Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
1983. JÜNIUS 36., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 7 A tapasztalatok és feladatok Pest megyében Az új vállalkozások szerepe és jövője A Politikai Bizottság 1980. februári határozata megállapította, hogy a másodlagos, vagy kiegészítő gazdaságban általában hasznos tevékenység folyik. Megítélésénél az itt folyó termelés és szükségletkielégítés ^ oldaláról kell közelíteni. A munkával szerzett és azzal arányos jövedelmeket el kell ismerni. Társadalmi hasznosságának politikai elismerésével az öntevékeny munkát jobban bekapcsoljuk a szocialista tervgazdálkodás rendszerébe. A Pest megyei Pártbizottság az eltelt két esztendőben egyre intenzívebben foglalkozott a kiegészítő gazdaság újabb megjelenési formáival. Az első időszakban a határozat ismertetése, a gazdaságpolitikai célok és feladatok értelmezése kötötte le a pártszervezeteket. A politikai munka azonban csak az állami döntések és a jogszabályok megjelenésével párhuzamosan, nagyjából 1981. második felében vált konkréttá, hatékonnyá. Megyei szinten nagy gondot fordítottunk az apparátusok politikai felkészítésére. Sok fórumot teremtettünk az egységes értelmezés kialakítására, a problémák megvitatására (a pb-ülések napirendjein túl: gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsági ülések, első titkárok és gazdaságpolitikai reszortvezetők értekezletei stb.). Megyei aktívaértekezleteinken részt vettek a kormány tagjai, a Központi Bizottság apparátusának, az Országos Tervhivatalnak és az Ipari Minisztériumnak a vezető munkatársai. Az üzemi élet fórumait, a pártnapokat, a falugyűléseket és a politikai nevelőmunka lehetőségeit igyekeztünk kihasználni a dolgozókkal való közvetlen párbeszédre. Alapvető célnak tartottuk: segíteni a vállalkozási készséget, eloszlatni a bizalmatlanságot. Megértetni, hogy a gazdaság rugalmasságának a növeléséhez ésszerűbb munkamegosztás szükséges a szervezetek között, hogy a társadalmi fejlődéssel természetszerűen differenciálódott szükségleteket kizárólag a nagyüzemek nem tudják kielégíteni. Segít a politikai munkában a már több területen kialakult társadalmi gyakorlat. Hiszen az új vállalkozási formák nem előzmény nélkül jöttek létre. A mi megyénk mezőgazdaságában is nagyon kifejlődött a mellék- üzemi tevékenység. Ipari és szolgáltató kisüzemekről van szó, a mezőgazdasági üzemeken belül, amelyek bámulatosan sokszínű tevékenységet folytatnak, valós társadalmi szükségleteket elégítenek ki és (mivel önelszámoló egységek, illetve gazdasági társulások) létkérdés a számukra a vállalkozás, a rugalmasság. Meggyőző és igaz a hivatkozásunk a mezőgazdaságban a háztáji fejlődésére és integrálására. Annál is inkább tudunk a hasonlattal élni, mert Pest megyei szövetkezetek nagy többsége példamutatóan szervezi a háztáji és kistermelést, nem is beszélve a legkiemelkedőbbekről (Öcsa Vörös Október, Dunavarsány Petőfi, Hernád Március 15., Albertirsa Micsurin, Kocsér Petőfi, Törtei Dózsa, Vácszentlászló Zöldmező mgtsz-ek, Herceghalmi Állami Gazdaság és mások). A példa segít felismerni, hogy új hajtóerőt kívánunk a fejlődés szolgálatába állítani. Megyénkben a mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezetekben közel 300 szakcsoport működik. Az ipari szövetkezetekben az elmúlt év végéig 230 általánydíjas elszámolású egység működött a szolgáltatás és a lakásszerviz területén. 1700 kisiparos vesz részt az átjárásos mozgalomban. Közös szolgáltatóházak létrehozásával is javítják a lakosság ellátási körülményeit. A kereskedelemben és vendéglátásban már 1981- ben megindult a szerződéses és bérleti díjas formák bevezetése. Hatására az áruellátás javult, a választék, a nyitvatartás jobban igazodik a kereslethez, a helyi fogyasztói szokásokhoz. A kulturáltabb környezet, a jobb kiszolgálás hatására az üzletek forgalma 10-20%-kal emelkedett. Egy fél év nem nagy idő Milyen a helyzet jelenleg az új vállalkozási formák elterjedésében? A szakcsoportok a szövetkezeti szektorban, főleg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben térj edtek el. Eddig 12 mezőgazdasági üzemben alakult ipari és szolgáltatási szakcsoport. Létszámuk meghaladja a 3000 főt. Az ipari szövetkezetekben ez a forma kevésbé terjedt el, jelenr leg 3 szövetkezetben alakult meg. Á szakcsoportok működési területei — építőipari karbantartás és felújítás, lakossági szolgáltatás és háttéripari termelés. Eddigi tapasztalataink működésükkel kapcsolatban kedvezőek. A szerződéses üzemeltetés a kereskedelemben és a vendéglátás területén ebben az évben felgyorsult. Az első időszakban a vállalkozási kedvet visszafogták az irreálisan magas bérleti díjak. A tanácsi szervek közbeavatkozására olyan érdekeltséget alakítottak ki, amely megfelel a bérbeadóknak és a vállalkozóknak egyaránt. Jelenleg közel 250 egység működik szerződéssel. Számszerű növekedése ellenére ezen a téren az üzletek kínálata magasabb a keresletnél. Ez különösen vonatkozik a vendéglátó egységekre. Az ipari szövetkezetekben jelenleg 400, a mezőgazdasági üzemekben mintegy 300 egység működik ebben a formában. Több szövetkezet — Sasad, Óbuda, Duna, Vörös Október mgtsz. — egyedi elbírálást kezdeményez a 15 fős létszámhatár feloldására és az alap- tevékenységre történő kiterjesztésére. A megyében eddig 6 új kisszövetkezet (Gödöllőn kettő, Budaörsön kettő, Pomázon és Visegrádon egy- egy szövetkezet) alakult. Az alapító tagok száma 127 (átlagos létszám: 21 fő). A kisszövetkezeti kategóriába sorolható, már működő 9 szövetkezetből 5 kérte átsorolását. Az új kisszövetkezetek alakulásával a megyében már működő 66 szövetkezet közül 11 tartozik a kisszövetkezeti kategóriába. Az újonnan alakult kisszövetkezetek többségének tevékenysége szorosan kötődik az iparvállalatokhoz, vagy a nagyobb szövetkezetekhez (alkatrész-, részegységgyártásban; bérmunkavégzéssel; építőipari szakipari munkák végzésével). A gazdasági munkaközösségek szerveződése a megyében megkezdődött. A magánszemélyek által kezdeményezett szervezetek a meglevő gondok és problémák ellenére gyorsabban alakultak meg. A jogszabályban lefektetett széles körű tevékenység lehetőségét a szervezetek kihasználták, működési területük igen sokszínű. Nehezíti elterjedését, hogy az OTP által kidolgozott hitelezési elvek megjelenése késik, így a nagyobb anyagi befektetést igénylő területeken a fejlődés lassúbb a kívánatosnál. A munkaközösségek alakulását a jogszabályok megismerésének és értelmezésének előrehaladtával a helyi tanácsok segítették. Nehezítette munkájukat, hogy az új szervezeti formákat szabályozó rendelkezések és jogszabályok száma rendkívül magas. A várakozástól eltérően a vállalati gazdasági munkaközösségek a többitől lassabban szerveződték. Idegenkedés, szembenállás vagy egyszerűen vezetői kényelmesség az oka? Az üzemi tapasztalatokból úgy látjuk, hogy a legnagyobb gondot az okozza, hogyan különítsék el a kisvállalkozást a vállalat többi részétől, a munkaidőn kívü végzett munkát a munkaidőben végzett munkától. Ez alapvető kérdés, végső soron érinti a vállalati rend, a munkaszervezés, az elosztás problémáit. A vállalati közvélemény is joggal érzékeny rá és igényli a rendezett előrehaladást. A másik dolog, amit figyelembe kell venni, hogy bonyolult folyamatban alakulnak ki a vállalati gazdasági munkaközösségek, ebből a szempontból egy fél év nem nagy idő. Az előkészítő szakasz lényegében két részből áll: az elsőben kialakulnak a törekvések, egyeztetik a vállalat és a vállalkozó kollektíva feladatait, érdekeit, a működés alapvető kérdéseit. Amikor a döntés megszületett, következik az engedélyezési-bejegyzési eljárás, amely önmaga is legalább 2 hónapot igényel. Jövedelmi arányok alakulása A vállalatokon, szövetkezeteken belül a kisvállalkozások létrehozásában nálunk is nagy a differenciáltság. Az ácsai Vörös Október Tsz-ben közel 1000 tagja van már az ipari szakcsoportoknak. Az első évben sok gondot okoz a szakcsoporti jövedelem arányának a kialakítása, mert még nem ismerik a szakcsoport általános költségeit, illetve, hogy azokra hogyan fog fedezetet nyújtani az évközi munka. Nincs rendezve még a téesz nyereségérdekeltsége sem a szakcsoport munkájában. Tudatosan törekednek arra, hogy a kiscsoportos munka vállalkozói jellege megmaradjon. Vagyis a termelőszövetkezet biztosítja a műszaki és szervezési feltételeket, de a személyes munka ellenértékét nem garantálja, az a vállalkozók munkaszervezésétől, a munkájától függ, a kockázatot ők vállalják. A Csepel Autógyárban eddig 6 vállalati gazdasági munkaközösség működik. 99 fővel. További 5 munkaközösség alakulása folyamatban van. A munkaidő alatti és a külön munkát elhatárolták, mindkettő feltételeinek a biztosítására, megszervezésére nagy figyelmet fordítanak. Így az új vállalkozások nem zavarják a vállalat működését, sőt a legszűkebb keresztmetszetek oldásával hathatósan segítik a vállalati feladatok teljesitését. Gyakran hallani korszerű technológiájú üzemek vezetői részéről, hogy nekik nincs lehetőségük munkaközösségek szervezésére, így ők elvesztik a munkaerő egy részét és a népgazdaság is károsodik, mert nem tudjuk kihasználni a legtermelékenyebb berendezéseket. Nehéz erre egyértelmű választ adni. De válóban nincs lehetőség? A Csepel Autógyárban a termelés legproblémásabb területei mellett a szerszámgyártásra, karbantartásra,. vagonkirakásra, takarításra, technológiai és szakfordítói munkára jönnek létre munkaközösségek. A Mechanikai Művekben vállalati munkaközösség vállalja a gyártott fázisjavító kondenzátorok és a festékszórók teljes szervizellátását. A repülőgépes szolgálatnál hiányzó alkatrészek gyártására fogott össze a szakemberek egy csoportja. A Sasad Termelőszövetkezet ipari szakcsoportjai többek között háztartási eszközök hiánycikknek számító alkatrészeit állítják elő. A pártszervezetek szemlélete, aktivitása sokat fejlődött — bár meglehetősen egyenetlen. Múlt évben még nagyon sok volt a kétely, a bizonytalanság. Jelenleg a politikai támogatás a jellemző és fokozatosan találják meg a gyakorlati teendőket. Éppen ezért igénylik, hogy a tömegkommunikációs eszközök pozitív tapasztalatok ismertetésével segítsenek (pozitívan értékelik például a Pest megyei Hírlap és az üzemi lapok egy részének a munkáját). A politikai meggyőzés szüksége Az a véleményünk, hogy a párt- szervezetek, gazdasági vezetők, tanácsok és társadalmi szervek tartós feladata az aktivitás növelése, a feltételek alakítása. Továbbra is szükséges a politikai meggyőzés, elérni, hogy megfelelő társadalmi légkör alakuljon a kezdeményezésekhez. Egyúttal továbblépni is szükséges. Feladatunk kialakítani olyan fejlesztési és gazdálkodási magatartást, hogy a hiányok megszüntetésének, a továbbfejlődésnek az útjait keresve mindig vegyük számításba a kisvállalkozások nyújtotta lehetőségeket is. Nem mint csodaszert minden problémára, hanem mint az egyik lehetséges megoldást. El kell érnünk, hogy a különböző problémákra itt is szocialista megoldások szülessenek. Széles körű a politikailag aktív emberek körében az a vélemény, hogy az új vállalkozási formák elterjedése sürgeti a nagyüzemék működésének a javítását. Felvetik például, hogy a munkafegyelem, a munkaszervezés lényeges javítása és a teljesítmény szerinti bérezés nélkül nem lehet vállalati versenyképesség, hatékony gazdálkodás. Ebben az esetben viszont az új vállalkozási formák fedezetlen többletbér kiáramlásához vezetnek. _ Egyesek úgy fogalmaznak: ügyeljünk, hogy valóban vállalkozások legyenek és ne eszköz a munkaerő mindenáron való megtartására. Sokan kételkednek az egyenlő feltételekben — a nagyüzem rovására. Azt mondják: egyenlőség abban van, hogy vállalkozhat mindenki. De a bérezésben a kisvállalkozásnál csak a teljesítmény szab korlátot, a nagyüzem esetében viszont a bázis bérszínvonal is. Igénylik, hogy országos szinten tekintsék át és rendezzék az új vállalkozások anyag- és alkatrészellátásának a rendjét. Vegyék elejét annak, hogy a lakosságnak szánt alkatrészeket felvásárolják és jogtalan jövedelemszerzésre használják. Gyakran vetik fel, ilyen helyzetekben, az új terepen nemcsak azok jelennek meg, akik kezdeményezéssel, többletmunkával, az ellátás javításával akarnak maguk is boldogulni, hanem a kétes egzisztenciájú, munka nélküli jövedelmet vadászók is. Igénylik, hogy korábbi tapasztalatokon okulva a társadalom tudatosan védekezzen ezek ellen. Hangsúlyozni szeretném, hogy * tapasztalatok az új vállalkozások működésével kapcsolatban még alig értékelhetők. Az látható, hogy nem ellentétesek a politikai célokkal és a reálisan várható kibontakozással. A Pest megyei helyzet talán képet ad arról, hogy a pártszervezetek, a gazdasági vezetők többsége érti és teszi a dolgát. A folyamat megindult. Továbbra is türelmet, bizalmat és támogatást igényel. BALOGH LÁSZLÓ az MSZMP Pest megyei Bizottsága titkára Gyertyatartó és kamutól Bartha Zsuzsa munkája Városkép alagúttal B. Hajdú László rajza
