Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-20 / 168. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 168. SZÄM 1983. JÜL1US 29., KEDD Hová utazunk? $úam szeretnek világit látni Dél-Pest megye lakossága turisztikai jellegű utazásainak legfőbb szervezője a két ceglédi utazási iroda. Az egyik az Express a másik az IBUSZ kirendeltsége. Újabban, harmadikként a nagykőrösi iBUSZ-kirendeltség is csatla­kozott a szervező gárdához. En­nek megnyitásáról a Nagykő­rös—Kőcser Takarékszövetke­zet kebelében, nemrégiben tá­jékoztattuk olvasóinkat. Rövid időre A terület, mármint Dél-Pest megye, hagyományosan bele­tartozik azonban a szolnoki, a kecskeméti és a budapesti uta­zási irodák vonzáskörébe is. Ennek tudható be, hogy a ceg­lédi és a nagykőrösi utazási irodák adataiból aligha lehet megbízható következtetéseket levonni az itt élő lakosság uta­zási kedvét illetően. Ezért nem kértünk adatokat Fodorné Mészáros Piroskától, a legrégibb és a legtöbb ta­pasztalattal rendelkező utazási iroda, a ceglédi iBUSZ-kiren- deltság vezetőjétől. Annál in­kább faggattuk Viszont ceglé­di, nagykőrösi, abonyi, albert- irsai, szóval általában Dél- Pest megyei utazásaik szoká­sairól, igényeiről. — Például majdnem általá­nos jellegzetesség, hogy ma­napság az emberek inkább többször utaznak, de egy-egy alkalommal lehetőleg csak rö­vid időtartamú, mondjuk egy­hetes utakra vállalkoznak. TefelsnyÉrs üdülni — A hosszabb utak ugyanis jóval drágábbak ... — Nemcsak erről van szó. Ebben a körzetben a legtöbb ember kertészkedik, s akinek nincs kire bíznia a növényeit, az bizony háromszor is meg­gondolja, hogy miiyen hosszú ideig legyen távol. Az állat­tartók pedig leginkább csak hét végén utaznak. Egy-két na­pi beugrásra a háztájiban meg lehet kérni a rokont, a szom­szédot, barátot, de többre nem. — Az irodában gyakran be­szélnek törzsgárdáról, s nem­csak az itt dolgozókkal kap­csolódban. — Az évek hosszú során ke­resztül kialakult utasaink törzsgárdája is. Ok nemcsak abból a szempontból fontosak, hogy uiztosan visszavárható ügyfelek, hanem ők azok, aki­ket ki lehet kérdezni utazá­saikról. Nagyon fontos és jól felhasználható információkat kapunk tólük. Egyébként az­zal, hogy kitartanak mellet­tünk, ők a legjobb propagan­distáink is. — Az IBUSZ-nak vélhetőleg mindig a jól sikerült élmény­beszámoló a legjobb reklám. — Ez igaz, s példával is szol­gálhatok — folytaja a beszél­getést í’odorné Mészáros Pi­roska. — Ausztria már megle­hetősen régóta kedvelt úticél­ja a nagykőrösi, ceglédi s a környékbeli turistáknak. De Ausztriából csak és csak Becs. Tavaly gondoltunk egy nagyot, és Ausztria másik felébe, Innsbruckba hirdettünk társas- utazást. Némi túlzással azt mondhatom, hogy vért izzad­tunk a szervezéssel, de sike­rült megtörni a jeget, A ha­zatérő turisták olyan szépeket mondtak erről az útról, min­denféle tódítás nélkül, hogy az idén már az volt a gondunk, hogy miként elégítsük ki az Innsbruckba vágyakozók igé­nyeit. — A társadalomnak melyik rétege vállalkozik leginkább JBUSZ-utakra? — Ez a kérdés minket is gyakran foglalkoztat. Két éve készítettünk legutóbb statisz­tikát kiváncsiságunk kielégí­tésére. Akkor kiderült, hogy utasaink 60 százaléka értelmi­ségi. Nem így volt ez például 1976-ban, amikor arányuk csak 40 százalékra rúgott. Akkor ugyanis a jelenleginél több vál­lalat, szövetkezet szervezett társasutazást a munkásainak. Valószínűleg ennek tudható be az arányok megváltozása, de elképzelhető talán más magya­rázat is. Erről nem sokat tu­dunk. — Az IBUSZ több-kevesebb eltéréssel kétféle programot, ajánl. Üdülést vagy pedig or­szág-világ járást. Itt a környé­ken melyik ajánlat a népsze­rűbb? — Ki-ki az ízlése szerint választ, s az érdeklődés nem oszlik meg aránytalanul. Min­denesetre azt megfigyeltük, Hogy akinek van üdülője, ví- kendháza, az inkább körutakra jelentkezik, akinek nincs, az többnyire üdülni, pihenni vá­gyik, s mellőzi a zsúfolt prog­ramú utazásokat. — Milyen úticélokat válasz­tanak a ceglédi irodába beté­rők? Másra hárítja — Itthon és a nagyvilágban is felkapott helyeket. Ettől függetlenül igyekszünk új tá­jakat is felfedeztetni utasaink­kal és a legtöbbször sikerrel. A végén mindig nagyon hálás mindenki ezekért a „felfede­zésekért”. — Elégedettek a forgalom­mal? — Igen, mert az emberek szeretnek világot látni, de a szervezés gondját szívesen há­rítják másokra. Például a ml irodánkra is. F. P. ■ Anyakönyvi hírekh Születeti: Takács József és iGodó Katalin: László; Faith István és Tószegi Julianna: Viktor; Mohácsi Sándor és Szabó Ilona Zsuzsanna: Sán­dor; Filyó Mátyás és Horváth Erzsébet: Tamás; Dinák József és Nagyhajú Ágnes: József; Harkai Péter és Csőke Irén: Péter nevű gyermeke. Névadót tartott: Bakonyi Kálmán és Medve Katalin: Mónika, valamint Nagy József és Medve Mária: Szilvia nevű gyermekének. Házasságot kiitiiít: Retkes Gábor és Várkonyi Lenke, Szendi Csaba és Burján Mag­dolna, Mucsi Ferenc és Papp Edit, Czvlkli Imre és Somogyi Veronika, Pethe László és Ta­más Zsuzsanna, Kecskeméti Ferenc és Szarvas Aranka, Pa­lái Lajos és Zubány Anna. Meghalt: Csete Jánosné Pa- tonai Terézia (Táncsics Mihály u. 29.); Molnár József (Kos­suth u. 37.); Czagány Béláné Cseh Judit (Zrínyi u. 74.); Nagy Lászlóné Bényei Erzsé­bet (Szolnoki út 81.); Balogh István Sándor (Arany J. u. 33.); Tajti János (Szolnoki út 53.); Kopa Ferencné Kiss Esz­ter (Szegfű u. 6.); Barta Imre (Németh Irén utca 3.). Üh MozTaÉia Meztelenek és bolondok. Szí­nes, szinkronizált amerikai filmszatíra. (14 éven aluliak­nak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdió moziban Kalózok Jamaikában. Színes, angol film, fél 6-kor és fél 8- kor. Arany Jáíios Melegsége (1*) A város Arany János nagykőrösi ta­nársága idején hol „hivatalát nyerte a nagykőrösi közönség meghívására 1852. október 15- én”, gyakran panaszkodott fül­zúgásáról, fejfájásról. „Vagy a tüdő, vagy a máj, vagy a szív, de az a táj szorul szóra fe­szül, fáj.” — írja önéletírásá­ban. Régi ismerős Volt-e orvos és gyógyszer- tár akkor városunkban? Mi­lyen színvonalon állt a gyó­gyítás ebben az időben? Volt orvos, volt már kórház, is. Az első orvosi állást 1704- ben létesítették 200 német fo­rint, 10 Öl fa, lakás volt az or­vos fizetése. Meg kell említe­ni Wáldécz Mihály nevét, aki csaknem 40 évig volt a város sebész orvosa. Vagyonát kór- házlétssítérre, a szegény bete­gek megsegítésére hagyta. Vég­akarata csak 1856-ban valósult meg: 4 szobával, 16 ággyal ek­kor nyílt meg az Ispotály, 1861- ben létesült a Városi Kórház 5 szobával, 21 ággyal. A város főorvosai: 1850—51- ig dr. Fodor László, 1851—60- ig dr. Károlyi Sámuel, 1860— 80-ig dr. Bakos Miklós. Sebé­szek és alorvosok: 1850—60-ig Magyar Sándor, 1860—63-ig Farkas Pál. orvosának Arany János és családja me­lyik orvossal tartotta a kapcso­latot? Arany János feljegyzé­seiből kitűnik: dr, Károlyi Sámuel városi főorvossal. 1852. januárjában írja: „Nőm és gyermekeim dr. Károlyi Sámuel orvosékhoz mentek, kinek neje szintén Bihar me­gyei származású lévén. Julim­nak már régi kedves ismerő­se.” Arany betegségét családja, de legfőképpen felesége előtt titkolta, súlyosbodó baját, rossz közérzetét naplójába le­jegyezte. Szalonta 1847. ... reu­matikus hidegláz, nátha, köhö­gés, fő- és szemfájás, kínzó gyomorbajok ... Szalonta 1848. december. ... testi, lelki letar­giában sínylődöm, — ha a test szenved, rendesen a lélek is cudarul bágyadt, vagy fordít­va ... Szalontón és Geszten 1852. augusztus. ... testvérné- ném, rokonság, komaság láto­gatását kirándulásokkal Válto­gattuk. Képzelgésnek mondja Egy ilyen alkalommal a nagy forró augusztusi nap miatt többedmagammal megfüröd- tünk egy magára hagyott vízi­malom csatornájában. A zsi­lipről bőséges sugárban ömlött ránk a kristálytiszta, hideg Víz. Mióta a napvilágot megláttam, nem esett még fürdés ennyire KISZ-galéria Érdekes kiállítás Az Arany János Művelődé­si Központ kiállítótermében a napokban nyílt meg Lacza Márta grafikusművész kiállí­tása. A szép számmal egybegyűlt közönséget Szűcs János, az Arany János Művelődési Köz­pont igazgatója köszöntötte. Megnyitót Tóthné Bujdosó Agnes, a KISZ városi bizott­ságának titkára mondott. — A művelt ifjúságért — korszerű műveltségért akció keretében immár második al­kalommal rendezzük meg fia­tal művészek közreműködésé­vel a városi KISZ-galériát — mondotta. — Először Dékány Ágoston mutatkozott be a művészetet kedvelőknek, most pedig felesége, Lacza Márta hozta el grafikáit megismer­tetni a nagykőrösiekkel. — Lacza Márta Csepelen született és azóta is ott él. Az általános iskola elvégzése után a Képző- és Iparművé­szeti Gimnáziumban tanult tovább. A Képzőművészeti Fő­iskolán tanulmányait 1974-ben fejezte be. Azóta tagja a Ma­gyar Népköztársaság Művé­szeti Alapjának és a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának is. — A Népművelési Intézet munkatársaként hat év óta rendszeresen zsűrizi az amatőr képzőművészek munkáit is. 1978 óta minden nyáron a bel­giumi grafikai művésztelepen dolgozik. Derkovits-ösztöndí- jas. Egyéni kiállítóként szinte az ország valamennyi városá­ban szerepelt már. Külföldi kiállítóként pedig Londontól, Hamburgon és Athénen át Le- ningrádig bejárta egész Euró­pát. Képei méltán vívták ki a hazai és külföldi látogatók tetszését. A kedves, fiatal művész a megnyitó után alig győzött az érdeklődők kérdéseire vála­szolni. Amikor az idei tervekről kérdeztük, Lacza Márta el­mondotta, hogy augusztus 19- től október 4-ig a siófoki mű­velődési központban lesz közös kiállításuk férjével együtt, s mintegy félszáz grafikát mu­tatnak be. Szeptember 17-én nyílik és egy hónapig tart az az önálló kiállítás, melyet az NSZK-ban rendeznek meg alkotásaiból. Ösztöndíjasként még az idén eliut Norvégiába is, ahol egy hónapot tölt el. Mivel szoros szálakkal kö­tődik Csepelhez, munkáin ke­resztül be a>karja mutatni an­nak történetét, fejlődését is. A kiállítás érdekes, szép és Vonzó. Az érdeklődők megte­kinthetik augusztus 1-ig, hét­fő kivételével mindennap 8— 19 óráig. K. K. fizetése kedvemre, fejem újra, meg újra megkívánta az enyhítő zu- hatagot, de mintha végül is ráfizetnék; azóta gyakori fej- és fülzúgás gyötör. Nőm és többen is állítják, hogy ettől volna, de én nem hihetem. Olyan nagy meleg volt és rög­tön utána nem éreztem semmi fájdalmat. Majd csak elmúlikI Nagykőrös 1853. október ... álmaim nyugtalanok, bor- zasztóak lettek. ... folytonos lázam volt... Károlyi doktor lázellenes csendesítő szereket használt, akkor jobban let­tem, de a fej és fülzúgás azóta is tart. Néha tompultság áll elé, s a vér sebes lüktetéssel tódul az agyra. ... miért a nyakkendőt sem tűrhetem — s naponként erősödik. Nagykő­rös 1854. október. Ingerült, majd levert vagyok — gyak­ran minden külső ok nélkül. Tapasztalt orvosra lenne szük­ségem ... A fürdőorvos homeopatha, diétára utal, az aliopatha (mint az én Károlyim) vállat vonit s az egész bajt képzelgésnek mondja, kanalas orvosságra szorít és loxál... Használna-e valamit a víz? ... nincs kitől megkérdez­nem ... Rendszeres kúra 1854. augusztus. Ami a vaká­ciót illeti fürdőbe már nem Személyi sérülés nélkül Több túi; kisebb kár Nagykőrösön az idei első i félévben kettővel több, vagyis 17 tűzeset fordult eíő, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban. Ebből az utólagosan beje­lentett tűzesetek száma 2 volt. Viszont örvendetes, hogy a keletkezett kár jóval kevesebb Volt, mint az elmúlt évben. Míg 1981-ben 114 ezer forint a kárérték, addig az idén 74 ezer 900 forint. — Általában mi okozott tű­zet? — kérdeztük TÖrőcsik Pál tűzoltó alhadnagyot, az első fokú tűzvédelmi hatóság vá­rosi parancsnokát, — Leggyakrabban a dohány­zás, de bajt okozott még az elektromos áram, a fűtőberen­dezés műszaki meghibásodása, öngyulladás, hősugárzó, sza­badban való tüzelés, építési sza­bályszegés és kémény kigyul­ladása. Egyébként a tűzesetek főként az épületeken belül for­dultak elő, ritkábban a szabad­ban. Szerencsére az idén ■— nem úgy. mint tavaly — em­beréletben nem esett kár, és személyi sérülés, sem volt. — Milyen módon jártak el a szabályt megszegőkkel szem­ben? — Azokat, akik nem tartot­ták be a tűzrendészeti előírá­sokat, helyszíni kioktatásban részesítettük. Négy esetben pe­dig feljelentést tettünk a sza­bálysértési hatóságnál. — Fokozott gondot fordítot­tak a felvilágosító mánkéra is. — Rendkívül fontosnak tart­juk a közvetlen és folyamatos kapcsolattartást a lakossággal, a munkahelyekkel és az isko­lákkal. A tűz elleni védekezés és a tűzvészek megelőzése ér­dekében jó szolgálatot tesz a sajtó és a különféle filmvetí­téssel egybekötött előadások, melyeket legtöbbször gyakor­lati bemutatóval is kibővítünk. — Közügy, hogy minél keve­sebb legyen a tűz által oko­zott pusztítás. Mindez elérhe­tő, ha a tűzrendészeti szabá­lyokat. előírásokat mindenki maradéktalanul betartja és be­tartatja. K. K. Sporthírek— Edzőváltozás a Kinizsinél A Kinizsi labdarúgó szak­osztálya megtartotta első játé­kosértekezletét és edzését. Ed­zőváltozás történt: Dobó Ist­ván a Kecskeméti SC techni­kai vezetője lett, helyette si­került megnyerni Kecskemét­ről Bánhidi Józsefet edzőnek. A híres Verebes József (jelen­leg a Győri ETO edzője) kecskeméti működése alatt Bánhidi József pályaedző volt. Dobó István bemutatta az ój edzőt, és elbúcsúzott a csapat­tól, további támogatását ígér­te. Az új edző jelszava: figyel­mesen, fegyelmezetten, nagyon jó felkészültséggel és jó hozzá­állással. Bodroghalmi János ügyvezető elnök sajnálta Dobó István távozását, de biztosítot­ta az elnökség és a konzerv­gyár vezetőségének további hathatós támogatásáról a szak­osztály vezetőségét és az új edzőt. A játékosok igyekezze­nek a Kinizsi nevéhez megfe­lelően küzdeni. További változás, hogy He­gedűs László az első csapatnál pályaedző lesz, az ifjúsági csa­patot Bakonyi István irányít­ja, a serdülőket pedig Suba Lajos veszi át. Megoldásra vár a serdülő utánpótlás nevelőjé­nek kérdése. ★ Veres János ceglédi sport­ember emlékére évek óta a megyek, kéz alatt értesültem, hogy a budai vízzel való gyó­gyulás nem megy olyan köny- nyen... Egy idő óta erősen szédülök, ha a munka nehezemre esik pihenek várok jobb napokat. Ez az, amit tehetek. ... egyen­lőre itthon van zuhanyom, me­lyét a helybeli bádogossal te­remtettem saját tervem sze­rint — az is megteszi minden­nap. 1856 ... amíg az erszény üres csak itthon iszom az állott bu­dai keserűvízet dr. Károlyi rendeletéből, reménnyel, hogy elmúlik fejzúgásom. Orvosom nem mondja, mi bajom, hogy tudja-e? Nem tudom! 1857' Hideg mosdást haszná­lok, rendszeres vízkúra talán segítene rajtam. Máshol keresni Bort kis mértékben orvosom is ajánlotta, kiről egyébiránt nem hiszem, hogy teljesen is­merné bajomat. ... gyakran vagyok ingerült, levert, sokszor minden külső ok nélkül, mondják: hipohond- ria. ... január elején rosszul let­tem, a vérkeringés elégtelen volta miatt ■.. Pulzusom úgy meglassúdott, hogy csak elvét­ve ütött egyet. 1860. március. Igaza van Tompának, a boldogtalanság nem a helyben van, de sorsod­ban, tenmagadban. Tanszéket máshol keresni, ez annyi volna, mint csörgő alól esőbe jutni. Molnár Elekné (Folytatjuk) Ceglédi Vasutas labdarúgó szakosztálya a serdülő labda­rúgók részére körmérkőzéses kupamérkőzést rendez. A múlt évben a Kinizsi serdülők vol­tak a kupavédők. Az Idén Cegléden a követ­kező négy csapat szerepelt: Prágai LOkomotiv, Abony, Cegléd, Nagykőrös. A Kinizsi játékoskerete: Hagymási, Szabó, Mihályi, He­gedűs, Szűcs, Urbán, Fercsi, Dani, Koncz, Galgóczi, Pálfi, Völgyi, Bertalan, Szigetvári, Tamasovszki, Várnai, Berki, Varga. Vv A Kinizsi eredményei: Ceg­léd—Nagykőrös 3-0; Nagykő­rös—Abony 3-3; Nagykőrös— Prága 5-1. Cegléd nyerte a kupát, a Ki­nizsi Abony után rosszabb gólkülönbséggel a harmadik lett. A körösi serdülők jól ját­szottak, sok gólhelyzetet is te­remtettek, de az értékesítés nem sikerült. Koncz mint a mezőny legjobb játékosa tárgyjutalomban részesült. Góllövők: Koncz 3, Mihályi 2, Pálfi 2 és Szűcs. ★ A labdarúgó szakosztály te­vékenységét tárgyalták a Nk. Kinizsi sportotthoni ügyvezető elnökségi ülésén, 1963 után most fordult elő először, hogy bajnokságot nyert a felnőtt csapat és ezzel egyúttal a já­rási I. osztályból bejutott a megyei II. osztályba. További tervük az, hogy vidéki játéko­sokkal erősítenek és az eddi­ginél is nagyobb gondot fordí­tanak az utánpótlás nevelésé­re. ★ Július 21-én, szerdán dél­után a Csepel NB I-es csapa­ta ellen lesz barátságos mér­kőzés, melyre Várják a szur­kolókat a játékosok. Wasárnap vásár Sajnálatos félreértés folytán lapunk július 17-i, szombati számában megjelent egy hír, mely arról tudósított, hogy va­sárnap vásár lesz. Természe­tesen vásár nem volt, hiszen régi hagyomány már, hogy ezt a nyári országos állat- és ki­rakodó vásárt július 25-én, il­letve a hónap utolsó vasár­napján tartják meg. Ez a július 25-i vásár tehát nem marad el, lehet rá készü­lődni. Egyébként az említett hír és a múlt vasárnapi üres vásár­tér látványa sokakat töpren­gésre késztetett, s arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy talán száj- és körömfájás jár­vány miatt maradt el a vá­sár. Sietünk megnyugtatni ol­vasóinkat, hogy erről szó sincs. Július 25-én az állatvásár is megtartható. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap»

Next

/
Thumbnails
Contents