödi Duna-kutató állomás működésének 25. év­fordulója tiszteletére rendezett kiállítást, melynek első tabló­ján ez olvasható. A megnyitó alkalmával Weisz Gábor, a könyvtár igaz­gatója köszöntötte a vendége­ket, köztük dr. Bérezik Árpá­dot, az MTA levelező tagját, kutatóintézeti igazgatót, aki rövid bevezető után megnyi­totta a kiállítást. A könyvtár galériájában és az első eme­leten elhelyezett tablókon szí­nes fotók, ábrák és térképek szemléltetik az intézmény múltját, jelenét, áttekintést ad­va az itt folyó munkáról. Nemcsak a hazai tudomá­nyos tevékenységről, hanem a trópusi kutatásokról és a ki­terjedt nemzetközi kapcsola­tokról is. Az összeállítás ren­dezője Galántai Miklós ker­tészmérnök, aki az intéz­ményben dolgozó munkatár­sakkal együttműködve végül is 18 tabló gazdag anyagát segítette bemutatni a közön­ségnek. Köztük olyan ritkasá­gokat is, mint például a XIX. századi Vácrátót angol­parkjáról készült képeket. Vácrátót közelségénél, sok­szor megcsodált gazdag nö­vényvilágánál, melyet váro­sunk természetkedvelői éven­te meglátogatnak, kevésbé is­mert a Duna-kutató állomás tevékenysége. Dudich Endre vezetésével, Mucha Rezső akadémikus tá­mogatásával megalakult a Duna-kutató állomás. Ez 1957- től 1976-ig az ELTE kutató- csoportjaként működött, majd 1977-től, Gödön kapott helyet. Közvetlen környezetünk * 15 Harminc és huszonöt Nehezék a nagyfeszültségen A távolság nem akadály A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet is ar­ra törekszik, hogy a verseny­ben ne egy lábon álljon. Ma­gyarul, többféle árucikkel je­lentkezzen a piacon. Amikor májusban a Pest megyei Ipa­ri Szövetkezetek kiállítását néztem, a BNV-n, megakadt a szemem a szödi trafóüzemük néhány termékén. Eltelt né­hány hét, amíg időm kereke­dett elmenni az aprócska üzembe. Vári Tibor vezetőhelyettes mutogatja a különböző mére­tű és teljesítményű transzfer- mátorokat, de a Iegbüszkébi a TVF csatolórendszerre. amely több száz kilométerre biztosít­ja két pont között az össze­köttetést. Vári Tibor közérthe­tően magyarázza a rendszer lényegét. — A szerkezet hullámzárból, kondenzátorból és csatolószű­rőből áll. Bárhol felhúzható a magasfeszültségű vezetékek­re. Az a fontos, hogy a háló­zati frekvenciával ne egyez­zen a készüléké. Ez pedig egy­szerű gyártási kérdés. Ha pél­dául Munkácson és Gödön fel­húznak egy készüléket, lehet beszélgetni a magasfeszültség drótjainak felhasználásával Mondhattam volna más példát is, a távolság gyakorlatilag nem számít. Nem mértem meg, hogy az említett város és a magyar község milyen messze van egy­mástól. Azonban az biztos, hogy ötszázezer forintért a kapcsolat két pont között meg­teremthető, mert a sződiek ké­szülékének az ára darabon­ként 240 ezer forint. Hogy a telefonvonal kiépítésére az em­lített két helység között meny­nyibe kerülne, azt saccolni sem merem. A csatolórendszer száztíz centiméter magas és 176 kilo­gramm. A felhúzásához egy­szerű szerkezetre van szük­ség. Nyugaton vannak hason­lók, de azok összehasonlítha­tatlanul drágábbak. Magyaror­szágon a sződiek az egyedüli gyártók. A külföldiek közül elsőként India és Irak jelent­kezett vásárlási igénnyel. Az üzem dolgozói kevés ki­vételtől eltekintve betanított munkások. A technológia sem költséges, az épületek is ki­csik. Mégis — miként a nagy­marosiak esetében is megírtuk — példát jelentenek ama tétel igazolására, hogy nemcsak költséges beruházásokkal lehet exportra termelni. V. M. A gödi tudományos műhely jelenleg a botanikus kutatóin­tézet egy osztályaként műkö­dik. Feladata a magyar Duna- szakasz biológiai állapotának és alapfolyamatainak feltárá­sa. Az állomás folytatója mindazoknak a törekvések­nek, melyek már a második világháború idején elkezdőd­tek, az akkor Baján létreho­zott kutatóállomáson. Ez azonban tiszavirág életű volt, mert 1944—45 telén a bajai át­kelőhelyért folytatott harcok során berendezéseinek többsé­ge elpusztult, jelentős része tönkrement. A Nemzetközi Hidrológiai Egyesület 1956. évi, Helsinki­ben rendezett kongresszusa felhívással sürgette földünk nagyobb folyóinak átfogó vizs­gálatát. A Nemzetközi Duna- kutató Munkaközösség 1957- ben alakult meg Bécsben. Dudich Endre akadémikus javaslatára a Magyarországra háruló feladatok ellátása vé­gett a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem közös kutatócsoportot hozott létre, s A kutatóállomáson jelenleg 15 kutató tudományos munka­társ dolgozik. A tablókon a kutatómunka részleteiről, eredményeiről,- területeiről kaphat tájékoztatást a látoga­tó. Számunkra érdekesek és figyelemfelkeltők a — Válto­zások a halfaunában — című tabló is, éppúgy, mint a bota­nikai kutatóintézetnek a gyep­gazdálkodás vizsgálatáról ké­szült képek. A közölt adatok azt bizonyítják, hogy járá­sunk tudományos intézeteiben — a penci obszervatóriummal együtt 3 van — nemcsak el­vont, a távolabbi jövőben hasznosítható kutatási ered­mények érdekében dolgoznak a tudomány munkásai. Nap­jaink konkrét kérdéseire is választ keresve segítik a ter­melőmunkát, s ezeket haszno­sítva termelőszövetkezeteink jobb eredményeket érhetnek el. A kiállítás megtekintését szívből ajánlhatjuk a város és környéke minden lakójá­nak. Kár lenne elmulasztani azt a ritka alkalmat, amikor nemcsak a botanikus kert sé­táira, látnivalóira szerzünk jogot a megváltott belépője­gyekkel, hanem az itt mun­kálkodók műhelytitkaiba is bepillanthatunk, miközben fontos ismereteket szerezhe­tünk közvetlen környezetünk­ről. K. T. L Július 5—17. között ötödik alkalommal nyílt meg a nyári képzőművészeti tábor a váci művelődési központban, Berhldai Magdolna népi iparművész vezetésével. A részt vevő gyerekek az öltözködéskultúrával ismerkedhetnek meg. A legjobbak a szeptemberi kiállításon mutathatják be alkotásaikat. Papp László felvétele Sziréna Sok az ittas vezető Ácsa lakatlan területén, a Galgagutára vezető úton július 1-én figyelmetlenül vezette gépjárművét és gyorsan hajtott a jobbra ívelő útkanyarban Kákái Pál galgagyörki lakos, aki egy fának ütközött és a helyszínen meghalt. Kóspallagon a Márianoszt- rára vezető úton Drexler Ba­jos helybeli lakos gyorsan haj­tott segédmotoros kerékpárjá­val a kanyarban. Ennek kö­vetkeztében az út vaskorlátjá­nak ütközött és súlyos, nem életveszélyes sérüléseket szen­vedett. A motorkerékpáros az eddig megállapított adatok szerint ittas volt. Nagybörzsönyben, a 12-es főút kereszteződésénél július 3-án Sinkó Gábor vámosmiko- lai lakos ittasan és figyelmet­lenül vezette motorkerékpárját és felborult, melynek követ­keztében könnyű sérülést szenvedett. Július 8-án súlyos sérülés történt Gödön. Tóth Tamás helybeli lakos a Felszabadulás út 75. számú lakóház előtt it­tas állapotban vezette segéd­motorkerékpárját és figyel­metlensége miatt egy álló sze­mélygépkocsinak ütközött Váchartyánban a Fő út 96. számú épület előtt július 9-én Kurdi Sándorné váci lakos személygépkocsijával figyel­metlenül vezetett és összeütkö­zött a szembe érkező Kiss Jó­zsef kisnémedi lakossal, aki motorkerékpárját szabályosan vezette. A baleset során a személygépkocsi vezetője könnyebben megsérült, s az okozott kár értéke eléri a 4 ezer forintot. N. P. J. Jól érzik magukat Napközis tábor Foton Az iskolák elcsendesedtek, a gyerekek boldog vakációjukat töltik. A hosszú szünet közben azért vannak szürke napok is, amikor a szülők dolgoznak. A gyerekekre ki vigyáz? Ez a kérdés minden nyáron felme­rül. Foton a hetvenes évek közepén nyílt meg a nyári napközis tábor, két hold terü­leten. Azóta minden nyáron gyermekzsivajtól hangos a környék. — Saját erőnkből hoztuk lét­re — tájékoztat Gáspár Péter művelődési felügyelő — Évről évre gyarapodunk. A verőce­Ä boldog nyertesek Utalványok, színes tv-re A legutóbbi lottónyeremény sorsolásakor a következő, Vá­cott forgalomba hozott 26. he­Áz utca színes forgatagában Tőle sokan veszik a lapot A nagyvárosi utcák forga­tagának jellegzetes alakja az újságárus, aki elhagyja a jár­daszigetet, a fényjelzésre váró autók tömegében árusítja a frissen megjelent lapokat. Jó és kényelmes szolgáltatás ez, melynek egyformán hasz­nát látja az olvasó és a lapot kiadó vállalat is. Jó lenne, ha volna Vácott. Igaz, volt, tavaly nyáron láttunk valakit nagy kötegekkel a Széchenyi utcán. Aztán ősszel eltűnt, mint a költöző fecskemadarak. Pél­dát követni viszont érkezett más, ismét a nyár elejétől. — Ez a fő foglalkozása? — Á, nem, csak a nyárra vállaltam. — Diák? — Az idén érettségiztem a Sztáron Sándor Gimnázium­ban. — És ősztől? — Szakács leszek. Azt a mesterséget akarom megtanul­ni. — Veszik a lapot? — Veszik. Sokat el tudok így adni. — És magának is megéri? — Azt mondták igen, de még nem kaptam fizetést! — Hány százalékot kap, vagy hogy számolják el? — Nem kérdeztem. Annyira nem érdekel. — A pénz mindenkit érde­kel. Nem vagyunk dúsgazda­gok. — Nekem már az is jó, hogy van mivel foglalkoznom a nyáron, és hát persze keresek is vele, de szívesen csinálom. — Megmondaná a nevét? — Nem akarok szerepelni. A csinos lány kék trikóban, nadrágban, pár percig a Duna- parti korlátra támaszkodik, nézi a vizet, derül azon, hogy ilyen kíváncsian faggatom, aztán tovább kínálja.az oldal­táskáját dagasztó lapokat. Egyelőre ő is hozzátartozik a forgalmas délelőtti utca ké­péhez. K. T. L ti szelvényekre húztak ki tárgyjutalmat: 8 400 489 (háromezer forintos utalvány) — 8 412 115 (ötezer forintos utalvány) — 8 417 923 (háromezer forintos utalvány) — 8 516 749 (négyezer forintos utalvány) — 8 563 253 (har­mincezer forintos szerencse­utalvány) — 8 598 131 (három­ezer forintos utalvány) — 8 824 838 (húszezer forintos utalvány), — 8 830 651 (kétezer forintos utalvány) — 8 865 529 (kilencezer forintos utalvány) — 44 964 259 (huszonötezer fo­rintos lakberendezési utal­vány) — 55 747 374 (televízió és ezer forint készpénz, antenná­ra) — 55 753 187 (harminc­ezer forintos utalvány) — 55 962 455 (kilencezer fo­rintos utalvány), 76 621 857 (ötezer forintos vásárlási utal­vány) — 76 674 174 (színes te­levízió és 2100 forint antenna­pénz) — 76 685 800 (háromezer forintos vásárlási utalvány) — 76 697 426 és 76 848 564 (húsz­ezer forintos zenesarok-utal­vány) — 76 918 320 (hétezer fo­rintos utalvány) — 80 894 412 (televízió és antennapénz) — 80 900 225 (négyezer forintos utalvány) — valamint 80 987 420 (televízió és anten­napénz). A nyertes szelvények július 25-ig leadhatók a Széchenyi utcai lottózóban. marosi expressztáborból 11 da­rab négyszemélyes faházat kaptunk, s így a gyerekek le­fekvését, pihenését is biztosí­tani tudjuk. A konyhánk bázi­sa a zavartalan ellátásnak. Az idén a 3. számú iskola kezdte a táboroztatást, kéthetenként váltják egymást az iskolák ne­velői, egészen augusztus 13-ig, a zárásig.' — A hatalmas területen jól érzik magukat a gyerekek, a napi program biztosítja a tar­talmas napokat. A reggeli gyülekező, a tízórai, a szabad- foglalkozás, s uzsonna zárja a napot. Lehetőség van énekta­nulásra, játékra, fürdésre, mo­zilátogatásra és sportolásra. A gyerekek programra készül­nek, a fóti tó ott van a szom­szédban és a lehetőség, amely- lyel élnek. Megtanítják a gye­rekeket úszni. Ez évek óta ha­gyomány. Ide tartozik még, hogy az idén 5 ezer forintért vásároltunk játékokat. — Évente 100—150 gyerek veszi igénybe a tábort. A to­vábbi tervünkben szerepel a hideg-meleg blokk építése is, hogy télen is jöhessenek ide csoportok. Solymosl László Köszönetnyilvánítás. Köszön tünket fejezzük ki rokonainkna ismerőseinknek, munkatársain! nak, valamint a Volán 1/12. Vá Kirendeltségvezetőségének és de gozóinak, akik szeretett férjem, ! letve édesapám, Czimmer Mihá temetésén részt vettek és mé gyászunkban osztoztak. A gy szálú család. Köszönetnyilvánítás. Mindazok nak, akik szeretett férjem elhuny ta alkalmából mély fájdalmamé részvétükkel enyhíteni igyekezte! ezúton mondok hálás köszöneté özv. Kilinyccz Istvánné. Köszönetnyilvánítás, őszinte kö szünetünket fejezzük ki mindazok nak a rokonoknak, elvtársaknak barátoknak, jó szomszédoknak akik drága halottunk, Boldizsá József temetésén részt vettek, sír jára koszorút, virágot helyeztek Külön köszönjük a Gödöllői Gép gyár dolgozóinak, a megyei Párt bizottság gazdasági osztálya, a Vá rosi- és Járási Pártbizottság mun katársainak az együttérző részvé let. Boldizsár Józsefné saját é! gyászoló családja nevében. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents