Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-05 / 130. szám

1982. JÚNIUS 5-, SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN A közrend, a biztonság Pest megyében A hanyagság a tulajdon ellensége Megyénk közrendje, közbiztonsága — csakúgy, mint országunké — Jó. Ami a bűncselekmények számát illeti, a lakosság számához viszonyítva a megyék átlagát éri el. Ez, figyelemmel a főváros közelségére, Jónak nevez­hető. Az eseteket elemezve — mint országosan —, változatlanul a vagyon el­leniek aránya a legnagyobb, 58,S százalék. A közlekedésiek részaránya 13,5 százalék. Az erőszakos és garázda Jellegüeké 13,3 százalék. Az utóbbi években a társadalmi tulajdon védelme Javult. Egyre többen vannak, akik értik a társadalmi vagyon Jelentőségét, ám akadnak olyanok is — nem is kevesen —, akik a társadalmi vagyon megkárosítását nem tart­ják megvetendőnek, egyesek még mosolyognak is az ügyes tolvajon, vagy erejét, bátorságát fitogtató rongálón. Igaz, az okozott kár magasabb volt, mint az előző másfél évtizedben bár­mikor. Ezért, és mert bármilyen „kevés” a társadalmi vagyont károsító — vagy akármilyen — bűncselekmény, nem foghatjuk fel bocsánatos bűnnek. A társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekményeknek háromnegyede lo­pás és betöréses lopás. Mégsem ezek okozzák a károk nagyobb részét. Je­lentős részük megelőzhető lenne a vagyonvédő munka javításával, az őrzést és a leleplezést szolgáló ki­fogástalan technikai berendezések­kel. Közös erőfeszítések A tolvajok legtöbb esetben kívül­ről támadják a népvagyont. A szo­cialista tulajdont intellektuális bűn- cselekménnyel károsító elkövetők pedig rendszerint a megkárosítottál munkaviszonyban, vagy funkcioná­lis kapcsolatban álló személyek, akik a beosztásukból adódó lehetőséget használják ki, vagy a munkaköri kötelességüket szegik meg. Gyakran segítik őket megtévesztett munka­társak, vagy ismerősök. Időnként még a bűnüldözéssel foglalkozó ember számára is meg­lepő, hogy egyesek mennyire nem gondolják át pillanatnyi cselekmé­nyük következményeit. Fenntartás nélkül adják aláírásukat, lakcímü­ket és személyi számukat valótlan tények igazolásához. Így például az egyik ügy vizsgá­lata kapcsán kiderült, hogy egy dísz­növényeket is termesztő szövetkezet felére csökkentette bizonyos riö? Vényfajták ár'ál. Erről értesülve, je­lentkezett egy másik szövetkezet parképítő munkák kivitelezését irá­nyító vezetője, aki nagy mennyisé­gű dísznövény megvásárlását helyez­te :■ kilátásba, ha a számlát „meg­bontva” úgy állítják ki, hogy az csak fele mennyiséget tartalmaz, de nem a leszállított, hanem az eredeti áron. Vagyis a vásárló, számla sze­rint, egyet fizetett, de a valóságban kettőt kapott. A két számlával ily- módon jutott jelentős mennyiségű és értékű dísznövényhez, melyet azután az ismerősei nevén, azok tudtával értékesített. Amikor az egyik 80 ezer forint ér­tékű idegen áru eladási bizonylatát aláíró — ezzel valótlanul azt bizo­nyító, hogy saját árut értékesít — személyt megkérdezték: nem gon­dolt arra. hogy abból baj lehet? Határozottan azt válaszolta: „nem, mert olyan rendes embernek ismer­tem az illetőt’’. Ez hihető, de a valótlan igazolá­sa még jóhiszeműség esetén is kel­lemetlenséget vonhat maga után, hisz a tény nagyon makacs, s az mindegy, ki, mit hisz. Meglepő volt az is, hogy a hiszékeny aláíró, a felelősségrevoirás kilátásba helyezé­sén még a visszaélés ismeretében is csodálkozott. havi több ezer forintért — kettős menetlevéllel dolgoztak, mások nagy mennyiségű, nem létező termőföldet adtak el az áfészek bekapcsolásával és „szállították” parképítéshez. Mások különféle — az üzletekben akkora mennyiségben elő sem for­duló — anyagok ellenértékét utal­tatták át szövetkezetük, vagy válla­latuk bankszámlájára, az így be­folyt összegeket azután a boltos és az anyagbeszerző megosztották egy­más között. Találkoztunk el nem végzett mun­kákról kiállított nagy értékű szám­lákkal is. Az ilyen és ehhez hasonló visszaélések úgy küszöbölhetők ki, ha az anyag útját a beszerzéstől a felhasználásig figyelemmel kísérik. Ha nemcsak a beruházók, hanem a kivitelezők is figyelnek arra, hogy miért adnak ki vagy miért kapnak pénzt, hisz amikor kiderül a turpis­ság, a kivitelezőknek is fizetni kell. Szigorú ellenőrzés A társadalmi vagyonban jelentő­sebb kárt okozó visszaélések meg­előzése megköveteli minden gazda­sági vezetőtől, hogy a szigorú bel­ső ellenőrzést tovább erősítse. Ta­pasztalható. hogy több helyen ren­detlenség van, sok. a kínálkozó al- kglqm, árrá hajlamod szemé­lyek kihasználnak. Az alaprendet, ha kell, akcióval is meg kell terem­teni. Gondot jelent a látens-bűnözés, éppen ezért igen fontos a bizonyla­ti rend és fegyelem előírása, meg­tartása és megtartatása, a különbö­ző anyagok számbavétele, nyilván­tartása, raktározása, a pontos el­számoltatás. Kívánatos, hogy a hi­bákat ne csak feltárjuk, hanem azok okait szüntessék is meg, s a mulasztókat szükség esetén vonják felelősségre. Számos helyen sajnálattal tapasz­talható, hogy portás-, sőt a raktáros­foglalkoztatás is szociális kérdés, nem gazdasági, pedig annak kellene lennie. Az őízést arra alkalmas em­berekre kell bízni, el kell érni, hogy a vagyonkezelők kivétel nélkül meg­bízható, büntetlen előéletű embe­rek legyenek. Ne adjunk rá alkalmat lentésénél vastagon fog a ceruzájuk. Például az egyik károsult bejelen­tette, hogy a víkendházából ello­pott képek 150 ezer forintot értek. Miután a tolvaj, s vele együtt a ké­pek is megkerültek, az igazságügyi szakértő megállapította, hogy öt­ezer forint volt az okozott kár. Az ilyen kísérletek kellemetlenül vég­ződhetnek a bejelentőkre is. Tapasztalat az is, hogy a hétvégi házakban ma már jelentős értékek is vannak, megóvásuk köz- és egyé­ni érdek. Ezt hatásosan csak közös­ségi összefogással lehet. Nincs jogi akadálya annak, hogy a hétvégiház­tulajdonosok közös költséggel, kö­zös vagyonőröket foglalkoztassanak. A hiba bennünk is van A személyek javait károsító cse­lekmények között meglehetősen sok az alkalomszerűség. így például: az egyik kőműves kisiparos 5—10 perc­re ment be egy ismerőse lakásába, miközben az utcán leállított gépko- ------------------------------- csija ablakát és ajtaját nem zárta A i »1. „ , be. Hanyagsága 25 ezer forintjába JOhlSZCmUSCg ara került. Hasonlóképpen járt az 0 egyik lelkész is azzal, hogy o „csak 5 ezer forinttal károsodott. Sokan hagyják nyitva lakásuk ajtaját, ab­lakát, miközben a kertbe, a szom­szédba, üzletbe mennek dolgukat in­tézni. Az ilyen helyzeteket azután a besurranási lehetőséget keresők ki­használják. Más esetekben magánszemélyek megegyeztek szövetkezetek vagy más közületék arra illetékes dolgo­zóival, hogy teherjárművet, vagy célgépet vásárolnak a szövetkezet, vagy közület nevére, amit azután attól méltányos összegért bérbe vesznek és használják, dolgoznak vagy dolgoztatnak vole. Ezek az ügyletek magánszemélyek vagyoni érdekét szolgálták, semmi köze nem volt a szocialista vagyongyarapítás­hoz. Az így kötött szerződések tar­talmukat illetőén hamisak, rendsze­rint velejárója az adókötelezettség alóli kibúvás, ez okból a társada­lomra veszélyesek, az ilyen ügyle­teknek semmi köze az egészséges kockázatvállaláshoz sem, még ha ar­ra hivatkoznak az aláírók. Az utóbbi időben elszaporodtak a fiktív számlák és az olyan teljesít­mények igazolása, melyeket egyál­talán nem vagy nem olyan mennyi­ségben, minőségben végeztek el, mint ahogy azt a bizonylatokon fel­tüntették. Előfordult, hogy az egyik szállí­tással foglalkozó közös vállalkozás kedvezményezett gépkocsivezetői — Ami a közlekedési bűncselekmé­nyeket illeti, sokan állítják, hogy a motorizáció szükségképpeni velejá­rója. Ez a vélemény nem helytálló. A bekövetkezett balesetek mintegy három százaléka ered műszaki hi­bából, 97 százaléka valamilyen em­beri magatartással függ össze. Pest megye útjain évente 160—200 ember meghal. Ugyanennyien egész életükön át viselik a baleset nyo­mát. Több százan szenvednek el sú­lyos, de gyógyuló sérülést. Ha ezek a balesetek nem elszórtan fordul­nának elő. hanem egy helyen, egy napon, minden bizonnyal nemzeti gyászt rendelnének él és mindannyi­unkat mélységesen megrendítené. így azonban hamar napirendre térünk az egy-egy súlyos, nem halálos bal­eset felett, mint olyanon, amiről nem tehetünk. Igenis tehetünk, a hiba bennünk is van, akik közleke­dünk. Járművezetőkben és gyalogo­sokban egyaránt, mert figyelmetle­nek vagyunk, nem tartjuk meg — esetleg nem is ismerjük — a közle­kedési szabályokat. .Egyeljük meg fálvainkban, ahol nincs kiépített járda — ezért á gyalogosok ,is az úttesten közlekednek —, az utakon gyaloglók mennyien mennek a jár­műforgalommal azonos irányban, holott o szembe jövő forgalommal, tehát ellenkező oldalon kellene men ni. Ha csak ezt az egy szabályt meg tartaná mindenki maradék nélkül, az is több emberéletet jelentene évente. A bekövetkezett balesetek egyne­gyede az alkoholfogyasztással, közel háromnegyede valamilyen formában a sietséggel függ össze. Gyorshajtás, szabálytalan előzés, elsőbbség meg nem adása stb. Nem a szerencse következménye, ha valaki százezer, sőt millió kilo­métereket vezet és nem okoz bal­esetet, hanem a közlekedési szabá­lyok megtartásának és forgalmi vi szonyokhoz való reális alkalmazko­dásának az eredménye. Az viszont, ha valaki rendszeresen figyelmen kívül hagyja az írott szabályokat, s a forgalmi viszonyokhoz nem ké pes igazodni, valóban szerencséjé­nek köszönheti, hogy mikor és mi lyen balesetek okozója és szenvedő­je lesz. Ilyen okból a balesetnek szükségképpen be kell következnie mert a mechanikus erők döntő sze­repet játszanak, százszor sikerül, esetleg ezerszer is, de ezeregyedszer- re biztosan nem. Több ismerőst fi­gyelmeztettem már, akik a jelzett módon vezettek, s mert nem fogad­ták meg az intő szót, nem változtat­tak vezetési stílusukon, mindegyik esetben be is következett a baj. Az ital káros hatása Az arra hajlamos; vagy ital hatá­sa miatt gátlástalanná vált szemé­lyeket egyenesen csábítja az éjsza­kára is utcán parkírozó gépkocsik utasterében hagyott különféle ingó­ságok. Gyakori, hogy emiatt törik fel a gépkocsit. A mai tapasztalat is erő­síti azt a régi közmondást, „alka­lom szüli a tolvajt". Kézenfekvő az ellenszer, ne adjunk alkalmat es nem károsodunk. Megyénk területén, mint ismere­tes, sok a hétvégi ház. Közülük so­kat a rossz idő beálltával bezárnak. Tavasszal, amikor nyitni akarják, észlelik, hogy valaki már járt előt­tük. Igaz, egyeseket ez nem keserít, mert jelszavuk: fizet a biztosító. Ezek, szerencsére, nem sokan van­nak, ezek még annak is drukkolnak, nehogy kézre kerüljön a tolvaj. Hogy miért? Mert már a kár beje­Meg kell még azt is jegyezni, hogy megyénkben csak a bíróságok évente, ittas járművezetés miatt több mint ezer személynek vonják be jogosítványát és tiltják el őket határozott időre a járművezetéstől. Az eltiltás határidejének lejárta után új vizsgát kell tenni. A jármű­vezető gondoljon arra, hogy a gép­járművezetés veszélyes üzem, an­nak ital hatása alatti gyakorlása a közlekedés többi résztvevőjére és az ittasan vezetőre magára is nagy veszélyeket rejt. Amint az a közlekedési bűncse­lekmények esetében is kitűnik, bűnözésben az italnak jelentős sze­repe van. Az erőszakos és garázda jellegű, valamint a házasság, csa­lád és ifjúság elleni bűncselekmény­nek döntő többségét szesz hatása alatt követik el. DR. MAJOR MIKLÓS Pest megyei főügyész Mennyit bírnak el útjaink ? Beszélgetés Hegyi Kálmánnal, a KPM főosztályvezetőjével Magyarország teljes úthálózata több mint 100 ezer kilométer hosz- szúságú. Ezzel a kiépítettséggel — amely magában foglalja az orszá­gos, a tanácsi és a szolgálati uta­kat — az európai ranglistának a közepén vagyunk. Milyenek valójá­ban az útjaink? Megfelelnek-e a közúti személy- és áruszállítási igé­nyeknek? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Hegyi Kálmánnal, a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium főosztályvezető­jével. • Milyen az utak állapota? — Az útleltár adatai szerint az utak jó részének nem elégséges a teherbírása. Nyáron még nem vol­na különösebb baj, ám a tél sok gon­dot okoz. A hetvenes évek második felében egy alkalommal 900 millió forintos kárt okozott a szélsőséges időjárás útjainkon. Ez akkor óriási feltűnést keltett, hiszen a kár több­szöröse volt a szokásosnak. A leg­utóbbi tél, nincs mit szépíteni a dolgon, hasonló pusztítást végzett. A jólértesültek, a mindent jobban tu­dók fölényesen szoktak hivatkoznia Skandináv-államok példájára, ahol a mienkénél sokkal zordabb, kemé­nyebb a tél, és lám, mégse teszi tönkre az utakat. Nem, mert a bur­kolatnak nem a hideg árt, hanem a fagy és az olvadás gyakori válta­kozása és a sózás. Ez utóbbiról vi­szont nem mondhatunk le, mennél kevésbé rutinosak egy ország gép­kocsivezetői, annál inkább igénylik télen is a fekete útburkolatot. 9 Mit tesznek azért, hogy javuljon úthálózatunk minősége? — A KPM ilyen célra nagyon so­kat áldoz. Néhány év alatt vala­mennyi - közúti igazgatóságunkat el­láttuk úgynevezett tengelyterhelés­ellenőrző mérlegekkel, és telepítet­tünk ilyeneket a legforgalmasabb határátkelőhelyekre is. Ezzel az a célunk, hogy kiszűrjük a megenge­dettnél nagyobb tengelynyomású szállító járműveket útjainkról. Ra­kodási bemutatókat szervezünk köz­útjaink használói számára. Űj mód­szereket, technológiákat alkalma­zunk a felújításban. Az utak gyó­gyítása hosszú folyamat. Űthálóza­tunk értéke megközelíti a 300 mil­liárd forintot, nagy kincs tehát, vé­deni, óvni kell. Ebben a tervidő­szakban az építési, felújítási mun­kák jórészt az útburkolatok meg­erősítését fogják szolgálni. Mindent el kell követnünk azért, hogy a rendelkezésre álló anyagi keretek­ből a lehető legtöbbet produkáljuk. Felhasználunk minden olyan újí­tást, amely javítja a gazdaságossá­got; törekszünk az olcsóbb helyi anyagok és ipari melléktermékek felhasználására mindenütt, ahol erre lehetőség kínálkozik. A múlt tervidőszakban az érvényben levő rendeletek, szakmai szabványok fi­gyelembe vételével összegyűjtöttük az úthálózatunkat jellemző vala­mennyi adatot. Annak a négymillió adatnak a birtokában, amelyeket számítógépbe tápláltunk, már köny- nyebb a munkánkat fontosságuk sor­rendjében rangsorolni. Kétezer ki­lométernyi utat szélesítettünk ki hat­méteresre. Ez egyetlen példa csupán a sok közül. Sokat tesznek a tanácsok is azért, hogy jobb legyen az utak burkolata. A múlt tervidőszakban a városaink­ban együttvéve 600 kilométernyi la­kótelepi út épült. Javult a tanácsok és a közlekedésépítő vállalatok együttműködése, s ez még a kisebb falvainkban is érezteti kedvező ha­tását. 9 Milyen feladatokat vállalt a mos­tani tervidőszakban a tárca alágaza­tü? — A statisztika szerint a múlt ötéves tervidőszakban a közútépí­tők 55 milliárd forint értékű mun­kát végeztek. A mostaniban több mint 57 milliárdra van megrende­lés. Ez természetesen magába fog­lalja a felújítási, a karbantartási, a korszerűsítési, híd-, metró-, útkölt- ségeket is. Közutakra negyvenmil- liárd forint jut. Ennek a tetemes pénznek az egyharmadából autópá­lya, út és híd épül. 9 Halad-e a sok éve megkezdett autópálya-építési program? — Tovább folytatjuk — a nehe­zebb gazdasági helyzet ellenére is — az autópályák építését. Már az idén elkészül az Ml-es Tatabányát elkerülő, mintegy húszkilométeres szakasza, az évtized közepére pedig Tatabánya és Budapest között meg­lesz a négy nyomsáv. Ugyanakkor az M3-as elér Gyöngyös térségébe, kikerülve a várost. Az M3-ason előbb is átadunk újabb szakaszt, méghozzá jövőre. Hatvantól a Gyön­gyös nyugati csomópontig. Épül, féU autópályaként az M5-ös is, az anya- gi lehetőségek függvényében való­színű, hogy Űjhartyánig készen lesz 1985-re. Mindent egybevetve, a terv­időszak végére lesz '200 kilométer teljes és 130 kilométer félautópá- lyánk. • Körgyűrű nem lesz a főváros kö­rül? — Most foglalkozunk az autópá­lya-építés 15 éves távlati tervével, amelyben szerepel a körgyűrű egy szektora is, a hozzátartozó Duna-híd- dal együtt. A végleges döntés a? Állami Tervbizottságra vár. 9 Melyek a további fontos felada. tok? — Az országos főutaknak a na­gyobb városokon átvezető szakaszait a legutóbbi években már több he­lyen — együttműködve a tanácsok­kal — korszerűsítettük. E progranj Torzó Cs. Kovács László szobra tovább folytatódik. A hatodik ötéves terv időszakában 140 kilométernyi olyan út épül, amely elkerüli a nagyobb településeket, a városköz­pontokat. Tavaly készült el a mis-, kolci átvezető új út,’az idén pedig Sátoraljaújhelyen, Pécsen és Szé­kesfehérváron nyitunk meg hason­ló utat a forgalom előtt. És ne­hogy kifelejtsük: éppen a napokban fejeződött be teljesen a 25-ös út egri átkelőszakaszának hat évig tartó átépítése. Az út több helyütt telje­sen új nyomvonalon halad, hatal­mas völgyhíd és felüljáró építésé­vel tettük lehetővé, hogy a törté­nelmi belvárost elkerülje a nagy autóforgalom. 9 Van-e az útfenntartásban és-építésben speciális feladatokat adó területe az országnak? — Egyféle szempontból minden­képpen van. Pest megyében ugyan­is a nyolcas út kivételével áthalad minden egyszámjegyű főút, és az autópályák is. Ezeken a forgalom 70. az alsóbbrendű utakon 50 száza­lékkal nagyobb mint az országos át­lag. Nagy a teher- és az idegenfor­galom. Itt tehát még inkább szük­ség van az erők koncentrálására, mint másutt. Az idén megkezdik a szakemberek Dunakeszin az új át­kelési szakasz kialakítását. A mun­ka a terelőutak megépítésével kez­dődik. És ugyanitt még egy nagyon fontos építkezés előkészítése folyik: a Budapest—Szentendre közötti út négynyomúsításáé. Az ország más részein, a debreceni, a nagykanizsai és a veszprémi átkelési szakaszok munkálatai, a Körös, a Rába, a Sa­jó, a Hernád és a Zagyva fölött csaknem húsz új, közepes méretű híd építése a legközelebbi feladat. FEJÉR GYULA f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents