Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Felgyülemlett hátralék lejelentők és bejelentések IX. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM A tanácsi emberek egysze­rűen KB-, KJ-, P-ügyeknek jelölik őket. Vagyis: közérde­kű bejelentés, közérdekű ja­vaslat, panasz. Az öt éve alko­tott törvény pontosan körülha­tárolja a három fogalmat, el­járási és elintézési módjukat. A szakigazgatási szerv szem­pontjából elintézett ügy nem jelent okvetlenül valóságosan is felszámolt gondot. Nem rit­kán fordul elő, hogy a kért vagy javasolt utat. járdát, csa­tornát, vízvezetéket, villany- hálózatot, gázvezetéket pilla­natnyilag képtelenség kiépíte­ni, nincsenek meg hozzá a szükséges anyagi eszközök. A tárgy Ilyenkor a megoldhatatlan­ság olcairól kell értesíteni a bejelentőt, javaslattevőt, pana­szost. A lényeg, hogy egyetlen felvetés se maradjon megvála­szolatlanul. A törvény a köz­érdekű bejelentések, javaslatok megtételére bátorít, hangoztat­ták a legutóbbi végrehajtó bi­zottsági ülésen, amelyen ezek a kérdések szerepeltek a na­pirenden. Az állampolgárok többsége szabad idejében nyil­vánvalóan nem törvényekkel és rendeletekkel bíbelődik. Űt azzal bátorítják a törvény szel­lemében, ha akár a javaslatté­tel színhelyén, mondjuk tanács­tagi beszámolón, akár más al­kalommal, illetve írásban tá­jékoztatják a helyzetről. Az előijbi felsorolás a lehet­séges bejelentésekről nem volt tetszőleges. Gödöllőn a beje­lentők, kérők, javasolok leg­többször ilyesmivel foglalkoz­nak. Ebből egyrészt arra kö­vetkeztethetünk. hogy a lakos­ságnak a nem létező vágy hiá­nyosan kiépített járda, út, csatorna, vízvezeték, villany- hálózat okozza a legtöbb fej­fájást. Másrészt arra, hogy a tanács szakigazgatási szervei között a műszaki osztályra fut be a legtöbb kérés, javaslat, ötlet. Amikor a végrehajtó bizott­ság a megválaszolással, az el­intézéssel foglalkozott, lénye­gében ennek az osztálynak a tevékenységét értékelte, az it­teni gondokat elemezte. Hiá­nyosságok ugyanis akadnak bőven. A múlt évhez képest alaposan megnőtt az elinté­zetlen ügyek száma. Az elinté- zetlenség ebben az esetben a megválaszolatlanságot jelenti. Az osztály viszonylag ritkán jelentheti a bejelentőnek, ja­vaslatevőnek, hogy ekkor és ekkor meglesz a járda, az út, a csatorna, a vízvezeték. A reagálás Mai gazdasági helyzetünkben Gödöllőn sem nőhetnek látvá­nyos ütemben a járdák, utak, vezetékek kilométerei. Ilyen esetben, ha lehet, még fonto­sabb az állampolgárok észre­vételeire reagálni. Véletlenül se legyen olyan érzése, hogy beszélhet ő a tanácstagi beszá­molókon, ilyen-olyan összejö­vetelen, az illetékesek rá se bagóznak. Fontos a tájékozta­tás azért is, mert akik tisztá­ban vannak vele. hányadán áll­nak, hátha kitalálnak valamit, ami. ha nem is végleges, átme­neti megoldás. A végrehajtó bizottság per­sze a műszaki osztály tevé­kenységét értékelve sem ru­gaszkodott el a valóság talajá­ról. Méltányolta a szakigazga­tási szerv nehéz helyzetét Egyetlen évben öten mentek el az osztályról, vezetője tanul­mányai miatt tartósan távol volt. A vb azonban nem azért ele­mezte árnyaltan az ügyintézést hogy magyarázatot találjon an­nak hiányosságaira. Illetve a magyarázattal be is érje. An­nak tudatában határozta el és kötelezte a szakigazgatási szer­veket, hogy az elintézetlen ügyeknek soron kívül járjanak a végére. Mindenekelőtt érte­sítsék a bejelentőt, javaslat- tevőt, panaszost, hogy mikor várhat érdemi döntést. A célvizsgálat Utasította a végrehajtó bi­zottság titkárát, hogy a máso­dik félévben tartson célvizsgá­latot, a beszámolóban említett hiányosságok kiküszöbölésé­nek ellenőrzésére, s ha kell, kezdeményezzen felelősségre- vonást. A szakigazgatási szer­veket arra utasította, hogy az illetékes tanácsi bizottságokat fokozottabban vonják be ezek­nek az ügyeknek az intézésé­be. 1982. JULIUS 2., PÉNTEK Szóltak a vb-ülésen az üres­járatokról. Vannak kérdések, amelyekre sokadszor válaszol­nak, akadnak bejelentők, akik. noha választ kaptak, újabb és újabb szervhez fordulnak, így végül ismét az itteni tanács kénytelen intézni az ügyet. Ez ellen sokat nem tehetnek. Mondhatnánk, mint minden­ben, ebben is van selejt. Egyet azonban semmiképpen nem te­hetnek, nem tudomást venni a bejelentésről. Mindegyiket új­ra és újra meg kelj válaszolni, esetleg még tüzetesebben meg­vizsgálni, mert sosem lehet tudni, mikor mutatkozik lehe­tőség a megoldásra. S akkor megérte a fáradságot bejelen­tőnek és szakigazatási szervnek egyaránt. K. P. Jura Hasznosított gyep Kecskének, tehénnek Nem kevés, hiszen mintegy kétszázhúsz hektár az a gyep­terület, amely hasznosítható az állattenyésztés számára a túrái Galga menti Magyar- Kubai Barátság Termelőszö­vetkezetben. Ennek nagyob­bik része, százhúsz hektár alkalmas az intenzív műve­lésre, hasznosításra. Ezt a részt a tavasszal műtrágyáz­ták, s nem hiába, mert hek­táronként 2,5—3 tonna szénát tudtak letakarítani róla. Az időjárás más növények­re nem volt mindig kedvező, de a gyep ezt nem sínylette meg, így további száz hek­tárról is lekaszálhatták a fü­vet. Ugyanis az általában vi­zenyős, enyhén mocsaras te­rület most viszonylag száraz volt. A gyepet legeltetéssel is hasznosítják a túrái szövetke­zetben. Egyik részén három­százötven növendékmarha, a másikon pedig ezerkétszáz kecske jut naponta friss, zöld fűhöz. Csömör r Értékes aJatek Hat vsrrénő Négy szocialista brigád dol­gozik a Budapesti Bútoripari Vállalat, a' BUBIV csömöri üzemében, ahol modern vo­nalú, kényelmes fotelek, fo- telágyak, ülőgarnitúrák ké­szülnek. Két brigádot a kár­pitosüzemben alakítottak, ahol nemrégiben Textima tí­pusú gépekből varrórésziieget hoztak létre. Ezeken hat be­tanított varrónő dolgozik, legutóbb ők lettek aranyjel­vényesek a szocialista brigád­munka értékelésekor. %orssbb száradás Szórsérf© kasza Egy újfajta, dán gyártmá­nyú rotációs szársértős rend­vágót vizsgáltak meg a MÉM Műszaki Intézetben. A Taarup —307 jelű kasza munkaszéles­Csővezeték a sínek alatt A Közép-Magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat dol­gozói csaknem 500 méter hosszan fektetnek 300 milliméteres szennyvízvezetéket, amely a most épülő tűzoltólaktanya víz­elvezetését biztosítja. A munkát bonyolítja, hogy két szaka­szon az aszfaltréteg megbontása nélkül, az úttest, illetve a HÉV-sínek alatt kell átsajtolniuk a vezetéket. Képünkön: a munkaárok készítésén dolgozik a Poclain markoló. Barcza Zsolt felvétele sége 276 centiméter, héttár­csás, rotációs vágószerkezete van, s felszerelték késes-dobos szársértővel. A szársértő hatá­sa következtében a fű száradá­si ideje negyedével csökken. A Taarup rendvágó a ná­lunk elterjedten használt MTZ—80-as traktorral üze­meltethető. Óránkénti terület­teljesítménye — a terepviszo­nyoktól és a termés nagyságá­tól függően — 1,5—1,6 hektár. A domefiyi ötletgazda Szerencsére se kan segítenek Alig egy hónappal ezelőtt alakult meg a gödöllői városi művelődési központban a moz­gássérültek klubja. A Galga- teremben tartott alakuló ösz- szejövetelen mintegy százöt­ven mozgássérült vett részt a városból és a járás községeiből. A hozzászólók között volt Fe- rencz Józsefné domonyi taní­tónő, aki édesanyját vitte el az összejövetelre. Ferenczné évek óta gondos ápolója beteg édesanyjának. A gondozás során megismerte a mozgássérültek egyéniségét, közelebb került sajátos vilá­gukhoz, megtudta, mire vágy­nak és sokat gondolkozott azon, hogyan lehetne az életü­ket megkönnyíteni, megszépí­teni. Hallgatta az alakuló ösz- szejövetel felszólalásait, figyel­te az arcokat, aztán szót kért ő is. Ssaidolstok essréjs — Gyerekeket tanítok, ezért kenyerem a beszéd, az emberi szó — emlékszik vissza a tör­téntekre —, mégis meglepőd­tem és régen érzett izgalom futott végig rajtam, amikor szólásra jelentkeztem. Ismerek néhány mozgássérültet, ezért ludom, mennyire vágyódnak a beszélgetésre, a gondolatok cseréjére, de testi fogyatékos­ságuk miatt érzéseik kifejezé­sére csak ritkán és nehezen vállalkoznak. — Szerettem volna feloldani a gátlásaikat, szerettem volna elhitetni velük az igazságot, a tényt, hogy teljes értékű tagjai az emberek közösségének. Ar­ról beszéltem, hogy a mozgás- sérült nem lelki sérült, és azért, mert mozgásában aka- jó dályozva van, gondolatai meg * lehetnek tiszták és az egészsé­ges emberek számára is hasz­nosak. kereste őt Domonyban dr. Cseri Lászióné, a Vöröskereszt járási titkára, megköszönte gondolatait, s arra kérte, - né­hány olyan elképzelését, ame­lyet a mozgássérültek klubjá­ban hasznosítani lehetne, írja le és maga is vállaljon munkát a klub életében. Ösztönzés — Amikor az iskolai és az egyéb önként vállalt munkák­ból sokszor késő este érek haza, beteg édesanyám vigasz­taló szavai mindig pihentetően hatnak rám. Innen tudom, hogy a helyhez kötött is lehet családtagjai és embertársai vi­gasztalója, erős támasza. Szól­tam a mozgássérültek és a gyerekek kapcsolatáról, azt bi­zonygattam, hogy a keserű or­vosságok halmaza között a leg­hasznosabb gyógyszer a gye­rekkacaj, ezért engedjék ma­gukhoz a gyermekeket. Ferencz Józsefné szavainak nemcsak sikere volt a jelenle­vők között, hanem ösztönző ötleteket adó hatása is. A meg­beszélés után nem sokkal fel­Ferencz József né nem ta­gadta meg önmagát. Iskolai munkája mellett bábszakkört vezet, egyedül neveli kisfiát és gondozza édesanyját, mégis igent mondott a kérésnek. Né­hány nap múlva egész ötletso­rozattal kereste fel Cserinét. — Azt javasoltam, hogy a klubtagok érdeklődési körének megfelelően alakítsuk ki a programot. Sokszor hallottam édesanyámtól, milyen jó lenne utazni. Miért ne lehetne rö­vid, egynapos kirándulásoké* szervezni, gyakori megállások­kal és több kísérővel. Biztos vagyok benne, hogy a Vörös- kereszt aktívái szívesen vállal­nák az esetenkénti kíséretet. De szervezhetnénk olyan ki­rándulást is, hogy ki sem kel­lene szállni az autóbuszból. Egy körút a nyári Balaton mellett, vagy a Mátra szer­pentinjein évekre szóló éí­Színházi évadzáró M éltó évadzárása volt ez a hét vége a gödöllői színházi szezonnak, mert talán nem nagyképű­ség ezzel a színházi életben szokásos kifejezés­sel illetni a város1 kínála­tát sem. Az első teljes évad máris sok érdekes, sikeres produkciót látott vendégül a színházterem­ben, s most legutóbb a sza­badtéri színpadon. Akik valamelyest is tájé­kozottak ezen a területen, fel tudják mérni, amit Gö­döllő színházügyben produ­kál, tulajdonképpen szín­ház nélkül, az párját rit­kítja. Többször leírtuk már az erényeket, a gyermek­előadásoktól, az amatőr csoportok szerepeltetésétől, a középiskolás bérleten át, a színházbarátok klubjáig, s a honi színjátszás élvona­lába tartozó színházak, el­sősorban a kaposvári, a szolnoki társulat rendsze­res vendégszerepléséig, hozzászámítva a színházi témájú beszélgetéseket. Arról azonban sajnos még nem beszélhetünk, hogy a közönség is rendkí­vüli figyelmet szentelne az erőfeszítéseknek, ’ ámbár éppen a legutóbbi esemény, az először megrendezett színházi műhely azt mutat­ja, beérik a gyümölcs, nö­vekszik az érdeklődés. Oly­annyira, hogy — igaz, sok fővárosi vendéggel —, de a szombati két Sade/Marat- előadás telt házzal ment, s a Nők iskolájára is meg­telt székkel az udvar, a szabadtéri színpad előtt. Pedig ugyancsak hideg volt, szemerkélt az eső is, de mindenki kitartott: színé­szek, nézők egyaránt. A színházi műhelysoro­zat egyébként is sikeres rajtot vett. Hiszen amitől féltek: a beszélgetések, a viták is megtöltötték a ter­meket, sokan voltak kí­váncsiak arra, hogy mit gondolnak a színházról azok, akik csinálják, de ar­ra is, miként vélekednek a nézőtársak. A két előadást méltatni nem a mi feladatunk, az a jegyzetíró magánvélemé­nye, hogy a gödöllőieknek különös szerencséje, hogy ismét láthatták a Marat halálát, ez alighanem az elmúlt évad egyik legjobb, ha nem a legjobb honi elő­adása. Nem véletlen, hogy megfordult az útirány, s a fővárosból zarándokoltak megnézni Gödöllőre, De ne feledkezzünk el arról sem, hogy a művelő­dési központ kiállítással, s külön kiadvánnyal is ked­veskedett ezúttal, a kapos­vári színházi műhelyt be­mutatandó. Kétségtelen e kiegészítésekkel együtt tel­jesebb kép, még akkor is, ha a színházról igazán csak a színház, az előadá­sok, a produkciók tudnak beszélni. Most itthon is nyári szü­net következik, ámbár még ezekben a hónapokban sem kell böjtölniük a helybeli és környékbeli színházba­rátoknak. Augusztus elején ismét a kaposváriak követ­keznek: nyári színházuk, a boglárlellei szabadtéri színpad egyik bemutatóját, az Ács János rendezte Georg Büchner-darabot — amit már nagy sikerrel ját­szott a budapesti Stúdió K. is —, a Leonce és Lénát hozzák el, ugyancsak a sza­badtéri színpadra. Remél­jük, hogy akkor kegyesebb lesz az idő, s így a mosta­ninál is zavartalanabb az élvezet. S még egy színházas nyári hír. A művelődési központ autóbuszos kirán­dulást szervez Szolnokra, a Szigligeti Színház szabad­téri bemutatójára. július 16-án. A vendégrendező Zsámbéki Gábor Machia­velli híres darabját, a Mandragórát állította szín­padra. E két hírből is kitet­szik, az eddigi jó so­rozatnak folytatása következik, G. Z. ■ Anyakönyvi hírekor Született: Illés Jenő és Ko- recz Mária: Attila; Bada Ká’- mán és Berki Ilona: Renáta Teréz^ Vidéki Ervin és Duzs Mária Magdolna: Judit; Kiss Gábor és Szántai Anna Irén: Gergely; Hóka István is Ma­jor Erika: Nikolett; Czeglédi Zoltán és Maszlag Erzsébet Krisztina: Csaba; Orova Lász­ló és Füzér Irma: Katalin; Csizi-Vincze István és Farkas Olga: Dóra; Kurunczi András és Kis Ilona: Attila, valamint ményt nyújtana. Sokan ked­velik, sőt művelik is a zenét a mozgássérültek között. Szerve­zetté tehetnénk a zenélgetők instruálását, segítését, ugyan­akkor a zene gyógyító szere­pet is betölthetne az összejö­veteleken. Horváth Sándor és Rigó Éva: Dániel nevű gyermeke. Házasságot kötött: Béres Sán­dor és Kovács Mária; Makádi Zoltán Tibor és Kocsó Ilona; Ádám József és Antal Katalin; Blocker Csaba István és Cső­ke Zita Ilona; Fuchs Péter László és Tatár Julianna; Dab- róczki Miklós és Berecz Kata­lin. valamint Sass István és Fábián Mária Tünde. Elhunyt : Olasz Józsefné Cser­gő Berta. Gödöllő, kastély, Ke­mény Mária: Gödöllő, kastély; Tömösközi Dömötör. Gödöllő, Stromfeld sétány 11.; Bálái Má­ria. Gödöllő kastély; Ma tűz Sándor, Gödöllő, Bajcsy-Zsi- linszky utca 14.; Tárnái Rudolf, I Gödöllő. Ady sétány 56.; Bod­rogi Gézáné Lovitsek Katalin, Gödöllő, kastély; Szilágyi Bé­la, Gödöllő, kastély. Közismert, hogy az ágyhoz, helyhez kötött ember szívesen írja le a gondolatait. Módot adhatna a klub ezeknek az írásoknak a megismertetésére, de lehetőség nyílna a különbö­ző művészeti ágakban kísérle­tezik munkáinak a bemutatá­sára is. Talán arra is sor ke­rülhetne, hogy az otthon kézi­munkázok bedolgozást kapja­nak és szerény jövedelemhez jussanak. Ferencz Józsefné kiapadha- tatlanul sorolja a terveket, el­képzeléseket. — Jó lenne megszervezni ezeknek az embereknek a pszichológiai tanácsadást, hi­szen éppen fogyatékosságuk miatt sokszor kerülnek olyan helyzetbe, hogy emberek közé vágynak, szeretnék kibeszél­getni magukat. Támogatást érdemel Az a szerencse — mondta bizakodóan Ferenczné —, hogy sokan fáradozunk az elképze­lések megvalósításáért. Segít a kerepesturcsai kórház, segít a Vöröskereszt, de remélhetően segítenek majd az üzemek, in­tézmények is, mert ez az ügy megérdemli a támogatást. Feresik Mihály Mozisé Szicíliai védelem. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film. Csak 4 órakor. Ez Amerika. Színes, hangbe­mondásos dokumentumfilm. III-as helyáron. Csak 16 éven felülieknek! 6 és 8 órakor. " • • ---------------------------- “ HB tkYEUTM Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn. Isaszegen. Kerepestarcsán, Mo­gyoródon. Nagytarcsán, Péce- len, Szadán és Veresegyházon július 3-án. szombaton 8 órától 5-én, hétfőn 8 óráig: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bánóczi u. 2. Aszódon. Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Vácegresen, Váckisújfa- iun, Vácszentlászlón. Versegen és Zsámbokon július 3-án, szombaton 8 órától július 5-én, hétfőn 8 óráig: dr. Varró Im­re, Túra. Dózsa Gy. u. 2. ISSN 0133—1857 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents