Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

Búzavágó koir.bájnosok között a határban Az aratás politikai feladat is A termés a szakemberek előzetes becslését igazolja Ér** I äift m ömlik az érett, barna szem az IFA platójára. Sehol sem, csöndes már a határ. Bámul a búza kalásza, reng, hullámzik a sárga ten­ger, ameddig a szem ellát. A dülőutakon hol itt, hol ott húznak porcsíkot maguk után a mezőgazdászok terepjárói. Sok helyen csalóka a lát­vány: akad, ahol még 20—22 százalék a szemek nedvesség- tartalma. Az ilyen helyen vár­ni kell még a kombájn indí­tásával. A járás mezőgazdasági üze­mei összes szántójának 35 százalékán 10 ezer 892 hektá­ron teremnek az idén kalá­szosok. A búza vetésterülete 690 hektárral több, mint ta­valy volt: 7 ezer 689 hektár­ról kell betakarítaniuk a kombájnoknak a kenyérnek- valót. Az aratás politikai fel­adat is — ezt támasztotta alá az a tény, hogy a napokban a járási párt-végrehajtóbizott­ság is tájékozódott az előké­születek tapasztalatairól, a munkák jelenlegi állásáról. Gál György, a pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője elmondta, hogy a szakfelügyeleti szervek a gép­szemléken mind a technikai, mind a tűz- és munkavédelmi felkészülést megfelelőnek ta­lálták. Természetesen minden gazdaságban voltak egyedi tapasztalatok, de az átlag ki­elégítő. Az őszi árpa már fedél alá került, sajnos, azonban a 795 hektárnyi terület kevesebb termést adott a tervezettnél. A búzából a hét végéig beta­karított, körülbelül 400—500 hektár hozama a szakemberek előzetes becslését igazolja, s hasonlóak a későbbi kilátások is. A monori járásban az ara­tásban összesen 55 kombájn, 65 tehergépkocsi, 10 pótkocsis vontató, valamint a szüksé­ges járulékos gépek vesznek részt, s mindenekelőtt termé­szetesen — közvetlenül és köz­vetve — szinte valamennyi mezőgazdasági dolgozó. A nagy nyári kampány- munka politikai jelentőségét húzza alá az a tény is, hogy a minap Gál György osztály- vezető és Zubor György, a pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársa Godó Jánossal, a Monori ÁG pártbizottságának titkárával együtt indultak határszemlé­re. A gazdaság kalászosainak összes vetésterülete 2 ezer 239 hektár, búzát 1 ezer 435 hek­tárról kell betakarítaniuk. Az aratóbrigád hat Class Domi- nátorral és három SZK—5-ös kombájnnal, valamint 12 szál­lítójárművel rendelkezik. Délre, a dánosl kerület táb­láira indultak az árpa levá­gása után a kombájnok. — Régi, összeforrott, sokat próbált társaság — mondja róluk még út közben Godó János. — A két Bányai — apa és fia — viszi a prímet, de a többieket sem féltem. Miközben a < Dánszentmik- lós. Pusztavacs közötti határ­ban követjük Sárfy József kerületigazgató porlepte te­repjáróját, a szakemberek te­kintete a környéket pásztázza. — Itt biztos volt eső mosta­nában — jegyzi meg Godó Já­nos. A gépkocsivezető helybeli: — Csak vihar, de akkora, hogy az idősebbek sem emlé­keznek hasonlóra. — Az almaexporttal azért nem lesz baj? — kérdezi va­lamivel később Gál György, de a fiatal kerületigazgató csak legyint. — Nem tudom, lesz-e elég. Nagyon figyelmesen kell vá-? lógatni, kaptunk jeget bősé­gesen — mondja. — Volt olyan gyümölcs, amelyiken 3—4, de olyan is, amelyiken hét, sőt tizenkét jégütésl szá­moltunk meg a biztosító szak­emberével. Erős szálú Róna és Jubilej- naja búzát vetettek a dánosi határban, de ahogy felkapasz­kodók Szilvási Ferenc mellé a Dominátor fülkéjébe, számta­lan dőlt részt látok. — Ez még tűrhető — mond­ja egykedvűen a kombájnos. — A kalászt emelővel szépen fel tudjuk szedni. Csak figyel­ni kell. A gazdaság gombai kerüle­tében dolgozó, de Pándon lakó férfi számára az aratás szoká­sos nyári program. Az utóbbi 11 évben ült a Ynostaninál sokkal nehézkesebb gép nyer­gében is. — Ilyentájt elkezdem me­legíteni az ülést, aztán csak november 4-e, 7-e körül szál­lók ki végleg, amikor már a kukoricával is végeztünk. — Akkor nem sok időt tölt otthon... — Reggel ötkor elköszönök, este aztán attól függ, meddig megyünk, de általában ma­gam vacsorázok, mert az ott­honiak már ágyba kerülnek. — Megéri? — Meg — mondja szűksza­vúan, s látom, neki épp jókor jött, hogy tuskó került a gép elé. Nem faggathatom tovább. — Tíz-, tizenkettő-, tizen- négyezret is megkereshet egy kombájnos. Az ügyességétől, a géptől, meg persze a hozam­tól függ — mondja már a tábla szélén a párttitkár. — Kosárlabda Aranyérmes gimnazisták Befejeződött az 1981/82. évi Pest megyei ifjúsági férfi ko­sárlabda-bajnokság, amelyen az aranyérmet a monori Jó­zsef Attila Gimnázium és Szakközépiskola tanulói nyer­ték el. A bajnokság végered­ménye a következő: 1. Monori Gimn. 12 12 — 1034-654 24 2 Ceglédi DSK 12 10 2 895-550 22 3. Nagykörös 12 6 6 G12-757 18 4. Váci Gimn. 12 6 6 798-757 18 5 Budaörs 12 4 8 766-826 16 6. Nagykáta 12 3 9 864-943 15 3. Ceglédi Gimn. 12 1 11 581-916 13 Mint a tabellából is kitűnik, a monori fiúk fölényesen, ve­retlenül hódították el a bajno­Igaz, nagi/on megdolgoznak érte, s a téli hónapokban csak az alapfizetésükre számíthat­nak. Közben Fodor Sándor ter­melésirányítót faggatja Sárfy József. — Tartja még, amit reggel mondott? — Naná! Egyre inkább. Ez a tábla ad 52 mázsát is. — Megpróbálhatjuk utána­számolni — ajánlja. Gál György, aki korábban szintén mezőgazdasági üzem­ben dolgozott: — Számoljuk meg hány szem van egy kalászban. Le­het következtetni... A próba Fodor Sándort lát­szott igazolni: 43 búzaszem volt egy kalászban. — Azért megkérdeztem tő­lem tapasztaltabb öreg rókát is — mondta. — Az idősebb Bányai nem sokat téved. A fiatalabb Bányai Sándor gépe olyan még nap közben is, mintha az imént takarítot­ta volna le. — Jóba kell lenni a kom­bájnnal, akkor megéri... — Erről nem mindenki be­szél szívesen. — Én nem titkolom, ha megérzem a szalma szagát, viszketni kezd a tenyerem. Közben megtelt a tartály, a Villogó jelzésre pótkocsis autó kanyarodik mellénk. Miköz­ben a platóra ömlik a szem, a gépkocsivezető fellép a kom­bájn lépcsőjén, ifjú Bányai Sándor kezébe nyomja a gépe számával ellátott blokkot, hogy a beíró tudja, kinek mennyi a napi teljesítménye. — Estére kész ez a tábla — mondja Fodor Sándor. — Ha csak az a szürke felhő ránk nem szakad — néz nyugat felé. Másnap reggel ott már csak tarlón bukdácsolt a szél. A kombájnosok továbbvonultak. Még csak most kezdődik a munka dandárja. Vereszki János ŐRI map A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1982. JÜLIUS 11., VASÁRNAP Új szervezeti formák Még sokáig szükség lesz rájuk A háztáji és kisegítő gazdaságok, valamint az ipari termelés területén tevékenykedő kisiparosok és az új szervezeti formák valamelyikében tevékenykedő áru­termelők fontosságát nem szükséges bizonyítani. A nemzeti jövedelem 16 százalékát a mezőgazdaság és ennek mintegy 11 százalékát az alkalmazásban álló ki­segítő gazdaságai, illetve a magánszektor adja. Ezen az értéken belül nagyobb az arány a zöldségtermesztésben, és a hústermelésben, mintegy 50—60 százalék. Az ipari termelés a nem­zeti jövedelem 48—50 százalé­kát és ebből a magánszektor 0.7 százalékát adja, ez volu­menében alatta marad a me­zőgazdasági kisárutermelés eredményének, de hiánycikkek és kisszériás termékek gyártá­sánál nélkülözhetetlen. A mo­nori járás adottsága a mező- gazdaság szempontjából kö­zepesnek mondható, a megyei átlag körül van. A szövetke­zeti állami termelés mellett je­lentős a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenysége. Járásunkban a háztáji és kisegítő tevékenységet az 1008/1976. sz. Minisztertanácsi Határozat alapján a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek, áfészek, az állami gazdaság koordinálja. Koordináló, in­tegráló feladatot lát el még az Állatforgalmi- és Húsipari Vállalat. Biztonságban Megállapítható, hogy a ter­melő üzemek kivétel nélkül ágazati szintre emelték a ház­táji és kisegítő gazdaságok in­tegrálását. Ezen feladatok el­látására a szövetkezetek a sa­játosságuknak, a kialakított termékskálának megfelelően több jól képzett szakembert állítottak be, az áfészeknél fel- vásárlási osztályt, szakcsopor­tokat szerveztek. Ezekkel az intézkedésekkel kívánják elő­segíteni, illetve biztosítani a kistermelők részére a hosszabb távra szóló termelési és érté­kesítési biztonságot. A gazdasági egységek a koordináláson túl, anyagok, vetőmag, valamint a kisterme­lők részére végzett gépi mun­kával segítik a termelés haté­konyságának növelését. A gazdasági egységekben je­lenleg mintegy 19—20 fő a kis­termelést irányító szakembe­rek száma, az üzemek által in­ki címet. Egyedül nekik sike­rült ezer ponton felüli telje­sítményt elérni. A két edző, Veres László és Zátrok Károly jó munkát vég­zett, s ez az eredményekben is megmutatkozott. Nem ilyen jól szerepelt a Monori SE női együttese az NB II Középcsoportjában. Va­lamennyi mérkőzésükön vesz­tesen hagyták el a pályát. Né­mi gyógyírt csupán az jelent­hetett nekik, hogy ebben a bajnokságban már több szoros mérkőzést vívtak néhány ve- télytársukkal. Jegyzet Koccanások A nyár nem kedvez az emberi kapcsolatok­nak. Legfeljebb — a fáma szerint — az üdülőkben, a nyaralóhelyeken ... Azokon a településeken, ahol a hét­köznapi élet zajlik, gyak­ran megharagszunk egy­másra. A nagy melegben, porban, zsúfoltságban ha­mar összecsapnak az indu­latok. Két autó érkezik a ke­reszteződésbe, egyik sem használ irányjelzőt, az idő­sebb gépkocsivezető mégis kanyarodna. Időben blok­kolnak mindketten, nincs baj, csak a fiatalabb sofőr szeme szór szikrát. A nyi­tott ablakon azután zúdul­nak kifelé a nem épp hí­zelgő jelzők — érdes anya­nyelvűnk válogatott kin­csei. Ha mindketten to­vábbmennek, azóta feledték is volna a kis közlekedési bakit. , özönlik az embersereg a monori vasútállomásról a várakozó autóbuszokhoz. Zsúfolt délutáni munkásjá­rat, a gyakorlottak tudják. aki ülni akar, annak futnia, tülekednie kell. A kalapos öregembert szinte sodorja a tömeg az ajtónál. Persze, hogy sietne ö is, de szokat­lan számára ez a közelharc. Mellette egy fiatal lány fölsikolt... — Azt a ...! Vén hülye, vigye innen a bakancsait, összetapossa a lábam... — s folytatja még néhány „ta­láló” megjegyzéssel. Barát­női nevetnek, mások ügyet sem vetnek a kis epizódra. Az öreg hallgat. Csak fönt a buszon, az ülő fruska mellett elhaladva szól oda: — Köszönöm, kislányom, a dicséretet... Most az hallgat, majd utánaszól: — Jöjjön, bácsi, üljön le. Ne haragudjon, de nézze meg, nagyon fájt — mu­tatja lehorzsolt lábfejét. 1Y is érzelmi koccanások. ** A kifejlet és a vég­eredmény többféle lehet. Rajtunk múlik — a kániku­lában is —, hogy milyen. V. J. tegrált kistermelők száma, akikkel szerződéses viszonyban állnak, mintegy 2 ezer 300 fő. Az integráló szervezeteken keresztül értékesített szerződé­ses és nem szerződéses termé­kek árbevétele éves viszony­latban mintegy 90—100 millió forint. Ezen kívül jelentős a MÉK-en és kiskereskedő­kön keresztül, valamint a köz­vetlenül értékesített termékek mennyisége, amely pontosan nem mérhető. A kistermelők helyzetét segíti a járásban mű­ködő 48 takarmány- és tápbolt, valamint a létrehozott gazda­boltok, amelyek a kistermelők takarmánnyal, növényvédő szerekkel, vetőmaggal, munka­eszközökkel való ellátását hi­vatottak biztosítani. További eredményeket kell elérni a kisgépesítés területén, ennek megoldásában a gazda­boltokon kívül segítséget nyúj­tanak a járás vas-műszaki és iparcikk boltjai. Ezen feladat jobb megoldása érdekében ter­vezte a Monorvidéki ÁFÉSZ kisgépkölcsönző hálózat létre­hozását. A tervet a megyei szolgáltatásfejlesztési alapból történő támogatás elnyerése céljából a megyei tanácshoz benyújtotta, de sajnos, a szűk pénzügyi keret miatt a támo­gatást nem tudták biztosítani. A közelmúltban értekezletet tartottak a járási hivatalban, amely a kistermelés helyzeté­vel, a felmerülő hiányosságok­kal és további feladatokkal foglalkozott. Erre az értekez­letre meghívták a tsz-ek, áfé­szek, az állami gazdaság, va­lamint az Állatforgalmi Válla­lat illetékes szakembereit, to­vábbá 40 kistermelőt is. Hasz­nos volt ez a tapasztalatcse­re. Az ipar területén jelentkező kisárutermelés főleg lakossági szolgáltatási jellegű, valamint a termelő üzemek részére vég­zendő kisszériás, illetve kézi­munka-igényes alkatrá izekből, termékekből áll. A monori já­rásban tevékenykedő, mintegy 1 ezer 250 kisiparos közül 850 folytat árutermelést, illetve ez­zel összefüggő tevékenységet. Joghézagok Jó kapcsolatok Egyik lényeges tényezője a háztáji és kisegítő gazdasá­gok zavartalan termelő tevé­kenységének. hogy milyen a kapcsolat, az együttműködés azzal a mezőgazdasági, vagy felvásárlási vállalattal, szö­vetkezettel. amely a terme­léshez szükséges anyagokat, eszközöket biztosítja, a termé­keket szállítja, felvásárolja. Ezen integrációs feladatok javítása, létrehozása érdeké­ben kell a helyi tanácsi szer­vek, valamint a járási hivatal műszaki, termelésellátás-fel­ügyeleti osztályának tevékeny­kedni. A kisiparosok által megter­melt termelési érték a monori járásban éves szinten 180—200 millió forint, ebből mintegy 140 millió forintot az áruter­melő kisiparosok termelnek meg. A kisiparosok árutermelő tevékenységét a Kisipari Ter­meltető Vállalat koordinálja. Az ipari jellegű kisáruter­melés tárgyalása során szólni kell az 1982. január elsejével érvénybe lépett új jogszabá­lyok alapján létesülő új gaz­dasági szervezetekről (gazda­sági munkaközösségek, szak­csoportok), amelyek a szolgál­tatási tevékenységeken kívül valószínűleg az árutermelés te­rületén is jelentkeznek, úietva már jelentkeztek. A kisipari árutermelés te­rületén tapasztalható bizton­sággal, stabilitással ellentét­ben az új szervezeti formák területén kiforratlanságot, több tekintetben nem kellő szabályozottságot, egyes ese­tekben joghézagot lehet ta­pasztalni. Nem hozták még lét­re az érdekképviseletüket, va­lamint a termelő tevékeny­ségüket koordináló szervezete­ket. A tanácsi szervek egyébként a kisipar, valamint az új szer­vezeti formák tekintetében is állami felügyeleti jogkört lát­nak eL G. J. A beköltözés előtt Állandóan szépül, változik a járási székhely főterének ar­culata. Különösen az új emeletes lakóházak reprezentálják jól és szemléltetőep a fejlődést. A Monori Építők Ipari Szövetkezetének dolgozói J Deák Ferenc utcai új lakásokban már hozzákezdtek a szakipari mun­kákhoz, a boldog tulajdonosok előreláthatólag az év végéig megkaphatják a lakáskulcsokat. ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents