Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
1982. JÚNIUS 5-, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A közrend, a biztonság Pest megyében A hanyagság a tulajdon ellensége Megyénk közrendje, közbiztonsága — csakúgy, mint országunké — Jó. Ami a bűncselekmények számát illeti, a lakosság számához viszonyítva a megyék átlagát éri el. Ez, figyelemmel a főváros közelségére, Jónak nevezhető. Az eseteket elemezve — mint országosan —, változatlanul a vagyon elleniek aránya a legnagyobb, 58,S százalék. A közlekedésiek részaránya 13,5 százalék. Az erőszakos és garázda Jellegüeké 13,3 százalék. Az utóbbi években a társadalmi tulajdon védelme Javult. Egyre többen vannak, akik értik a társadalmi vagyon Jelentőségét, ám akadnak olyanok is — nem is kevesen —, akik a társadalmi vagyon megkárosítását nem tartják megvetendőnek, egyesek még mosolyognak is az ügyes tolvajon, vagy erejét, bátorságát fitogtató rongálón. Igaz, az okozott kár magasabb volt, mint az előző másfél évtizedben bármikor. Ezért, és mert bármilyen „kevés” a társadalmi vagyont károsító — vagy akármilyen — bűncselekmény, nem foghatjuk fel bocsánatos bűnnek. A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményeknek háromnegyede lopás és betöréses lopás. Mégsem ezek okozzák a károk nagyobb részét. Jelentős részük megelőzhető lenne a vagyonvédő munka javításával, az őrzést és a leleplezést szolgáló kifogástalan technikai berendezésekkel. Közös erőfeszítések A tolvajok legtöbb esetben kívülről támadják a népvagyont. A szocialista tulajdont intellektuális bűn- cselekménnyel károsító elkövetők pedig rendszerint a megkárosítottál munkaviszonyban, vagy funkcionális kapcsolatban álló személyek, akik a beosztásukból adódó lehetőséget használják ki, vagy a munkaköri kötelességüket szegik meg. Gyakran segítik őket megtévesztett munkatársak, vagy ismerősök. Időnként még a bűnüldözéssel foglalkozó ember számára is meglepő, hogy egyesek mennyire nem gondolják át pillanatnyi cselekményük következményeit. Fenntartás nélkül adják aláírásukat, lakcímüket és személyi számukat valótlan tények igazolásához. Így például az egyik ügy vizsgálata kapcsán kiderült, hogy egy dísznövényeket is termesztő szövetkezet felére csökkentette bizonyos riö? Vényfajták ár'ál. Erről értesülve, jelentkezett egy másik szövetkezet parképítő munkák kivitelezését irányító vezetője, aki nagy mennyiségű dísznövény megvásárlását helyezte :■ kilátásba, ha a számlát „megbontva” úgy állítják ki, hogy az csak fele mennyiséget tartalmaz, de nem a leszállított, hanem az eredeti áron. Vagyis a vásárló, számla szerint, egyet fizetett, de a valóságban kettőt kapott. A két számlával ily- módon jutott jelentős mennyiségű és értékű dísznövényhez, melyet azután az ismerősei nevén, azok tudtával értékesített. Amikor az egyik 80 ezer forint értékű idegen áru eladási bizonylatát aláíró — ezzel valótlanul azt bizonyító, hogy saját árut értékesít — személyt megkérdezték: nem gondolt arra. hogy abból baj lehet? Határozottan azt válaszolta: „nem, mert olyan rendes embernek ismertem az illetőt’’. Ez hihető, de a valótlan igazolása még jóhiszeműség esetén is kellemetlenséget vonhat maga után, hisz a tény nagyon makacs, s az mindegy, ki, mit hisz. Meglepő volt az is, hogy a hiszékeny aláíró, a felelősségrevoirás kilátásba helyezésén még a visszaélés ismeretében is csodálkozott. havi több ezer forintért — kettős menetlevéllel dolgoztak, mások nagy mennyiségű, nem létező termőföldet adtak el az áfészek bekapcsolásával és „szállították” parképítéshez. Mások különféle — az üzletekben akkora mennyiségben elő sem forduló — anyagok ellenértékét utaltatták át szövetkezetük, vagy vállalatuk bankszámlájára, az így befolyt összegeket azután a boltos és az anyagbeszerző megosztották egymás között. Találkoztunk el nem végzett munkákról kiállított nagy értékű számlákkal is. Az ilyen és ehhez hasonló visszaélések úgy küszöbölhetők ki, ha az anyag útját a beszerzéstől a felhasználásig figyelemmel kísérik. Ha nemcsak a beruházók, hanem a kivitelezők is figyelnek arra, hogy miért adnak ki vagy miért kapnak pénzt, hisz amikor kiderül a turpisság, a kivitelezőknek is fizetni kell. Szigorú ellenőrzés A társadalmi vagyonban jelentősebb kárt okozó visszaélések megelőzése megköveteli minden gazdasági vezetőtől, hogy a szigorú belső ellenőrzést tovább erősítse. Tapasztalható. hogy több helyen rendetlenség van, sok. a kínálkozó al- kglqm, árrá hajlamod személyek kihasználnak. Az alaprendet, ha kell, akcióval is meg kell teremteni. Gondot jelent a látens-bűnözés, éppen ezért igen fontos a bizonylati rend és fegyelem előírása, megtartása és megtartatása, a különböző anyagok számbavétele, nyilvántartása, raktározása, a pontos elszámoltatás. Kívánatos, hogy a hibákat ne csak feltárjuk, hanem azok okait szüntessék is meg, s a mulasztókat szükség esetén vonják felelősségre. Számos helyen sajnálattal tapasztalható, hogy portás-, sőt a raktárosfoglalkoztatás is szociális kérdés, nem gazdasági, pedig annak kellene lennie. Az őízést arra alkalmas emberekre kell bízni, el kell érni, hogy a vagyonkezelők kivétel nélkül megbízható, büntetlen előéletű emberek legyenek. Ne adjunk rá alkalmat lentésénél vastagon fog a ceruzájuk. Például az egyik károsult bejelentette, hogy a víkendházából ellopott képek 150 ezer forintot értek. Miután a tolvaj, s vele együtt a képek is megkerültek, az igazságügyi szakértő megállapította, hogy ötezer forint volt az okozott kár. Az ilyen kísérletek kellemetlenül végződhetnek a bejelentőkre is. Tapasztalat az is, hogy a hétvégi házakban ma már jelentős értékek is vannak, megóvásuk köz- és egyéni érdek. Ezt hatásosan csak közösségi összefogással lehet. Nincs jogi akadálya annak, hogy a hétvégiháztulajdonosok közös költséggel, közös vagyonőröket foglalkoztassanak. A hiba bennünk is van A személyek javait károsító cselekmények között meglehetősen sok az alkalomszerűség. így például: az egyik kőműves kisiparos 5—10 percre ment be egy ismerőse lakásába, miközben az utcán leállított gépko- ------------------------------- csija ablakát és ajtaját nem zárta A i »1. „ , be. Hanyagsága 25 ezer forintjába JOhlSZCmUSCg ara került. Hasonlóképpen járt az 0 egyik lelkész is azzal, hogy o „csak 5 ezer forinttal károsodott. Sokan hagyják nyitva lakásuk ajtaját, ablakát, miközben a kertbe, a szomszédba, üzletbe mennek dolgukat intézni. Az ilyen helyzeteket azután a besurranási lehetőséget keresők kihasználják. Más esetekben magánszemélyek megegyeztek szövetkezetek vagy más közületék arra illetékes dolgozóival, hogy teherjárművet, vagy célgépet vásárolnak a szövetkezet, vagy közület nevére, amit azután attól méltányos összegért bérbe vesznek és használják, dolgoznak vagy dolgoztatnak vole. Ezek az ügyletek magánszemélyek vagyoni érdekét szolgálták, semmi köze nem volt a szocialista vagyongyarapításhoz. Az így kötött szerződések tartalmukat illetőén hamisak, rendszerint velejárója az adókötelezettség alóli kibúvás, ez okból a társadalomra veszélyesek, az ilyen ügyleteknek semmi köze az egészséges kockázatvállaláshoz sem, még ha arra hivatkoznak az aláírók. Az utóbbi időben elszaporodtak a fiktív számlák és az olyan teljesítmények igazolása, melyeket egyáltalán nem vagy nem olyan mennyiségben, minőségben végeztek el, mint ahogy azt a bizonylatokon feltüntették. Előfordult, hogy az egyik szállítással foglalkozó közös vállalkozás kedvezményezett gépkocsivezetői — Ami a közlekedési bűncselekményeket illeti, sokan állítják, hogy a motorizáció szükségképpeni velejárója. Ez a vélemény nem helytálló. A bekövetkezett balesetek mintegy három százaléka ered műszaki hibából, 97 százaléka valamilyen emberi magatartással függ össze. Pest megye útjain évente 160—200 ember meghal. Ugyanennyien egész életükön át viselik a baleset nyomát. Több százan szenvednek el súlyos, de gyógyuló sérülést. Ha ezek a balesetek nem elszórtan fordulnának elő. hanem egy helyen, egy napon, minden bizonnyal nemzeti gyászt rendelnének él és mindannyiunkat mélységesen megrendítené. így azonban hamar napirendre térünk az egy-egy súlyos, nem halálos baleset felett, mint olyanon, amiről nem tehetünk. Igenis tehetünk, a hiba bennünk is van, akik közlekedünk. Járművezetőkben és gyalogosokban egyaránt, mert figyelmetlenek vagyunk, nem tartjuk meg — esetleg nem is ismerjük — a közlekedési szabályokat. .Egyeljük meg fálvainkban, ahol nincs kiépített járda — ezért á gyalogosok ,is az úttesten közlekednek —, az utakon gyaloglók mennyien mennek a járműforgalommal azonos irányban, holott o szembe jövő forgalommal, tehát ellenkező oldalon kellene men ni. Ha csak ezt az egy szabályt meg tartaná mindenki maradék nélkül, az is több emberéletet jelentene évente. A bekövetkezett balesetek egynegyede az alkoholfogyasztással, közel háromnegyede valamilyen formában a sietséggel függ össze. Gyorshajtás, szabálytalan előzés, elsőbbség meg nem adása stb. Nem a szerencse következménye, ha valaki százezer, sőt millió kilométereket vezet és nem okoz balesetet, hanem a közlekedési szabályok megtartásának és forgalmi vi szonyokhoz való reális alkalmazkodásának az eredménye. Az viszont, ha valaki rendszeresen figyelmen kívül hagyja az írott szabályokat, s a forgalmi viszonyokhoz nem ké pes igazodni, valóban szerencséjének köszönheti, hogy mikor és mi lyen balesetek okozója és szenvedője lesz. Ilyen okból a balesetnek szükségképpen be kell következnie mert a mechanikus erők döntő szerepet játszanak, százszor sikerül, esetleg ezerszer is, de ezeregyedszer- re biztosan nem. Több ismerőst figyelmeztettem már, akik a jelzett módon vezettek, s mert nem fogadták meg az intő szót, nem változtattak vezetési stílusukon, mindegyik esetben be is következett a baj. Az ital káros hatása Az arra hajlamos; vagy ital hatása miatt gátlástalanná vált személyeket egyenesen csábítja az éjszakára is utcán parkírozó gépkocsik utasterében hagyott különféle ingóságok. Gyakori, hogy emiatt törik fel a gépkocsit. A mai tapasztalat is erősíti azt a régi közmondást, „alkalom szüli a tolvajt". Kézenfekvő az ellenszer, ne adjunk alkalmat es nem károsodunk. Megyénk területén, mint ismeretes, sok a hétvégi ház. Közülük sokat a rossz idő beálltával bezárnak. Tavasszal, amikor nyitni akarják, észlelik, hogy valaki már járt előttük. Igaz, egyeseket ez nem keserít, mert jelszavuk: fizet a biztosító. Ezek, szerencsére, nem sokan vannak, ezek még annak is drukkolnak, nehogy kézre kerüljön a tolvaj. Hogy miért? Mert már a kár bejeMeg kell még azt is jegyezni, hogy megyénkben csak a bíróságok évente, ittas járművezetés miatt több mint ezer személynek vonják be jogosítványát és tiltják el őket határozott időre a járművezetéstől. Az eltiltás határidejének lejárta után új vizsgát kell tenni. A járművezető gondoljon arra, hogy a gépjárművezetés veszélyes üzem, annak ital hatása alatti gyakorlása a közlekedés többi résztvevőjére és az ittasan vezetőre magára is nagy veszélyeket rejt. Amint az a közlekedési bűncselekmények esetében is kitűnik, bűnözésben az italnak jelentős szerepe van. Az erőszakos és garázda jellegű, valamint a házasság, család és ifjúság elleni bűncselekménynek döntő többségét szesz hatása alatt követik el. DR. MAJOR MIKLÓS Pest megyei főügyész Mennyit bírnak el útjaink ? Beszélgetés Hegyi Kálmánnal, a KPM főosztályvezetőjével Magyarország teljes úthálózata több mint 100 ezer kilométer hosz- szúságú. Ezzel a kiépítettséggel — amely magában foglalja az országos, a tanácsi és a szolgálati utakat — az európai ranglistának a közepén vagyunk. Milyenek valójában az útjaink? Megfelelnek-e a közúti személy- és áruszállítási igényeknek? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hegyi Kálmánnal, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főosztályvezetőjével. • Milyen az utak állapota? — Az útleltár adatai szerint az utak jó részének nem elégséges a teherbírása. Nyáron még nem volna különösebb baj, ám a tél sok gondot okoz. A hetvenes évek második felében egy alkalommal 900 millió forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás útjainkon. Ez akkor óriási feltűnést keltett, hiszen a kár többszöröse volt a szokásosnak. A legutóbbi tél, nincs mit szépíteni a dolgon, hasonló pusztítást végzett. A jólértesültek, a mindent jobban tudók fölényesen szoktak hivatkoznia Skandináv-államok példájára, ahol a mienkénél sokkal zordabb, keményebb a tél, és lám, mégse teszi tönkre az utakat. Nem, mert a burkolatnak nem a hideg árt, hanem a fagy és az olvadás gyakori váltakozása és a sózás. Ez utóbbiról viszont nem mondhatunk le, mennél kevésbé rutinosak egy ország gépkocsivezetői, annál inkább igénylik télen is a fekete útburkolatot. 9 Mit tesznek azért, hogy javuljon úthálózatunk minősége? — A KPM ilyen célra nagyon sokat áldoz. Néhány év alatt valamennyi - közúti igazgatóságunkat elláttuk úgynevezett tengelyterhelésellenőrző mérlegekkel, és telepítettünk ilyeneket a legforgalmasabb határátkelőhelyekre is. Ezzel az a célunk, hogy kiszűrjük a megengedettnél nagyobb tengelynyomású szállító járműveket útjainkról. Rakodási bemutatókat szervezünk közútjaink használói számára. Űj módszereket, technológiákat alkalmazunk a felújításban. Az utak gyógyítása hosszú folyamat. Űthálózatunk értéke megközelíti a 300 milliárd forintot, nagy kincs tehát, védeni, óvni kell. Ebben a tervidőszakban az építési, felújítási munkák jórészt az útburkolatok megerősítését fogják szolgálni. Mindent el kell követnünk azért, hogy a rendelkezésre álló anyagi keretekből a lehető legtöbbet produkáljuk. Felhasználunk minden olyan újítást, amely javítja a gazdaságosságot; törekszünk az olcsóbb helyi anyagok és ipari melléktermékek felhasználására mindenütt, ahol erre lehetőség kínálkozik. A múlt tervidőszakban az érvényben levő rendeletek, szakmai szabványok figyelembe vételével összegyűjtöttük az úthálózatunkat jellemző valamennyi adatot. Annak a négymillió adatnak a birtokában, amelyeket számítógépbe tápláltunk, már köny- nyebb a munkánkat fontosságuk sorrendjében rangsorolni. Kétezer kilométernyi utat szélesítettünk ki hatméteresre. Ez egyetlen példa csupán a sok közül. Sokat tesznek a tanácsok is azért, hogy jobb legyen az utak burkolata. A múlt tervidőszakban a városainkban együttvéve 600 kilométernyi lakótelepi út épült. Javult a tanácsok és a közlekedésépítő vállalatok együttműködése, s ez még a kisebb falvainkban is érezteti kedvező hatását. 9 Milyen feladatokat vállalt a mostani tervidőszakban a tárca alágazatü? — A statisztika szerint a múlt ötéves tervidőszakban a közútépítők 55 milliárd forint értékű munkát végeztek. A mostaniban több mint 57 milliárdra van megrendelés. Ez természetesen magába foglalja a felújítási, a karbantartási, a korszerűsítési, híd-, metró-, útkölt- ségeket is. Közutakra negyvenmil- liárd forint jut. Ennek a tetemes pénznek az egyharmadából autópálya, út és híd épül. 9 Halad-e a sok éve megkezdett autópálya-építési program? — Tovább folytatjuk — a nehezebb gazdasági helyzet ellenére is — az autópályák építését. Már az idén elkészül az Ml-es Tatabányát elkerülő, mintegy húszkilométeres szakasza, az évtized közepére pedig Tatabánya és Budapest között meglesz a négy nyomsáv. Ugyanakkor az M3-as elér Gyöngyös térségébe, kikerülve a várost. Az M3-ason előbb is átadunk újabb szakaszt, méghozzá jövőre. Hatvantól a Gyöngyös nyugati csomópontig. Épül, féU autópályaként az M5-ös is, az anya- gi lehetőségek függvényében valószínű, hogy Űjhartyánig készen lesz 1985-re. Mindent egybevetve, a tervidőszak végére lesz '200 kilométer teljes és 130 kilométer félautópá- lyánk. • Körgyűrű nem lesz a főváros körül? — Most foglalkozunk az autópálya-építés 15 éves távlati tervével, amelyben szerepel a körgyűrű egy szektora is, a hozzátartozó Duna-híd- dal együtt. A végleges döntés a? Állami Tervbizottságra vár. 9 Melyek a további fontos felada. tok? — Az országos főutaknak a nagyobb városokon átvezető szakaszait a legutóbbi években már több helyen — együttműködve a tanácsokkal — korszerűsítettük. E progranj Torzó Cs. Kovács László szobra tovább folytatódik. A hatodik ötéves terv időszakában 140 kilométernyi olyan út épül, amely elkerüli a nagyobb településeket, a városközpontokat. Tavaly készült el a mis-, kolci átvezető új út,’az idén pedig Sátoraljaújhelyen, Pécsen és Székesfehérváron nyitunk meg hasonló utat a forgalom előtt. És nehogy kifelejtsük: éppen a napokban fejeződött be teljesen a 25-ös út egri átkelőszakaszának hat évig tartó átépítése. Az út több helyütt teljesen új nyomvonalon halad, hatalmas völgyhíd és felüljáró építésével tettük lehetővé, hogy a történelmi belvárost elkerülje a nagy autóforgalom. 9 Van-e az útfenntartásban és-építésben speciális feladatokat adó területe az országnak? — Egyféle szempontból mindenképpen van. Pest megyében ugyanis a nyolcas út kivételével áthalad minden egyszámjegyű főút, és az autópályák is. Ezeken a forgalom 70. az alsóbbrendű utakon 50 százalékkal nagyobb mint az országos átlag. Nagy a teher- és az idegenforgalom. Itt tehát még inkább szükség van az erők koncentrálására, mint másutt. Az idén megkezdik a szakemberek Dunakeszin az új átkelési szakasz kialakítását. A munka a terelőutak megépítésével kezdődik. És ugyanitt még egy nagyon fontos építkezés előkészítése folyik: a Budapest—Szentendre közötti út négynyomúsításáé. Az ország más részein, a debreceni, a nagykanizsai és a veszprémi átkelési szakaszok munkálatai, a Körös, a Rába, a Sajó, a Hernád és a Zagyva fölött csaknem húsz új, közepes méretű híd építése a legközelebbi feladat. FEJÉR GYULA f