Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-26 / 148. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIV, ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Így kislány otfhonra fsaiéit 1982. JÚNIUS 26., SZOMBAT aBWTOiiwwiröFniwBaB^^ Felejteni mégsem lesz könnyű... Vajon mennyi szenvedés és csalódás ára ez a szűkölő fé­lelem? Hány torokszorító ku­darc, ijesztő élmény kell ah­hoz, hogy egy gyerek, aki egyébként az egész világra kí­váncsian születik, elkezdjen mindentől és mindenkitől fél­ni? Egészen kicsire szűkül a gyomron., amíg kollégám ba­rátkozó próbálkozását figye­lem. Nagy a gyakorlata pedig, lévén két kislány édesapja. De Editnek sűrűn röpköd a szempillája minden közeledés­re. Lee övék el az ajtó előtt, meztelen babáját szorongatja, s szinte artikulátlan már a sok nem, nem, amit mondo­gat. Hat esztendő — Most már azért többet beszél... — súgja Zátrok Pálné, a szoba nyitott ajtaja mellett, ahol álldogálunk. — Amikor idehoztam, szinte nem is szólt hozzánk, vagy amit mondott, nem értettük meg. Bizony, sok a baj vele. De nem adnám oda senkinek. Igaz, Editke? Téged már nem vihet el tőlünk senki, de sen­ki. Monori-erdő, Akácfa utca. Ide került Edit, a hatéves ál­lami gondozott kislány, aki-1 nek — olvasóink talán még emlékeznek rá — egy hónap- j pal ezelőtt nevelőszülőket igyekeztünk keresni, hogy ne kerüljön újra állami gondo­zásba. Cikkünket követően né­hány napra kopogtatott a szerkesztőségben Zátrok Pál­né: Nincs gyerekük — mond­ta —, férjével alaposan meg­beszélték a dolgot, monori- erdei családi házukban szíve­sen nevelnék a kislányt. Azon a hét végén Edit már uj ne­velőszüleihez került Gyomrá­ról, ahol átmenetileg befogad­ták, s ahol előzőleg egy nap is elég volt egy fiatal házas­párnak ahhoz, hogy elegük le­gyen belőle. Mert nem is­merte a tévémacit, kanállal ette a nokedlit, lehülyézte a hozzá közeledőket. Zátrokéknak Földiné Ko­vács Ida gyermekfelügyelő újra elmondta: amire vállal­koznak, nem csekélység. Edit­ben hat rövidke esztendeje alatt kisebb pokolnyi keserv halmozódott fel. Oldani a ben­ne alaktalanul gomolygó fe­szültséget, lassan-lassan meg­változtatni gyűlölködő reagá­lásait, megéreztetni vele, hogy érzelmi biztonság is létezik — nem lehetetlen ugyan, de na­gyon nehéz. Jó ideje beszélgetünk már, Edit tisztes távolból szorong­va figyel. — Nem viszünk el, ne félj. Csak meglátogattunk. Hogy hívják a babádat? Mintha súlyt cipelne, jön egyre közelebb, gyönyörű kék szemei riadtak még, de egy­szerre az asztalon álló süte­ményestálra mutat: Türelem — biztonság — Tessék venni. tPerec. Nehezen beszél, szorongó minden mozdulata, nyújtja a kezét, aztán elrántja hirtelen. Megmutatja a játékait, de úgy, hogy csak résnyire nyitja or­rom előtt az ajtót: benézhe­tek, de be nem léphetek a birodalmába. A növekvő ba­rátság óriási ajándéka, amikor hajlandó kezembe adni az új piros szandált. Nézzük őt, mosolygunk rá, de belül azt érezzük: ez a kisgyerek ezt az állapotot felnőtt emberek­nek köszönheti. A családjá­nak. Még pontosabban: az anyjának, aiki egyébként öt gyereket szült, s valamennyi állami gondozásban és nevelő­szülőknél él. Megszerezte azért Edit új címét is — érzé­sem szerint óriási kár volt megmondani neki —, s két­szer is meglátogatta már a lá­nyát, szemrevételezte a házat, ahol otthont adtak a gyere­kének. Az első látogatás óta Edit ismét nem szobatiszta. Egyik órában zokog: anyu­kám, gyere értem! A másik órában toporzékol: ne enged­jétek be az anyukámat ide! Szeptemberben egy eszten­dőre még óvodába kerül. Ad­dig szokja új otthonát, új szüleit — akikben remélhető­leg lesz elég erő és türelem ahhoz, hogy megteremtsék Editben a biztonságot. Új félelem Zátrokné és a kislány ké­zenfogva állnak a kapuban. A kislány az autót látva megint megrémül, hátrálni kezd. —' Ne félj, nem visznek el! Most már integet. Koblencz Zsuzsa Editke és az új anyuka — Zátrok Pálné CikkEtsik nysmán... Ä tőfürdö további sorsáréi A közelmúltban foglalkoz­tunk a gyömrői strandfürdő működési feltételeivel, az ott szórakozni, napozni, lubickolni, pihenni vágyók vendéglátóipa­ri ellátásával. Akkor (június 12-i) cikkünkben egy helyi elképzelést tettünk közzé. Va­lamennyi megkérdezett strand­vendég szorgalmazta ugyanis a leromlott állapotú strand­fürdő felújítását, sőt fölaján­lották részvételüket társadalmi munkában. Csak javasolhat Ez a lelkesedés és aktivitás késztette arra a helyi tanács illetékeseit, hogy a jelenlegi helyzet előzményeiről és a jövőbeni fejlesztési, felújítási lehetőségekről tájékoztassák lapunk olvasóit annak ellené­re (vagy éppen azért), hogy a „strandügy” elsősorban az országos vízgazdálkodási szer­vek feladata. A tanács ugyan­is a strandfürdő rendbetételé­re, fejlesztésére legfeljebb ja­vaslatokat tehet, míg az érde­mi intézkedés az említett or­szágos, illetve megyei szervek hatáskörébe tartozill. Megkerestük Gyomrán a ta­nácsházán Klics Gyula tanács­elnököt és dr. Szántay György- né műszaki csoportvezetőt, akikkel együtt néztük át az 1972—75-ös keltezésű tervdo­kumentációt, amely Magyaror­szág — ezen belül Pest megye — fürdőfejlesztési és építési tervét is tartalmazza. Eszerint Gyomrot a fürdőellátottság IV. kategóriájába sorolták, s a „kategória megvalósítás” 1976—77 évben kezdődött vol­na. .. Gyömrő várható lélekszáma 1985-ig 14 ezer 500 lakos, a vonzáskörzete 1985. évi maxi­mummal kereken 34 ezer 500 személy. A vonzáskörzet alap­ján 1 ezer 500 személyt befo­gadó fürdő lenne szükséges a jelenlegi ‘hétszázzal szemben. Tehát a Vízügyi Tervező Vál­lalat javasolt egy 800 szemé­lyes öltözőbővítést és egy 25x12,5 méter széles úszóme­dence építést műanyag lefe­déssel. Az öltözőbővítés, a me­dence építése (lefedéssel) 10 millió forintot emésztett vol­na föl, ha 1979. év végéig el­készül. A beruházási költség- vetési terv szerint 1977-ben 3 millió, 1978-ban 3 millió és 1979-ben 4 millió forintot tud­tak volna beépíteni a rendel­kezésre álló éves keretekből. Sajnos, mint azt a jelen helyzet is bizonyítja, a szép tervekből eddig semmi sem valósult meg. Reménytelen ? Pedig Gyömrő nagyközség­ből mintegy 5 ezer ember jár a fővárosba — nemcsak dol­gozni. így a fürdőfejlesztés Gyomron részben a budapesti strandokat tehermentesítené, részben az egész héten ingá­zóknak helyben nyújtana ki- kapcsolódást, kellemes pihe­nést az egyébként gyönyörű környezetben. A papírra vetett szép álom­ból ugyebár nem lett semmi, olyannyira, hogy a strand ál­lapota tovább romlott. A ta­nácselnök szavai szerint a fel- újtás az akkori terv mai kivi­telezése legalább 50 millió fo­rintba kerülne. Ez olyan óriási összeg, hogy stinte reményte­lenné teszi a lelkes társadalmi aktívák felajánlkozását. Mégis van, a nagy számok ellenére lehetőség a gyömrői strand állapotának jelentős javításá­ra, viszonylag kisebb anyagiak, de annál nagyobb társadalmi munka igénye mellett. Csak­hogy ezt már nem lehet két kézzel, csákánnyal, lapáttal Kéf szerződés Kitöltésre váré keret, lehetőség Elkészült sí közős gépjavító bázis terve Az MSZMP XII. kongresszusának határozata hang­súlyozza, hogy a mezőgazdaság dinamikus fejlesztésének megvalósítása egyik fő gazdaságpolitikai célkitűzésünk. A feladatok végrehajtásakor kiemelten kell foglalkozni a növénytermesztés további fejlesztésével, az ehhez szükséges feltételek biztosításával. A termelési rendsze­rek és a gazdaságok ennek megfelelően, a növényterme­lés hozamának növelését, a gazdálkodás jövedelmezősé­gének javítását tartják fő célnak, amelynek biztosítá­sához közgazdaságilag szorosan kapcsolódik a költségek csökkentése, a természeti feltételek ésszerű kihasználá­sa. Az idézett sorok annak a szocialista együttműködési szerződésnek a bevezetőjéből valók, amelynek aláírásáról a múlt héten adtunk hírt la­punkban. A megállapodás cél­ja a folyékony műtrágyázás technológiájának járási szintű elterjesztése, s az igények tel­jesítésének hosszabb távon történő garantálása. Az alá­írók között, így a járás me­zőgazdasági üzemeinek kép­viselőin túl. ott voltak a Bu­dapesti , Vegyiművek és a Pest—Komárom—Nógrád me­gyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) vezetői is. Kölcsönös előnyök A szerződés megkötését, mint az köztudott, hosszú, meggyőző, szervező munka előzte meg. Az érdekeltek ter­mészetesen olyan megállapo­dást igyekeztek tető alá hoz­ni, amely jól szolgálja a köl­csönös érdekeket. Kétségte­len, s ezt Cselényi Dezső, a járási pártbizottság első tit­kára külön is hangsúlyozta, a járásbeli mezőgazdasági üze­meknek már vannak hasznos tapasztalatai az ilyenfajta együttműködésekről. Még az V. ötéves terv éveiben jött létre például az erdőgazdál­kodási, az üszőnevelési, va­lamint a szőlő- és gyümölcs­termesztési társulás. A gya­korlat — egy-két zökkenőtől eltekintve —, igazolta az el­méletet: közös erővel és kö­zös befektetések árán, jól felkészült gesztorral fokozha­tok az egyenként elért ered­mények. A folyékony műtrágyát a járásban elsőként a monori Kossuth és az ecseri Rákos­mezeje termelőszövetkezetben alkalmazták. Tapasztalataik igazolták, hogy a komplex szuszpenziós NPK műtrágyák használata technikai, agronó­miái és ökonómiai előnyökkel jár. Egyenletesebb, kevesebb veszteséggel járó lesz a ki­szórás, illetve permetezés, s kedvezőbben alakulnak a költségek is. A monori járás mezőgaz­dasági üzemei, amelyeknek véghezvinni, mert a strand természetes (tófürdői) eredeti állapotának visszaállítása óriá­si munka, s rendkívüli szer­vezést, földmunkagépeket, be­tontörő szerszámokat igényel. Mert a jelenleg legéletképe­sebbnek tűnő elképzelés sze­rint, a strand omladozó beton támfalait kibontanák, kiemel­nék, s így természetes lejté­sű, szabadvízszerű partokat alakítanának iki, a mintegy 30 centis iszapot pedig kikotornák a víz fenekéről. S a továbbiak­ban a strand állandó vízcse­rélődését kell még megoldani Ez utóbbi érdekében idén talán már elkészül a vízelvezető árok. Együtt lehet Ám mindehhez, a hatalmas munkához, hogy ne kerüljön irreálisan sok pénzbe, nagyon kellene a község és vonzás- körzete gazdasági egységeinek hathatós segítségei földmun­kagépek, szállítóeszközök, be­tontörő légkalapácsok kölcsön­be adása részben társadalmi munkában, részben önköltségi áron való üzemeltetéssel és persze minél több kétkezi se­gítség. Mert ha ezt így együtt meg lehet szervezni, meg le­het valósítani, akkor nemcsak a gyömrőiek, hanem a nagy­községhez közeli más telepü­lések lakói is magukénak mondhatják majd Pest megye egyik legszebb környezetében lévő strandfürdőjét... Aszódi László Antal évente körülbelül 15—18 ezer köbméternyi folyékony mű­trágyára lesz szükségük, egy­más között gazdasági együtt­működési szerződést is kötöt­tek. Megbízottjuk a monori Kossuth Tsz lett, amelynek közvetítő és szervező felada­tokat kell ellátnia. Gazdasági közösség A megbízók a rendszeres kapcsolattartáson túl vállal­ták, hogy minden esztendő­ben június 30-ig részletes ösz- szetétel szerinti szuszpenziós és folyékony műtrágya fel­használási tervet készítenek, és azt időben megküldik a monori gesztornak. Termé­szetesen fel is kell készülniük — s ez az idén már meg is történt —, a megfelelő tároló­tér előkészítésével és szállító- kapacitással a ‘ műtrágyák fo­gadására. Közös érdek, hogy mindegyik aláíró pontosan be­tartsa a megállapodásokat, időben jelezze az esetleges gondokat, mert csak így kap igazi, hasznos tartalmat az a keret, amelyet a szocialista együttműködési megállapodás jelent. Az aratástól függetlenül, de azzal mégis összefüggésben más fontos téma is foglalkoz­tatja ezekben a hetekben a járás mezőgazdasági üzemei­nek műszaki szakembereit. A járási pártbizottság gazdaság- politikai osztálya, a Rákosme­zeje Termelőszövetkezet és a MÉM Műszaki Intézete már kidolgozta egy közös gépjaví­Monoron, 17 órától: asztali- tenisz edzés (a sportszékház­ban). A moziban, 18-tól és 20- tól: Alma. Pilisen, 18-tÖl: kismotorve­Túlzás lenne azt állítani, hogy emberemlékezet óta nem volt példa rá, ám mindeneset­re jól meg kellene erőltetni a memóriát, hogy valakinek eszébe jusson: mikor látott utoljára építőket a monori vasútállomáson.... Érthető, hogy most nagy feltűnést keltenek az állva nyok, a téglahalmok, a mal­ternyomok. — Mi készül? — kérdeztük Simon Ferenc állomásfőnököt — Az egész vonalon felújí tásra kerülnek azok az álló másépületek, amelyek a leg öregebbek, így a monori és a tó bázis létrehozásának előze­tes tervét. Több változat is szóba került, s a közös gaz­daságok elnökei, főmérnökei választhattak, mérlegelhették a lehetőségeket. Sürgető gondok A javitás, karbantartás, üzemelés gondjai azonban sürgetik az előbbrelépést. Ezért a Rákosmezeje Terme­lőszövetkezet szakemberei kapták feladatul, hogy dol­gozzák ki a közös gépjavító bázis létrehozásának feltéte­leit. Ezt a szerződést várha-i tóan augusztus végén, szep­tember elején írják majd alá az érdekeltek. S akkor talán már ősszel, de a jövő évi aratáskor már biztosan mi­nimálisra csökkennek a ma még krónikusnak számító mű­szaki gondok, bajok. V. J. • • ' ' --------­Ügy elet ■■ Gombán, Eénycn, Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanács­háza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 12., telefon: 26.), Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Monoron, a já­rási rendelőintézetben), Mag­lódon és Ecseren: dr. Móczár István (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.)j Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Sass János (Űri), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr; Tury István tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri. Ügyeletes állatorvos: dr; Orbán Zoltán Vecsés, Stein­metz kapitány u. 38. Beteg állatok bejelentése a járás területén: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszer- tárban, vagy az ügyeletes ál­latorvos címén. zetői tanfolyam és ifjúsági klubfoglalkozás (az ifjúsági házban). A moziban, 17.30-tól és 19.30-tól: A birodalom visz- szavág. vecsési is. Nagy változás nem várható. . — Űj ablakszárnyakra cse­rélik a régi, ütött-kopott kere­teket, csinosabbak, világosab­bak lesznek a várótermek. Egyébként minden marad a régi, A külső tatarozásra, a ne­mesvakolat felhordására is jö­vőre kerül majd sor. Ez is valami. Egyszer talán még megérjük a peronmaga­sítást is, hogy az időseknek ne kelljen tornamutatványo­kat végezniük a felszállásnál. S ki tudja, esetleg még vi­rág is akad majd a megszé­pülő állomáson... ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) k nap kulturális programja Építek a vasútállomáson Feltűnést keltő állványok Állványok a vasútállomás falain. Péter László felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents