Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-27 / 149. szám
GQDpl V/Ílí LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 149. SZÁM 1982. JÚNIUS 27., VASÁRNAP Hass, alkoss, gyarapíts! Tanórákon és iskolán Elégedetlenség a felnőttképzéssel kívül Alig kezdődött meg a nyár, épp hogy beköszöntött a hőn várt vakáció, a táborozások évadja, az úttörők felnőtt vezetői már az őszre gondolnak, a következő tanévre. Miközben megszabták az új úttörőév feladatait, igazodva az ötnapos munkahéthez, értékelték az elmúltat, az 1981—82-est. Hass, alkoss, gyarapíts! volt a jelmondata a magunk mögött hagyott esztendőnek. A város öt iskolájában öt úttörőcsapat tevékenykedik. A tanulók 97 százaléka kisdobos és úttörő, 3280 pajtás. Őket értékelve az általános iskolásokról kapunk képet. Irányítókészség Űttörővezetők és pártoló tagok, KISZ-alapszervezetek és szocialista brigádok, ifivezetők és szakbizottságok igyekeztek szebbé, érdekesebbé tenni az úttörőéletet, az elnökség irányításával, szervezésével. önállóság és felelősség. Arra törekedtek, hogy több önállósággal, nagyobb felelőséggel tevékenykedjenek az őrsök, rajok, csapatok és a tisztségviselők. Az új úttörőévben is feladat ez. Minden tekintetben fejleszteni a gyerekekben a saját dolgukat irányító készségüket, aminek felelősségérzettel kell párosulnia. Jól működik az önkormányzat a Petőfi Sándor úttörőcsapatban, ami a kitűnő programtervezésben is megmutatkozik. Szép hagyományai vannak a kisdobos közösségeknek a Török Ignác úttörőcsapatban, új kezdeményezés az Erkel iskola napköziotthon-ta- nácsa. A hetedik-nyolcadik osztályosok közösségeinek feladata a KISZ-életre való felkészülés, felkészítés. Két formában történik: raj- és osztályközösségekben, illetve a klubokban, amelyeket a művelődési központ nyolcadikosok klubja fogott össze. Az úttörőelnökég ezzel nincs megelégedve. Véleményük szerint nem tölti be azt a funkcióját, amelyet az úttörőszövetség az ilyen korú gyerekektől elvár, összevont jellegénél fogva nem illeszkedik szervesen az úttörőcsapatok életébe, heterogén volta miatt a KISZ-életre . -m készít fel kellőképpen. Elfelejtett akciók Nincsenek megelégedve a felnőttképzéssel sem. A komplex képzés megszűnésével nem tudták mihez kapcsolni az úttörővezetői vitaköröket. Az ifi- képzésben kedvezőbb a helyzet Különösen az Erkel és a Petőfi iskolában biztató az ifikör tevékenysége. Jó a városi szintű gyermektisztségviselő- képzés — nótafa, kultúros, krónikás, játék-, őrsvezető. Az élet minden területén vannak közhelyszerű alapigazságok, olyan pontok, amelyekből elindulunk és ahová visz- szaérkezünk, amelyek körül minden forog. Az iskolában ilyen a tanulás. Végső soron minden ezért van, minden ennek az eredményével értékelődik és minősül Az elnökség sommás mondata: az eredmények nem kielégítőek. Változatlanul gond a lemaradók tanórán kívüli foglalkoztatása, felzárkóztatása. Több volt a felmentett és a bukott gyerek, az igazolatlanul h;ányzó. Ezek a tények az első félévre vonatkoznak, a másodikról hasonló még nincs. Nem elég eredményesek a rendszeres tanulást segítő akciók. A tanulópároknak, a bukásmentes őrsöknek, az egyesmentes heteknek nincs meg az igazi vonzerejük. Ezek az akciók és a többi sem elég eleven, az olyan vetélkedőket, mint például a szeressük meg tantárgyainkat lassan el is felejtik. Gyenge eredmények Az úttörőéletről lévén szó, magától értetődik, hogy nagy súllyal szerepel az összegezésben a tanórán kívüli foglalatosság. A szakköri tevékenységben előbbre léptek. A korábbinál szervezettebben, sokoldalúbban, eredményesebben folyt a munka. Lemérhető egyebek között a különböző versenyek sikerén is. Arany és ezüst okleveleket nyertek el a városi úttörők. Öten jutottak az országos döntőkbe: társadalomkutatók és matematikusok. Értékes helyezést értek el a kisegítő iskola diákjai a megyei komplex vetélkedőn. Változatos volt az úttörőcsapatok kulturális tevékenysége. Jó hangulatú, színvonalas ünnepségeket, megemlékezéseket rendeztek. A városi kulturális seregszemlén értékes produkciókat mutattak be. Kiemelkedett közülük az Erkel iskola úttörőinek Fülemüle című játéka, színvonalasak voltak a Petőfi csapat zenés összeállítása és a kisdobosok jól kidolgozott darabjai. Hiányzott a bábozás. A vonzóbb zenei bemutatókat a zeneiskolával együtt kell megtervezni. A hagyományokhoz méltó volt a Petőfi nevét viselő versmondó verseny. Sajnos nem elég népszerű a Kazinczy szép magyar beszéd verseny. Az elmúlt úttörőévben egyedül az Erkel Ferenc úttörőcsapat rendezte meg. A városi úttörők jó feltételek között sportolhatnak. Három tornaterem és egy csarnok áll a rendelkezésükre. A foglalkozásokat tizennégy testnevelő irányítja. Jó kapcsolatot tartanak fenn a városi és az egyetemi sportegyesülettel, amelynek szakosztályaiban a gyerekek is sportolhatnak. A tömegsport magas színvonalú. Rendszeresek a háziversenyek, az őrsök, rajok, napközis csoportok közötti vetélkedők. A versenysportban elért eredmények korántsem ilyen szépek. Egyetlen megvebajnók került ki a múlt tanévben a gödöllői általános iskolákból. Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy hat éve működik testnevelés tagozatos iskola Gödöllőn. K. P. Kétévenként Legalább háromszor Két helyen, Gödöllőn és Nagytarcsán tart fenn juhá- szatot a kerepestarcsai Szilas- menti Tsz. Az összesen csaknem ezer anyajuh magygr fé- sűsmerinó fajtájú, amelyet a német húsmerinó kosokkal fedeztetik, hogy jobb formájú, hízékonyabb utódokat nyerjenek. A gazdaságban a jelenleginél nagyobb létszámú juhállomány tartására törekszenek, ezért kétévenként legalább háromszor elletik az anyajuhokat. Króniküárék mozgalma Megörökítenek múltat, jelent Miként vált tartalmasabbá a munka és magánélet Egyetemi hallgató, nyugdíjas, szakmunkás, középiskolás diák, kutatómérnök: sokféle foglalkozású és életkorú ember alkotja azt a közösséget, amelynek munkájáról időről időre hírt adunk. Most éppen annak okán, hogy nemrég ünnepélyes eredményhirdetéssel ismét eredményes évet zártak. A városi krónikaíró mozgalomról van szó, amelynek tagjai lassan évtizede gyűjtik múlt és jelen megörökítésre méltó emlékeit, eseményeit, hogy majd forrásul szolgáljanak a jövő történetíróinak. Egyéni munka Munkájukat sokan segítik: a városi helytörténeti gyűjteménytől kezdve a népfront városi bizottságáig. Tevékenységük mégse lehetne eredményes, ha a résztvevőket pusztán a hivatalos kapcsolat tartaná össze. Ez a közösség saját törvényei szerint fejlődik. Az ösz- szetartozás alapja a közös, többnyire történelmi érdeklődés, formája idősebbek és fiatalok egyenjogú egymásra figyelő ösztönző, gondolatébresztő eszmecserék és összejövetelek. Az ilyenkor kapott témák, tárgyak, ösztönzés indítja el a krónikást az egyéni kutatómunka felé, melyben azonban továbbra is számíthat a társakra, s így a végeredmény egy megfogható dolog, kisebb vagy nagyobb terjedelmű krónika és egy megfoghatatlan, mert láthatatlan, de mégis szükséges valami, a barátság. A most lezárult évad összejöveteleit is ez a baráti szellem tette vonzóvá, Fábián Gyula író és Horváth Lajos levéltáros előadásai pedig érdekessé és hasznossá. Részletes értékelés Az utolsó összejövetelen már a végzett munkáról adtak számot és értékelést a mozgalom irányítói: Heltai Miklós nyugdíjas tanár, Polónyi Péter, a helytörténeti gyűjtemény vezetője és Földi Sándor, a népfrontbizottság titkára. Az idei huszonkilenc pályamunka tematikailag igen változatos. Néprajzi, irodalmi, szociológiai jellegű dolgozatok is akadtak, elsősorban mégis a történelmi érdeklődés jellemző a krónikákra. .Történelmi szempontúak a tárgyuk szerint nem történelmi munkák is. Nyilvános és mindenkire kiterjedő volt az értékelés, mindenki betekinthetett a többiek munkájába. A huszonkilenc dolgozat Gödöllő múltjának és jelenének számos érdekességét villantotta föl a hallgatóság előtt. Szántai Sándor a Ganz Árammérőgyár egy brigádjának formálódásán keresztül mutatja meg mai életünk egyik fontos vonását, a közösség keresését, a barátság iránti fokozódó igényt, mely tartalmassá teszi munkánkat és magánéletünket. Hegedűs László a századforduló gödöllői értelmiségének életét festette tiénk színekkel. Munkáját a helyi kultúrtörténet egy érdekes területéről, a fotózás gödöllői múltjáról szóló dolgozata egészíti ki. Bank László a második világháború Gödöllő környéki hadműveleteinek történetéhez ad érdekes adatokat. A helybeli és a környékbeli katonasírok adatai tanúsítják, nagyobb erők csaptak össze az itteni harcokban, mint azt a küzdelem időtartamából gondolnánk. Gödöllő paraszti társadalmának köszönési, megszólítási szokásait dolgozza fel dr. Kovács András. Ez a hagyomány példát mutathat a mostani elbizonytalanodásban, megmutatja, hogy a másik ember tiszteletét. megszólítással is ki lehet fejezni. A díjak A középiskolás krónikaírók egy csoportja a helytörténeti gyűjtemény iratanyagának feldolgozását kezdte meg. Több gimnazista érdeklődése a helyi kisipar felé fordult. A kismesterségek fogásainak, eszközeinek, hagyományainak gyűjtése a következő években is munkát adhat a krónikásoknak. Igen fontos munkaterület feldolgozását kezdte meg dr. Mélykúti Csaba, aki a gödöllői földosztás történetéhez gyűjtött adatokat a későbbi részletes kutatás számára. Fábri Erzsébet egyetemi hallgató a város művelődéstörténetének részlete kutatását kezdte meg. A krónikaírók munkásságát az értékelő bizottság ezúttal is díjakkal ismerte el. Első díjat nyert: Szántai Sándor, Hegedűs László, dr. Kovács András, Bank László. Második díjat kapott: Fábri Erzsébet, dr. Mélykúti Csaba. Harmadikat: Újvári Ferenc, Pesti Tamás, Tusor Julianna, Szlivka Anikó, Kádár László, Marton Attila, Balsai Tamás gimnáziumi tanulók. Oklevelet, könyvet kapott: Gergely Péter, Kovács Dezső, Heltai János, rövid, de igen fontos adatokat feltáró dolgozataiért és az iratfeldolgozással pályázó középiskolások: Süpek Ildikó, Nagy Éva, Nagy Ferenc, Ádám Györgyi, Tűz Anita, Hangodi Ágnes, Varga Ildikó, Heltai Katalin, Tóth Katalin, Omelka Csilla, Gyebnár Enikő és Kelement Marianna. Mindenki nyert tehát, legtöbbet mégis a későbbi korok kutatója és a krónikások közössége. A kollektíva bízik abban, hogy társaságuk jövőre ismét gyarapodni fog. Az egykori középiskolásokból lett egyetemisták, főiskolások, pedagógusok visszatérésével, a helyi üzemek, intézmények dolgozóinak bekapcsolódásával szélesedik majd az a terület is, amelyet vizsgálódásukba vonnak. H. H. Mozisra Vasárnap: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban. Színes szovjet- olasz filmvígjáték. Csak 4 órakor. Terasz, I—II. rész. Színes olasz társadalmi filmdráma. 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 és 8 órakor. Hétfő: Keoma. Színes olasz film, 4, 6 és 8 órakor. A nap programja Gödöllő, művelődési központ: Vasárnap: Moliere: A nők iskolája Vígjáték 2 részben, 21 órakor a szabadtéri színpadon, rossz idő esetén a színházteremben, A kaposvári műhely. Beszélgetés a színház alkotóközösségének céljairól, törekvéseiről, műhelymunkájáról, terveiről — a színház régebbi és mai Sstilok és gyerekek Tízévesek önfeledt költekezése Hetek óta zajlanak városokban és falvakban a ballagások. Gyerekek és szülők ünnepi díszbe öltözve sietnek az oktatási intézmények felé. Ki tagadhatná, hogy divattá lett hazánkban a búcsúzás? Búcsúzik az egyetemista, a közép- iskolás, valamikor itt kezdődött és záródott a sor," amely mára szinte páratlanná szélesedett. S így találkozhatunk ballagó általános iskolásokkal, sőt óvodásokkal is. Talán nem is lenne érdemes szólni a jelenségről, ha ez az ünnepi pillanat pusztán az együtt töltött éveknek, a közös élményeknek szólna, mert előfordulhat, hogy az óvodás más iskolába kerül és azoknak az útja is elválik, akik a falusi általánosban együtt koptatták a padot. lemaradni, egyetlen lányát meglepte egy kempingkerékpárral. A virágcsokor mérete megközelítette a valamikori malomkerék nagyságát. Mit szólsz hozzá? — kérdezte kíváncsian és várta szavai hatását. Elmondtam neki a saját tapasztalataimat, mert ha őszinték vagyunk, akkor bevallhatjuk, szinte valameny- nyiünknek van valami tárgyba vágó ismeretet tartalmazó élménye. Feledtető autó Hosztalgiaruha De nem erről van szó! Sokkal lényegesebb tartalmat takar az új szokást alakító divat. Kezdem az elején. Az elmúlt hét végén egyik ismerősöm mondta el az alábbiakat. — Szomszédom óvodáskorú kislánya ballagott na délelőtt. A nagymamától ezer forintot, a keresztanyjától arany nyakláncot, az édesanyjától gyerekbutikban vásárolt úgynevezett nosztalgiaruhát kapott, de mivel az édesapa sem akart Nem is olyan régen az egyik falu nagy ünnepén, a minden rokont megmozgató búcsúban sétálgattam. Figyeltem az alig tízévesek, de az öt-hatévesek önfeledt költekezését. Láttam, hogy a gyerek karján ott fénylett a kvarcóra, de húsz forintért vett mellé egy műanyagból készített, időt nem mutató nylonórát. Láttam, hogy mások az ujjúkon ragyogó aranygyűrű mellé ötvenesekért vásárolták az alumíniumból készített ezüstláncot. Folytathatnám a sort. Sétám közben megütötte fülemet egy mondat. Nagymama faggatta nyolc év körüli unokáját: ugyan, mondanád meg aranyoskám, mennyi van már a takarékkönyvedben? Aki befejezi az általános iskolát az legalább egy kismotort kap, aki leérettségizik, annak nagy motor jár, akinek diplomát adnak a kezébe, annak pedig autó dukál. Követelődző, zárkózott Mindezekre lehetne konkrét példánk, de minek bántani azt a szülőt, nagyszülőt, aki szegényes tegnapját akarja feledni — és nem feledtetni! — verítékkel kiharcolt, nehéz munkával megteremtett bőkezűségével. Mondhatnánk, mindenki azt tesz a pénzével, amit akar. És ez talán igaz is lenne, ha az anyagiakkal való túlzott ellátás nem veszélyeztetné a gyermek jövőjét. Mert mire figyelmeztetnek a példák: ha túl nagy szerepet kapnak az anyagiak a nevelésben, többnyire az érzelmi gazdagodás rovására, akkor ennek ijesztő tünetei születnek: közöny, unalom, céltalanság, életundor. Nem tudom, nem anyagiak vannak-e azok mögött a panaszok mögött, amelyeket gyakran hallok szülők egymásközti beszélgetésében: önző lett a gyerek, követelődző, zárkózott. tiszteletlen. A munkahelyen Itt a nyár. Jó lenne, ha nekünk, szülőknek végre lenne időnk a zsebpénz könnyelmű adása helyett a gyerekünkkel együtti közös élményekre, s futna az időnkből az érzelmi gazdagodásra, gazdagításra. Kötelességünk lenne élményt, örömet adni, rányitni a gyermek szemét a környező világ, a természet, az irodalom, a művészetek soha ki nem aknázható, meg nem unható szépségeire. De ugyanilyen kötelességünk lenne, hogy felfedeztessük gyermekeinkkel a munka örömét. Hallottam a gödöllői gimnázium tanévzáróján, amikor Heltai Miklós igazgató azokat a munkahelyeket sorolta fel. ahová szívesen várják nyári munkára a diákokat. A tanulókat fogadó üzemek vezetőinek. munkatársainak is megvan ezzel kapcsolatban a maguk kötelessége. A korszerű nevelési elveknek nemcsak az iskolában, de a gyerekek számára elsőként jelentkező munkahelyen is jelen kellene lenni. Messzire jutottunk el gondolatainkkal, de a vakáció elején szerettük volna megfogalmazni a nyár nagy lehetőségét: nem az anyagiak, hanem a szoros, személyes, ér zelmi kapcsolat a legfontosabl feltétele a gyermek érzelmiértelmi fejlődésének. És ez* a kapcsolatot kialakítani sem a mértéktelen zsebpénz megadásával, sem ajándékok túl - licitálásával nem lehet, Többet ad ennél egy közös séta a réten, egy vasárnapi kirándulás az erdőben, vagy egy esti barangolás a falu virá gos, fás főutcáján. Fcrcsik Mihály vezetőinek, tagjainak részvételével, 17 órakor. Hétfő: Stúdiómozi, Huszárik Zoltán kisfilmjei: Elégia, készült 1965-ben, Amerigó Tot, készült 1969-ben, Capriccio, készült 1969-ben, Tisztelet az öregasszonyoknak, készült 1972- ben, A piacere, készült 1976- ban, 20 órakor. Vakációs klub. Játékkészítés, sárkánykészítés, sárkányere- getés, 10 órakor. Aszód, Ferro-kiub: Hétfő: Nyári divatbemutató, diszkóprogram. Műsorvezető: Pán- czél Tibor. Wiielvesetö Elontonvban A Domonyt Ikladdal Összekötő országút mentén a Galga menti Vízműtársulat kivitelezésében mintegy négyszáz méter hosszú vízelvezető árok készül, amely egyrészt Domony északkeleti részéről, másrészt a két falu közötti mocsaras területről vezeti el a vizet. A képen: Cziczka János 304-cs erőgéppel mélyíti a csatornát, amely a következő két hétben elkészül. Bene Mihály {elvétele ISSN 0133—1951 (Gödöllői Hírlapi t
