Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

1982. JŰLIUS 14., SZERDA Az ötnapos tanítási hét egy éve Ä szakmunkástanulóknak tetszik... Köztudott: ősztől az ország minden iskolájában be­vezetik az ötnapos oktatási hetet. Nem kivétel ez alól Pest megye 19 szakmunkásképző intézete sem: ezekben 70 féle szakmát tanul 8 ezer fiú és lány. Őket éppúgy érinti a változás, mint társaikat, akik Budapesten ké­szülnek szakmájukra, hivatásukra. Pest megye három szakmunkásképző intézetében — a váci 204., az érdi 220. és a szigetszentmiklósi 208. számú iskolákban — kísérletképpen — ötnapos volt a tanítási hét mér az elmúlt tanévben. A tapasztalatokról kérdeztük Zaremba Gyulát, a szigetszentmiklósi inté­zet igazgatóját. Szorosabb munkarend — Tetszéssel fogadták a ta­nulók, s a pedagógusok az új munkarendet? — Igen, s ha egyetlen szó­val kellene jellemeznem a helyzetet, azt mondanám:'bé­náit. Hétszázhetvenhét diá­kunk feltétlen örömmel fo­gadta a szabadszombatot, 59 pedagógusunk közül a 17 szak­oktató szintén. A tanároknak viszont vannak fenntartásaik. — Miért? — Elsősorban azért, mert fárasztóbb lett a munkájuk. Korábban olyan volt az idő­beosztás, hogy három napig hat-hat órában elméletet ta­nultak a gyerekek, a követ­kező három napon hét-hét órában gyakorlati munkával foglalatoskodtak. Most az egyik héten csak elméleti óráik vannak, ezekből hat-hét is jut egy napra, a másik hé­ten pedig öt napon át nyolc­órás a gyakorlatuk. Ezért a pedagógusnak fárasztóbb a tanítás, a gyerekeknek a ta­nulás. szorosabbá vált a mun­karend. Ráadásul egyetlen tan­évre kétféle órarendet, tan­tárgyfelosztást készítünk, s eh­hez a pedagógusoknak és a nö­vendékeknek is alkalmazkod­niuk kell. — Szükséges ez? — Arról van szó, hogy a ta­nulók egy része a páros hé­ten elmélettel, a páratlanon gyakorlattal foglalkozik, a má­sik részük pedig fordítva. Ha jön egy szünet, vagy egy több­napos ünnep, az egyik csoport­nak az elméleti, a másiknak a gyakorlati órái maradnak el. Ezért év közben változtatunk az órarenden, korrigáljuk a különbséget. — Kevesebb lett a túlóra, s a túlórapénz is. Mit szóltak a nevelők? — A ml intézetünkben első­sorban a szakoktatókat érinti ez hátrányosan. Korábban 32 kötelező órájuk volt, s általá­ban heti 42 órán át tanítottak. Most kevesebb az ilyen több­letmunka, de a boríték is vé­konyabb lett. Azért nem vet­ték zokon, megértéssel fogad­ták, hiszen egy értékes sza­badnapot nyertek, több idejük jut a családra, a kiskertre, a háztájira, s a napi munkájuk csak egy órával lett hosszabb. — És a diákok? — Érthető az örömük, hiszen ők is szabadszombatosok let­tek. Talán túlzottan is: házi felmérésünk szerint a túlnyo­mó többségük szombaton 10 óráig alszik, azután pedig csak a maga választotta szórakozás­sal, programmal tölti az időt. Épp ezért szombaton nem igénylik a kulturális műsoro­kat, a sportlehetőségeket. Tény, hogy minden tanórán kívüli rendezvényünk a hét ta­nítási napjaira került. Nem egészen örömteli ez a helyzet. Például a tanév elején megala­kult a 32 tagú énekkarunk, de _ mert a karvezető csak szombaton délelőtt ért rá a gyerekekkel foglalkozni — négy hét alatt, feloszlott a kórus. Változó szokások — Változtak-e a tanulási szokások? — Igen. Korábban gyakorta előfordult, hogy egy-egy ta­nulónk. amikor szülei szaLad- szombatosak voltak, igazolat­lanul hiányzott, vagy alibi- igazciással maradt távol. Az ilyesfajta mulasztás megszűnt. A gyakorlati oktatás régi gondja volt, hogy a diákok mi­után elkezdtek egy munkát, három nap alatt nem végeztek azzal, s m,ost öt nap alatt be­fejezik a motor, vagy jármű­fődarab szerelését, így láthat­ják az eredményt is. Ráadásul a folyamatos munka haté­konysága jobb, a tanulóinkat foglalkoztató vállalatok is nyertek ezzel. Sajnos a gyere­kek korábbi mentalitása mit sem változott. Őszintén meg is mondják, hogy most a gyakor­lati héten nem szentelnek időt az elmélet elsajátítására, a hét vége pedig a pihenésé. így az­után hétfőn többnyire felké­születlenül ülnek be a közis­mereti és elméleti órákra ... Az mégis biztos: az elmúlt tan­évben kevesebb volt a bukás, s nem romlott a tanulmányi átlag az. intézetben. Cserébe a meghosszabbodott napokért megrövidült hetet kaptak a ta­nulók, s oktatóik. Nagyobb figyelemmel A beszélgetést a Pest megyei Tanács művelődési osztályán folytattuk Rupp József szak­munkásképzési általános ta­nulmányi felügyelővel. •— Hasonlóak a váci és érdi tapasztalatok is? — Igen, de mielőtt sort ke­rítenénk a részletekre, hadd kezdjem azzal: szükségszerű mindenütt áttérni az ötnapos munkarendre, hiszen a szak­munkástanulók a vállalatok­nál töltik a gyakorlatot, s olt ötnapos a munkahét. Az első — kísérleti — tanév után azt hiszem, ha felajánlanánk az intézeteknek, hogy válassza­nak: öt vagy hat napig tartson a tanítás, alighanem minden­ki az ötnapos hétre voksolna. Hiszen mindenki örül a meg­növekedett szabadidőnek. Még akkor is, ha így egy-egy fel­adatot nehezebb megoldani. — Például? — Szó volt már az ■ iskolai munka szervezéséről, koordi­nálásáról, ez bizony bonyoló­dott. Most megeshet, hogy az iskola dolgozói nem egyenle­tesen terheltek a tennivalók­kal. Például Érden csak egy félosztálynyi tanuló van az au­tószerelő szakmai csoportban egy-egy évfolyamon. Három évfolyam, három csoport. Ezt nem oszthatja kétfelé az a ta­nár, aki szakmai elméletet ta­nít a gyerekeknek. így az egyik héten kétszer annyi a munkája, mint a másikon. Az órarend, a tantárgyfelosz­tás, s az egyes tárnák évfolya­mok közötti átcsoportosítása bizony nagyobb figyelmet igé­nyel, mint korábban. Megoldást keresnek — Másutt is gond a szabad­idős elfoglaltságok szervezése? — Mindhárom kísérletező intézetből jelezték, hogy a ta­nítási órák után már nehéz korrepetálást, mozgalmi, sport, vagy kulturális rendezvénye­ket, versenyeket, vetélkedőket tartani. Azelőtt a hatódik óra után könnyebb volt mozgósí­tani a gyerekeket, mint most a hetedik, esetleg nyolcadik óra után. Nemcsak azért van így, mert a hosszabb tanulás­ban kifáradnak, hanem azért is. mert a többségük ingázó, s igyekszik hazaérni. Különösen ott probléma ez, ahol kevés a terem és kétműszakos a taní­tás. Szigetszentmiklóison pél­dául a délutánosok este fél nyolckor indulhatnak haza ... Sajnos, a tanórán kívüli neve­lés valószínűleg csorbulni fog, s a megoldást még keressük ... — Végezetül: mi lesz a túl­órákkal? Egy-egy kirívó esettől el­tekintve úgy tűnik, nem okoz majd gondot, mert ősztől kettő, illetve négy órával hetente csökken a tanárok, s a szak­oktatók kötelező óraszáma. Ez­zel körülbelül ugyanannyi le-z a túlóra, mint amennyi azelőtt volt. Ám ide kívánkozik: túl­órázni nem kötelező, eddig is volt oktató, aki nem vállalta, s lesz, aki ezután sem vállal­hatja a többletmunkát, s el­esik a többletnénztől is ... Vasvári G Pál Buda környéki gyűjtőmunka Több érdekes és értékes tárggyal gazdagodott — nagy­részt vásárlás útján — a Nép­rajzi Múzeum az elmúlt fél­évben. Hat tiszafüredi típusú fa­nyeregből álló kollekció került így a tulajdonába. A régészeti, a történeti kutatás hosszú ide­je próbált valamiféle kapcso­latot találni, a honfoglalás ko­ri, a középkori magyar nyer­gek és a tiszafüredi típusú pásztornyergek között. Kiemelkedő értékű a Mo­hács vidékéről származó, fel­tehetően sokác bölcső. Az 1877-ben készült darab szerke­zete, típusa ismert a szakem­berek előtt, de a díszítése, a festése, a színei és a feliratai egyedülállóak. A múzeum munkatársainak kutatómunkája során gyara- píthatták a textilgyűjteményt. Sikerült felkutatniuk például Buda környéki községekből való szlovák és német visele­teket. Egyedi darabokkal: két bukovinai székely ködmönnel, s egy szász bőrmellessel is ki­egészíthették a gyűjteményt. Szentendrei nyár Nemzetiségi folklórnapok Az idei Szentendrei nyár ese­ménysorozatának újdonsága a Templom téri sokadalom című rendezvény. Kézművesek, népi kismesterségek képviselői, iparművészek kínálják porté­káikat a dunakanyarbeli vá­rosban megrendezett vásáron. A Templom téri sokadalom kiemelkedő eseménye a külön­böző nemzetek és nemzetisé­gek bemutatkozása. Július 17- én szombaton 12—19 óra kö­zött szlovák, július 18-án va­sárnap ugyanebben az időben görög napot rendeznek. Az ez alkalomból rendezett műsorban népi együttesek, táncosok lép­nek fel. Zenei pan or ama Vendégek Suliiból Több hangversenyt adnak Kedves ismerősök érkeztek az elmúlt héten a Német De­mokratikus Köztársaságból. Suhl és Pest megye barátsága még 1978-ban kezdődött, az akkor megrendezett kulturális napok során, s mélyült el a többszöri találkozókon. Tavaly a váci zeneiskola fúvósai ven­dégeskedtek ott, most o suhli ifjúsági vonószenekar látoga­tott el hozzánk. A harmincegy ifjú muzsikus -és négy kísérő­je tizenegy napot tölt hazánk­ban, mely idő alatt több hang­versenyt is adnak. Megérkezésük másnapján sikerült rövid beszélgetést foly­tatnom Horst Günter igazgató­val és Dieter Hossfeld kar­naggyal, művészeti vevetővel, valamint néhány fiatallal. A jelenlegi tagok között öten már 1978-ban is jártak nálunk, s karmesterük — aki huszon­négy évig a zeneiskola igaz­gatói tisztét is betöltötte — azóta ápolja munkakapcsola­tát, szakmai barátságát a vá­ci Bartók Bála Zeneiskolával. Legfontosabbnak Hossfeld ta­nár úr őzt érzi, hogy a meto­dikai, tanári tapasztalatcserék keretében kottacserékre is sor került. Ez nemcsak repertoár- bővítést jelenthet úgy a váci, mint a suhli fiataloknak, ha­nem a két nép muzsikájának mélyebb megismerését, a kor­társ zene propagálását is. Ugyancsak jelentős az a kö­zös hullámhossz, arriit zenei­leg megérteni, eljátszani képe­sek, hisz ezért lehetséges az is, hogy egy-egy próba után az egűik zenekar tan:ai felül­hetnek a másik együttes mel­lé a pódiumra és kitűnő közös koncertet adhatnak. Horst Günter nagyon fon­tosnak tartja a zenei kaocso- latokon túl azt az általános kulturális és politikai tapasz­talatcserét, amelynek kereté­ben nemcsak a két iskola, a két város és megye, hanem végső soron a magyar és a né­met nén közösen fejlődhet, gyarapodhat szellemiekben. A mostani program is ezt hiva­tott elősegíteni, hisz Budapest, Leányfalu, Szentendre, Vác, Visegrád és Zebegény múzeu­mai és más látnivalói bizonyé­Rádiófigyelő A CSŐDRŐL. A szocializmus politikai gazdaságtana egyélo- re még nem, de az élet ismeri ezt a fogalmat. Arról van szó, hogy legyen a vállalkozás ki­csi vagy nagy, előfordulhat, hogy rosszul gazdálkodik, olyan terméket állít elő, ami­re senkinek sincs szüksége. Az idősebb korosztály saját ta­pasztalataiból, az ifjabb tanul­mányaiból tudja, hogy a kapi­talizmusban egy olyan vállal­kozás, amelyik nem tud nye­reséget produkálni, csődbe megy. Ám mi történik akkor, ha az előbbiek egy szocialista vállalattal — esetleg kisvállal­kozással —, történnek meg. Az ECO-MIX című új rádiós gazdasági magazin ennek járt utána. Arra voltak kíván­csiak, hogy a politikai gazda-, ságtan tudományának szemér­mes hazai művelői hogyan oldják meg, s hogyan tanítják a holnap gazdasási szakembe­reinek ezt a nemcsak elméleti lehetőséget. A riportból kiderült, hogy fittyet hányva a tudomány korábbi álláspontjának, igen­is a magyar vállalatok is csődbe mehetnek. Egyfelől oly módon, hogy az államkassza sok év után már nem képes fedezni veszteségeiket, másfe­lől pedig úgy, hogy látva, nem mennek az ötről a hatra, ma­guk kezdeményezik szerveze­tük megszüntetését. A tudomány, az egyetemi és főiskolai tankönyvek erről a lehetőségről egyelőre hallgat­nak. Ezzel pedig csak azt érik el, hogy az ú,i közgazdász nemzedék pont úgy jár, mint a mai. Ha vállalata majdan csődbe megy. áll mint az a bizonyos szamár, amely a bib­liai történet szerint Bálám tu­lajdonában volt, és nem tu­dott dönteni. SZONDA. Egy másik mű­sor a vállalkozásról. Igaz, ez esetben nem vállalatokról vagy a maszekokról van szó, akik eszüket, s csekélyke tő­kéjüket összeszedve valami új­ba kezdenek. A szállodaipar fejlesztése, a turizmus korsze­rűsítése. a magyar állam üz­lete kell hogy legyen. Például oly módon, hogy osztrák pénz­ből épít új szállodát, a vendé­geket azonban francia vagy ; amerikai közreműködéssel ver­buválja. Mindezt — ne feled­jük — olyan időszakban teszi, amikor szerte a világon re­cesszió van, s az emberek két­szer meggondolják, mire költ­sék a pénzüket. Mi magyarok, jól tudjuk, hogy nem szolgálhatunk olyan attrakcióval, mint amilyen Ju­goszláviában, a finom tenger­parti föveny, Ausztriában vagy Svájcban az Alpok sízésre mindig alkalmas lejtői. Miért várjuk mégis, hogy ezek az új szállodák mégis behozzák az árukat, sőt hasznot hajtanak a nén gnzdaság na k. A francia Novotel szálloda- lánc egyik vezetője szerint ép­pen e jelenlegi gazdasági helyzetben számít vonzó vo­násnak, hogy valamivel ol­csóbbak vagyunk, mint kül­földi konkurrenseink, s magyar idegenforgalmi szakemberek is megtanulták, hogy azt a ke­veset, amink van, gusztusosán tálalják. Ezért bízhatunk ab­ban, hogy a magyar szálloda- üzlet nem lesz olyan vállalko­zás, amit utólag sajnálnunk kellene. Cs. A. ra inspirálóan hatnak majd az ifjú muzsikusokra. Ella István orgonaestje a Mátyás temp lomban nemcsak zenei, de vi­zuális élményt is jelent szá­mukra. Koncertjeik helyszínei — a váci Bartók Béla Zeneis­kola hangversenyterme; a Sző nyi Múzeum kertje Zebegány- ben és a Earcsay Gyűjtemény udvara Szentendrén — eszté­tikailag és akusztikailag egy­aránt más-más .hatást gyako­rolhat előadásukra, kibontva ezzel számos lehetőséget a be­mutatkozásnak. Igen tehetséges énekesnő­jelölt Anja Kampe, akinek előadásán egyáltalán nem érezni a tizennégy éves kama­szok énekhangproblémáit. Ez tanárát, s őt magát is dicséri, hisz öt éve szorgalmásan gya­korolja az énekművészetet. Igazi tinédzser, nevetve vallja be, hogy azárt sok minden más is érdekli. Nagyon jól érezte magát például a Balatonon ahol a szüleivel járt már. Bár a suhli gyerekek a ven­dégei megyénknek, azt hiszem, a rövid idő alatt, amit nálunk töltenek, sokan voltak és lesz­nek az ő vendégeik, miközben muzsikálásukban gyönyörköd nek. Pintér Emőke Meglelt Heiiíiefh Hőire Kenneth More, az egyik leg­ismertebb angol színész, aki a Forsyte Saga című Galsworthy- regény nyomán készült tv- filmsorozat főszerepében a magyap közönség kedvence is volt, hétfőn 67 éves korában Londonban idegbénulás követ­keztében elhunyt. Kenneth More 1914-ben szü­letett. Színészi pályafutását 1936-ban a Windmill Theatre- nál kezdte, 1948 óta filmezett. A Mélykék tenger című film­ben nyújtott játékáért 1955- bsn a velencei filmfesztivá­lon elnyerte a legjobb férfi­alakítás díját. A jellegzetesen angol arcélű, fanyar humorú színész híres filmjei közé tar­tozott a Doktor a házban (ezért a szerepéért megkapta 1954-ben a Brit Filmakadé­miától az Év filmszínésze dí­jat), a Leghosszabb nap az el­ső világháborús témájú Frau­lein doktor és Dickens Kará­csonyi ének című kisregényé­nek filmváltozata. Nálunk a Különös hajótöröttek blazirtsá- gig előkelő, de fantasztikus gya- korlati érzékkel megáldott ko­mornyikja, az Ember a Hol­don címszerepe és természete­sen a Forsyte Saga James-je tette ismertté nevét. Avar sírbál Aránylelet Az idei ásatási szezon eddi­gi legjelentősebb leletére buk­kantak a nyíregyházi Jósa András Múzeum szaikemberei, Tiszalök Köves-telken. Egy feltehetően a nyolcadik szá­zadból származó avar sírt ta­láltak a Tisza árterében. A le­letekből ítélve gazdag ’ főúr maradványairól van szó. Erre vallanak többek között kard­övének arany és fegyverövé­nek ezüst díszveretei. A ritka szépségű leletek a Jósa András Múzeum avarkori gyűjtemé­nyét gazdagítják majd. MOZIMŰSOR JÚLIUS 15-TÖL 21-IG ABONY 15—16: Kóma** 17—18: Cha-cha-cha* 19—20: Kéjutazás Las Palmasba BUDAÖRS 15—16: Egy pisztoly eltűnik 17—18: Fehér telefonok*** 18: Az állatok válaszolnak (du.) 19—20: A pogány Madonna CEGLÉD, Szabadság 15—18: Meztelenek és bolondok* 19—21: Feliér farkasok (du.) Árnyéklovas I—II.* (este) CEGLÉD, Kamaraterem 15—21: A tajga császárának végnapjai (du.) Hogyan csináljunk svájcit? (este) DABAS 15—18: Kojak és a Marcus- Nelsőn gyilkosságok I—II.* 18: A fej nélküli lovas (du.) 19: Néhány interjú magánügyben DUNAHARASZTI 15—18: Szunercxpressz* 19—20: Tűzczekcrek DUNAKESZI, Vörös Csillag 15—18: Szexis hétvége** 17—18: Tizeimét hónán (du.) 19—20: Majmok bolygója* DUNAKESZI, József Attila 15: Felderítek akcióban 18: A mama százéves* 19: Forgalmi dugó** 21: Földet veszünk vadnyugaton ÉRD 15—16: A terasz I—II.* 18: A pogány Madonna 19—20: Vadölő FÓT 15—18: A Kobra naoja** 18: Az emberevő medve (du.) 19—20: Tűz GÖDÖLLŐ 15—18: Hárman a slamasztikában 19—21: Szóljon a rock* GYAL 15—IC: Volt egyszer egy vadnvugat I—II.* 17—18: Hegvi emberek* 10—20: A XX. század kalózai LEÁNYFALU, Kertmozi 15—1G: A 3. számú űrbázis** 17—18: A Kobra napja** 19—21: Szupcrexpocssz* MONOR 1G—18: Préri 17—18: Csínom Palkó (du.) 19-21: Szívzűr* MOX’OR, Kerimoz! 16— 18: Majmok bolygója* 19—21: A vadnyugat hőskora I—II. NAGYKÁTA 15-13: Alma* 19—20: A kölcsönkért gyufa NAGYKÖRÖS, Arany János 15—18: Kéjutazás Las Palmasba 19—21: Meztelenek cs bolondok* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 15—21: Kaland a szigeten (Uu.) 15—18: Olimpia Moszkvában (este) 19—21: Kalózok Jamaicában (este) PILISVORÖSVÁR 15—19: A Keresztapa I—II.** 18: Gyöngyvirágtól lombhullásig (du.) POMAZ 15—16: Szupercxprcssz* 17— 18: Vadölő 19: Főúr, tíinés! RÁCKEVE 15—1G: A pogány Madonna 17—18: Főúr, tűnés! 19—20: A terasz I—II.* SZENTENDRE 15—13: Szóljon a rock* 19—21: A Kobra napja** SZENTENDRE, Autós kerfmozi 15—21: Dögkcsctyű* SZ:GE7SZENTM!KLÓS 15—1G: Kaliforniai lakosztály* 17—18: Kopaszkutya* (du.) Skalpvadászok* (este) 19—20: VoU egyszer egy vadnyugat I—II.* táp;ószeie 15—1G: Kalózok Jamaicában* 17—13: Favnrd bíró, akit seriffnek hívtak* 19: Ellopták Jupiter fenekét VÁC, Kultúr 15—18: Tűz (du.) Ez Amerika** (este) 19—21: Kabala* * V5CSÉS 1G—18: Tűzszekerek 17—18: Süni a ködben (du.) 19—21: Hárman a slamasztikában VECSES. Kertmozi 15—1G: Szerelem szieszta idején*** 19—21: A nyolcadik utas: a Halál*** *14 éven aluliaknak nem ajánlott, •* Csak 1G éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents