Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

/ / A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1982. JÜNIUS 3., CSÜTÖRTÖK Hét vége Hévázgyörkon Népdalkörök találkozója EEőférbn a testkultúra, a játék / Amióta a népművelők járá­si munkaközösségének javas­latára a járási közművelődési bizottság meghirdette a Hét­végék a gödöllői járásban cí­mű kulturális rendezvénysoro­zatot, más és más községben töltöm a szombatot, meg a vasárnapot. Ahány község, annyi új öt­let, próbálkozás születik a te­lepüléseken élők hétvégi prog­ramjának gazdagítására. Nem volt olyan falu, amelyben az általános mellett ne találkoz­tak volna a résztvevők vala­mi speciálissal, a település ar­culatához leginkább illő ötlet­tel. A galgamácsaiak családi ve­télkedőkkel próbálkoztak. Az isaszegiek a munkásművelődés kiterjesztésével kísérleteztek. A mogyoródiak a pincesort borkóstoló megszervezésével régen megszűnt emberi közös­ségek feltámasztását célozták meg. A vérségiek programjá­ból kiemelkedett a negyvenes évek végén született falujáró mozgalom egykori katonáival való találkozás megszervezése. Régi vágy A bagiak a faluból elköltö­zőitek és az itthon élők kétna- napos találkozóját szervezték meg. A kerepestarcsaiak a gyermekprogramok sokszínű­ségével tűntek ki a sorból. A szadaiak a képzőművészeti és esztétikai nevelést állították a két nap programjának közép­pontjába. A hévízgyörkiek a hét végén rendezik a vetélkedőhöz kap­csolódó programjukat. Bankó János intézményvezetőnek ré­gi vágya látszik teljesülni, amint ez az eseménysorozat forgatókönyvéből és a fiatal népművelő szavaiból egyaránt kiderül. — Közművelődési tevékeny­ségünkben mindig hagyunk lehetőséget a testedzésnek, a testkultúrának. Most sinps ez másként, már csak azért sem, mert a művelődési ház és a községi sportegyesület között igen jó a kapcsolat. Ez érthe­tő, hiszen mind a két intéz­ményt, a művelődési házat és a sportpályát — elsősorban a fiatalabb korosztályok látogat­ják, s vesznek részt az ott fo­lyó munkában, vagy éppen szórakozásban. Új sportág — Ezért már pénteken este, amikor Polónyi Péter, a gö­döllői helytörténeti gyűjte­mény vezetője megnyitja a népművészeti kiállítást, meg­rendezzük az első sportese­[ ményt is. A művelődési ház­' ban működő, de a községi sportegyesület által fenntar­tott sakkcsapatnak Sápi László nemzetközi sakkmes­ter lesz a vendége. A szimul­tánba aszódi és túrái sakko­zók is bekapcsolódnak. Szombaton hat csapat rész­vételével megrendezik a lab­darúgócsapatok kispályás vil­lámtornáját. Vasárnap délelőtt a művelődési ház előtti téren a kerékpárosok és kismotoro- sok ügyességi versenye zajlik. Űj sportág tagjai is jelentkez­nek. A Bakos Tibor által ve­zetett ökölvívó-klub tagjai be­mutatót tartanak kedvcsináló­nak, tagtoborzónak. Természetesen nemcsak a sportprogram ígér ennyi gaz­dagságot. A szervezők arra törekszenek, hogy minden mű­fajban széles legyen a kínálat. Szombaton már reggel kilenc­kor megkezdődik a gyermek- juniá'lis. A tanulók fiatal nép­művészek segítségével koron- gozhatnak, bábozhatnak, is­merkedhetnek a papírhajtoga­tás művészetével, de bekap­csolódhatnak a* különböző ügyességi versenyekbe is. Utcabál lesz Este az idősebbeket diszkó­ba hívja a művelődési ház. Vasárnap a Pest megyei Mű­velődési Központtal közösen rendezik meg a megye népdal­köreinek találkozóját, amelyen tizenöt pávakör vesz részt. Itt lesznek Bag, Biatorbágy, Érd, Galgahévíz, Galgamácsa, Ik- lad, Inárcs-Kakucs, Isaszeg, Mende, Solymár, Szada, Tak­sony, Tápiószentmárton, Ve­resegyház, Zsámbék és Hévíz- györk kórusai. Nemcsak a hangverseny ígér felejthetetlen élményt, de sze­met gyönyörködtetőnek ígér­kezik a falu főutcáján a nép­dalkörök felvonulása is. A csoportok délután négy órakor kezdik műsorukat a Felszaba­dulás téren felállított szabad­téri színpadon. A hangver­senyt utcabál követi, majd sö­tétedés után a művelődési házban megkezdődik o népze­nés mulatság. F. M. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Két úr szolgája. A kaposvári Csiky Gergely Színház vendég­játéka, a középiskolás bérlet 6. előadása, 15 órakor. Szolgáltatás: fotólabor, 10— 20 óráig, kondicionálóterem, 10—15 óráig. A múlfréS a mának A kétszer elpusztult falu Buda eleste után, a török hatalmi területének határa, egy pontosan el nem különít- íető részre terjedt ki a szék­város és Vác. Nógrád, Hatvan «Ital körülölelt térségben. A Csámbokhoz legközelebb eső Hatvant Heves vármegye föld­lánccal erősítette meg, s a várban állandó helyőrséget ál­lított fel. Jóllehet az említett megerősített helyek nem tar­toztak a legjelentősebb vé­delmi pontok közé, elfoglaló­juk mégis fontos volt a hó­dítók számára Buda biztosítá­sa végett. Az első foglalási hullámban sorra be is vették a várakat, Hatvant 1544 tava­szán, amelynek elestével tar­tósan a hódoltság részévé vált Zsámbok és környéke is. Adóztató szervezet A meghódított területek megtartása qs gyarapítása mellett, a török másik alap­vető feladata volt, hogy a te­mérdek pénzt felemésztő ál­landó készenlétnek, várak, hi­vatalok fenntartásának költ­ségét legalább részben helyi bevételekből teremtsék elő. Az adóztató szervezet a hódolta- tás után hamarosan munká­hoz látott, s az 1540-es évek második felében kiépült Pest megyében a török közigazga- tás Zsámbokot, Valkót és Vác- szentlászlót a budai szandzsák­ba, azon belül a pesti nahijé- be osztották, s fizetség gya­nánt török katonák kapták meg őket. Vácszentlászló Kaja Diváne íimár-birtoka, Valkó a hatvani mirliva, Zsámbok pedig a budai mirmirán hász- birtoka lett. Átmcr.sti tulajdon A szomszédos Túra kincstá­ri kezelésbe került, Galgahé­víz zimáme t-birtok részévé vált. E birtoktípusok az átme­neti tulajdonos jövedelmére utaltak. A legtöbbet 1546-ban Valkó jövedelmezett. 7060 ak- cset, Zsámbok 6400, Szent- lászló 5885 akcset, ami a kü­lönböző gabonafélék, állatok, stb. adójából tevődött össze. A lakosok külön fizettek a szultánnak; a zsámbokiak 25 kapu után 1250, a valkóiak 14 kapu után hétszáz, a szent- lászlóiak kilenc kapu után 450 akcset. Ezt az adónemet azok­nak kellett fizetniük, akiknek vagyona elérte a háromszáz akcse értékét. Számuk Zsám- bokon a következő másfél év­tizedben mindössze hárommal növekedett, Valkó tizeneggyel, Szentlászlón tizennéggyel. Az utóbbi helységben erő­teljesen fellendült a termelés, Zsámbokon viszont alig válto­zott, akárcsak a földesúri adó. Oka elsősorban a határ szű­kösségében gyökerezett, de tzt a XVI. század közepén még t sikerült időlegesen gyarapíta­ni. Tóalmás az első hódítási hullám során elnéptelenedett, s a törökök két közeli falu lakóira, a szecsőiekre és a zsámbokiakra bízták a műve­lését. Az adókönyvekbe feljegy­zett településeket a törökök, a padisah karddal szerzett tu­lajdonának tekintették, Pest megye nemesi szervezete és a végvári katonák azonban ko­rántsem tisztelték e deftereket, s a kezdeti zűrzavaros állapo­tok közepette is szedték a szo­kásos adókat a török őrségek szeme előtt. A magyar részre történő adózás alapján, a por- tális összeírások képezték. Az első jegyzék 1553-ból ma­radt fenn, vidékünkre vonat­kozó adatai azonban rendkí­vül foghíjasak. Zsámbok ek­kor tizenkét, a jóval északabb­ra fekvő Verseg kilenc portát számlált, a többi környező fa­lu hiányzik a lajstromból, ta­lán képviselői nem jelentek rríeg vallomástételre. Tatárhányások Hatvan elveszítése után, év­tizedekig nem érintették na­gyobb hadjáratok e vidéket, de a les- és cselvetés, az útonál- lás nem volt ritka. Ilyen al­kalmakkor szolgálhatott figye­lőhelyül a zsámboki Kerek­part is. A hatvani bégek öt­száz főnyi csapatukkal állandó Minden cseppje kincs A városi vízmű új szolgáltatóvá Sokáig nem gondoltuk, hogy igaz, amit mondanak: Minden cseppje kincs! Azután hallot­tunk olyanról, hogy nitrátos, sós, ihatalan. meg, hogy van, ahova már palackokban, fla­konokban hordják. Külföldön, írják, mondják, már az utcán is pénzért árusítják, úgy, mint nálunk már évtizedekkel ez­előtt a szódát. Nem olcsó Azután lassan mi is belátjuk, éljünk falun vagy városon, hogy bizony nem olcsó a víz, mert, hogy legyen jó és egész­séges, azért mély kutat kell fúrni, szivattyúkat üzemeltet­ni, hálózatot kiépíteni, a to­vábbítórendszer hibáit kijaví­tani. Mindez azért az egy po­hárnyi vízért van, vagy azért, amit főzéshez, fürdéshez, mo­sakodáshoz, s ki tudja még, mi mindenhez fölhasználunk. Az éltető víz tehát, így már talán látszik, nem olcsó. A vele való takarékosságra sokféle­képpen törekedni kell. Ezt mu­tatja az is, hogy a megyénk, s a mi környékünk néhány tele­pülését ellátó váci Duna menti Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat, amelynek nemcsak képletesen, hanem va­lóban is elérnek csápjai Gö­döllőre, ugyancsak megpróbál­kozik valami újjal ebben a tárgyban. — A megyében két helyen, az egyik éppen Gödöllő, vezet be vállalatunk új, szolgáltatást azért, hogy a vízpazarlásnak elejét vegyük — tájékoztat a DMRV gödöllői üzemmérnök­ségének megbízott vézetője, Kurucz Márton. — Május 1-től a lakossági javítószolgálatun­kat működtetjük azzal a céllal, hogy akik ezt igénylik: kijavít­suk a csöpögő, netán már foly- dogáló csapjaikat, csaptelepei­ket, s megszüntessük a lakáson belüli hálózat kisebb hibáit. örbiitmsl fogadják Jelenleg két szakemberük járja egyelőre a lakótelepek házait, bekopognak a lakások­ba, s megkérdik, van-e gond a vízellátással, s ahol az szüksé­ges, a kisebb javításokat is fel­vállalják. A szolgáltató csoport vezető­je, Fiel László mondja: — Csoportunkhoz hat em­ber tartozik, négyen mellékfog­lalkozásként, ketten főállásban dolgoznak majd. Általában az a tapasztalatunk, hogy öröm­mel fogadják a segítséget. Nem egy esetben előfordult már, hogy szerelőnk egy címre ment ki, de mivel híre kelt, hogy mit is végeznek, o szomszédos la­kásokban is akadt munkája. Kurucz Márton még azt is elmondta, hogy egyelőre in­kább csak a nem tanácsi laká­sok lakóinak igényét tudják ki­elégíteni, a tanácsi kezelésű bérlakások esetében ugyanis a bérbeadó illetékes a fizetésre, hiszen a javítást minimális bérért végzik. Most vannak egyezségben a Városgazdálko­dási Vállalattal, hogy ^zt a dol­got tisztázzák. Kisebb hibák A vízmű tehát a segítségünk­re siet szolgáltatása bővítésé­vel. Azt is elmondották, hogy természetesen ők nagyobb sze­relési munkát, például ami fal­bontással, és hasonló művele­tekkel jár, nem végeznek. Csaptelepcserére viszont vál­lalkoznak, s arra is, hogy a vécécsapokat kijavítsák. A vízszolgáltatással kapcso­latos egyéb hibák bejelentését is örömmel veszik az Isaszegi út 45., illetve az Ady Endre sé­tány 9. szám alatt, ahol a 487- es vagy a 794-es telefonon lehet ezeket jelezni, az említett ki­sebb hibák javítását is kérni. F. I. Járási labdarúgó-mérkőzések Magabiztos lett a bajnok Két téma foglalkoztatta a szövetségi nap résztvevőit a legutóbbi összejövetélen. Az egyik: melyik csapat lesz a harmadik, ki jut dobogóra a már biztosan bajnokságot nyert Veresegyház és a minden va­lószínűség szerint ezüstérmes Fécel mellett. A másik, hogy a Mundiál nyitó napjáról előre­hozzák-e a találkozókat. Töb­ben ostromolták Ádám Mihályt, hogy mi a helyzet. Még ma döntenek, válaszolta a kérde­zett. A versenykiírás értelmé­ben a bajnokság utolsó három fordulóját azonos időpontban kell lejátszani. Egyik vagy má­sik csapat külön-külön nem kaphat kedvezményt. Este hal órakor együtt volt a vezetőség és megszületett a döntés. A mérkőzések egy órával előbb kezdődnek június 13-án, .azaz 14, illetve 16 órakor. Így min­denki hazaérhet és a tévé elé ülhet. A 11. forduló mérkőzései rettegésben tartották a vidé­ket A hadműveletek földönfutó­vá tették a környező települé­sek lakosságát, közöttük Zsámbokét is. Bár a tizenöt éves háború 1606-ban a zsit- vatoroki békével véget ért, a tatárok még 1610-ben is öldös­iek védtelen embereket e vi­déken. Az ő kegyetlenkedé­seik emlékét őrzi a valkói ta­tárhányások. Másodszor is A háború okozta pusztításo­kat a porták számának alaku­lása tükrözi. Vácszentlászló portaszáma a felére, Valkóé a negyedére csökkent a , hosszú háború évei alatt, Zsámhok pedig, ami korábban tizenegy portát számlált — a rpásik két falu csak négyet-né'gyet —, teljesen elnéptelenedett. Lakói nem tértek vissza, be­telepítése csak a század köze­pén kezdődött meg, s 1668— 83 között negyed portát szám­lált, Szentlászlóé változatlanul kettőt, Valkóé pedig egyről másfélre emelkedett. Buda visszafoglalása előtt Hatvan és környéke ismét he­ves harcok színterévé vált, egészen 1686. augusztus 18-ig, arriikoris rövid, de ádáz küz­delem után, sikerült kiverni belőle a törököket. Két héttel később, felszabadult Buda, s ezzel végérvényesen megszűnt a török hatalom vidékünkön is. a szabadulásnak azonban nagy ára volt: elnéptelene­dett immár másodszor is Zsámbok, de üresen álltak a házak Valkón, Szentlászlón és a többi környező községben is. Bene Mihály sportszerű keretek között zaj­lottak le. Egyedül a Hévíz- györk—Isaszeg találkozó hazai közönsége volt elégedetlen és nem ä legsportszerűbben visel­te el az otthoni vereséget. Kü­lönös probléma itt sem volt a bekiabáláson kívül. Egyetlen játékos sem várakozott a fe­gyelmi bizottság ajtajában. A valkó.ak meglepetésre jó labdarúgással rukkoltak ki, megérdemelten nyertek. A GEAC féltucat gólt szedett ösz- sze Veresegyházon. Az ifjú­ságiak körében a Galambos István vezette szadai gárda alaposan elpáholta a szomszé­dokat, 10-1-re győztek a Veres­egyház ellen. Dányban fél órát vártak az aszódiakra. A vendé­gek egyórás késéssel érkeztek meg, de akkorra már a játék­vezetők is elmentek, így a ta­lálkozó elmaradt. Domony—HMS2 0-1 (0-0) Vezette: Búzás (B. Tóth, Vayner). A küzdelmes mérkőzésen a domonyiak számtalan helyze­tet elpuskáztak. A Honvéd jól eltalált lövéssel szerezte meg egyetlen gólját és ezzel a meg­érdemelt győzelmet. Pécel—Erdőkertes 2-1 (1-1) Vezette: Maszlag (Kónya, Zsebi). Kemény, hajtós mérkőzés, már a második percben 1-1 volt az eredmény. Először Pá­linkás futott el, és egyéni ak­cióból vezetéshez juttatta a Pá­céit. Kezdés után hasonló hely­zetben Berki volt eredményes A 60. percben kapu előtti ka­varodásban Kecskeméti talált a hálóba. A játékvezetők kitű- nőeft bíráskodtak. Hévízgyörk—Isaszeg 0-1 (0-0) Vezette: Németh (Gádor, Unger). Kemény, jó iramú mérkőzés, megérdemelt vendéggyőzelem Az egyetlen gól a második fél­idő 20. percében született szép akcióból. Valkó—Zsámbok 3-2 (2-2) Vezette: Répási (Bodor, Cze- ne). A 20. percben 2-0-ra vezetet! a Zsámbok, de 10 perccel ké­sőbb már 2-2 volt. A valkói gárda -idei legjobb teljesítmé­nyével megérdemelten jutott a két ponthoz. Túra—Galgahévíz 4-0 (1-0) Vezette: Legéndi (Merkel Tróják). A két szomszédvár találkozó­ján az első 45. percben jól tar­totta magát a hévízi csapat. Ki­egyensúlyozott volt a küzdelem Szünet után kidomborodott a turaiak jobb erőnléte és tech­nikai fölém-e. Ilyen arányban is megérdemelten győztek. A játékvezetői hármas jól követ­te az akciókat. Veresegyház—GEAC 6-1 (1-1) Vezette: Sallai (Széki, Uzsák) Mintaszerű játékvezetés, a szünet után nagyon belelen­dültek a hazaiak. Bajnokhoz méltó játékkal győzték le az egyetemistákat. Ifjúságiak: Hévízgyörk—Isa­szeg 1-0, Túra—Galgahévíz 2-2, Valkó—Zsámbok 7-0, Pé­cel—Erdőkertes 8-0, Veresegy­ház—Szada 1-10. Serdülők: Veresegyház—Ik- lad 2-3, Dány—Aszód — elma­radt. A bajnokság állása: Felnőttek 1. Veresegyház 2. Pécel 3. Túra 4. GEAC 5. Erdőkertes 6. Isaszeg 7. Hévízgyörk 8. Zsámbok 9. Galgahévíz 10. HMSE 22 19 3 — 77-11 41 22 15 3 4 26-14 33 22 12 7 3 53-28 31 22 12 6 4 55-28 30 22 13 4 5 48-2210 22 10 4 8 36-28 27 23 10 4 9 33-27 24 22 8 5 9 39-38 21 22 6 2 14 22-45 14 22 5 2 15 19-40 12 22 5 2 15 18-49 12 22 3 3 17 23-63 7 22 3 1 18 17-73 7 11. Mogyoród 12. Valkó* 13. Domony * = két büntetőpont levonva. Ifjúságiak 1. Pécel 20 16 2 2 89- 14 34 2. Hévízgyörk 20 14 4 2 67- 29 32 3. Túra 20 14 1 5 103- 35 29 4. Szada 20 12 3 5 92- 44 27 5. Isaszeg 20 8 4 8 43- 42 20 6. Erdőkertes 20 9 2 9 60- 60 20 7. Veresegyh. 21 9 1 11 53- 56 19 8. Galgahévíz 20 5 6 9 48- 60 16 9. Mogyoród 19 6 3 10 33- 50 15 10. Valkó 21 4 5 12 36- 71 13 11. Domony 20 3 4 13 28- 99 10 12. Zsámbok 20 2 1 17 25-117 5 Serdülők 1. Gödöllő 2. Isaszeg 3. Bag 4. Veresegyh. 5. Dány 6. Erdőkertes 7. Iklad 8. Kartal 9. Aszód 10. Vácszcntl. 18 16 2 — 108- 16 34 18 12 — 6 79- 31 24 18 10 1 7 53- 33 21 18 10 1 7 64- 53 21 18 9 3 6 42- 42 21 18 8 2 8 53- 52 18 18 7 1 10 52- 46 15 18 6 1 11 31- 46 13 18 3 4 11 33- 74 10 18 — 3 15 14-136 3 Csiba József Verseg Túrásé úlforak A tanév elején a járási út­törőelnökség turisztikai ver­senyt hirdetett az úttörőcsa­patok, rajok és őrsök számá­ra. Versegen valamennyi raj és őrs benevezett a verseny­hi, amelynek értékelésére a minap került sor. A legtöbbet túrázó raj címet, s az ezzel járó emblémákat a hatodikos Petőfi Sándor raj nyerte el, az őrsök közül pedig a hatodikos lányok őrse szervezte a leg­több gyalogos, kerékpáros tú­rát, illetve kirándulást Szuperexpressz, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0V33—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents