Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-30 / 151. szám
6 «*««r ifi/}? W 1982. JÜNIUS 30., SZERDA BS» / TANÁCSOK Mikor dolgozhat a pedagógus nyári szabadsága alatt? ■ Vizek partján- HORGÁSZBOTTAL Kánikulai ötletbörze Cl Mikor lehet igénybe venni a pedagógust évi szabadsága terhére, kötelező munkára? A napokban fejeződött be az iskolákban a tanítás, és megkezdődött a szünidő. A kötelező munkára való beosztással kapcsolatban keresett fel bennünket több pedagógus. Elmondták, hogy eltérő a jogértelmezés, egyes iskolákban nem egyszer törvénysértők az igazgatói intézkedések. Részletesen nem ismertetjük az egyes vitás eseteket. összefoglaltan adunk felvilágosítást, s ez az oktatási intézményeknél dolgozókra egyformán vonatkozik. Fél éve megváltoztak a szabadságot előíró jogszabályok, amelyek ez év január 1-től léptek hatályba. A bölcsődékben, a csecsemőotthonokban, továbbá az alsó, közép- és felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban az oktatókat, nevelőket évenként 25 munkanap pót- szabadság illeti meg. E dolgozókat azonban szabadságidejükből legfeljebb 15 munkanapra oktató, nevelő, illetőleg az oktatással, neveléssel összefüggő egyéb munkára igénybe lehet venni. És éppen ennél a kérdésnél vannak viták — mondják olvasóink. Az igazgató ugyanis tetszése szerint oktatással, neveléssel összefüggő munkának ítélhet meg olyan kérdést is, ami nem tekinthető annak. Így történt egyik olvasónk esetében, hogy őt az iskolai szertár anyagának leltározására, a másikat pedig a szabad idő megfelelő kihasználásának biztosítását szolgáló — eddig rendezetlenül kezelt — eszközök, játékok rendbetételére osztották be, többedmagával. Lehetséges-e ez, mi a jogi helyzet, kérdezik a pedagógusok. A művelődésügyi miniszter 5/1982. (V. 18.) MM. sz. rendeletében kellően szabályozta a kötelező munka eseteit, tehát nem lehet önkényesen értelmezni, magyarázni a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelkezésének előbb említett szabályait. A művelődésügyi miniszter rendelete szerint, az oktatót és a pedagógust az évi szabadságidejéből kötelező munkára legfeljebb tizenöt napra a következő esetekben kell igénybe venni: a) az oktatási intézmény működési körében felmerülő nyári foglalkoztatás, A szakszervezeti testületek «gyik igen fontos joga, hogy évente véleményezik a gazda- lági vezetők munkáját. Itt tulajdonképpen kettős jogról van szó, hiszen a bizalmi testület (a bizalmi küldöttek, főbizalmiak) véleményezési jogkörébe tartozik a vállalat középtávú és éves terve és ehhez szorosan kapcsolódóan az igazgatónak és helyetteseinek éves munkája. A SZOT irányelvei szerint a véleményezés alapja az előző időszak tervteljesítéséről szóló igazgatói beszámoló, a következő időszakra szóló terv, illetve a szakszervezeti bizottságnak e témákkal ösz- szefüggő beszámolója. A tettek alapján A gazdasági vezetők éves tevékenységéről szóló véleménynek ki kell terjednie arra, hogy a vezetők mit tettek a termelés, a gazdálkodás eredményessége érdekében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításáért, az üzemi demokratizmus érvényesülése, a jó munkahelyi légkör megteremtése érdekében. Indokolt figyelemmel kísérni azt is a szakszervezeti véleményezés során, hogy a vállalat vezetői b) felvételi bizottságban való részvétel, c) továbbképzés, d) nevelőtestületi értekezlet, e) ünnepség szervezése, f) külföldi kongresszuson részvétel, valamint g) az oktatási intézmény vezetője által, az a-f pontokban foglaltakon túlmenően elrendelt, neveléssel, oktatással, foglalkoztatással összefüggő tevékenységre. Ügy gondoljuk, hogy a leltározás, azonkívül az egész évben ömlesztve kezelt eszközök rendbetétele, szorosan nem sorolható a fentiekbe. Az a tanácsunk — ha a vita másként nem oldható meg—, forduljanak a tanács oktatási szervéhez, mert álláspontunk szerint azt kell beosztani szabad idejében ezekre a munkákra, aki év közben azt elhanyagolta. © Mikor kell kiadni az oktatási intézményben a dolgozók évi rendes szabadságát? A Munka Törvénykönyve szerint, a szabadság kiadásának időpontját a munkáltató határozza meg. Ennél, a dolgozók kívánságát, a lehetőségekhez képest figyelembe kell venni. A dolgozó munka- viszonya első hat hónapjában szabadság kiadását nem igényelheti. Az 5/1982. (V. 18.) MM. sz. rendelet 1. §. (2.) bekezdésében foglalt eseteket kivéve, a dolgozók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben kell kiadni. Ha a dolgozó a rendes szabadságát előreláthatóan hivatalos akadályoztatás, katonai szolgálat, szülési szabadság vagy egyéb ok miatt a nyári szünidőben részben vagy egészben nem tudja kivenni, akkor azt már a tavaszi, egyébként a téli szünetben, a téli szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig még az esedékesség évében, a szorgalmi idő alatt kell kiadni. A dolgozók évi rendes szabadságából a szorgalmi időn belül az oktatás időtartama alatt csak méltánylást érdemlő esetekben (pl. halaszthatatlan családi ügy miatt), és legfeljebb öt — szanatóriumi gyógykezelésre, valamint SZOT-rendszerű üdülésre szóló beutalás esetén pedig legfeljebb tíz — munkanap, továbbá a dolgozó nőnek és a gyermekét egyedül nevelő apának az Mt. V. 47. §.-ának (2.) bekezdése alapján járó szervezetten, megfelelő fegyelmet tartva vezették-e a kollektívát. A szakszervezeti testületek véleményüket természetesen csakis úgy alakíthatják ki megfelelően, ha ennek során sokoldalúan figyelembe veszik az év közben elhangzott dolgozói véleményeket. Nagyon fontos, hogy ameny- nyiben a szakszervezeti testület a gazdasági vezetés munkájában javítani, változtatni valót lát, úgy ne csak bíráljon, hanem konkrét javaslatokat is tegyen, illetve —, ha ezt szükségesnek látja — indítványozza a vezetői munka átfogó vizsgálatát. A SZOT irányelvének lényeges előírása, hogy amikor a felettesek minősítik az igazgató és helyettesei munkáját, a szakszervezet itt is igyekezzen érvényesíteni testületi véleményét. Tény, hogy a mindennapok gyakorlatában a SZOT irányelvei még nem mindenütt érvényesülnek megfelelően. Mint az egyik testületi ülésen is megállapították, a véleményezésben még meglehetősen sok a formális elem, a feleslege- ges tiszteletkor. Ugyanakkor az is igaz, hogy több helyen külön irányelvek, határozatok pótszabadság adható ki. A szabadságot az intézmény vezetője engedélyezi. A folyamatosan (tanítási, foglalkozási szünet nélkül), működő oktatási intézmény dolgozóinak szabadsága a naptári év folyamán bármikor kiadható. Az oktató részére az évi rendes szabadságot vagy annak egy részét az oktatási idő alatt is ki lehet adni olyan időszakban, amikor előadást nem kell tartania, gyakorlat, szeminárium vezetésében nem kell részt vennie, illetőleg, ha az említett tevékenységet egyébként el kellene látnia, de az oktatómunka — az intézmény béralapkerete terhére — távollétében is zavartalanul ellátható. A felsőoktatási intézményben az oktató és az oktatással közvetlen kapcsolatban nem álló munkakörben dolgozók szabadságának kiadását nem kell az oktatási szünetre korlátozni. Dr. M. J. Az építési engedélyezési eljárás célja a hatósági előírások betartásának és helyes alkalmazásának biztosítása. Vannak építési engedélyhez kötött, valamint bejelentés alapján végezhető építési munkák, de számos építési feladat megoldható hatósági engedély, illetve bejelentési kötelezettség nélkül — hívja fel a figyelmet az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban az Építésügyi Tájékoztatási Központ. Építési engedély szükséges egyebek közt épület felépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, tetőtér beépítéséhez, műszaki megosztásához, teherhordó szerkezetének megváltozását eredményező felújításához, felvonó és ezzel kapcsolatos szerkezet építéséhez, áthelyezéséhez,, vízparton horgásztanya, zártkertben és zártkerten kívüli földrészleten, külterületen minden gazdasági épület és építmény felépítéséhez. Nem szükséges építési engedély például lakó- vagy üdünélkül kiterjesztették a szak- szervezeti véleményezést a vezetés alsóbb szintjeire, így az üzemvezetőkre és a művezetőkre is. Vállalni kell Már utaltunk arra, hogy a szakszervezeti véleményezés nem egy testület magánvéleményét jelenti, hanem a dolgozók észrevételeire épül. Emellett fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a felelősségteljes véleményezés elképzelhetetlen a pártszervezetek, a felsőbb gazdasági vezetés értékelésétől függetlenül. Ha a szakszervezet véleményét sokoldalúan előkészítve fogalmazzák meg, azt vállalni lehet és vállalni kell még akkor is, ha abból a későbbiek során — sajnos, ez nemegyszer előfordul — konfliktus, sértődöttség lesz. Csakis az ilyen véleménynek lehet szerepe a munkahelyi demokrácia tényleges fejlesztésében, a dolgozók felelősségérzetének tudatosításában. A szakszervezeti bizottságokat és a bizalmitestületeket nyilvánvalóan megerősíti a véleményezési jog gyakorlásában, ha rendszeres, intézményes kapcsolatot alakítanak ki I " TÍZ NAP Rendeletéiből A kulturális, valamint a nevelő-oktatói munkát végző dolgozók, másodállás, mellék- foglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásáról a 6/1982. (V. 28.) MM. sz. rendelet rendelkezik, amely a Művelődési Közlöny június 23-án kiadott 12. számában jelent meg. Egyes munkaügyi rendelkezések módosításáról — például összeférhetetlenség tilalma alól való felmentésről —. a Minisztertanács elnökhelyettesének 1/1982. (V. 24.) ME. számú rendelete is az említett Művelődési Közlönyben jelent meg. A magánkereskedelemről szóló, 1982. évi 7. tvr-t és ennek végrehajtásával kapcsolatos miniszteri rendeletet 10/1982. (V. 14.) Bk. M. rendeletet, a Tanácsok Közlönye június 13-án megjelent 16. száma tartalmazza. A Munka Törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a művelődési tárca területén, az 5/1982. (V. 18.) MM. számú rendelet rendelkezik, amelyet az érdekeltek a Tanácsok Közlönye 16. számából ismerhetnek meg. lőtel'ken olyan melléképület felépítéséhez, amelynek következtében nem jön létre lakás- vagy üdülőegység, vagy tulajdonszerzési korlátozás alá eső más helyiség. Ebben az esetben az építőnek csak bejelentési kötelezettsége van. Építési engedélyhez, illetve bejelentési kötelezettséghez kötött minden építési munkát lehetetlen felsorolni, megjegyezni. Ezért célszerű az építkezés megkezdése ellőtt az építési hatóságnál érdeklődni, tájékozódni, kérni véleményüket, tanácsaikat. Építési engedély — az építés jogi kérdéseinek tisztázása után — a területileg illetékes elsőfokú építésügyi hatóságtól kell kérni. A kérelem a tervező útján is előterjeszthető. Figyelmet érdemel az a szabály is, hogy ha a terület jellege szükségessé teszi, külön tanácsrendelet Városban, nagyközségben, községben, üdülőterületen a bejelentés alapján végezhető építési munkákat is építési engedélyhez kötheti. a vállalati felügyelő bizottságokkal. Hiszen így egy más nézőpontból nyílik rátekinté- sük a gazdálkodásra, a vezetői munka minőségének megítélésére. Ösztönző rendelkezések A véleményezésben, a szak- szervezeti jogok gyakorlásában az elmúlt években megkülönböztetett szerepet kapott a szakszervezeti bizalmi. Gyakorlatilag a jogi szabályozás szerint a bizalmiaknak ma már minden olyan kérdésbe beleszólásuk van, amely közvetlenül érinti a dolgozókat Lehetséges, sőt szükséges is, hogy a szakszervezeti bizalmiak hallassák szavukat, foglaljanak állást valamennyi szerintük fontos kérdésben. Ebben ugyanis semmilyen jogszabály nem korlátozza őket, a rendelkezések inkább ösztönöznek a beleszólás lehetőségének sokoldalú kihasználására. Ma már elfogadott elvnek tekinthető, hogy a bizalmival együttműködő gazdasági vezetők kötelesek tiszteletben tartani a szakszervezeti jogokat, s megteremteni a feltételeket érvényesítésükhöz. így például kötelesek kikérni, figyelembe venni a bizalmiak véleményét, állásfoglalását, s az általuk okkal, joggal jelzett problémákra gyorsan, hatékonyan reagálni, intézkedni. Deák András A forró, fülledt napok egyáltalán nem kedveztek a horgásszerencsének. A tapasztalatok szerint ilyen időszakban lustálkodnak a víz alatti jószágok is. Kánikulában nem eszik a hal — ezt tartják sokan, pedig nincs igazuk. Valójában lényegesen több táplálékot vesznek magukhoz, mint tavasszal vagy ősszel, hiszen gyorsabb az emésztésük is. Ilyenkor azonban legkevésbé szorulnak rá a horgon felkínált csalira, mert a víz bővelkedik természetes táplálékban, s annyit már a kétnyaras tógazdasági potykák is megtanultak, hogy a horgon szervírozott kukorica vagy pufóka sok bajjal járhat. A nyár egyébként számos gondot, lappangó viszályt hoz felszínre. Korábban már szóltunk arról a jelenségről, hogy több tározó, mesterséges tó partján, ha kevésbé nagy a hal a tavaszi pezsdülés után, a horgászok egy része hajlamosabb a víz halszegénységének, mint saját tapasztalatlanságának tulajdonítani az eredménytelenséget. Egy másik, szintén nem jelentéktelen tábor a tilalmak enyhítését kifogásolta. Arányok Sajnos tudomásul kell venni: lényegesen kisebb arányban nő a horgászható vizek nagysága, mint a mi összlétszámúnk. Erre számítottunk, mégis nehezen vesszük tudomásul. Kétségtelen, hogy egyik-másik kisebb vagy népszerűbb vizünkre szombat-vasárnap nem érdemes kimennie annak, aki nyugodtan akar pihenni, ám többségün'k- ne’ máskor nincs módja. Egymás iránti köcsönös tiszteletünkön és a helyi ellenőrzés tekintélyén múlik, hogy sok bosszúsággal vagy kipihenten térünk-e haza? Válogathatunk A kapástalan időszak gyakran kétségbeesett ötleteket csiszol ki a horgászokból. Ilyenkor, 30 Celsius fok körüli nappali melegben inkább az éjszakai órák kecsegtetnek sikerrel. Épp az ellenőrzés nehézkessége miatt azonban egyre kevesebb helyen engedi a horgászrend ezt a lehetőséget. Marad tehát a nappali próbálkozás, kísérletezés, öreg horgásznak s a szakirodalom számos csalit ajánl ezekre a hónapokra: a krumplibogártól az eperig. Akadnak, akik a máiét vattával gyúrják össze, hogy lassabban ázzon szét, s tovább ellenálljon az apró keszegfélék rohamainak. Vannak, akik arra esküsznek, az 1/0-ás horgot végig kell fűzni kukoricával, mások egyetlen szemben igyekeznek elbújtatni a 6-os, 10-es kis kampót. A kenyérbelet kis gézdarabkába pólyálják, így később ázik szét. A zöldborsó, sőt a zöldbab is számos nagy ponty, de főleg amur vesztét okozta már. Lehet tehát válogatni a bőséges kínálatból. Majd meglátjuk A Délegyházára járó — főleg csónakos — horgászok most bosszúsan veszik tudomásul, hogy a IV-es tavon levő egyik szigetet összekötik a parttal, betemetve egy jó halas öblöt. — Vállalati üdülő épül majd — mondták az ott dolgozók. — Bármennyire is megértjük, hogy egy üzem vagy intézmény gondoskodni akar a dolgozói pihenéséről, mégis csak tőlünk veszik el a partot, a vizet — vélik a horgászok. Hát majd meglátjuk. Egyszerű szerkezet Tavaly ismertettünk egy úgynevezett etetőbotot, néhány olvasónk most ismét érdeklődött iránta. Egyszerű szerkezet az egész: egy körülbelül 5—10 centiméter átmérőjű — vízvezetékszerelők által használt műanyag cső és egy jól kézbe il- iő, lehetőleg fenyőfa nyél kell hozzá. A csőből 15—20 centiméter hosszúságú darabot vágunk le, félig beletoljuk, szögeljük vagy ragasztjuk a nyelet és kész a hasznos segédeszköz. A kis üresen maradó tartályrészt kell megtömni etetőanyaggal és a váll mögül, erőteljes hajító mozdulattal röpíthető befelé a kukorica vagy a dara. Halfogóbajnokság A hét végén, vasárnap a csepeli Francia-öbölben rendezik meg a megyei halfogó csapatbajnokságot. Gyömrőn, a KIOSZ megyei sportnap keretében ugyancsak vasárnap lesz horgászverseny a helyi tavon. Nemrég rendezték az országos halfogóbajnokság B-cso- portjában az idei versenyt. Mint ismeretes, megyénk csapata tavaly az utolsó helyen végzett, s e kétségtelen kudarc eredményeként kiestek az A- csoportból. Akkor az érdekeltek azt mondták: a körülmények szerencsétlen összejátszása volt az oka mindennek. Nos, az idén sem számolhatunk be sikerről. Csapatunk a tízes mezőnyből a negyedik helyen végzett, s ez azt jelenti, hogy ismét kudarcot vallottunk. A több országos szintű versenyzőt felvonultató Pest megyei gárda így jövőre is a B-csoportban indulhat majd. Az A-csoportba a Csongrád megyeiek jutottak. Nevezések Reméljük, sikeresebb lesz majd a hét végén, vasárnap sorra kerülő megyei bajnokság. A verseny színhelye ezúttal is a jól ismert csépeli versenypálya lesz. A határidőig tizennyolc nevezés futott be. A gyülekezés reggel hat órakor, a verseny nyolckor kezdődik. A rendezők nézőket is szívesen látnak. Ivadékok Jó esztendő — sok hal. Így foglalhatnánk össze a Ráckevei Duna Halgazdálkodási Bizottságának eddigi mérlegét, íme az adatok: a tervezett 1 ezer 500 süllőfészek helyett több mint 2 ezret gyűjtöttek be (egy fészekegységben 20 ezer ikraszem van!). Ebből csaknem 1 ezer 200-at értékesítettek, 270-et pedig kikeltettek. Szigetbecsére a tervezett 100 helyett 545 fészket helyeztek ki. Süllőből tehát lesz elegendő ivadék, pontyból viszont elmaradtak a várakozástól. Az előzetesen számított 2,5 millió helyett csupán 1,5 millió darabot sikerült keltetni, s ennek az az oka. hogy nem tudtak elegendő tenyészanyagot beszerezni. Az ivadékot egyébként Szigetbecsén nevelték eddig, ám rövidesen lehalasszák, s Makádra szállítják. Árpagyöngy Egy ötlet, más semmi. Csupán ennyi kell ahhoz, hogy az ember sok halat fogjon. Kovács István váci horgásztársunktól hallottuk, hogy tavasz- szal, amikor még a legyek késői rajzása miatt nem sikerült pondrót tenyésztenie, kényszerűségből árpagyöngyöt főzött, s azzal horgászott. A siker a vártnál sokkal nagyobb volt: néhány óra alatt annyi bodorkát és keszeget fogott, hogy kénytelen volt abbahagyni a horgászatot, nehogy túllépje a megengedett mennyiséget. Azóta is gyakran tűzi horogra a nem túl puhára főzött árpagyöngyöt, amely az apróhalak kedvenc csemegéje. Furucz — Vercszkl Amit a véleményezésről tudni kell Fölösleges tiszteletkor nélkül Bejelentési kötelezettség Az építési engedélyekről
