Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-17 / 166. szám

Ma: 3. oldal: Hem zökkenőmentes, de sikerült Ha nincs export, megszűnünk 1. oldal: Színházi levél 8. oldal: Robbanás egy mendei házban I. oldal: Megint rajtuk az ország szeme 8. oldal: Társat temetve, holtig szeretve 10. oldal: Családban — ház körül II. oldal: Fejlődő sportkapcsolatok 12. oldal: Hétvégi kalauz »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA- £$ A MEGYEI TAN ÁCS LÁPJA XXVI. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM Ara: l.BO forint 1982. JtLIUS 17., SZOMBAT Leérett a meggy, itt a sárgabarack! Nyári hajrá a konzervgyárakban Csak a gyümölcsök minősége okoz néha gondot Leérett a meggy, itt a sár­gabarack! Rest megye két leg­nagyobb konzervgyárában már a vége felé közeledik a cseresz­nye, a meggy és a szamóca feldolgozása. Dunakeszire pél­dául jélenleg a ribizli utolsó tételei jönnek, teljes az üzem a málna- és sárgabarack- válogatósoron. A szakemberek véleménye szerint az eddig beérkezett HELYZET I r 1-mponáló hosszúságú helységnévsor: Du­nakeszi, Budaörs, Pilisvörösvár, Szentendre, Gyömrő, Érd, Dunaharasz- ti, Szigetszentmiklós, Szi­gethalom. Ráadásul e tele­pülések csak a főbbek azok közül amelyekben tavaly bővítették az óvodák befo­gadóképességét, hiszen ösz- szesen 2091 gyermeknek te­remtettek új helyet. Az idén gyarapodók sorában ott találjuk Százhalombat­tát, Szentendrét, Dunakeszit, Erdőkertest, Szentmárton- kátát, Tápiószentmártont, Szigetszentmiklóst, Sződöt. Rámondhatjuk: mivel a társadalomnak érdeke — mert jövője — a gyermek, a gyermekek születése, ér­dekéből következő köteles­sége az intézmények, kö­zöttük az óvodák bővítése, korszerűsítése. Így igaz, rá­mondhatjuk az előbb vázolt helyzetre mindezeket az ér­veket, indokokat, ám a helyzet teljessége megkö­veteli, hogy 'további részle­teket toldjunk hozzá a be­vezető helységnévsorhoz. Ezeknek a részleteknek az egyike: a megyében száz óvodás korú gyermekre het­venhat óvodai hely jutott a tavalyi fejlesztések eredmé­nyeként, holott egy évtized­del előbb ez a szám az öt- venet sem érte el, bár köz­ben örvendetesen megnőtt a gyermekek tábora. Továb­bi, nem mellékes részlet: a tanácsok a költségvetésből egy óvodás gyermekre ti­zenkét hónap alatt 11654 forintot adtak ki a megyé­ben, azaz majdnem kerek ezer forintot tettek hozzá havonta a szülők fizette díj­hoz. Szó sincs róla, mintha agitációba kezdenénk, lám, milyen áldozatos az ál­lam ... Az állam mi, mind­annyian vagyunk, amit a költségvetés ilyen célokra — és minden más célra is — kiad, azt mi, valameny- nyien teremtettük elő. lé­vén a forrás a nemzeti jö­vedelem, azaz az előállított új érték. Csupán arra szo­rítkozunk gondolatmene­tünkkel, hogy megpróbál­juk érzékeltetni: miközben sorozatban kényszerül a népgazdaság nehéz gondok­kal küzdeni, folyamatos és következetes munka terepe életünk ezernyi részlete, így a lakásépítés, a közművek gyarapítása, vagy példánk­nál maradva, az óvodák há­lózatának, befogadóképes­ségének tágítása. Tanúságnak és tanulság­nak még ez sem lenne sok, van azonban valami, amit szinte tervszerűen újra meg újra elfelejtünk, ez pedig a következő: nem elég vala­mit tető alá hozni, azt fo­lyamatosan működtetni is kell, azaz hétről hétre, hó­napról hónapra előteremte­ni a pénzt a fűtésre, az ét­keztetésre, a dadusok béré­re, a helyiségek festésére, mindarra, ami egy óvoda, iskola — egy kórház, egy művelődési ház — fenntar­tásához elengedhetetlen. Ami tehát az egyik oldalon örvendetes gyarapodása a településnek — esetünkben az új óvoda elkészülte —, az a másikon friss gondja a költségvetés összeállítói­nak, hiszen miféle megcsú­folása lenne a társadalmi összefogásnak, ha ott az óvoda, de üres, mert nincs pénz bútorra, személyzetre, konyhai nyersanyagra... A teendő tehát az, hogy min­denkor elkerülhető legyen az ilyen helyzet létrejötte, azaz nem bizonyulhat olyan szűkösnek a költségvetési pénzforrás, amilyennél nem jut a gyarapodások kama­toztatására. A helyzetek ép­pen ezért folyamatosan vál­toznak, mivel a ma elég, holnapra kevés lesz. Vál­toznak azután a helyzetek másként is, mert némely településen, ahol korábban kemény fejtörést okozott, a jogosult gyermekek közül kiket utasítsanak el hely. híján, elérkeztek odg, hogy — amint ezt örömmel ta­pasztalhatták éppen most, az összes jelentkező elbírá­lása után Gödöllőn — vala­mennyi gyermeknek helyet tudnak adni. E * rthető az öröm ilyen­kor, mert hiszen egy városnak eljutni idáig — korábban ugyanis a megyében csak kisebb te­lepülések érkeztek el a min­den jelentkezőt fölvettünk kellemes fejlődési állomásá­hoz — valóban nagy dolog. Csak azt ne higgyük, ez a helyzet most már végérvé­nyes, a gond véglegesen ki­pipálható, ezentúl mindig és minden óvodába jelent­kezőnek lesz helye Gödöl­lőn és másutt, ahol most mindenkit felvehettek. A mai helyzet, bármennyire örvendetes, múlékony; a beköltözők, a letelepedők ki nem számítható folyama szinte egyik hónapról a má­sikra képes az elegendőt kevésre alakítani! A hely­zet az tehát, hogy nincse­nek véglegesen kialakult és abban a formában megma­radó helyzetek sem a gyer­mekintézmények esetében, sem seregnyi másban. Se­hol sem szabad éppen ezért úgy vélekedni, letettünk egy gondot, többé nem kell bajlódni vele. A gondok visszatérnek, mert a gon­dok valójában feladatok, és a haladás nem más, mint feladatok egymásutánja. Mészáros Ottó gyümölcsök minősége megfe­lelő, s a felvásárlás is folya­matos volt, kivéve a málnát, amelynek beszállítása a ter­mőhelyekről időnként akado­zott, s ez komoly gondokat okozott a gyáriaknak. A megy- gyel sem volt minden rend­ben: nemegyszer előfordult, hogy a gyümölcs szállítás köz­ben összenyomódott, s így al­kalmatlanná vált arra, hogy befőttként feldolgozhassák, így legfeljebb lének volt jó. A málnán viszont időnként apró penészfoltokat találtak, s ez is jelentősen rontja e kedvelt gyümölcs minőségét. Visszatérve a szállításra, nagyon bosszantja a gyár gazdasági vezetését, hogy a termőhelyekről beérkező elő­rejelzések a legtöbbször, eny­hén szólva pontatlanok. Ma­gyarul ez azt jelenti, hogy a bizonytalanság miatt nehéz megszervezni a folyamatos munkát. A Dunakeszi Konzervgyár eddig teljesítette tervét. Most úgy látszik, hogy kivételt csu­pán a málna jelent: a vártnál kevesebbet dolgozhatnak fel a piros szemekből. Most azon­ban a sláger a sárga- és őszi­barack. E gyümölcsök feldol­gozását az elkövetkezendí egy-két hétben kezdik meg. Nagykőrösre is még az utol­só meggyszállítmányok érkéz nek. A gyümölcsösökből na ponta hat-hét vagonnyi ári indul útnak, emellett egy-ké vagon piros ribiszke is. A; azonban már most látszik hogy a feketeribiszke-feldol- gozási tervüket nem tudjál teljesíteni, olyan kevés jön í termelőktől. A konzervgyárban már a; őszi- és a sárgabarack feldol­gozására készülnek. Az else tételek megérkeztek, de csak e jövő héten számítanak arra, hogy annyi érkezik, amennyi a gyár teljesítőképességéhez mérten elegendő. A minőség­gel kapcsolatban az a szakem­berek véleménye, Rogy a meggy túlérett, s így csak bi­zonyos termékek gyártására alkalmas, míg az őszi- és sár­gabarack további érésére még szükség van. A gyümölcsökön kívül Nagykőrösön naponta mintegy tízvagonnyi zöld és sárga hü­velyű babot dolgoznak fel, s hasonló mennyiségű uborka kerül le a szalagokról. F. Z. Körkötött, exportra Elsősorban NSZK-exportra állít elő kelmét a Váci Kötött­árugyár kötődőjében üzemelő Terrot körkötőgép. A gépről le- kerüiő alapanyagból ingeket, blúzokat és pólókat készítenek. Képünkön: Helenbai Istvánné új orsót helyez el a tartó­oszlopra. Barcza Zsolt felvétele Korom Mihály tegnap fogadta Kiril Koszevet . Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Nem akadozik a szállítás sem A gabona idejében magtárba jut Kedvező hírek érkeznek a megye állami gazdaságaiból: jól halad az aratás. Az elmúlt napok esős időjárása ellenére szinte biztos, hogy a gabona időben a magtárakba kerül. Az őszi árpa vágása már befejező­dött. Az 1 ezer 451 hektárról összesen 3 ezer 537 tonna ter­ményt takarítottak be. Most tehát a legfontosabb teendő az állami gazdaságok­ban a búza aratása. A megye tíz nagyüzemében összesen 9 ezer 613 hektáron vetettek ke­nyérnek valót, s ebből csak­nem 2 ezer hektárnyit takarí­tottak eddig be. A termésátla­gok is megfelelőek: vannak te­rületek, ahol a hozamok meg­haladják az öt tonnát, bár az átlagos — az eddigi adatokat figyelembe véve — a mind­össze 4,4 tonna. Különösen nagy figyelmet fordítanak a szakemberek a szemvesztesé­gek csökkentésére. Állandóan ellenőrzik a kombájnok beállí­tását, s amennyiben szükséges, azonnal riasztják a műszakia­kat. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságából is hasonló híreket kaptunk. Mint dr. Puskás Attila igazgató el­mondta, összesen 2 ezer 50 hektáron vetettek búzát, s en­nek mintegy negyedét már be­hordták. A gazdaság vezetői elégedettek a hozamokkal, az 5,2 tonnás átlagtermés valóban kimagasló. Napkeltétől nap­nyugtáig 11 darab E—516-os kombájn dolgozik a földeken. Szerencsére kevés a meghibá­sodás, s ez nemcsak annak kö­szönhető, hogy a gépek meg­lehetősen fiatalok, mindössze egy-két esztendősek, hanem annak is, hogy e kampány- munka előtt sikerült megfele­lően felkészíteni a nehéz pró­bára valamennyi kombájnt. Mivel a tangazdaságban maguk tárolják a levágott ke­nyérnek valót, nem akadozik a szállítás sem. A folyamatossá­got úgy sikerült megteremteni, hogy valamennyi aratógép mellett egy-egy 13,5 tonnás te­hergépkocsi teljesít szolgála- latot. Gödöllőn mintegy' félszáz ember vesz részt az aratásban. Erre az embert próbáló mun­kára hazahívták a vasútnál, a honvédségnél dolgozó, nagy, szaktudású kombájnosokat is. F. Z. pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti lá­togatáson hazánkban tartóz­kodó Kiril Koszev vezérezre­dest, a bolgár néphadsereg po­litikai főcsoportfőnökét, mi­niszterhelyettest. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Kovács Jenő, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettese és Kárpáti Ferenc altábornagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszterhe­lyettes. Jelen volt Vaszil Baev követtanácsos, a Bolgár Nép- köztársaság magyarországi nagykövetségének ' ideiglenes ügyvivője. üagyar-eszfrák megállapodás Köpeczi Béla művelődési mi­niszter és Hertha Firnberg osztrák tudományos és kutatá­si miniszter pénteken — bu­dapesti tárgyalásaik befejez­tével — a magyar és az oszt­rák érettségi bizonyítványok egyenértékűségére vonatkozó megállapodást írtak alá a Művelődési Minisztériumban. Az egyezmény aláírását kö­vetően az osztrák miniszter- asszony magyarországi megbe­széléseinek eredményeiről mondotta: a közgyűjtemények kapcsolatának fejlesztési lehe-< tőségeit áttekintve egyetértet­tek abban, hogy hosszabb tá­vú együttműködési programot szükséges kidolgozni. Jövő hét végére befejezik a levendula szflretelését is a Szllasmenti Termelőszövetkezetben. Az idén mintegy 100 hektárról kell leszedni ezl a növényfajtát, amelyből a feldolgozás során különböző drogokat (csep­peket) készítenek, s ezeket elsősorban illatosltásra használják. Barcza Zsolt felvétele Közélet«* Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Szaddam Husszein elnököt és Taha Jas- sin Ramadhan első miniszter­elnök-helyettest az Iraki Köz­társaság nemzeti ünnepe al­kalmából. Czinege Lajos hadseregtá­bornok, honvédelmi miniszter, aki Martin Dzur hadseregtá­bornoknak, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság nemzetvé­delmi miniszterének meghívá­sára katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Csehszlovákiában, pénteken hazaérkezett Buda­pestre. Theodor Kery osztrák bur­genlandi tartományi főnök Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására július 15-én és 16-án látogatást tett Budapesten. A tárgyalások so­rán áttekintették a magyar- burgenlandi gazdasági kapcso­latok alakulását és továbbfej­lesztésének lehetőségét. A tár­gyaló felek kifejezték kölcsönös érdekeltségüket a határmenti kapcsolatok fejlesztésében. Theodor Keryt fogadta Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter és Kapolyi László ipari minisztériumi államtitkár. ,

Next

/
Thumbnails
Contents