Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-15 / 164. szám
Ha kisebb a választék, nő a kereslet Kevesen sütnek a kenyérgyárban Debreceni István pék a dagasztótégelyek mellett, s több mint negyedszázada a szakmában. A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁS! ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM 1982. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK A fájdalom vámszedője Ügyükben elkészült a vádirat Megtévesztette a becsületes embereket Az elmúlt két hét alatt sokszor volt alkalmunk tapasztalni, hogy a különböző testületekben a napirendtől függetlenül felszólalnak az emberek, s intézkedést kémek a kenyér- ellátás miatt. Szerintük ugyanis akadozik, nem jó a minősége, sokak szerint alig fogyasztható termékek kerültek a boltokba. Teasdale Harold, a Váci Városi Tanács kereskedelmi és ellátásfelügyeleti osztályának vezetője is kénytelen Volt kitérni erre a kérdésre a Végrehajtó bizottság ülésén.— Nem könnyű a helyzet — mondta —, mert az utóbbi időben 14 szakmunkás lépett ki a Pest megyei Sütőipari Vállalat váci üzemeiből, s egyelőre nincs utánpótlás. Miért kevés? Az osztályvezető nem hallgatta el azt a véleményét sem, hogy bár szép pénznek látszik az ott dolgozó szakemberek havi átlag 5 ezer forintos keresete, azt látni kell, hogy hétköznap és vasárnap egyformán dolgoznak, a családdal nehezen tudják egyeztetni a szabadnapot, a három műszakból minden harmadik éjszakára esik. Nem csoda hát, ha nagy az elvándorlás, mert ennél a nehéz munkánál viszonylag könnyebbet is találnak, ugyanezért a keresetért. — Meg lehet érteni bizonyos körülményeket, de azt nem, hogy a kenyérellátás visszatérő gond — mondta Weisz György tanácselnök, aki szerint az okok megmagyarázásával mégsem lehet kielégíteni a fogyasztókat. A vállalat vezetőségének tehá’f meg kellene fogalmaznia a legfontosabb tennivalókat, melyek megoldásához segítséget kérnek. Érdekes, hogy én, mint napi vásárló, nem találkoztam az üzletekben állítólag vibráló feszültséggel, mindig kaptam kenyeret, bár igaz; a minőségre nem nagyon figyelek azóta, hogy az életem korai szakaszán nagyon hiányzott, s csinálták otthon árpából, kukoricából, volt fekete, volt savanyú, aztán még ezt is ránk mérték, napi 25 deka volt a fejadag. Ügy hogy én minden kenyeret jóízűnek eszek meg, a kritériuma az, hogy legyen el^. Ám, hogy milyen a véletlen: ahogy jobban kezdtem figyelni, nekem is Csak kalácsot tudtak már adni a Naszály áruházban, igaz, este 6- kor, záróra előtt. 1 Lehet-e tehát jobban és többet sütni? Mit szólnak a háziasszonyok több éves panaszához maguk a váci pékek, akik bizonyára nem szívesen hallják, hogy budapesti, dunakeszi és más helységbe-li kollégáik kenyere szebb, ízletesebb. Ám úgy látszik, őket sem könnyű szóra bírni, s kell egy kis idő, amíg meggyőzzük a kenyérgyáriakat: isten ments, hogy kritizáló cikket írjunk, csupán kérdezni, látni jövünk, s ha lehet, fórumot adni. hogy módjuk legyen valamit mondani a bizonyítványról. GUI József pékmester, aki naponta utazik a gyárba a Nógrád megyei Berkenyéről, már az 1969-es indulás óta itt dolgozik, szakszervezeti bizalmi, sok tapasztalatot szerzett. Mindenekelőtt leszögezi hogy a kereskedelem annyi kenyeret kap, amennyit 48 órával előbb megrendel, ők szállítják, folyamatosan gyártják, sőt, ha többletigény jelentkezik, akár azonnal jöhet a kocsi, a legfrissebb készletből is pótolhatja a magáét. — Hogy miért mennek el a szakemberek? Ebben bizonyára része van a három műszaK- nak is, no, meg a vasárnapoknak. A fiatalok szeretnek sportolni, szórakozni, s erre nekik kell a hét vége. A délután 2 órás műszakhoz úgy kell Indulni, hogy a vasárnapi ebédet már nem tölthetjük a családdal. A vasúti menetrend szerkesztői pedig nem nagyon törődnek azzal, hogy az esti 10 órás műszakba csak 10 óra 20-kor érünk be, miközben a ránk váró váltótárs türelmetlenkedik, mert már neki is megy a vonata. Ami munkaigényes Gill József többet keres az ötezernél, mert 23 forint az órabére, ez itt a legmagasabb összeg. De aki eljut az 5 ezer 600 forintig, az már éjszakai pótlékot is kapott Gazdag Szilveszter, a váci üzemcsoport vezetője, végigkalauzol a gyáron. A Deákvári fasorban kétkilogrammos, alföldi egykilogrammos, továbbá zsemle, kifli és zsömlekenyér készül. A Kiss János utcai üzemben soroksári rozsost és kevés francia kenyeret sütnek. A 16 féle finomáru a Március 15. téren készül. Ügy látszik tehát, bőséges lenne a választék, ám a gondok főként itt jelentkeznek. A gyárban naponta 180—200 mázsa kenyeret sütnek, a főtéren 15-öt, Szobon és Dunakeszin összesen 30—40-et. Csakhogy nagy az igény a széles választékra, ám a váci 90 —100 mázsás fogyasztást főként kétkilósból tudják kielégíteni, mivel a többi, munka- igényes termékhez kevesen vannak. — Tizenöt meg három az 18 — adjuk össze hirtelen a létszámot — s ezenkívül még 30 pók kellene — mondja az üzemfőnök. — Így, hát valamiféle elbocsátó szép üzenetre sem számíthatunk, ami szerint ezután másként lenne. A dagasztógép mellett munkálkodó Debreceni István szakszerűen elmagyarázta, hogy a hatalmas dagasztócsészébe 280 kilogramm tészta fér, s ahhoz, hogy kenyér legyen belőle, kell 2 kiló 80 deka só, 3 és fél kiló élesztő, £5 liter víz, 150 kiló liszt, ezenkívül kevés ecet és kovász, amiből körülbelül 280 kiló kenyeret lehet sütni. Szakembereknek kellene állniuk az adagoláshoz, gömbölyítéshez, formázáshoz is, de oda már betanított murikásnők álltak. Látni itt egyébként diákokat is nyári gyakorlaton, s kenyeret vetni Kardos Erikát, aki egy hete került a gyárba, s azt. mondja: szeretné kitanulni a szakmát. Ö lenne az egyetlen tanulója a vállalatnak, mert mások az idén sem lépnek a négy nyugdíjba készülő helyébe. Mi kell hozzá? — Mit kérne, ha a legfontosabb tennivalókat kellene megfogalmaznia? — Gazdag Szilveszter nem sokat gondolkodik a válaszon. — Egyenletes, jó lisztminőséget, kevesebb emberi munkát igénylő technológiát és a szakma presztízsének helyre- állítását. Ezután Hrustynszky István üzemvezető-helyettessel együtt bizonygatják, hogy a pék szakmának nincs presztízse, s pár perccel ezelőtt Debreceni István is azt mondta: még- egyszer nem lenne pék. A tűzoltás szintjén foglalkoznak a szakmával — mondják, nem tud lépést tartani az ipar. — És amíg a rekonstrukcióra pénz lesz? Addig is kell valamit tenni, de a válasz a levegőben marad, mert úgymond, nem sokat lehet. Ott volnánk tehát, ahol a cipő javítás tart? ötvenkilenc perc után friss, barna héjú, finom illatú cipókat szednek ki az olajtüzelésű kemencéből. Így kellene az üzletbe kerülniük, akkor nem panaszkodnának a vevők. Szépek, formásak. Furcsa, nem értem. A láttukra elérzé- kenyülök. Kovács T. István Minden évben ünnepélyes pillanat a molnárok, az átvevők részére az első gabonaszállítmány érkezése. Az idei aratás kezdete után először a sződi Virágzó Termelőszövetkezet jelentkezett a jövő évi kenyeret biztosító terméssel .., A Budapesti és Pest megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat váci körzeti üzemének vezetője, Tábori Tibor- né, aki hat éve áll ezen a felelősségteljes poszton. Helyettese Szántó Pál gazdasági csoportvezető, szintén régi munkatársa a helyi malomnak. Pribeli László, ( a kereskedelmi csoport vezetője fiatalabb munkatárs, a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem elvégzése után került Vácra. Ök hárman szervezik, irányítják ezekben a hetekben az új kalászosok — búza, árpa, rozs — szállítását, fogadását. A váci, a gödöllői és a szobi járás, s az e területen lévő városok tartoznak a váci körzeti üzemhez. L9 termelőszövetkezet, az alagi és a gödöllői tangazdaság, valamint a pomázi és az aszódi munkaterápiás intézetek mezőgazdasági művelésű területe, összesen 23 mezőgazdasági munkaüzemi tartoA Pest megyei Rendőrkapitányság vizsgálati osztálya befejezte a nyomozást Eszlári Ferenc budapesti lakos bűnügyében, aki 1980-ban a Pest megyei Temetkezési Vállalat váci kirendeltségén kirendeltségvezetői beosztásban dolgozott. A vizsgálati anyag 889 oldalt tesz ki és öt hónapi nyomozás kellett ahhoz, hogy az ügy kisebb részleteire is fény derüljön. Százhuszonhét tanút hallgattak ki. Miért bocsátottam mindezt előre?, Mert érzékeltetni akartam, hogy azon a roppant erkölcsi és anyagi káron túl, amit Eszlári Ferenc az ügyfeleknek és a társadalomnak okozott, mennyi energiát vett el a rendőrségtől, ügyészségtől és más illetékesektől. Bevált módszerrel A vádlott a vádirat szerint önálló intézkedésre jogosult vezető volt, aki az elhaltak ügyeinek intézésekor a hivatalos számlán kívül működéséért előnyt kért, illetve fogadott el. Ezzel a cselekményével megszegte a hivatali kötelességét, s elkövette a vesztegetés bűntettét. Hátrányos helyzetbe hozta azokat az ügyfeleket, akik neki előnyt kérésre, vagy kérés nélkül nem adtak. Esetenként ötszáztól kétezer forintig terjedő összegeket kapott. Hogyan csinálta ezt Eszlári? Bevált módszere volt, hogy a kirendeltségben megjelent hozzátartozóknak a?t mondta, az általuk kért kellékek (érckoporsó, szemfedél) hiánycikkek, Vácott nem kaphatók, s ezért neki máshonnan többlet- költséggel kell beszerezni. Más esetekben azt közölte a kétség- beesett gyászolókkal, hogy a temetésre kijelölt időpontra zik hozzájuk. Egy kooperációs keverőüzemmel is együttműködnek. A mennyiségi számok hatalmasak. 51 és fél ezer tonnát őrölnek egy évben — a terv szerint — ezenkívül 12 terményértékesítő boltba kell gabonát el- juttatniok a kisállattenyésztőknek. Egyéb kötelezettségeiket figyelemle véve 57 900 tonnás az össztervük, de szerződést ennek 106 százalékára, vagyis 61 589 tonnára kötöttek. A tavalyi tényszámok ennél alacsonyabbak voltak, azonban a kedvező időjárás lehetővé tette — rpár az előzetes felmérések alapján — a nagyobb ea- bonamennyiség figyelembevételét. A Vörösház padlására harmadik éve nem hordanak a szalagok gabonát. Más módot kellett találni a jövő kenyerének a biztosítására. Az átvett mennyiségből mintegy 34 ezer tonnát saját raktáraikba irányítanak — a váci malomba és a Rádi úti új tárolóba. Ezt a 34 ezer tonnát kilenc helyiségben, 10 átvevőhelyen és 29 úgynevezett átvevővonalon veszik át a gabonafelvásárlók. A jó szervező munkával szeretszállítókapacitás már nem áll a rendelkezésére. Ügy fordította a szót, hogy érezhető legyen belőle: egy-két ötszázas letételével mindezen segíteni lehet. Nem talál szavakat A Váci Városi és Járási Ügyészségen ár. Birksteiner Alfréd vezető, és dr. Luib Nándor beosztott ügyésszel beszélgetünk a történtekről. Egyöntetű véleményük az, hogy tisztességes ember nem talál szavakat Eszlári Ferenc visszaélésére. Dr. Lüib Nándor azt mondja, hogy szeretne az ügyben a tárgyaláson vádbeszédet tartani, de éppen nem lesz itthon. A vezető ügyész jobb szót nem találva, csak ezt mondja: „hullarablás”. Elindulok, hogy a vádiratban felsorolt tanúk közül három váci lakost megkeressek, s a kihallgatási jegyzőkönyvek adatain túl Is elbeszélgessek velük. Ütközben arra gondolok, hogy mindenféle bűncselekmény joggal váltja ki a becsületes emberek megvetését, s mit lehet mondani arra, aki gyászoló, összetört, s a végsőkig megszorult embereket zsarolt meg. Elsőként Neisz Józsefet keresem meg a Nárcisz u. 22.- ben. — ön milyen körülmények között adta át Eszlárinak az ötszázast? — Tíz hónappal azelőtt már volt a családtagnak egy halottja, akkor Is ugyanaz a szöveg ment, mint most. Hogy nincs érckoporsó, neki telefonálgatnia kell, s ez pénzbe kerül. A testvéremről volt szó, végső tisztességadásról, hogy tudtam volna megtenni, hogy ne a legjobbat adjam neki hálából is. — Mii érzett, mikor átadta a pénzt? nék elérni, hogy napi 3 ezer tonnás átvételt számítva, 12 nap alatt megtörténjék az átadás. Erre gondos „menetrend” készült, melyben pontosan rögzítették az átadás helyét, idejét, az átadók, átvevők személyét, meghatározták a szállítás módját, tarifáját stb. A nagyvállalati központ Pest megyei szinten tartott megbeszélést a körzeti üzemek képviselőivel. Ezt követően Vácott tartottak megbeszélést az érdekelt 23 mezőgazdasági termelőegységgel. Az aratás és a beszállítás ideje alatt a váci körzeti üzem naponta 7-től 19 óráig ügyeletet tart, szombaton és vasárnap is állandó ez az inspekció. A vasút melletti malom gépei felújítva, a berendezések előzetesen karbantartva várják az új gabonát. Szükség esetén mozgó szerel őbrigád menet közben is elvégzi a fontos javításokat. A malomipari dolgozók brigádba tömörülve, felkészülten várják a most már folyamatosan érkező gabonát, hogy — az eddigiekhez hasonlóan — biztosítva legyen területükön tízezrek fontos napi tápláléka: a kenyér. Papp Rezső — Azt, hogy gazemberség. Ügy éreztem, a ruhát húzzák le a halottról. Rajcsók Mihály, a Szivárvány utca 33-ban lakik. A felesége halt meg. Az ő esetükben más volt a szöveg. Egy keddi napon jártak a temetkezési vállalatnál, csütörtök körül akarták volna temetni az elhunytat. Eszlári azt mondta, hogy hétfőnél előbb nem tud kocsit adni. — Előttünk volt bent egy illető, kijött, s jelezte, hogy „le kell tenni valamit”. Édesapám egy ötszázast adott, erre Eszlári megnézte a naptárát, s kérdezte, hogy péntek dél megfelel-e a temetésre. — Nem akarta kikaparni az Eszlári szemeit? — Annyira nagy volt a fájdalmam, hogy nem is figyeltem az ötszázast. Nagyon elitélem az esetet, mert nekem csak a keresetem van, amit a munkámért kapok. Ha van pénz... Jakab Pálné, a Palmlro Togliatti út 29-ben nincs otthon. Az unokája. Kiss Istvánná pontosan ismeri az esetet. A nagymama ez esetben is érckoporsót kért, természetes, hogy nem volt a raktáron. Kérte az Eszlárit, hogy hozasson valahonnan, kifizeti a többletkülönbséget. Akkor lesz, felelte a főnök. A bírósági tárgyalás még a nyáron lezajlik, s arról természetesen beszámolunk. Vicsotka Mihály Nem tudták megmenteni Tragikus baleset áldozata lett és 39 éves korában elhunyt Kovácsné Kristóffy Hedvig, a nagymarosi bölcsőde vezetője. Férjével motorkerékpáron utazott, egy erdei útnál őzbak ugrott eléjük. A jármű felborult. A férfit súlyos sérülésekkel kórházba szállították, az asszony életét már nem lehetett megmenteni. A nagymarosi temetőben búcsúztatták az intézmény lelkiismeretes vezetőjét, a tanácsi pártalapszervezet vezetőségi tagját, a Vöröskereszt nagyközségi csúcsvezetőségének volt titkárát. Harminc és huszonöt ECiállifás nyílik Képek, dokumentumok Harmincéves a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátó- ti Botanikus Kutatóintézete. Huszonöt éves a Gödön működő Magyar Dunakutató Állomás. Erről láthatnak kopeket, dokumentumokat, tárgyi eszközöket a látogatók a városi és járási könyvtár ma megnyíló kiállításán, melyet csütörtökön délután 5 órakor nyit meg az épületben dr. Bérezik Árpád akadémiai levelező tag, a botanikus kert igazgatója. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Sződről jött az első A vád malom idejében felkészült A gabcnaátvétel menetrendje
