Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-11 / 161. szám

1982. JÜLIÜS 11., VASÁRNAP POSTABONTÁS VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: PEST MEGYEI HÍRLAP BUDAPEST, PF: 311 - 1446 Egy forint, két forint Szabadáras szolgáltatás A ceglédi főtér nyilvá- , ^ nos illemhelyével több alkalommal is toglalkoz- tunk a közelmúltban. Leg­utóbb azt adtuk hírül, hogy megkezdte működését az új konténerillemhely, a régi, düledező házikót pedig le­bontották. A kedélyek azonban még mindig nem csillapodtak le, a héten is érkezett egy levél Cegléd­ről ez ügyben. F. J.-né for­dult hozzánk, azt írja, szép az új illemhely, csak van két hibája. Az egyik az, hogy a korábbi egy forint helyett most kettőt kell fi­zetni, a másik baj pedig az, hogy a játszótéren ka­pott helyet, emiatt a hintá­kat és más játszóeszközö­ket elvitték onnan. Olva­sónk két gyermekét rend­szeresen elvitte a Szabad­ság téri játszótérre, sokszor az egész vasárnap délutánt ott töltötték. Ezentúl mit csináljanak a gyerekek hin­tázás helyett? — kérdi ol­vasónk. Ismét megkérdeztük hát Sajgál Tamás műszaki osz­tályvezetőt, mi a véleménye a levél Den foglaltamról. Megtudtuk, hogy a nyilvá­nos illemhelyek szabadáras kategoriaDa tartoznak. Az új illemhelyét nem tehették a régi helyére, mert ez két­szer akkora, tehát a ko­rábbi helyen nem fért vol­na el. A játszóteret első­sorban nem ezért szüntet­ték meg, mindenfélekép­pen felszámolták volna, ugyanis a tér nagy forgal­ma miatt a gyerekek nin­csenek itt biztonságban. Hol játszhatnak ezentúl a gyerekek? Erre is választ adott Sajgál Tamás: ötven- rnéternyire a volt játszótér­től, a Puskin utcában, van egy bekerített terület, ott jelenleg is vannak hinták, de hamarosan újabb játszó- eszközöket helyeznek el. Bízunk benne, hogy ol­vasóink elégedettek a vá­lasszal, s lassan hozzászok­nak a megváltozott hely­zethez. Megöregszünk Sokat írnak mostanában az öregekről, nemrég azt olvas­tam, hogy a nyugdíjasok má­sodik gyermekkorukat élik. Ez igaz is, de jó lenne, ha nem­csak kinyilatkoztatnák ezt, hanem úgy is bánnának az öregekkel, ahogyan a gyere­kekkel bánnak. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy a fiatalabbak nem szí­vesen gondoskodnak az öre­gekről, segítségnyújtás helyett inkább elfordítják a fejüket. Kevés baj van az öregekkel, hiszen a nyugdíjunkat — a ke­veset is — beosztjuk, nem kérünk anyagi támogatást a fiataloktól. Amire szükségünk van, az a szeretet, hogy ne úgy nézzenek ránk, mint akiket el kell tartani, s ne várják a halálunkat. Nem rajtunk mú­lik többnyire, s nem is azon, mit tettünk évtizedekkel ez­előtt, hogy milyen lesz életünk alkonya. Szebbé tehetnék a naplementét a fiatalok, gyer­mekeink és unokáink, s kevés fáradságukba kerülne. Jó lenne, ha gondolnának arra, hogy ők is megöregszenek egyszer.., Kiss Istvánné Nagykőrös Összefogással Fót nagyközség évek óta élen jár a megyei társadalmimun- ka-versenyben. A múlt évben 14 millió forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a fó­tiak, s az idén sem tétlenked­nek. Sokat segítenek a szenny­vízcsatorna építésénél, járdát építettek, az új, 500 négyzet- méteres ABC-áruház környé­két rendezték, járdalapokat raktak le. Az első félévben mintegy háromszázan ezer órát dolgoztak a közért. Az év második felében ter­vezik. hogy 5 kilométer járdát építenek, szilárd burkolatú gyalogjárót kap a Bartók, a Berda, a Hámán Kató, a Tes- sedik Sámuel és a Vörös Had­sereg utca. A nagyközség társadalmi- munka-akcióit húsztagú gaz­dasági bizottság irányítja, szer­vezi. Solymosi László Dunakeszi Hangyamódra A közelmúltban hasznos ak­ció részesei lehettünk, mi, a gyáli Tóth Árpád utca lakói. Dobainé, egy talpraesett fia­talasszony házról házra járt. s minden lakót rábeszélt, hogy vegyenek részt az utcában a járda megépítésében. Az épí­téshez szükséges anyagokat a tanács biztosította, az utca la­kói pedig hangyaszorgalommal láttak hozzá a járda elkészí­téséhez. Ritkán látni ilyen jól megszervezett társadalmi mun­kát, pár nap alatt elkészült a gyalogjáró. Az emberek készek a közös célokért dolgozni, de nagyon fontos, hogy jól megszervez­zék az akciót. Gogh Ferencné Gyál Mozgalmasan Nemrég részt vettem a süly- sápi nyugdíjasklub összejöve­telén, ahol csaknem kétszáz tag és vendég gyűlt össze bir­kavacsorára. Beszélgettem Soós Mihály elnökkel, aki el­mondta, hogy öt éve alakult meg a klub, akkor még csak nyolcvan tagja volt. Ma már 232-en vannak, a tagok havi tízforintos tagsági díjat fizet­nek, s kétévenként tizenegy tagú vezetőséget választanak. Babarczai János, a közösség titkára arról tájékoztatott, hogy két éve társadalmi szer­ződést kötöttek a művelődési házzal, ennek értelmében a nyugdíjasok kaptak egy klub­szobát, s nagyobb rendezvé­nyeikkor igénybe vehetik a művelődési ház nagytermét. Cserébe a klubtagok rendben tartják a művelődési ház kör­nyékét, segítenek a közönség- szervezésben, a színházi bérle­tek árusításában. A klubélet márciusban kez­dődik, amikor valamennyien összegyűlnek, hogy köszöntsék a nőtagokat. Megünneplik a nevezetes évfordulókat, a klubtagokat ott látni a felvo­nulásokon és a nagygyűlése­ken. Évente két alkalommal nagy vacsorát rendeznek, en­nek költségeit a tagsági díjak­ból és a klub bevételéből fe­dezik. Gyakran tesznek autó­busz-kirándulásokat, felkere­sik hazánk nevezetességeit, s minden évben egyszer külföld­re is utaznak. A külföldi uta­kat Nagy Istvánné szőlősnya­ralói nyugdíjas szervezte meg. A klubtagok rendszeres kap­csolatot tartanak a helyi öre­gek napközi otthonával, láto­gatásaik alkalmával vidám műsorokkal szórakoztatják őket. Másutt is tartanak elő­adásokat, bálokat rendeznek. Mozgalmasan élnek a sülysá- pi nyugdíjasok. Krátky László Sülysáp Otthagyták Letkésen lakunk, egy szol­gálati lakásban. Községünk­ben is rendszeresen elszállítják a szemetet Nagymaros nagy­község Tanácsa Építőipari, Költségvetési Üzemének dol­gozói. Hetenként egy alka­lommal, csütörtökönként vi­szik el a szemetet. Június 17-én is kiürítették a teli tárolókat, öt darab kuka kivételével. Amikor megkér­deztük, miért hagyták ott a hulladékainkat, azt felelték, hogy felsőbb utasításra tették, ugyanis nem fizettük ki a ku­kák használati díját, és a sze­métszállítási díjat. Ez nem igaz, mert mi, akik kaptunk értesítést és befizetési csekket, rövid időn belül postára ad­tuk a pénzt, ezzel szemben az utcánkból sokan nem fizettek, mivel nem kaptak semmiféle csekket. Furcsának találom, hogy míg az egyik ház elől ingyen vi­szik el a szemetet, a másik előtt otthagyják, függetlenül attól, hogy az ott lakó befi­zette a díjat. Szegletes Károlyné Letkés ★ Kocsis Tibor, Nagymaros nagy­község Tanácsa Építőipari Költség- vetési Üzemének vezetője elmond­ta: az Intézmény, amelynek szol­gálati lakásában lakik olvasónk, nem kötött szemétszállítási szerző­dést az üzemmel, éppen ezért nem szállítják el a hulladékaikat. A múlt héten felkeresték az üzem vezetői az Intézményt, s megkötöt­ték a szerződést, a szeméttárolók használatának kérdésében Is meg- állaoodtak. Ezentúl a szolgálati lakások elől is elviszik a szeme­tet. A lakóktól elnézést kérnek az okozott kellemetlenségért. Vaksötét Albertirsán, a Hősök útja és a Kossuth Lajos utca sarkán van egy buszmegálló. A Dán- szentmiklós felé utazók az esti órákban kénytelenek vaksötét­ben várakozni, mert a villany régóta nem világít. Nem tu­dom, jelentette-e már valaki az áramszolgáltatóknak a hibát — jó lenne, ha kijavítanák, mert most még spkáig világos van, de jönnek az őszi esték, amikor hamar sötétedik. Sipőcz Ferencné Albertirsa ★ Megkérdeztük Fazekas Istvánt, a DEMASZ ceglédi kirendeltségé­nek vezetőjét, s megtudtuk, hogy Jelenleg nagy munkában vannak, több helyen korszerűsítik a köz­világítást, ezért előfordulhat, hogy a bejelentett hibákat nem javít­ják ki azonnal Olvasónk pana­szát most orvosolták, s hamarosan Albertirsán is felszerelik az új, korszerűbb közvilágítási lámpates­teket. Düledezik A kocséri mozi épülete rettenetesen rossz állapotban van. A falak düledeznek, a vetítőgép gyakran elromlik, a nézőteret sem fűteni, sem szellőztetni nem lehet megfe­lelően. Az előtér is inkább ta­szítja, mint vonzza a látoga­tót. A felújítás olyan sok pénzbe kerülne, hogy erre gondolni sem lehet. Ügy tudom, községünk veze­tői a múlt évben felajánlották, hogy költöztessék át a mozit a Nagymarosi csendélet — bódéval Egy bódé és más semmi. Ennyi csupán, ami magára vonja az utazó figyelmét Nagymaros felé jártában. Se kerítés, se em­ber, se gép nincs a közelben, s az aprócska fülke aprócska ajta­ját is hatalmas lakat zárja. Belül üres, kívül fényes, s FTC-rek- lámnak sem utolsó. Csak azt tudnánk, vajon miért rontja már huzamosabb ideje az amúgy szemet gyönyörködtető kilátást ez a piedesztálra emelt építmény? Barcza Zsolt felvétele művelődési házba, de a Pest megyei Moziüzemi Vállalat ezt a javaslatot nem fogadta el. A körülmények egyre rosszab­bak lesznek, ideje lenne eldön­teni, mi legyen a kocséri mo­zi sorsa? Surányt János Kocsér ★ Megkérdeztük Rusznák Károlyt, a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóját, hogyan szándékoznak segíteni az olvasónk által felve­tett gondon. Azt a választ kaptuk, hogy ez ügyben már megkezdték a vizsgálatit, a vállalat olyan megoldást keres, amely lehetővé teszi, hogy kulturáltabb körülmé­nyek között, jobb vetítéstechnikai feltételek mellett az üzemelés gaz­daságosabb legyen a Jelenleginél, most ugyanis ráfizetéses. Pillanat­nyilag gyengén látogatott a mozi, ennek oka bizonyára az — mond­ta Rusznák Károly —. hogy a csúf, elhanyagolt épületbe nem szívesen térnek be az emberek. ígéretet kantunk, hogy a vizsgálat ered­ményéről tájékoztatást kapunk, várhatóan egy hónapon belül be­számolhatunk arról, milyen válto­zás várható a kocséri mozi ügyé­ben. Korán zárnak Galgamácsa szépen fejlődő település, idegenforgalma is eléggé nagy. A látogató elége­detten nyugtázhatja, hogy községünk kereskedelmi ellá­tottsága is jó, hiszen több üz­lete van. Azt már csak az ide­valósiak tudják, hogy sok a gondunk, mert boltjainkban nem túl bő a választék, ráadá­sul a nyitvatartási idő sokak számára nem megfelelő. Az üzletek korán kárnak, a jobb ellátás érdekében érdemes lenne változtatni ezen, hogy azok a dolgozók, akik délután érnek haza a munkahelyükről, be tudjanak vásárolni, ne ma­radjanak élelmiszer nélkül. H. I. Galgamácsa ★ Sztébel József, a Galgavidék, Afész hálózatirányítási osztályve­zetője adott választ olvasónk ké­résére. Galgamácsán három élel­miszerbolt van, hétfő és szombat kivételével reggel 7 órától délután IS óráig valamelyik üzletben min­dig lehet vásárolni. Az 1501. számú élelmiszerbolt nyitvatartásán az áfész is szeretne változtatni, de egyelőre ez nem lehetséges, mert a boltvezető és az eladó Kállóról jár be naponta. A közeljövőben átadják a boltot, amint találnak új boltvezetőt, s akkor az üzlet a Je­lenlegi fél négy helyett később fog bezárni. Nem ismerem Se fala, se fedele Az albérlő kulcsról álmodik mindent megtesz a saját érde­kében, de erőfeszítéseihez szükséges a nagy egész, a tár­sadalom támogatása is. A Pest megyei Hírlap 1982. július 4-i számában olvastam a Pest megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomás nö­vényvédelmi ajánlatát. Többek között azt javasolják, hogy kertjeinkben most védekez- ÁlmodozÓk zünk a 2Öid cserebogár kárte­vései ellen. Ügy tűnik, hiába írjuk le újra és újra, hogy lakást sze­rezni nem tudunk senkinek, mégis akadnak, akik éppen tőlünk remélnek segítséget. Hosszú levéllel fordulnak szerkesztőségünkhöz, megpró­bálják szavakba önteni ke­serűségüket, s a sorok közül néhol elővillan a harag, a cél­ját kereső indulat. Jobb híján általában a helyi tanácsra szi­szegnek a lakásigénylők, de igazából maguk sem tudják, kit hibáztassanak, amiért ne­héz helyzetben vannak, s mert ebből a helyzetből önmaguk erejével képtelenek kitörni. Haragudnak a szüleikre, akik nem tudták megtenni azt, amit más szülők, s gyermekü­ket anélkül bocsátották szár­nyaira, hogy ez alkalomból la­kást vettek volna neki. Hara­gudnak saját magukra, mert nem keresnek sokkal több pénzt, nem találnak jól fizető különmunkát, mert felcserél­ték a sorrendet, előbb jöttek a gyerekek, s nagy családdal takarékoskodni, már jóval ne­hezebb S végül aesarkodnak a társadalomra, vagyis a tár­sadalmat képviselő, megteste­sítő tanácsra, amely nem segít rajtuk, nem ad bérlakást... Öten T. J.-né Nagykátáról irt. Le­velében minden elképzelhető módon megpróbál meggyőzni bennünket arról, hogy segíte­nünk kell, ha van bennünk egy csöpp emberség. Megtud­juk, hogy ötödmagával él egy kamrából átalakított, parányi szobában. Az apósnál laknak, aki beteges, szeretnének jobb körülmények közé kerülni, de semmi reményük, beláthatat­lan ideig nem lesz módjuk rá, hogy annyi pénzt gyűjtsenek össze, amennyiért lakást ve­hetnek vagy építkezni kezd­hetnének. Beadták a lakás­igénylésüket a helyi tanács­hoz, el is fogadták, s ebben az évben új lakásokat adnak át a nagyközségben — olva­sónk úgy vélte, őt is megilleti egy, s bement a tanácshoz ér­deklődni, de nem ígértek sem­mit. — Van-e esélyük T-éknek arra, hogy az idén elkészülő lakásokból nekik is kiutalnak egyet? — kérdeztük Uyitrai Ferenctől Nagykáta nagyköz­ség Tanácsának elnökétől. — Ez év őszén nyolcvanhá­rom lakást adnak át, ebből 56- ot az OTP értékesít, 27 pedig tanácsi bérlakás lesz. Nagy eredmény hogy ennyi lakást tudunk juttatni igénylőinknek, de huszonhét lakás nagyon ke­vés, sokkal többre lenne szük­ség. hogy minden igényt ki tudjunk elégíteni. — T-ék naqycsaládosok. ez bizonyára előnyükre szól az igények elbírálásakor ... — Ez igaz — válaszolta Nvitrai Ferenc —. csakhogy sok a nagycsaládos igénylőnk. Több szempontot kell figye­lembe vennie a lakáselosztó bizottságnak. E szempontok közül csak az egyik az, hogy hány gyerekük van . Tévhit A levél utóirata árulkodó. Azt kérdezi a panaszos, előle­gezi-e a tanács a beugrót azok­nak, akiknek még arra sincs pénzük, illetve kapnak-e erre hitelt az OTP-től? Ez elgondolkodtató: a há­zaspár — a legidősebb gyerek életkorából következtetve — tíz éve együtt él. Helyzetük nem hirtelen romlott el. ko­rábban sem lehetett jobb, eb­ben a kicsi helyiségben élnek régóta. Négy éve adták be la­kásigénylésüket, s mert azt a tanács elfogadta, úgy vélték, a továbbiakban egyetlen dolguk marad: várni, míg sorra ke­rülnek. Csakhogy a tanácsi la­kás használatbavételéért is fi­zetni kell, s nem ártott volna az eltelt négy esztendő alatt összerakosgatni annyi pénzt, amennyibe egy tanácsi bér­lakás igénybevétele kerül. Sokan vannak az átlagosnál hátrányosabb helyzetben, akik nem is tehetnek róla. hogy még nem jutottak előbbre, hi­szen a nulláról kezdték ön­álló életüket nem magas jö­vedelmű családból származ­nak. esetleg sokan voltak test­vérek. az állami gondozottak­ról nem is szólva. A társada­lom segítsége csak akkor várható el, ha a segítségre szoruló sem tétlenkedik, ha A lakáskérdés aktuális, s még jó ideig nem veszít idő­szerűségéből. A napilapok ap­róhirdetései között tekinté­lyes terjedelemben jelentkez­nek a lakástalanok néhány szó­ba tömörített gondjai. Eltar­tási szerződést kötnének so­kan, de nincs kivel, mert az egyedülálló öregek nem szí­vesen választják ezt a megol­dást — ez nem is csoda addig, amíg nem lesz egy olyan in­tézmény vagy szervezet, amely mindkét félnek biztosítja, hogy nem jár rosszul, ha a szerződés nem váltja be a hoz­zá fűzött reményeket. Tömegek keresnek albérletet, van, aki saját maga, van, akinek a vál­lalata felvállalja ezt a gondot (pl. a Medicor Légzésvédelmi Készülékek Gyára apróhirde­tés útján keresett albérletet egyik nődolgozójának és kis­lányának). Az albérlők saját kulcsról álmodnak. Ki így, ki úgy pró­bál lakáshoz jutni mert az embernek laknia kell valahol, nem költözhet ki az erdőbe, hogy fölfészkeljen egy fára. hiszen annak se fala. se fede­le. Lakás kell. olyan, amelyik­ben emberi módon lehet élni. A saját kulcsot azonban nem elég csak a tanácstól várni: a jobb körülmények megterem­tésének kulcsa nem a társada­lom zsebében csörög, hanem — elsősorban — mindenkinek a saját igyekezetében rejlik. Pável Melinda Ügy vélem, csak ott szük­séges a védekezés, ahol ezek a kártevők megjelennek. Sajnos, nem ismerem ezt a bogarat, a gondolom, másokat is érdekel, hogyan néz ki a zöld cserebo­gár? Nagy József Érd ★ Ürfi Jánosné, a Pest megyei Nö­vény delmi és Agrokémiai Állo­más ilattani témafelelőse adott „személyleirást" a zöld cserebo­gárról. 14—18 mllllméier hosszú, 7 —10 milliméter széles, smaragdzöld színű, domború hátú bogár. A szárnyfedők felülete sima, se­lyemfényű. hasoldala ibolyás ár­nyalatú, fekete vagy barna Csapa­tosan jelenik meg fúnius végén, Július eleién. Rajzásuk egy hóna­pig tart. Homokos vidéken gya­kori, szőlő, gyümölcs, és erdei fák, valamint más kultúrák a gazdanö­vényei. Szerkesztői üzenetek P. I.-né, Budaörs: Szóban sze­retné előadni panaszát, s az iránt érdeklődik, van-e erre lehetőség. Természetesen van, olvasóinkat szerdai napokon fogadjuk. B. P -né, Kakucs: Az autóbusz­közlekedésre panaszkodik levelé­ben. Bállá Sándor, a Volán 20. szá­mú Vállalatnak monori területi forgalmi előadóia elmondta, igaz, hogy az autóbuszok a fővárosba tartó és az onnan érkező vonatok­hoz Igazodnak, de ez Indokolt, mert a bejáró dolgozók ezt igény­lik Amennyiben van olvasónknak konkrét javaslata, hogy melyik járat indulási !dején változtassa­nak. közölje, s a vállalat elbírálja, jogos-e az igény, s ha van rá mód, teljesítik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents