Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-03 / 128. szám
■ AbONYI KRÓNIKA! Új nyilvános telefon A Dél-Pest megyei Távközlési Üzem ceglédi körzetmesterségének szakemberei Abonyban, szemközt a postahivatallal, a Szolnoki út mentén utcai nyilvános távbeszélő-állomást szereltek fel. így most két olyan telefon van a nagyközségben, amelyet a lakosság igénybe vehet, ha a hivatal zárva van. A készülék már a héten működik. A képen: Vezsenyi Mihály szerelő a bekötést végzi. Gyuráki Ferenc felvétele Egy levél nyomában Meleg víz, ha csak csordul Mucsi Illésné Abony, Táncsics utca 10. szám alatti lakostól levelet kaptunk, melyben panaszolja, hogy nem régen vásárolt 120 literes villanybojleré kevés meleg vizet ad. Ezt bejelentette a Gelka abonyi felvevőhelyén. A szerelő rövidesen megjelent a panaszos lakásán, aki — a levél szerint — csak a csapot nyitotta meg, a berendezést nem vizsgálta meg tüzetesen, majd kijelentette, bizonyára kifogyott már a meleg víz, végül elvitt egy szelvényt a jótállási-jegyről. Panaszosunk ezután újra felkereste a Gelka helyi kirendeltségét és elmondta, mi történt. Akkor az a hölgy, aki ott dolgozik — írja Mucsi Illésné — elmagyarázta, hogy amennyi meleg víz kijön, annyi hideg bemegy n bojlerba és az lehűti a többit, majd javasolta, hogy mérje meg, pontosan mennyi meleg víz folyik ki. A levél szerint 63 liter. Egy nappal később két férfi kereste fel a Gelkától Ma- csiékat. Az asszony nekik is elmondta panaszát, akik — ízerinte — megértették és azt mondták, hogy az a melegvíz- mennyiség, ami kijön a bojlerból, valóban kevés. Visszaadták az előzőleg elvitt jótállási szelvényt és javasolták, a hibát jelentse be újra. A levélíró ezt megtette, amire a szerviz helyi megbízottja változatlanul állította, hogy a vízmelegítő jó, de azért a szerelő ismét elmegy és megnézi. Ezt a személyes találkozást még egy telefonbeszélgetés követte, melynek során a panaszos ismét kérte a felvevőhely dolgozóját, hogy a szerelőt figyelmeztesse, hogy mindenképp kevés az a meleg víz. Ismét a korábbihoz hasonló magyarázatot kapott, vagyis azt, hogy a hideg lehűti a bent levő meleg vizet. „Erre én olyan ideges lettem — olvashatjuk a levélben — (tudniillik tű] gyerekes dolgoknak tartottam), megköszöntem az abonyi Gelka szolgáltatását. Most nem tudom, már az üzletben, a hibabejelentő is borravalót vár és a szerelő is, nem értem ezt a hozzáállást.” Végül a felteszi a kérdést: túlzás, hogy 120 liter meleg vizet kapjon? Az ügyben felkerestük a Gelka ceglédi szervizének abonyi felvevőhelyén Dömötör Józsefnét, aki Mucsi Illésné panaszos levelében foglaltakra a következőket mondta: — Május 27-én főnökömmel telefonon konzultáltam és azt a tájékoztatást kaptam, hogy a bojler elektromosan, műszakilag tökéletesen üzemel. Árrá vonatkozóan, hogy egy 120 literes bojlerból hány liter 80 fokos víz folyhat ki, szaktanácsot Katona Sándor szervizvezető vagy helyettese tud adni. A borravaló elvárását pedig magam és a szerviz dolgozói nevében visszautasítom. Mindannyiunk munkaköri kötelessége és önérzetünk is azt diktálja, hogy minden külön ellenszolgáltatás nélkül ügyfeleink rendelkezésére álljunk és hibamentes, tökéletes munkát végezzünk. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ES CEGLED VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1982. JÜNIUS 3., CSÜTÖRTÖK Társadalmilag hasznas vállalkozás Terveznek, javítanak, szerelnek A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság ceglédi szervezete ismét közérdekű témával lepte meg tagjait és az alkalmi érdeklődőket, hiszen kit ne foglalkoztatna ma a kisvállalkozások nyolcféle változata közül valamelyik ? Az érdekődés persze nem mindenkinek „célirányos”. Ahogy kiderült, a vállalati és szövetkezeti vezetők nem mutattak eddig kezdeményezőkészséget a gazdálkodó egységeken belül alakítható munkaközösség, szakcsoport vagy egyéb forma iránt: kisvállalat és leány- vállalat sem alakult máig környékükön. Új és felelősség Az újtól való tartózkodás itt talán érthető is, mivel a vállalkozásokkal járó társproblémák. olyan sok tisztázásra váró kérdést vetnek fel, amelyekre egy helyen nehéz választ kapni. Jól illusztrálta ezt a képet dr. Tömöri Zoltán és Katona József ceglédi előadása és konzultációja, amely rávilágított olyan problémákra, köztük az egyes vállalkozási formákban meglévő különbségekre is, amelyre esetleg a munka elején, a lelkesedés időszakában még nem gondol a szervező. Különösen hasznos volt annak megismerése, milyen határig vállalnak felelősséget a „háttér” vállalatok és szövetkeztek a körükben működő munkaközösségek, szakcsoportok anyagi helyzetéért, hányféle változatban nyújthatnak segítséget az induláshoz az eszközök biztosításával. Az eredményes működés alapképlete ugyan ismert, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az igények differenciált kielégítésére csak rugalmas és egyszerű formában működő szervezetek alkalmasak, mert így érhetik el a célt, amire a jogszabályok lehetőséget teremtettek: jól illeszkednek a szocialista termelés struktúrájába. Jó eligazítást kaptak a már Községekbe is eljárnak Közművelődés, vetítéssel Az abonyi közművelődési intézmények sorában nem sok olyat találunk, amely folyamatosan, szinte szünet nélkül, nyitott kapukkal várja közönségét. E kevesek közé tartozik a mozi. Igaz, sokan hajlamosak leegyszerűsíteni szerepét és egyszerűen szórakozóhelynek tekinteni, nem többnek. Pedig nem így van. — A szórakoztatás funkciónknak csak egy része — mondja Mocsári Józsefné. a Szabadság Filmszínház vezetője. — Lényeges feladat, hogy minél több, mondanivalójában gazdag filmet vetítsünk, népszerűsítsük a magyar és a szocialista országok alkotásait, ami viszont része a közművelődési programnak, a kultúrpolitikai feladatoknak. Az utóbbiakat annyira komolyan veszik, hogy a íilm- kultúra terjesztésével kiléptek az épület falai közül, összesen huszonegy helyen rendeznek keskenyfilm-vetítést. ebből Abonyban tizenhárom, Újszilváson hat, tápiószőlősön két helyen. Egy hónap leforgása alatt 40—50 ilyen előadást tartanak, és átlagosan 2800—2900 nézőjük van. Szeretnék, ha Tá- piószőlősön mindenki rendszeres mozilátogató lehetne, vagyis, megoldják a település filmszínházi igényeit. Az eddiginél több helyen és gyakrabban fognak politikai előadásokat filmvetítéssel illusztrálni. Korábban az abonyi József Attila Tsz-nél és az újszil- vási községi pártszervezetnél vetítettek a közművelődési filmtár anyagából. Az ötnapos munkahét bevezetésével megnövekedett szabad idő sem kerülte el figyelmüket. A hét utolsó napjain több filmet is vetítenek, hogy a szülők és gyermekek közösen látogathassák előadásaikat. Sűrűén végeznek közvéleménykutatást, melynek eredményét a vállalat műsor-összeállítása során számításba vesz, így a havi programot innen is befolyásolni tudják. Az abonyi mozinak tavaly 69 ezer látogatója volt. a héttagú, kis kollektíva teljesítette meghatározott feladatát és jutalmul elnyerte a szocialista brigád címet. A filmek egyébként, amelyek az abonyi és a környékbeli közönség elé jutnak, általában a hazánkban vetített alkotások legfrissebbjei. Széles képet adnak a magyar és a külföldi filmgyártásról. A valóban könnyed hangvételűek éppúgy eljutnak ide is. mint az új utat kereső próbálkozások, vagy a fesztiváldíjas legújabb filmalkotások. És a közönségsiker is hasonló. Gy. működő munkaközösségek képviselői az alkalmazkodó könyv- vezetési módszerekre, az adózási kérdéseire. Remélhetőleg hosszabb távon is érvényes lesz a kisvállalkozások működésére az a mai elv, hogy csupán annyi adatot kell rögzíteni könyvvitelükben, ameny- nyi feltétlenül használható — és ezzel meg fognak elégedni a kívülálló adatkérő szervek is. Mersz is kell Ez a konzultáció is igazolta azt, hogy a rugalmasság égisze alatt nagyfokú szemlélet- változásra van szükség. Eddigi gondolkodásunk kereteibe néha még nehezen férnek bele az új lehetőségek, melyek szerint például vállalata számára is dolgozhat, értékesítheti termékeit és meg kell, hogy mutassa ennek során mindazokat az előnyöket, amely miatt alapították. Eddig Cegléden csak egy vállalat vezetése ismerte fel az új forma, a vállalati gazdasági munkaközösség kölcsönös előnyét. A Volán 20-as Vállalat önálló főnökségén áll munkába hamarosan egy autójavító közösség, szombat, vasárnapi időbeosztással. A többi vállalat és szövetkezet bizonyára nem látta át eddig a jogszabály adta előnyöket és feltételeket, nincs meg a kellő alap a sok esetben nem is tőkéhez — csupán merészséghez és fantáziához kötött kezdeményezésekhez. Nem csoda hát, hogy a Pénzügyminisztérium szolgáltatását, akisvállalkozásokkal foglalkozó tájékoztató fogadónapot csütörtökönként százak keresik fel. Az érdeklődés azonban nagyrészt Budapestre korlátozódik. Városunkban jelenleg három munkaviszony melletti, önálló munkaközösség dolgozik — valamennyi igen produktív tevékenységi körben: gépész tervező, mélyépítő és lakáskarbantartó szakmában A megalakult közösségek jó példái annak az intelemnek, amit a Pénzügyminisztérium képviselői elmondtak; miszerint csak olyan munkához szabad hozzáfogni, amelynek van megalapozott kereslete, ahol a piackutatás megelőzte a tevékenység elkezdését. Az engedélyezési eljárás lépcsőin túljutott, említett vállalkozások nem szenvednek munkahiányban. Teret kaphat Ezeken túl bizonyára van még Cegléden is több olyan terület, ahol szükség lenne az okos és hiánypótló ötletek megvalósítására, a ki nem használt szellemi energia lekötésére. Annyira új azonban még a forma, hogy alig hihető, hogy szinte bármilyen tevékenység folytatására jogosult a 2-től 30 fős létszámig működtethető munkaközösség, amely nem tiltott vagy állami monopóliumot jelentő tevékenységi kört takar. így alakult meg Budapesten például ügyvitelszervező, tanácsadó, takarító, állatápoló, számla- és menetlevél-ellenőrző munkaközösség. Természetesen a fantázia elengedése mellett a társadalmilag hasznos vállalkozásoknak kell tetet kapniuk, amelyeket a társadalom a piaci elismeréssel fog először honorálni. Sárik Jánosné SZVZ-titkár Nyílik az aranykönyv Pedagógusok köszöntése Zenés-dalos műsor Június 4-én, délután fél négy órakor kezdődik a pedagógusnapi ünnepség Cegléden, a városi tanács dísztermében. Köszöntőt mond Berla Ferenc, a párt városi bizotságának titkára. Ezen az eseményen kerül sor a többi közt a ceglédi pedagógiai pályázat eredményhirdetésére és a ceglédi művelődés arany könyv ének megnyitására. A pedagógusnapi műsorban fellép a Táncsics Mihály Általános Iskola hetedik Z. osztálya, zenés-dalos műsorukat Garas Kálmánná tanította be. Szerepel a zeneiskola vonós kamarazenekara Dávid Sándor vezetésével és a városi pedagógus énekkar, Holló Gyula vezényletével. Meggyre meggy Van még a tavalyiból A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregységében most meggyet adagolnak üvegekbe a lányok, asszonyok, az egyik szalagon. Mint mondják, ez „ómeggy”, vagyis még a tavalyi. Az új csak ezek után következik, remélik, lesz is elég belőle. A központi gyárban most a zöldborsó fogadására készülnek fel. Dolgos nyári napok várnak a ceglédiek munkacsapataira is, a szárítóüzemben és a konzervszala- gon egyaránt. Az új helye Most még parlag Tervezik az iskolát Cegléden hűlt helye van már a Damjanich utca sarkán a kisegítő iskola rozzant épületének, néhány közeli háznak, így a Dél-Pest megyei Építőipari Vállalat irodáinak is. A vállalat kiköltözött már új telephelyére, az iskolát lebontották. A parlaggá vált területen épül fel a korszerű, minden igénynek megfelelő új kisegítő iskola, melyre nagy szükség van, mivel a város, bár gazdagodott iskolával az utóbbi időben, de hiányt szenved ilyenből. Háztájiba mesfuek az anyák Húsz prémből lesz egy bunda A jászkarajenöi Árpád Termelőszövetkezetnek, amely kiemelkedő eredményeket ért el alaptevékenységében, mindig voltak kiegészítő ágazatai. Ezek az elmúlt évben — százötven dolgozóval — hatvan millió forint termelési értéket produkáltak. Alig másfél éve kezdtek nutriatenyésztés- sel foglalkozni, melyben a háztáji gazdaságok közreműködésére számítanak. Az első állomás — Az új mindig kockázatos. Hogyan próbálták a minimálisra csökkenteni a kellemetlen meglepetéseket? — Alaposan utánanéztünk az állategészségügyi kérdéseknek a tartási-, takarmányozási rendszernek, a nyerhető prém minőségének és az igényeknek. Tapasztalatokat szereztünk eladhatóságukról is. Űgv látjuk, annyira megnőtt az érdeklődés, hogy egy idő után számítani lehet arra, hogy az értékesítés belföldön gondokat okozhat. Hosszabb távon akkor lehet létjogosultsága, ha exportra is tudunk majd szállítani, amihez a jelenlegi minőséget javítani kell — mondja dr. Lakos László tsz-elnök. — A kereslet, a divat változásaihoz alkalmazkodni szeretnénk, Prémes állatokat tenyésztő ágazatot kívánunk létrehozni, amelyben a nutria csak az első állomás. A továbbiakban többféle prémes állatot akarunk tartani, és kialakítani a megfelelő törzsállományt. — A hódpatkány tenyésztésénél az az elképzelésünk, hogy kis beruházással nagy mennyiségű prémet nyerjünk, annyit, amennyivel számottevőek lehetünk a piacon. A fejlesztés végén a tény észtelepen legfeljebb ezer anyát tartanánk. további ötezret pedig — egy anyánál évi átlagban tízes szaporulattal számolhatunk — háztáji gazdaságokban helyezünk el. — A közelmúltban tartott szakmai előadáson a kistermelők körében nagy volt az érdeklődés. A gazdáknak saját állományunkból kiválasztott jó anyagot adunk, ellátjuk őket szaktanáccsal, takarmánynyal, a kifejlődött nutriat pedig, felvásároljuk. Nem kopik hőre, szőre — Miért érdemes ezzel, a Dél-Amerikából származó állattal ilyen mértékben foglalkozni? — Olyan prémekből érdemes bundát csinálni, amelyeknek a bőre és a szőre is tartós. Ezeknek a nemes és félnemes prémekből készített té- likabátoknak borsos az áruk is. Viszont nem kell sűrűn újat vásárolni, mert ez csak nem örök életű. A szép, értékes és mutatós meleg holmik között manapság a pézsmából és a hörcsögből összeállított bunda a legkedveltebb, de az utóbbi időben egyre jobban elterjed a nutria felhasználása. — Rájöttek, hogy magánházakban is lehet tartani, mindenféle konyhai hulladékot megeszik, ugyanakkor a betegségre nem túl érzékeny. Gazdaságos azért is, mert viszonylag nagy termetűre, négy—hat kilogrammosra megnő, a lenyúzott bőr hossza negyven és hetven centiméter között váltakozik. Egy bunda elkészítéséhez — a nutria elég jól feldolgozható, könnyen varrható — húsz-huszonöt kikészített bőr kell. Helyben dolgozhatnak — Góndolnak-e a melléküzemágak további szélesítésére? — Természetesen, még új ágazatok, ipari munkahelyek kialakításával is, melyekkel alkalmazkodni kívánunk a községben lakók igényeihez. A felmérések szerint csaknem hatszázan járnak el máshová dolgozni. Mi szeretnénk nekik is, elsősorban a nőknek helyben kedvező munkalehetőséget teremteni. További fejlődést várunk a már meglévő üzemeinktől, bízunk abban, hogy az év végére sikerül elérni a tervezett nyolcvan milliós termelési értéket ebben az ágazatban. Ebből pedig már komoly pénz jut a nutriákra is. Ungureán László ISSN Q133—aSOO (Ceglédi Hírlap)
