Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-16 / 165. szám
ni n A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐ! JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA ix. évfolyam, i65. szám 1982. JÜLIUS 16., PÉNTEK — Körbevert az eső minket, csak éppen nálunk nem volt eddig — panaszkodott Szűcs István agronómus, a dányi Magvető Tsz-ben. A kérdésemre tette ezt, amikor végre — éppen érkezésemkor — egy kiadós zápor pásztázta a határukat. De ez sem tartott sokáig, éppenhogy csak abbahagyatta a szőlőben dolgozókkal a gyomirtást meg a kötözést. — Mit tehetünk hát, öntözünk, amennyit tudunk, természetesen csalt a tó környékén. Ott van hetvennégy hektáron friss vetésű lucerna. Ennek háromnegyedét érik el az öntözőgépek. Sajnos, a sokéves átlagnál több mint száz milliméter csapadék hiányzik a földekről. Pusztul a tarack A víztározó melletti lucernát egyébként egyszer már megkaszálták, ha nem lesz eső, jelentős csapadék, akkor a második kaszálásig szinte egyfolytában locsolják ezt a fontos takarmánynövényt. Szeretnék háromszor megkaszálni az új vetésű lucernást. Az öntözést vezető szakember után a kertészt kérdeztem Dányban, milyen munkálatok folynak szőlőjükben. — A vegyszeres gyomirtás második menetéhez láttunk a napokban a szőlőben, gramo- xonnal végzünk totális gyomirtást, legfőképpen a tarack pusztítása folyik, ami nagyon megerősödött az elmúlt hetekben — magyarázza Tóth Kálmán, a szőlészeti ágazat vezetője. — Tény, hogy egy kicsit megkéstünk a vegyszerezéssel, de hát nem egyszerű a helyzetünk. A szőlő kapálása is tart, mindössze nyolc emberünk van rá, ezek nyugdíjasok, szorgos férfiak. Az asszonyokat, akik a szőlő kötözését folytatták volna, kiverte az eső a lugasokból, ők többen, majdnem harmincán vannak, sok kéz kell a kötözéshez, a hajtásoknak a kordonok drótjához való behúzásához is. Részesművelés — Szövetkezetünknek száz- nyolcvan hektáron van szőlője — mondja Tóth Kálmán. — Minthogy előre láttuk, kevés lesz a munkaerő a kétkezi tennivalókhoz, megpróbáltuk egy részét részesművelésbe adni. Huszonöt hektár olyan területet jelöltünk ki e célra, amely a jobbak közül való, amelyen legalább hatvanmázsás szőlőtermés elérhető. Tizennégy hektár művelésre akadt vállalkozó: rendőr, gyári munkás, téesz-tag éppúgy vállalt belőle, mint több más foglalkozású. — Mi a feltétele a részesművelésnek? — kérdeztem, mire az ágazatvezető egy szerződés- mintát tett elém, s némi magyarázattal könnyítette meg az eligazodást. — A szerződést négy gazdasági évre kötöttük, a vállalkozó, a részesművelő a termés mine százalékát kapja meg természetben, vagy ha azt igényli, akkor annak felvásárlási árát fizetjük ki a betakarítás után, ha a hektáronkénti hatvan mázsát eléri. Túlteljesítéskor hetven mázsáig 35, nyolcvan mázsáig vagy az e fölötti mennyiségből 40 százalék a része. Társadalmi segítők A vállalkozók általában munka után és a hétvégi napokon dolgoznak a szövetkezet szőlejében. Dolguk a szakszerű metszés volt, továbbá a huzalok javítása, a kötözés, a csonkozás és a sorok kapálása, valamint a termés leszedése. Minden gépi munkát a szövetkezet végez el, így a szállítást, a sorközkapálást, vegyszerezést. Anyagokat is a gazdaság ad. Ügy mondhatjuk, hogy viszonylagos volt a lelkesedés: a megajánlott huszonötből tizennégy hektár szőlő művelésére akadt vállalkozó Dányban. A munka dandárja tehát, mint már Tóth Kálmán, a fiatal ágazatvezető mondta, lényegében a tagokra, alkalmazottakra, s gondolom, majd ősszel a diákokra, a társadalmi segítőkre vár. A szedésben, a szüretben ugyanis ma még ritka a jó gép, a csemegeszőlőt meg rázni sem szabad. F. I. Már szétszedték a kiszebá- oukból készített kiállítást, a sok színes rajz is lekerült a falakról. , Csendesebb a bagi Dózsa György Művelődési Központ és környéke. A hangos gyerekjátékok, a vidám nótáz- gatások és a sportversenyeket kísérő kiáltozások tíz napon át tartottak. Tíz napon át ismerkedtek a könyvtár könyveivel is, néztek filmeket, hallgattak előadásokat, tanultak verseket, fedezték fel a népmesékben szokásaikat, ismerkedtek az országgal azok a bagi és domonyi cigány gyerekek, akik a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának és a Hazafias Népfront Pest megyei elnökségének, valamint az aszódi nagyközségi közös tanács anyagi támogatásával a cigány tanulók részére szervezett olvasótáborban részt vettek. tanulókat. Nem jött senki, így aztán ki kellett mennünk a telepre, s ott toboroztuk a gyerekeket. Nem Eíönnyű Volt ellenállás Kovács István gyógypedagógus, a domonyi gyerekek tanár bácsija volt a tábor mécsese. — Harmadik éve veszek részt a Bagón szervezett tábor munkájában — mondta beszélgetésünk elején. — Nem panaszként említem, de kezdetben volt ellenállás, bizonyos értetlenkedés a kezdeményezéssel szemben. Három mve, a tábornyitás idejére hiába vártuk a Reggelente friss áru A gödöllői piacon reggelenként sok háziasszony áll sorba különféle zöldárukért, gyümölcsért, tojásért, burgonyáért, különösen szombaton reggel. Ez az árusok igazi napja, ilyenkor ritkán kell visszavinniük valamit. Legkevésbé a hétfőt szeretik, kevesebben is jönnek föl áruval, de vásárló még hétfőn is mindig akad, legfeljebb a késő délelőtti órákban már sikeresen lehet alkudozni az árusítóval három-négy forint erejéig. Képünkön: a zsámboki Soós Pálnétól édes paprikát vásárolnak. Bene Mihály felvétele A török uralom második felében a járásunk területén levő községek hanyatlásnak indultak. Gazdasági erejük romlásáról a portális összeírások árulkodnak, amelyek szerint a XVI. század végén az e téren kiemelkedő Zsámbok termelő- képességét tizenegy portára becsülték. Túráét nyolcra, Vác- szentlászlóét és Valkóét négy- re-négyre. A következő évszázadban valamennyi község szembetűnően megfogyatkozott, leginkább Zsámbok, portaszáma negyedére zuhant. Garázdák, fosztogatók A történelmi haladást szolgáló török kiűzésének eseménye, s a vele járó megrázkódtatás mérhetetlenül súlyosnak bizonyult, hiszen két hatalmas erő tiport át az elmaradt, fejletlen falvakon, amelyek lakóinak a még hosszú ideig tartó hadiállapot terhei oroszlánrészét is viselniük kellett. A korabeli hadászati rendszer a szállítást, az élelmezést, a postaszolgálatot egyaránt a jobbágyokra hárította. A fegyelmezetlen, zsoldjuk- hoz rendszertelenül jutó császári katonák elmaradozó pénzük miatt garázdálkodással, fosztogatással kárpótolták magukat. Az idegeh uralom igája nem szűnt meg, csak felcserélődött, s ráadásul még elnyo- morítóbbá vált. A visszafoglaló háború viharai közben a megye számos helysége elpusztult, s 1686-ban csend honolt Vácszentlászlón, Valkón, Zsámbokon és a környező településeken is. A lakosok nem pusztultak el mindnyájan, a többség elmenekült családjával, megmaradt állataival, kevés ingóságával, s mintegy három-négy év múltán kezdtek visszaszállingózni üresen álló lakóhelyükre. E folyamatra fékezőleg hatott a császári ármádia jelenlétének minden terhe,.fonáksága, a szervezett pprcióztatás és a szervezetlen garázdálkodás, a közbiztonság teljes hiánya. Az el-, majd a visszaköltözés, amely e korban a puszta létért folytatott küzdelem egyik legjellemzőbb formája volt, rengeteg szenvedéssel és termelőerő-kieséssel járt együtt, de az életben maradottak közül sokan vállalták a visszajövetel megpróbáltatásait. kot üresen találták, de egy másik felmérés — ugyanebben az évben — már egy nyolcad portás helységként tüntette fel, akárcsak Vácszentlászlót. A portaszámok ebben az időben a települések gazdasági erejét tükrözték, természetesen korántsem pontosan. Egy portát négy jobbágygazdaság képzett, ami négyszáznyolcvan pozsonyi mérő földnek felelt meg. Vácszentlászló és Zsámbok portája tehát hatvan-hatvan pozsonyi mérő földet, hozzávetőleg 36 ezer négyszögöles vetésterületet jelentett, ami a valóságban ennél minden bizonnyal kisebb volt. Gszdasági erő Egy porta Először Vácszentlászlón és Valkón jelent meg néhány család, de anyagi helyzetüket tekintve olyannyira nyomorúságosán, hogy 1689-ben először portaszám nélkül jegyezték fel őket, az adót azonban rájuk is kivetették. Ekkor még ZsámboA falvak lélekszámúnak és gazdasági erejének gyorsabb ütemű gyarapodása csak az 1690-es években indult meg, a portaszámok sovány törtjeinek egésszé vagy egészekké növekedése azonban nem a felvirágzást, csupán a talpraállás kezdetét jelezfe. A legrohamosabban Zsámbok erősödött a környéken, a legvontatottab- ban Valkó. Míg az előbbi adózó családfőinek száma 1696—1701 között 59-ről 165-re, az utóbbié 20-ról 86-ra emelkedett, Vác- szentlászlóé pedig 28-ról 105- re. A gyarapodás tendenciája nem volt mentes a zökkenőktől, sőt a visszaesésektől sem. A XVIII. század első három évében a megszilárdulás görbéje lefelé hanyatlott, 1703- ban Zsámbok csak 80, Vácszentlászló 70, Valkó pedig 89 adózóval került be az összeírásba. A korszakot a népesség ide- oda hullámzása, a korszak emberét pedig ma már szinte elképzelhetetlen mozgékonyság jellemezte, amivel alkalmazkodott a hol kedvezően, hol kedvezőtlenül alakuló körülményekhez, s ennek függvényében ösztönözte a jobb, biztonságosabb, kevesebb terhet magába foglaló megélhetés maradásra vagy továbbállásra. Visszatekintve csodálatos — s a múlt iránt érdeklődőben meleg érzést kelt —, hogy annyi megpróbáltatás, menekülés, szenvedés közepette mindig akadt a túlélőbe között egy olyan mag, amely visszatért, s újra otthont teremtett az omladozó falu, hónapokig, évekig gondozatlanul maradt, sárból épített viskóiban. Rétegek és emberek Így van ez a régi szűkös statisztikai adatokkal is: önmagukban szárazak. közömbösek, s aki csupán a számokra figyel, aligha tud érzelmileg azonosulni az adott kor emberével, de nélkülözhetetlenek, mert a számokon keresztül jutunk el egy-egy közösség, a lakóhely rétegeinek, s azon belül az egyes embernek a küzdelmes sorsához. B. M. — Az idén huszonötre terveztük a létszámot — a nyitány reggelén ötvenen vártak ránk. Kinek lett volna szíve elküldeni a szépen felöltöztetett, tisztára mosdatott, az igyekezettől piruló, a várható örömöktől előre izguló gyerekek közül egyet is. Nemcsak az elküldött gyereket, de a szüleit is vérig sértettük volna. Mert az ő világukban még ma is a gyermek az egyetlen, általuk is megszerezhető vagyon. Előfordult, hogy néhány szülő végignézte egy egész nap programját, és úgy élvezték Fe- rencz Józsefné cigánymeséit, akár a gyerekek. Kovács István érti a cigányok gondolkodását, érzi egész életmódjuk okát, ismeri annak gyökereit. Ezért tud mindig szeretettel beszélni róluk. Pedig nincs könnyű dolga. Előfordult, hogy a falu lakói sem értettek egyet az igyekezetével. Természetesen ennek is oka van. Sokan nem értik, hogy egy feudalizmus előtti társadalom tagjai, a nomád csavargás romantikájától is hajtva, furcsa istenmítoszok kábulatában, miért nem viselkednek egyik napról a másikra a szocializmust építő társadalom elvárásai szerint. Vágyek rajzban — Az együtt töltött órák — vallja Kovács István — hozzájárulnak a cigányság beilleszkedéséhez, s annak a célnak eléréséhez, hogy megmentsük őket az iskolai lemorzsolódástól. Orvosokat, pedagógusokat, szociológusokat, írókat, művészeket kell nevelni közülük, akik segítenek feltárni az arra érdemest, a számukra is érdekest, s elvetni az elveten- dőt. Kovács István rajzokat mutat. A táborban volt, minden gyerek legalább 6—8 rajzot készített a foglalkozások idején. Lerajzolták, hogy élnek szüleik, s hogyan élnek, ha nagyok lesznek majd ők. Lerajzolták, mit dolgoznak az anyák és az apák, s mit fognak dolgozni felnőttként ők. A gyermeki vágyak rajzbeli megfogalmazása is jelzi a változás és változtatás lehetőségét és közelségét. A lehetőségek — Fényképezőgéppel a kezemben a gyerekekkel együtt kerestük fel az erdőalji telepet. Azt kértem a srácoktól, mindenki mondja el, mit szeretne lefényképezni. Legtöbben a telepen saját erőből épült téglaházak fényképezését kérték. — A mienket ne — mondta Lakatos Gizi —. az még putri, de a telkünk már megvan. Csak az a képen nem mutat. Fényképezze le a Kanalas Misiékét! Nekik nagy házuk van. — Miért van a Misiéknek nagy házuk? — Mert az apja a gyárban dolgozik! — harsogta az alkalmi kórus. — Tudják, ismerik a gyerekek, munkából fakadnak a lehetőségek, és mindenkinek, aki cigányokkal foglalkozik tudnia kell, hogy az egyéntől a közösségig, az elszigeteltségtől a társadalmi beilleszkedésig egy út vezet, a munka útja. Kovács István már a jövő évi tábort tervezi. — Családi olvasótáborra lenne szükség, melyben szülő és gyerek együtt van. Együtt tanul, s együtt dolgozik. Mert a kettő összefügg, s a kettő együtt vezet eredményhez, a társadalmi problémaként jelentkező cigánykérdés megoldásához. Fercsik Mihály j Viszlát, barát fiz nap Szádén Nyár elején a valkói cigány- klub tagjainak túlnyomó része — mindkét kisegítő csoport — Szadán táborozott. Program- diós napokat töltöttek itt. Kirándultak Visegrádra, kétszer jártak a veresegyházi strandon, számháborúztak a sza- daiakkal — a valkóiak győztek —, kerékpárversenyt rendeztek, fociztak. Akik megnézték őket, úgy vélekedtek, ilyen tiszta talán még soha nem volt a tábor. Nem is csoda, a lányok szabad idejük nagy részét fürdéssel, mosakodással, önmaguk és környezetük csinosításával töltötték. Tevékenységüket aí utolsó este értékelték, s az ingyenes táborból mindenki ajándékkal tért haza: a többség két, a kiemelkedően ténykedők három könyvet kaptak, a fiúk külön zsebpecát, a lányok két hajba tűzhető fésűt, s valamennyien magukkal vihették az ott kapott s használt tisztálkodási eszközöket. Gyermekkoruk első rendkívüli élménye volt az itt töltött tíz nap, s amikor búcsúzóul felcsendült a Viszlát, barát kezdetű dal, szemükből kicsordultak a könnyek. Két községben Kivitelező a Zöldmező Zsámbokon az elmúlt évben teljesen kiépült a vízhálózat. Valkón és Vácszentlászlón azonban még gondot okoz a jó ívóvíz hiánya. Az előbbi helyen két, az utóbbin mindössze egy olyan kút található, amelynek vize megfelel az egészségügyi követelményeknek. A megoldás természetesen nem megy egyik napról a másikra, de annyi bizonyos, hogy belátható időn belül egészséges, vezetéken érkező ivóvíz folyik Valkón is, Vácszentlászlón is. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat már megfúrta a vízmű két kútját, amelynek költségeiből a Zöldmező Termelőszövetkezet háromszáz- ezer forintot vállalt magára. Az elmúlt év végén a tanácstagok és a társadalmi szervek bevonásával megalakították a társulatot. A szervezés közben különösebb probléma nem merült fel, a társulat szükségességét a kor követelményének tekintette és tekinti a lakosság. A vízhálózat megépítésének kivitelezője a Zöldmező Tsz lesz, amellyel a tanács a hét végén kötötte meg a szerződést. E héten adják át a munkaterepet a szövetkezet szakembereinek, s megkezdődik a két községben a hatodik ötéves terv legnagyobb beruházásának megvalósítása, amely az előzetes számítások szerint negyvenhárommillió forintot igényel. Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegen, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé- celen, Szadán és Veresegyházon július 17-én, szombaton i-eggel 8 órától hétfő reggel 8 óráig: dr. Rédling Tibor, Ke- repestarcsa, Váci Mihály u. 2. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Valkón, Vácegresen, Váckisújfa- lun, Vácszentlászlón. Verse- gen és Zsámbokon július 17- én, szombaton reggel nyolc órától hétfő reggel 8 óráig: dr. Hamar György, Valkó, Szabadság u. 63. Hárman a siamssztikában. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. III-as helyáron! 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) isire várnai EÄybon Egyfolytában öntözik a lucernát Jövőre családi tábor Mese, munka, beilleszkedés A múltról sa mának Mozgékonyság és talpraállás
