Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

2 1D32. JÚLIUS 2., PÉNTEK Bejrűíban az izraeli bombatámadásolc következtében megszűnt az áram- és vízszolgáltatás. A képen: egy férfi gyermekeivel egy törött utcai vezetékből szivárgó vizet gyűjt az egyik palesztin menekülttáborban Tel Aviv és Washington legújabb követelései első he­lyen írják elő, hogy a körül­zárt palesztin gerillákkal együtt fegyverezzék le a Nyu- gat-Bejrútban lévő összes ha­ladó, hazafias milíciát. Ezt a követeiért egyaránt elutasítot­ta Valid Dzsumblatt, a haladé pártokat egyesítő nemzeti moz­galom elnöke és Nabih Barri, a Amal nevű síita szervezet főtitkára. Dzsumblatt rámu­tatott, hogy az egyoldalú le­fegyverzés átlátszó célja, a jalangista hegemónia megva­lósítása, a Basir Cemajel ve­zette jobboldali milíciák dik­tatúrájának a bevezetése. Eer- ri hangsúlyozta, hogy csupán a kelet-bejrúti, tehát a jobb­oldali és a haladó, valamint iszlám irányzatú milíciák egy­idejű lefegyverzéséről lehet szó, ez viszont kizárólag a li­banoni törvényes kormány ha­táskörébe tartozik. Minden bizonnyal az iz­raeli—amerikai támogatás késztette Basir Gemajelt arra a kijelentésre, hogy a most születő „új Libanonból” el kell távolítani mind a 600 ezer palesztin menekültet. A legújabb amerikai terve­zet állítólag már nem zárja ki egy palesztin politikai iroda fenntartását, sőt azt sem, hogy az összes külföldi csapat ki­vonásáig jelképes palesztin Az állami szociális kiadások nem haladhatják meg a költ­ségvetés 31 százalékát, mert ellenkező esetben a beruházá­sokat kell csökkentenünk — jelentette ki csütörtöki sajtó- értekezletén Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár annak indoklásául, hogy az NSZK 1983-as költségvetésében mint­egy nyolcmilliárd márka meg­takarítást határoztak el a koa­líciós pártok, nagyobbrészt a szociális juttatások korlátozá­sával, kisebbrészt a jobbmódú rétegek terhére. Ma lét vissza a Földre a Szojuz T—5 űshujó Összegzik az eredményeket katonai erő tartózkodjék Li­banonban. Miközben az izraeli kormány képviselői csütörtökön Jeru­zsálemben Morris Draper ame­rikai külügyi államtitkár-he­lyettessel folytattak megbeszé­lést a libanoni válság rendezé­séről, az Izraellel szövetséges libanoni keresztény milíciák folytatták tüzérségi támadásai­kat a Libanonban állomásozó szíriai egységek ellen. A szerdán elfogadott komp­romisszumos megoldással kap­csolatban a nyugatnémet kor­mányfő megállapította: szo­ciáldemokrata vagyok, de ez­úttal mint egy koalíciós kor­mány kancellárja jártam el. A költségvetés fedezéséhez szükségessé vált a szociális juttatások újabb korlátozása is. Ezt elsősorban a munka­nélkülieknek nyújtott támo­gatás csökkentésével, illetve a munkaadók és munkavállalók fokozottabb tehervállalásával valósították meg. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke francia újságíróknak csütörtökön adott nyilatkozatá­ban kijelentette: nem áll szán­dékában távozni Bejrutból. Butrosz Ghali egyiptomi kül­ügyi államminiszter csütörtö­kön a távozó Haig amerikai külügyminisztert és Sáron iz­raeli hadügyminisztert a Camp David-i szerződések megszegé­sével vádolta. Ghali szerint Alexander Haig a felelős azért, hogy az Egyesült Államok „zöld utat” adott Izraelnek a libanoni invázióhoz. Cserébe Izrael és az Izrael-barát lobby támogatásáért a következő el-' nökválasztáson. Libanon jövőjéről, a palesz­tinok sorsáról továbbra is szá­mos diplomáciai megbeszélés folyik. Husszein Jordániái ki­rály, szerda este Szaud-Ará- biába érkezett és Fahd szaudi uralkodóval kezdett tárgyalá­sokat. Husszeint Taifba elkí­sérte miniszterelnöke, külügy­minisztere és a fegyveres erők parancsnoka. Hírügynökségek emlékeztetnek rá, hogy a jor- dániai uralkodó hétfőn tért haza ötnapos szovjetunióbcli nem hivatalos látogatásáról. Husszein látogatása egybe­esik az Arab Liga Libanon­nal foglalkozó hattagú mi­niszteri bizottságának Taif vá­rosában folyó tárgyalásaival. Schmidt a jövő évi költségvetésről Kmprmissmmsmegsléűs Már az eredményeket össze­gezik a szaktudósok a szovjet —francia űrexpedíció útja be- fejeztének közeledtével. A tu­dományos program egyik fran­cia vezetője, Daniel Sacotte, a CNES, a francia űrkutatási központ kutatási osztályának vezetője elmondotta: már most felmérhető eredmény, hogy a három űrhajós, a francia Jean-Loup Chrétion és két szovjet társa, Vlagyimir Dzsa- nibekov és Alekszandr Ivan- csenkov szinte maradéktalanul végre tudta hajtani a teljes kutatási programot. A francia delegáció képvise­lői hangoztatták, hogy feltétle­nül szükség lenne a most megindult kísérletek folytaid-- sára és a szovjet—francia együttműködés a világűr kuta­tásában ezt lehetővé is teszi. Az űrexpedíció tagjai csü­törtökön összecsomagolták a visszaszállítandó anyagot és elhelyezték azt a Szojuz űrha­jóban. A szovjet—francia ex­pedíció három tagját az állan­dó személyzet, Berezovoj és hebegyev pénteken délelőtt búcsúztatja. Déltájban foglal­Bzrg'éok Befejeződött a túszdráma u Csütörtökön véget ért a két­napos túszdráma a bdhghoki nemzetközi repülőtéren. A 33 éves géprabló feleségével, a még a gépen tartózkodó uta­sokkal ós a személyzettel együtt elhagyta az Alitalia Boeing—747-cs utasszállító gé pét — jelentette be a bang­koki olasz nagykövetség. A géprabló — elvált felesé­ge és 3 éves fia megérkezte ja el a három űrhajós helyét a Szojuz T—6 űrhajó vissza­térő egységében, majd a szük­séges ellenőrzések után vár­hatóan röviddel délután három óra előtt kapcsolják szét az űrhajót és az űrállomást. A visszatérés több órás manőver, így az expedíció délután hat óra után ér várhatóan Földet Kazahsztánban. hjßszlkw úmmiésú Drágább csütörtök óta Jugo­szláviában a légi szállítás, a repülőtéri illeték pedig belföl­di utazáskor az eddigi 40 dinár helyett 50 külföldi utazás ese­tén pedig S0 helyett 150 dinár­ba kerül. 20 százalékkal emel­kedett a postai díjszabás. A le­velezőlap és a levélbélyeg bel­földre egységesen 3 dinár lett. A szövetségi árügyi közösség döntése alapján július 1-gye! Jugoszláviában emelték a Zasz- tava 101 típusú személygépko­csik árát. Kivitelezésüktől füg­gően — forgalmi adó és szállí­tási költség nélkül — ISO 000— 225 000 dinárba kerülnek. után — újabb követelésekkel állt elő: így azzal, hogy Thai- fbldön ne emeljenek ellene vádat géprablás bűntettéért, valamint feleségével és kisfiá­val elutazhassák Sri Lankára A géprabló által a gépen tar­tózkodók szabadon bocsátása fejében követelt 300 ezer dől lárt — mint azt a bangkoki olasz nagykövetség közölte — átadták a 33 éves férfinak. H azánk és a Francia Köz­társaság kapcsolatai ren­dezettek, a békés egymás mel­lett élés alapelveinek megfele­lően, a két állam érdekeivel összhangban fejlődnek. E kon­taktusok bővülésének, erősö­désének a tényei különösen az utóbbi két évtizedben szapo­rodtak: a két ország 1363-ban emelte nagyköveti szintre dip­lomáciai kapcsolatait, 1968- ban Párizsban létrejött az első miniszterelnöki találkozó, 1978 novemberében Kádár Já­nos franciaországi látogatása alko.lmat adott a két ál­lam vezetői közötti legmaga­sabb szintű kapcsolatfelvétel­re, tárgyalásokra. Ezek csupán az államközi kapcsolatok kiemelkedő állo­másai voltak, a különböző szintű érintkezések, konzultá­ciók az 1930-as évek vége óta lényegében rendszeressé vál­tak. A két kormány elnökének első eszmecseréjét az azóta el­telt időszakban további négy kormányfői látogatás követte, legutóbb — 1979-ben — Lázár György járt Párizsban. Gya­koriak a szakminiszterek köl­csönös útjai, s a két külügy­minisztérium vezető tisztségvi­selőinek megbeszélései is; a francia diplomácia vezetőjét például utoljára 1980-ban lát­ta vendégül magyar kollégája, de tavaly, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán is tárgyalt egymás­sal a két külügyminiszter. Im­már húszéves hagyománya van a törvényhozó testületek közötti együttműködésnek: 1962-ben alakultak meg a ba­ráti parlamenti csoportok. Ap­ró Antal. az országgyűlés el­nöke 1977-ben tett látogatást küldöttség élén Franciaország­ban, amelyet Alain Poher, a szenátus elnöke 1980-ban vi- szonzott. Idén márciusban Pierre Joxe, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti tago­EkiCzo't huzéiféél a am'aysisi küiiigyxmijzter KéteMdé e§ fötimSköéés ül tmkszersfésl értekezlst Atomieszerelési értekezletet tartanak péntektől Brüsszel­ben az új erőre kapott nyu­gat-európai békemozgalom va­lamennyi áramlatának képvi­selői. A háromnapos tanácskozá­son huszonnégy országból — köztük a NATO-tagállamok- ból, a semleges országokból, — több mint ötszázan képvise­lik mindazokat a milliókat, akik a múlt évben tüntetése­ken fejezték ki aggodalmukat a nukleáris fegyverkezési ver­seny fokozódása miatt és til­takoztak a közepes hatótávol­ságú nukleáris rakéták terve­zett nyugat-európai telepítése ellen. „Libanon egyesítése egy központi kormány fennható­sága alatt”, Izrael „biztonságos északi határának” megterem­tése, „az összes külföldi erők A magyar—malaysiai kül­ügyminiszteri tárgyalások kö­zéppontjában, a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődés­re számottartó problémái, il­letve a kétoldalú kapcsolatok kérdései állottak. A felek megállapították: or­szágaik külpolitikájának alap­vető törekvése továbbra is az, hogy hozzájáruljanak a nem­zetközi feszültség csökkenté­séhez, Európa és Délkelet - Ássia, s ezzel a világ békéjé­nek és biztonságának megszi­lárdításához. Alapvető jelen­tőségűnek tekintik a nukleá­ris háború veszélyének elhá­gázvezeték elleni szankciók kiterjesztése „egyszerűen elvi kérdés” az amerikai kormány számára. rítását, a tömegpusztító és a hagyományos fegyverzetek korlátozását, konkrét leszere­lési intézkedések mielőbbi megtételét. Üdvözölték az ENSZ rendkívüli leszerelési közgyűlését, és a genfi szov­jet—amerikai ’ tárgyalások megkezdését. Teljes támogatásukról bizto­sították a palesztin nép jogai­nak maradéktalan érvényesí­tését, határozottan elítélték Izrael agresszióját Libanon és más arab államok ellen. Sík- raszálltak a gyarmati rendszer utolsó maradványainak felszá­molásáért. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve megállapították, hogy a kereskedelem, a gaz­dasági, a kulturális, a műsza­ki-tudományos és a sportlMp- csolatok területén egyaránt jelentős, még ki nem használt lehetőségek kínálkoznak a kölcsönösen előnyös együtt­működésre. A felek megvizs­gálják az együttműködést elő­segítő egyezmények megköté­sének lehetőségeit. R-sngzn $(njtóérZ®kezlst3 A célek ezemssúga Izraellel kivonása” Libanonból, és ami a palesztinaiak jövőjét illeti, a Ciszjordánia és Gáza ame­rikai ihletésű „autonómiájá­ról” intézkedő Camp David-i megállapodások alkalmazása — ezek az amerikai diplomá­cia céljai Libanonban, Ronald Reagan szerint. Az amerikai elnök csütörtö­kön, közép-európai idő szerint 2.00 órakor tartott sajtóérte­kezletén a Palesztinái Felsza- badítási Szervezetet is „a kül­földi katonai erők” közé so­rolja, s valójában ugyanazt akarja, mint Izrael: a PFSZ katonai erőinek eltávolítását és ütközőzóna megteremtését az egységes libanoni hadsereg segítségével. Washington Reagan sze­rint „diplomáciai megoldást remél”, s „nem adott zöld utat” az invázióhoz. De az el­nök védelmébe vette az erő­szak alkalmazását. Nem szolgált magyaráza*. tal arra, miért vált meg oly hirtelen külügyminiszterétől, csak azt húzta alá, hogy az Egyesült Államok külpolitiká­jában nem lesz változás. Az Egyesült Államok Nyu- gat-Európa szövetségi kapcso­latairól szólva kifejtette, hogy a Szibéria—Nyugat-Európa Wcjzkíh hmzskki hsszéds Aktíva a fegyveres ereknél A forradalmi helyzetek for­radalmi tetteket követelnek. Ezzel a címmel számolt be a Zolnierz Wolnosci, a lengyel néphadsereg lapja Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok és a lengyel fegyveres erők párt- és politikai aktíváinak találkozójáról. A találkozón Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első tit­kára kijelentette: az elmúlt hét hónap eseményei bebizo­nyították, hogy mélységesen helyes volt a szükségállapot bevezetéséről hozott döntés. Ennek révén sikerült ugyanis megerősíteni az államot, így tudták és tudják biztosítani a rendet és a nyugalmat a tár­sadalom számára. Az időszak mérlege összességében pozitív, bár a válságból való kijutásig még hosszú és mérhetetlenül nehéz az út. Jaruzelski foglalkozott a len­gyel helyzet nemzetközi össze­függéseivel. Rámutatott a Nyugat — mindenekelőtt az Egyesült Államok — által al­kalmazott gazdasági korláto­zások negatív következmé­nyeire, és foglalkozott ezek le­küzdésének módjaival. Az utóbbi vonatkozásában ki­emelte a szocialista közösség országaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval való politikai és gazdasági együttműködés jelentőségét. Rmíkíviiíi állapot Gu&tmalébsn Efrain Rios Montt tábornok, guatemalai államelnök, szer­dán este rá{jió- és televíziós beszédben jelentette be, hogy csütörtöktől az egész ország területén bevezetik a rendkí­vüli állapotot. Az elnök bejelentése a ka­tonai diktatúra ellen harcoló gerilláknak adott 36 napos „türelmi idő” lejártával hang­zott el. jmm m mn-FRAm \ íl :; isola tok zatának elnöke a szocialista párt nemzetgyűlési csoportjá­nak vezetője tárgyalt hazánk­ban. Gazdasági kapcsolataink az 1960-as évek óta ugyancsak fo­kozatosan bővülnek, 1933-ban írták alá ugyanis az első hosz- szú távú — öt évre szóló — árucsere-forgalmi megállapo­dást, amelyet azután újabbak követtek. Nagymértékben ösz­tönözte a továbblépést az 1974- ben megkötött hosszú lejáratú gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás, amely egy évtizedre érvénye­sen irányozta elő többek kö­zött a kereskedelem legkedve­zőbb feltételeinek biztosítását, a hitelezési lehetőségek kiter­jesztését, s közös kooperációs szerződések létrehozását. En­nek nyomán a kölcsönös szál­lítások értéke 1976—81. között megkétszereződött, tavaly az összforgalom már elérte a 380 millió dollárt. F rancia partnereinktől el­sősorban vegyi anyagok és gyógyszeripari termékek, elektronikai alkatrészek, gépek, műszerek, hengerelt áruk és különböző fogyasztási cikkek érkeznek. Bár a kétoldalú külkereske­delmi egyenleg magyar pasz- szivumán az elmúlt években exportunk erőfeljesebb növelé­sével sikerült javítani, a mér­leg ma sem kiegyensúlyozott: tavaly még mindig 2,7 milliárd forinttal haladta meg a beho­zatal a magyar kivitelt. Első­sorban a hazai vállalatoknak kell sokat tenniük azért, hogy az igényes francia piacon — a jelenlegi, világszerte kedve­zőtlen értékesítési feltételek mellett is — versenyképes aján­latokkal, jól eladható árukkal jelentkezzenek. Általában: gazdasági kapcsolataink még számos kiaknázatlan lehetősé­get rejtenek, hiszen tőkés kül­kereskedelmi partnereink kö­zött Franciaország jelenleg csupán az ötödik helyet foglal­ja el, s a magyar—francia árucsere összforgalmúnknak mindössze két százalékát teszi ki. Ezt figyelembe véve tár­gyalt hazánkban néhány hete Michel Jobert francia külke­reskedelmi miniszter is: ma­gyarországi vendéglátóival el­sősorban azt vizsgálták, mi­ként bővíthető az együttműkö­dés, mely területeken van mód a kooperációs tevékenység ki­terjesztésére. Szó esett arról is, hogy francia cégek részt vál­lalhatnának a hazai fejleszté­si programok megvalósításá­ban, többek között a bányá­szatban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, illetve az energiagazdálkodás korszerű­sítésében. A két ország kulturális érté­keinek kölcsönös megismerte­tésében, a művelődési és a tu­dományos intézmények cgyütt- munkálkodásában évek óta széles körűek, gyümölcsözőek a kapcsolatok. így például a fejlett tőkés országok közül Franciaország fogadja eszten­dők óta a legtöbb magyar ösz­töndíjas hallgatót, illetve tu­dományos kutatót. Budapesten, illetve Párizsban eredménye­sen tevékenykednek a kultúra terjesztésében kezdeményező szerepet vállaló kulturális in­tézetek. Ugyanezt a célt szolgálják a francia városokban megrende­zett magyar kulturális hetek is, ezek az eseménysorozatok hazai előadók részvételével népművészetünkből, zenei kul­túránkból, új filmjeinkből egyaránt ízelítőt adnak az ér­deklődőknek. A filmművészeti kapcsolatok egyébként külö­nösen kiterjedtek, több ízben mutattak be válogatást filmhét keretében a magyar, illetve a francia közönségnek, legutóbb tavaly decemberben Párizsban, illetve idén márciusban Buda­pesten vetítettek összeállítást a legújabb alkotásokból. Szá­mos közös műsor elkészítését, illetve sugárzását irányozzák elő a kétoldalú rádiós és tele­víziós együttműködési munka­tervek is. A két ország legjelentősebb politikai erői, így az MSZMP és a francia baloldal vezető pártjai között is rendszeres eszmecsere, párbeszéd alakult ki. Az MSZMP és a Francia Kommunista Párt vezetői szá­mos alkalommal tárgyaltak egymással az utóbbi években is, Francois Mitterrand köztár­sasági elnök — a szocialista párt főtitkáraként — egy íz­ben Budapesten, egyszer pedig Párizsban találkozott Kádár Jánossal. rancois Mitterrand kö­zelgő magyarországi lá­togatásra nemcsak az élet számos területét átfogó magyar—francia kapcsola­tok további fejlődéséhez, erősödéséhez járulhat hozzá, hanem az államok közötti ma­gas szintű párbeszéd folytatá­sával, az európai enyhülés eredményeinek megőrzését a bizalom építéséi is szolgálhatja. Diplomáciai erőfeszítések Libaaea és a puksiíímk jövőjéről Tel A vív legújabb

Next

/
Thumbnails
Contents