Pest Megyei Hírlap, 1982. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

Keddtől keddig Hát szóval... ez cirkusz N agy, kupolás sátor maga­sodik a város határában a Budapest felé vezető felül­járó bokájánál. Hát szóval ez a cirkusz. Odabent éppen megkezdődött az előadás, én meg kint bóklásztam a „mű- vész”-utánfutók között. Kihal­latszott a zene és a csóró in­diai elefánt az egyik kocsiban — lánccal a jobb első lábán — hibátlan tangót járt, pedig csak egyszemélyes volt a kö­zönség. Az elefántnak valószí­nűleg újdonságnak tűnhetett a környezet, hiszen születési helyén aligha láthatott fél­méteres paréjt, egyméteres gazt, embernél magasabb vad­sást. E sorok írójának ismere­te szerint viszont a szemét nem lehetett ismeretlen a tan­gózó elefántnak. Ő születése helyén találkozhatott már szétszórt drekkel. Azt azonban helyi szokásnak gondolhatta, hogy méternyi magas építési törmelékek, mocskos műanyag zsákok, halkan zümmögő légyezredek között kell sze­repelnie. Hát ez az elefánt­sors .,. Egy bohóc szerelte huncut létráját a gaztenger közepén; a borostás manézspásztor — így hívják zsargonnal a cir­kuszi segédmunkást — még figyelmeztetett, hogy írni a di­rektor úr engedélyével sza­bad a művészekről. Bolondos kedvében harsányat bőgött az elefánthölgy. Tréfás hangu­lata rámtapadt, de sikerült lábtörés nélkül visszajutnom az aszfaltútra, száguldottak mellettem a személygépkocsik — a járdára ugye nem mehet­tem, mert az nincs is. Csak egyetlen szál szögesdrót jelzi, hogy ez már a cirkusz. Pon­tosabban: állandó mutatvá­nyoshely. Mert ha nem a mű­vészek népesítik be a terüle­tet, akkor ringlispil, céllövöl­de, bolondos boldogíágforrá- Bok csábítják a gyerekeket. Népszerű (hát ez a városszél. B etű szerinti idézet egy al­földi kisváros 1802. böjt második havának 29. napján tartatott közönséges gyűlése által elfogadott kurrentáció- ról: A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM . 1982. JÚLIUS 10., SZOMBAT BiztosíftófSrténet lói ismerjük-e jogainkat? Mindig a kár valódi értékét kell téríteni / A mai kor emberének egyre fontosabbá válik, hogy bizton­ságban legyen, biztonságban tudja családját, lakását és ja­vait. Biztosítás — biztonság, látjuk az utcai plakátokon, halljuk a televízióból. Kár len­ne nélkülünk — mondják az Állami Biztosító mezébe öl­tözött fiatalok. De hogyan is kezdődött? Erről beszélgettünk a biztosító városi és járási .fiókjában Valent János igaz­gatóval és Balajti Béla üzleti vezetővel. Az állami vállalatok is „ — Az első, talán az úgyne­vezett felosztó — kirovó rend­szer volt, de még egyes helye­ken ma is él ez a forma. Lé­nyege volt, hogy az állatokat együtt legeltették — és az el­hullott állat kárát közösen térítették. A második világhá­ború kitöréséig 42 társaságot tartottak nyilván. 1944 óta sok belföldi és külföldi ér­dekeltségű biztosító intézmény létesült. A felszabadulás után a hazai biztosítók a Magyar Biztosítási Részvénytársaság­ba, a TURUL-ba tömörültek. A fordulat évét követően pe­dig megkezdte munkáját a szovjet érdekeltségű Kelet­európai Biztosító Részványtár- saság, aztán 1952-ben adta át a szovjet állam hazánknak a biztosítót. Mai formájában te­hát éppen harminc éve. telező gépjárműbiztosítás. Vi­szont a rendelkezés nem érin­ti a vállalatok gáz- és gáz­olaj üzemeltetésű járműveit. A felrobbant kávéfőző — A mai biztosításoknak két fő formája van. Az állami és a magánbiztosítások. Az előbbi vagyoni, míg az utóbbi személy- és vagyoni biztosítás­ra ad lehetőséget. Vannak olyan formák, melyekben sze­repel személybiztosítás is. Ilyen például a lakásbiztosítás, vagy a casco. — Vajon tudjuk-e, mi min­denért kérhetünk kártérítést? — A biztosítási díjak befi­zetésével általában nincs probléma. Sajnos azonban az ügyfelek nem ismerik eléggé a biztosítási szabályokat. Hiá­ba mondjuk számtalanszor, hogy ez mennyire fontos. Ha jogaikkal tisztában lennének, akkor nem fordulna elő, hogy szinte nevetséges dolgo­kért szeretnének pénzt felven­ni. De az sem, hogy például egy felrobbant kávéfőzőről nem szólnak nekünk. Pedig ilyen esetben kifizetjük a ká­véfőző árát és a konyha festé­sét — takarítását is. Nemré­gen egy színes televízió fel­robbanása után 103 ezer forin­tot fizettünk, mert a szoba be­rendezésében is jelentős kár esett. Kevesen tudják, hogy egy cigarettával kiégetett fo­tel értékét is kifizetjük. Most a június 23-i nagy vihar után fizetjük a jelentős kártérítést. Például Abonyban a súlyos és tömeges károkra való tekin­tettel azonnal adtunk pénzt. Ezzel további károk megelőzé­sét is elősegítettük. Ezzel kö­zel félmillió forintot kaptak a károsultak. Minden évben nagyon sokat fizetünk a jégverés okozta ká­rért. A ceglédi fiók emiatt ál­talában veszteséges lenne — de országosan kiegyenlítik egymást a biztosítási díjak és a kifizetett összegek. Revizorok ellenőrzik — Ezek szerint vannak nyereséges fiókok is? — Valójában sem vesztesé­ges, sem nyereséges egység nincsen, mert a biztosító, nem a nyereségre kalkulál. A bevételből kifizetjük a kár­térítéseket, feltöltjük a tarta­lék alapot, és ha marad pénz, azt az állami költségvetésbe adjuk. Célunk és érdekünk azonban, hogy minden jogo­san felmerülő kárigényt kielé­gítsünk. — Szándékunk a reális kár­igény megállapítása. Revizo­raink gyakran ellenőrzik a kárfelvételt és az néha felelős­ségre vonással jár. Mindig az okozott kár valódi értékét kell téríteni minden ügyfelünknek, hogy elmondhassák — kár lett volna nélkülünk. B. M. Tápot itthonra — exportra gyümölcsöt igények a ZÖLDÉRT-nél Legyen körültekintő a gazdálkodás ... tiltatik, hogy azt utz4k- ra. platzokra szemetek, trá­gyák, akárminemű gazok ki- tetessenek... Amennyi eset előfordul az egész-ségkárban az 1 (arany — szerk.) forint, vagy 25 pálca ütetéssel sújtat- tassék; az elrontó feladójának pedig ajándék adattassék...” Az idézet 180 éves, ez a cirkusz mai. Ha valaki ezekben a napok­ban betoppan a nagyközségi pártbizottság volt épületébe, nem a legkellemesebb látvány fogadja. Ajtók, ablakok hiá­nyoznak, a falakon szinte minden helyiségben mély üre­gek tátongnak, vagy égy csep­pet sem szemet gyönyörköd­tető csövek, kábelek kígyóz­nak. Egyszóval nagy a felfor­dulás. Ám. mindez csak átme­neti állapot, mert nem másról van szó, mint az új községi könyvtár kialakításáról. Most a villanyszerelőké a terep, va­lamennyien a Mechanikai Mű­vek helyi gyáregységének dol­gozói, akik társadalmi munká­ban végzik a szereléseket. Ha ők elmennek,.kőművesek jön­nek, majd a festők és má- zolóknak lesz munkájuk bő­ven. Győré Pálné könyvtáros valamennyi munkatársa nevé­ben mondta, hogy szívesen elviselik ezt a rendetlenséget, hiszen egy régi álmuk teljesül rövidesen Mint minden abo- nyi könyvszerető és könyv­tárlátogató tudja, az immár nélkülözhetetlen közművelő­dési intézmény hosszú éveken át a tanácsház épületének egy részében működött és nagyon kicsi volt, sőt a gyermekolva­sókat csak 500 méterrel távo­— Milyenek voltak az első biztosítások? — Kezdetben kötelező va­gyonbiztosítások voltak; létre­hozták a szocialista gazdaság­sán a termelőszövetkezetek általános vagyonbiztosítását. Az állami vállalatok viszont tizennégy éve köthetnek biz­tosítást. De az eltelt idő alatt egyre csökkent a kötelező biz­tosítások köre, így például az idén júliustól megszűnt a kö­labb, egy ugyancsak pici he­lyiségben tudták fogadni. Az új könyvtár-komplexum­ban — mert a gyerekek is itt kölcsönözhetik majd a köny­veket — minden tágasabb lesz, és olyan szolgáltatásokat is tud nyújtani majd, amilyenek­re eddig nem volt mód. Külön lesz kölcsönző, feldolgozó, iro­dahelyiség, olvasó- és zenehall­gató terem. Mivel tágasabb lesz a hely, így valamennyi felnőtteket és gyerekeket ér­deklő könyv a polcokra kerül­het. Azokról sem feledkeznek meg, akik csak egy napilapot, vagy folyóiratot akarnak ki­olvasni: nekik ugyancsak kü­lön részt alakítanak ki. Augusztus vagy szeptember végéig, míg az új könyvtár el­készül, a tanácsház dísztermé­ben lehet olvasnivalót kölcsö­nözni. Sajnos, ezzel az átme­neti megoldással egy időre néhány olvasót elvesztettek, mert az idősek nem szívlelik a túl sok lépcsőt. De a könyv­tár dolgozói bíznak abban, hogy ez is átmeneti, és vissza­tér majd valamennyi régi. ko­rosabb olvasó, mert az új hely a régi könyvtárhoz hasonlóan, földszintes. Gy. F. A Pest megyei ZÖLDÉRT ceglédi kirendeltségében min­den eddiginél nagyobb mére­tű a táptermény forgalmazása. A járásban a háztáji állat­tartók kiszolgálása érdekében négy üzletet látnak el szemes takarmánnyal, kukoricával, árpával, búzával, de árusíta­nak malomipari termékeket is. összesen, mintegy kétezer­kétszáz vagon árut. Szükségük volt a munkájuk ilyen arányú kitérj esztésére. hiszen állami támogatásban most már csak a lakosság részére történő szállításkor részesülnek. A régebben mu­tatkozó lezserséget, körülte­kintő gazdálkodás váltotta fel: szállításaikat különös gondos­sággal szervezik. Tizenegy saját gépkocsival rendelkeznek, de a nagy fel­adatok idején besegít a Pó­lón is, éves szerződés alapján. A gépparkot igyekeznek a le­hető legjobb állapotban tarta­ni. Eddig nem is volt különö­sebb fennakadás. A kirendelt­ség ebben az évben több mim ezer vagon burgonyát, zöldsé­get és gyümölcsöt vásárol fel Nem kevés ez sem, ha figye­lembe vesszük, hogy egy va­gonnál tíz tonnával számol­nak. A primőrcikkek idősza­kában sokszor kellett Buda­pestre, a Bosnyák téri piacra menniük, hogy az ott vásárolt termékekkel biztosítani tud­ják a városok boltjainak el­látását és választékbővítését Is — Milyen szerződéseket kö­töttek a nagyüzemekkel és az egyéni termelőkkel? — kér­deztük a kirendeltség vezető­jétől, Both Ferenctől. — Görögdinnyéből 350. fe­jes káposztából 110. burgonyá­ból 100, téli almából 60 va­gonra. Ezeket a helyszínen vesszük át. Az egyéni terme­lők általában behozzák a ter­mést, de ha nagyobb meny- nyiségről van szó, hozzájuk ts kimegyünk a helyszínre. Al­mából mintegy nyolcvan, bur­gonyából pedig további tíz vagonra kötöttünk szerződést. Ezeken kívül apróbb cikkek­re is vevők vagyunk. A le­szerződött árut mindig át­vesszük, akkor is, ha a túlzott felhozatal miatt nem tudjuk azonnal a boltok felé továbbí­tani. — Hová szállítják a felvá­sárolt gyümölcsöt? — Az alma teljes egészében exportra kerül, Szovjetunióba, Csehszlovákiába és az NDK- ba. A szilvából tavaly gyen­gébb volt a termés, reméljük, hogy az idén jobb lesz Amennyit csak tudunk, felvá­sárolunk, ennek kilencven százalékát tőkés országoknak adjuk el. A gösögdinnye mér az a cikk, melyből mintegy 120 vagont külföldön, Csehszlo­vákiában, Lengyelországban és az NDK-ban értékesítünk. — Az -őszi burgonyát első­sorban közvetlen környeze­tünkben szállítjuk az elárusító­helyekre. A több éves tapasz­talat alapján, fel tudjuk mér­ni az egy évre szüksége* mennyiséget, mely a ceglédi járásban, Cegléden és Nagy­kőrösön kerül piacra. Ezt a helyszínen tároljuk, a többit pedig Monorra szállítjuk a nagy tárolóba. Az új és nyári burgonyát, valamint a zöld­árukat ugyancsak a működési területünkön lévő Áfész és az Élelmiszer Kisker által üze­meltetett, velünk szerződésben lévő boltok kapják meg első­ként. a felesleget pedig a Pest megyében lévő hat társki- "endelt*égünknek, s Budapest­re szállítjuk. Ungurcán László Kriszt György Megvalósult álom Könyvtár Abonynak Újszerű szolgáltatások az olvasóknak Régi csészék és bögrék Másfél évtizede gyűjt régi csészéket, bögréket Jakab Jó­zsef. Több mint négyszáz darabból álló gyűjteményében sok érdekes, ritka darab található, amelyeket az érdeklődőknek is szívesen bemutat. Apátl-Tóth Sándor felvétele Bronz- után aranyerem A csípődobás mér megy Példamutató edzésmunka Papp Ferenc, aki most fejez­te be tanulmányait a Táncsics Mihály általános iskolában és Szolnokon, a Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskolában tanul tovább, édesapja unszo­lására — aki korábban birkó­zó volt — 1979 nyarán kereste fel először a Ceglédi VSE birkózószakosztályának edzé­seit. Ott ragadt, mert nagyon jó volt a hangulat, sokfelé jár­tak versenyre, s nagyon sok barátra tett szert. A birkózás alapjait, a fogásokat Kenéz Bélától tanulta meg, majd Fá­bián Pál lett az edzője. Az eredmények gyorsan, je­lentkeztek. ami igazolta, hogy tehetséges a fiú. Már 1980 őszén sok országos versenyen diadalmaskodott, majd harma­dik lett az úttörő-olimpián, amit valójában ő vesztett el. A bajnokot korábban megverte. ami után már nem koncentrált kellőképpen, kikapott, s oda lett az aranyérem. Újult erő­vel edzett tovább, többet dol­gozott a korábbinál. A követ­kező évben már sikerült is kö­vetnie példaképét, Sipos Árpá­dot, aki annak idején úttörő olimpiai bajnok lett. ma pedig a magyar válogatott tagjaként a felnőtt világversenyek részt­vevője. Az ő nyomdokaiba sze­retne lépni. Talán sikerül, hi­szen az „első lépcsőt” már si­keresen meghódította. Tavaly az országos döntőben, a legjobb 58 kg-os úttörő bir­kózók között veretlenül súly­csoportja élén végzett. Ezen a viadalon öt ceglédi fiatal sze­repelhetett. Klubtársainak a hajrában már csak a szurkolás jutott, de azt jól csinálták. A rohamos fejlődésben most a szó szoros értelmében törés következett be, ugyanis a kö­nyökéből egv csontdarab le­tört, s meg is kellett operálni. Ezért már nem tudott ott len­ni a magyar serdülő bajnok­ságon sem, ahol esvébk^nt iö helyezésben reménykedhetett. A kényszerszünet után előre­láthatóan ősszel kezdheti el újra az edzéseket. — Ha újból szőnyegre állhat, reméljük, hogy rövid időn be­lül eredményesen szerepel Gyorsan behozhatja a lemara­dását? — kérdeztük edzőjét, Fábián Pált. — Nagyon jó, példamutató az edzésmunkája, ezért bízha­tunk abban, hamarosan utol­éri önmagát. Szorgalmának a szakosztály is hasznát látja. A vele egy csoportban dolgozó fiatalabbak' azt nézik, hogy ő miként edz, hogyan készül. Ezeknek a gyerekeknek ebben a korban az a legnagyobb vá­gyuk. hogy minél jobban sze­repeljenek az úttörő-olimpián. Ferinek a második nekifutás­ra aranyérmet sikerült szerez­nie. Társai követni szeretnék ebben. — Mit tud már ma is jól a versenyzője, és miben kell el­sősorban fejlődnie ahhoz, hogy már a soron következő magyar bajnokságon ott legyen az él- nezönyben, a helyezettek kö­zött? — Ebben a korban még nem jellemző a sokoldalúság. Ez reá is érvényes. A csípődobást remekül tudja végrehajtani, ámbár csak erőből csinálja. Gyorsaságán javítani kell, mert még bizony elég lassú. A mér­kőzéseken több pontszerzési lehetőséghez jutna, ha máskép­pen nem is, de az egy pontot érő mögékerülésekkel minden­képpen. — Már április óta nem tudsz edzeni. Nem hiányzik a birkó­zás? — kérdeztük a bajnoktól. — Sokszor bejövök a fiúk edzésére és nézem, hogyan dol­goznak. Nagyon szeretnék kö­zöttük lenni de tudom, nem szabad elkapkodni a dolgot. Ki kell még hagynom néhány hó­napot, hogy a könyököm telje­sen meggyógyuljon és bírja majd a korábbiakhoz hasonló megterhelést. U. L. Vízilabda Kettős győzelem a hajrában A visszavágón nagyszerűen játszottak' Cegléd—MAFC 11-9 (1-2, 1- 3, 5-2. 1-2) Budapest. Komjáti uszoda. Vezette: Juhász, Czapkó. Cegléd; Németh, Tánczos Tankó, Zsíros, Bóbis, Kele­men. Ungvári. Csere: Hajós Hofváth, Pákozdi. Edző: Czi- gány Károly. Góllövőkt Ung- vári (4), Tánczos (4), Kele­men (3). Az erősen tartalékos ceglédi csapat, lelkes játékkal, megér demelt győzelmet aratott a fő­városban. Az első játékrész­ben még az egyetemi csapol vezetett 5-2-re, de az utolsó két negyedben ellenállhatat­lan volt együttesünk. Ungvá ri és Tánczos játszott kitű­nően. Visszavágó Cegléd—MAFC 10 4 (3-0, 2- 1, 0-2. 5-1) Cegléd: Németh, Beck, Ha jós, Tánczos, Bóbis, Kelemen, Ungvári. Csere: Tankó, Zsí­ros, Pákozdi, Horváth. Cegléd, 500 néző: Vezette; Hasznos. Góllövők: Ungvári (4), Hajós (2) Kelemen, Beck, Tánczos, Bóbis. A visszavágó mérkőzésen nagyszerűen játszottak a ceg­lédi fiúk. Elsősorban a jó véde­kezésnek köszönhető, hogy ilyen arányban is megérdemelten nyertek. A harmadik játék­részben volt egy kis megtor­panás, de ezen átjutva, az utolsó negyedben csapatunk 5 gólt lőtt. • Németh kitűnően védett, és örvendetes Ungvári, hetek óta tartó gólképessége Az utolsó mérkőzés Cegléden július 10- 4n, szombaton délután 3 óra­kor lesz. Beck Mihály ISSN 0133—3500- (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents