Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-29 / 150. szám
GÖDÖLLŐI t^/CíHa A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1982. JÜNIUS 29., KEDD Népi ellenőrzés A tennivaló nem csökken A népi ellenőrök tennivalóit, különösen a megoldásra váró időszerű társadalmi és gazdasági munka elősegítését, országos testületük két évvel ezelőtti értekezlete konkretizálta. Abban, hogy milyen vizsgálatokat hajtanak végre egy adott időszakban például a járási-városi népi ellenőrzési bizottságok, ezek társadalmi aktivistái, részben az országos, részben a megyei célkitűzések érvényesülnek, megfelelő helyet, teret, lehetőséget hagyva a helyi feladatoknak. Központi témák Ahogy azt a járási-városi népi ellenőrök legutóbbi aktí- vaértekezletén Bobály Erzsébet a NEB helyi elnöke fogalmazta: akár az országos, akár a megyei, akár a saját tervezésű vizsgálatokat folytatják valamilyen témában, a hangsúly a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításával kapcsolatos gazdaságpolitikai kérdések, valamint a éakosság egészségügyi, szociális ellátásával és a települések fejlesztésével foglalkozó témák tisztázására kerül. A legutóbbi időszakban négy központi tervezésű témában folytattak vizsgálatokat, így a lakásszövetkezetek, valamint az üzemi demokrácia helyzete került terítékre, továbbá vizsgálatokat folytattak az általános iskolai tanulók elhelyezésének és a lakosság áruellátásának kérdéseiben. A NEB megyei központja két téma kapcsán várt tőlük segítséget: a mezőgazdasági erőgépek, teherszállító járművek teljesítmény-kihasználása, illetve üzemanyag-felhasználása tárgyában és az idősek házi szociális gondozói rendszerben történő segítésének utóvizsgálatában. Hiba, hiány Népi ellenőreink vizsgálódásának eredménye már bekerült a megyei összegzésbe, de persze mit sem érne munkájuk, ha helyben nem javítanának, segítenének azokon a gondokon, amelyek a kutatások során felszínre képűitek. Ezen túl vannak olyan jelentések, tájékozódások, amelyek a helyi vezetők számára jelenthetnek útmutatást,< segítséget a tapasztalatok leszűrése után. A járási-városi NEB vizsgálta például az ütés a közműfejlesztési hozzájárulások kivetésének és beszedésének helyzetét, a magánerős lakásépítéshez szükséges anyagellátást, a szociális otthonok épületének állagát, a gondozottak elhelyezési körülményeit, nemkülönben a bal- eseteíhárítás és az egészség- védelem helyzetét mezőgazda- sági szövetkezeteinkben. A népi ellenőröknek természetesen csupán arra van lehetőségük, hogy a visszásságokat, a hibákat, hiányosságokat, fölmérjék (s persze fe- lelősségrevonást is kezdemé- nvezhet a bizottság), a helyre- állítás, a pótlás, a hiányok megszüntetése nem közvetlen feladatuk, örvendetes azonban, ha egy-egy vizsgálat nyomán elindul a kedvező folyamat, noha olykor nem könnyű pénzt, embert, kivitelezőt találni a hiányok pótlására. Ám ha a gond a figyelem előterében van. megoldása korábban várható. A vizsgálódások, köztük a népi ellenőrök munkájának eredményeként derült fény arra is, hogy a domonyi szociális otthon milyen rossz állapotban van, a létesítményt üzemeltető, közvetlenül irányító egészségügyi intézmények, tanácsi vezetők is bajban vannak ilyen esetekben, hiszen a felújításra nem állt rendelkezésre anyagi fedezet. Vélemények Az ellenőrök munkáját egyébként hatékonyan képes segíteni lakosságunk. Régi igazság, hogy a bejelentések sokat érnek, ha azok tevői bátran kiállnak az igazuk mellett. Egy év alatt egyébként a NEB-drodához tizennyolc közérdekű és kilenc magánpanasz érkezett. A közérdekűek csökkenése, az elmúlt öt év átlagához képest több mint hetvenszázalékos. Az, -hogy a népi ellenőrök munkája közügy, ezen a kis értekezleten is nyilvánvalóvá vált. Példa lehet, rá, amit Gádor József, a Galgatej üzemvezetője mondott, aki az üzemi demokrácia kérdéseit vizsgáló csoport tagjaként szerzett tapasztalatokat termelőszövetkezetekben. Kiderült, mondta, hogy a vezetők és a beosztottak között általában már nem három lépés a távolság, hiszen a közös gondok jobban összekötik őiket. Fedor Istvánná, a Ganz Árammérőgyár osztályvezetője azt említette: több olyan vállalat, intézmény van, ahol négy-öt népi ellenőr dolgozik. Hasznos, ha ezek időnként kicserélik tapasztalataikat, ők már ezt így csinálják, akikor is, ha nem ugyanazon szakmai csoport tagjaként tevékenykednek. Juhász János, a mentőállomás vezető munkatársa az erkölcsi nevelés fontosságát hangsúlyozta, s azt, hogy véleménye szerint hatékonyabban kellene fellépni a csúszópénzelök ellen. . F. I, Talajelőkészítés őszre Elodázott megoldás A vérségi változás elmaradt A Galga-parti összefogás Termelőszövetkezetben az idén kétszáz hektáron termesztettek zöldborsót, és százhatvan hektáron magborsót. Az előbbi betakarítását a hét közepén kezdték meg, s helyén hozzáláttak a talaj előkészítéséhez búza alá. A képen: Mega István T—150-cs erőgéppel lazítja az altalajt. Bene Mihály {elvétele Szállóigeként forog közszájon Versegen, hogy hét végén nem érdemes megbetegedni, de meghalni se. A gúnyos mondat mögött rengeteg keserűség, s a jelek szerint az elfogadható megoldásért való sok fáradozás hiábavalósága húzódik meg. A temetés körülményeinek elodázhatatlan javítása végett a helyi népfrontbizottság két éve folytat a Pest megyei Temetkezési Vállalat kisebb-nagyobb beosztású vezetőivel megbeszéléseket, s az elmúlt év őszén már úgy látszott, sikerült az újabb és újabb feltételeket teljesíteni, nincs további akadálya koporsólerakat létesítésének, a használhatóvá tett régi kocsi pedig a szállítási nehézségeken segít. Veszteséges tevékenység A szolgáltatás módosulását tavaly december elejére ígérték a község lakosságának, a változás azonban elmaradt. Vajon miért? Balogh János, a vállalat igazgatója levélben indokolta meg a vérségi temetkezési fiók megnyitásának elmaradását. Az egyetlen ok: a szűkös anyagiak. Az igazgató a múlt év novemberében két szakemberével megvizsgáltatta a leendő fiók személyi és tárgyi feltételeit, amelyekkel azok elégedettek voltak. A lerakat céljára helyiséget adó személy havi ezer forint bérleti díjat kért, s ellátmányát ezerkétszáz forintban jelölte meg. E költségek évi összege — 26 400 forint — megközelíti az egész évi árbevétel összegét, ha figyelembe vesszük, hogy 1980-ban Versegen összesen 13 temetés volt — érvelt az igazgató. — Ezért döntöttem úgy, hogy az eleve veszteséges fiókintézményt nem hozzuk létre. Az 1982. évben bevezetett szigorú vállalati gazdálkodási feltételek mellett, a korábbi ártámogatás megvonása miatt veszteséges tevékenységre nem vállalkozhatunk. Bizonytalan jövő Az ellátmányi díj megállapítása körül is volt probléma. Első alkalommal ezer, aztán kilencszáz, a legutóbbi levélben pedig ezerkétszáz forintos összeg szerepel. Homályos volt az alkalmankénti száz forint is, amellyel kapcsolatban a tanácselnök érdeklődésére azt válaszolták, hogy az ellátmányi díjon felül jár. Az igazgató közlése szerint viszont a fiók megnyitása csak akkor lehetséges, ha a helyi vállalkozó a korábbiakban mindanynyiszor emlegetett ellátmányi díj iránt nem támaszt igényt. A vállalat anyagiakra vonatkozó, időről időre módosuló álláspontja önmagában is különös, s mint a szolgáltatás színvonalának javítását akadályozó alapvető tényező már csaK azért is elgondolkodtató, mert több mint ezerötszáz embert érint, s a folytonos módosítgatás a gond megoldásának időpontját kecsegtető reményként minduntalan a bizonytalan jövőbe tolta. A halottakat el kell temetni, a gyászolóknak pedig megadni a lehetőséget, hogy fájdalmukat ne tetézze számos más bosszúság, a végtisztesség eseményei normális mederben folyjanak. Sajnos, ez még a községre nem jellemző, mivel a fiók megnyitása veszteséges lenne. Ezen az alapon jó néhány más vállalat is megszüntethetné szolgáltatását, mivel a megyeszéli településre — hogy mást ne említsek — néhány -alapvető élelmiszert is ráfizetéses szállítani, ennek ellenére nem volt még példa rá, hogy a keddi kenyeret, tejet csütörtökön hozták volna meg. Mivel a temetés is alapvető szükséglet, a cikk szerzőjének véleménye szerint nagyon is megkérdőjelezhető a veszteség emlegetése, különösen akkor, ha a temetkezés jelenlegi lebonyolításának megváltoztatása csupán egy sajátos helyzetű falu esetében járna ráfizetéssel, hiszen a vállalat ettől a továbbiakban is működhetnek nyereségesen. E téren Verseg jelentősége legfeljebb ezrelékekre rúghat. Egy óra ííz igazgató kifejezte abbéli reményét, uogy a szolgairatá* színvonala javulni fog. Utasította a gödöllői kirendeltség vezetőjét, nogy 16 órán belül a halottadat jettetten szállítsák el, az aszódi fiókvezetőt pedig arra, hogy elhaltak hozzatar- tozoit temetkezési kellékekkel a legjooban szolgálja ki, a temetéseket színvonalasan, meg- elegedesukre, panaszmentesen igyekezzék lebonyolítani. Elégedettségről azonban mindaddig nem lehet beszélni, amíg lerakat nem létesül a községben. A körzetesítés — ami általánosan előbbrelépést jelentett a temetkezésben — Verseg esetében visszafejlődést hozott. Előtte ugyanis egy óra is elegendő volt a halott ravatalozóba történő kiviteléhez. A vállalat jóindulata, úgy tűnik, kifulladt a készséges tárgyalási hajlandóságon, hiszen amikorra sikerült a tárgyi és személyi feltételeket megteremteni a helyi szerveknek, visszatáncoltak. Érdekük egy egész falu lakóinak érdekével ütközött össze, akiknél ez az érdek nem anyagi jellegű, hanem forintokban kife- jezhetetlen szükséglet. Bene Mihály OTP Hétfőn nyújtott műszak A tanácsadó fél éve Ez év elején hívták életre az OTP gödöllői fiókjának tanácsadó testületét, amely félévenként ül össze, hogy tagjai elmondhassák észrevételeiket, illetve kérdéseket tegyenek fel a veizetőknek. Megalakulása óta első ízben tartott a tanács összejövetelt, amelyen Meggyes József, a gödöllői fiók vezetője adott tájékoztatót. Megemlítette, hogy dolgozóik a Pest megyei igazgatóságon belüli versenyben a második helyen végeztek. Részletesen szólt arról, hogy miképpen alakult az ügyfél- forgalom az ötnapos hét bevezetése óta. Kísérletképpen bevezették a szombati ügyeletet. Ekkor valuta- és betétügyekben várták az érdeklődőket. A félévi tapasztalatok bizonyítják, hogy a forgalom csekélysége miatt a szombati Homoki-Nssgy István utódéi * Elet a fedett területeken Irány jelző tábla mutatja az utat a gödöllői Gyógyért Vállalattal szembeni elágazásnál a MAFILM filmgyártó telepére. A természetfilmesek gödöllői bázisán számos világhírű film készült. Valaha Homoki-Nagy István hívta létre a telepet Faházak sora A napokban jártunk a híres telepen. Az aszfaltos útról lekanyarodva érkeztünk az évszázados fák árnyékolta parkba. Legutóbbi látogatásunk óta sok változás történt. A földút mellett bal oldalt új házikó ad otthont Dombóvári János gondnoknak. Jobb oldalon kerítés húzódik, és valósággal megfelezi a telepet. E kerítésről még szó esik majd írásunkban. A telepen Hárs Mihály rendező kísér végig, ő tájékoztat. Érdeklődéssel szemléljük az egyik ketrecnél, hogy kis rókákat terel Radics Ignác és Jakubovics István a szállítóládába. Messze viszik, kérdem? — Á, dehogy, amoda, a túloldalra. Kísérőm elmondja, hogy másnap forgatás lesz, előtte próbafelvételek. Örömmel beszél arról, hogy a rókacsalád, a vörös rókáknál fogságban ritkaság, öt kis fiókával gyarapodott. A telep belsejében faházak sora fogad, a múlt évben építették a MAFILM szocialista brigádjai társadalmi munkában. A dolgozók gyermekei nyáron kéthetes turnusokban itt táboroznak. Egyszerre majdnem száz gyerek üdül. Megfelelő a felügyelet és az ellátás, mondja a tábor parancsnoka, Andródy József Lui, a MAFILM közművelődési bizottságának titkára. Tovább sétálva visszakanyarodunk témánkhoz, a természetfilm készítéséhez. Felelevenedik a múlt, szó esik a máról és elénk rajzolódik a jövő. Madarak néznek ránk kalitkáikból, héja, szajkó, holló, ölyv. A ketrecekben nyérc, borz, görény, egy vadmalac és a már említett rókák. A vadmalac a pécsi állatkertből van kölcsön forgatás idejére. Zavartalan forgatás A telep egyik célja a saját állatállomány növelése, nevelése. A magyar állatvilág állatait meghonosítani. A játékfilm és a tévé igénye megnőtt. Ahhoz, hogy zavartalan lesyen a film- forgatás, megfelelő állomány- nyal kell rendelkezniük. A kölcsönkért állatokkal sok a probléma, az állatkertben nehéz a forgatás, mivel az ottani állatok az állandó látogatottSágtól stressz hatása alatt vannak. Hárs Mihály jelenleg egy több epizódból álló filmet forgat. A védett területeken zajló élet kerül szalagra. Az egyik epizódjában a már említett rókák szerepelnek. Filmkockára viszik a ritka növényeket és a gazdag madárvilágot, valamint az emlősöket, az erdők vadjait. Tizenegy kópia Szarvasok, őzek, görények, borzok, nyestek, nyércek, nyusztok és ki tudná hirtelen felsorolni azt a sok állatot, amelyek életével megismerked. hetünk majd a Hárs Mihály által írt, rendezett és vágott filmekben. A MAFILM Híradó legutóbbi számában olvastuk, hogy a szocialista országok 11 kópiát vásároltak a Hárs-filmekből. A Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és az NDK-ban láthatják a nézők a Budapesti Állatkert, a Magyar vadászok. a Történet a görényről és az Erdők, esztendők című alkotásokat. Ahogyan az egész élet fejlődésen megy át, így a filmgyártás is. A korszerű feltételek megteremtése sokat segít és ennek érdekében Gödöllőn is jelentős építkezés folyik a telepen. Rövidesen befejeződik egy mikro-, három makro- és egy akváriumműterem építése. A jóváhagyott tervek szerint a jövőben épül két szabadtéri állatszínpad a szükséges kiegészítő műtermekkel és kiszolgáló helyiségekkel. A terv szerint Gödöllőn lesz a népszerű és oktatófilm központja, amely kiépített állapotában jó eséllyel számíthat az UNESCO támogatására. Területcsere Az ilyen jellegű filmkomplexumra égetően szükség van. Nemcsak a tudományos és oktatófilm készítése szempontjából, hanem a játék- és tévéfilmek betéteinek és jeleneteinek elkészítéséhez is lehetőséget ad Fontos szempont az is, hogy az építkezések befejezése után egy időben több alkotó számára teremt lehetőséget a forgatásra. Jelenleg még Gödöllőn forgatnak, de pár nap múlva már a Kelet-Mecsek tájvédelmi terület életéről szóló filmhez fognak hozzá. Folynak az előkészületek a Forrásból fakad az élet című filmhez, amely a víz és környezetének élővilágát tárja elénk. A forrás, patak. ér. folvó. folyamtól a tengeröböl vidékéig. A tervek szépek, a feladatok nagyok, de bizonyos értelemben gátat szabnak a helyi feltételek. A gödöllői tele^ problémáiról is sok szó esett. A szomszédos területen levő Laboratóriumi Törzsállatte- nvésztő Közös vállalattal tavaly területcserében állapodtak meg. aminek a végére még nem sikerült pontot tenni. ügyeletet nyugodtan meg lehet szüntetni. Elmondta a fiókvezető azt is, hogy a jövőben hétfőn meghosszabbított munkaidőben állnak az ügyfelek rendelkezésére. Reggel fél nyolctól este hatig. A többi napon 17 óráig tartanak nyitva. Kedvezően fogadták az ügyfelek a tavaly bevezetett átutalási rendszert. Szerződés alapján megbízhatják az OTP-t különböző számláik kiegyenlítésére. Arról is tájékoztatta röviden a tanácskozás résztvevőit, hogy növekedett a hitelek iránti igény. Júniusig 2200 kérelmet bíráltak el. A korábbinál többen kértek ipari és mezőgazdasági hitelt. A hitel- állomány egyébként több mint kétmilliárd forint. A tájékoztató után a tanácsadó testület tagjai több kérdést tettek fel, és elhangzott néhány megszívlelendő javaslat is. Bamberger Károly, a városi tanács elnökhelyettese indítványozta, hogy a szak- igazgatási szervekhez hasonlóan az OTP helyi fiókja is szervezze meg az üzemi ügyfélszolgálatot, igaeodva a vállalatok munkarendjéhez. Acs János, a városi pártbizottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy az irányl- tásos rendszer bevezetése megkímélné az ügyfeleket attól, hogy fölöslegesen menjenek a fiókhoz. Kiemelte az OTP szerepét a városfejlesztésben. Az első hat hónap azt bizonyította, hogy érdemes volt létrehozni a tanácsadó testületet, amely az elkövetkezendő időkben bizonyára még hasznosabban működheh Cs. 3« Szilasmenti Tsz trafikul kiállítás Lajos Ferenc grafikusművész kiállítását nyitották meg tegnap, hétfőn délután a ke- repestarcsai Szilasmenti Termelőszövetkezet központjában. A kiállítás július 31-ig, szombat és vasárnap kivételével 9-től 16 óráig tekinthető meg. Mozi Keoma. Színes, olasz wes- ternfilm, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
