Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
5Miap 1982. JÜNIUS 26., SZOMBAT Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Aval és az anyagokkal való takarékoskodás, a beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakítása. A gazdasági irányításban, a gazdálkodó egységekben növelni szükséges a kezdeményezőkészséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. A nagyobb követelmények érvényesítését határozottan vállaló vezetőket támogatni kell. *“> A Központi Bizottság felhívja a pártszervezeteket, _ hogy aktiv politikai meggyőző és szervezőmunkával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. Ä Központi Bizottság áttekintette külgazdasági kapcsolataink alakulását az 1970— 1981-es időszakban. Megállapította, hogy az 1970-es évek elején a magyar népgazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazdaságban. Nagy mértékben drágultak az alapanyagok, az energiahordozók, s azt követően a nemzetközi kereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztatta gazdasági fejlődésünk feltételeit. 2 A Központi Bizottság « hangsúlyozza: gazdaság- politikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azonban módosította a gazdasági munka súlypontjait, a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980 márciusában kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között, a gazdasági tevékenység legfontosabb feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítá- $a, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt is, hogy e célok csak saját munkánk színvonalának emelésével, a gazdasági hatékonyság növelésével, a a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők el. Ezt a programot közvéleményünk megértéssel fogadta, Végrehajtását cselekvőén támogatja. Ennek eredményeként az adósságállomány növekedése lényegesen mérséklődött, és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálkodás változó körülményeit, és a korábbiaknál rugalmasabbak. Az ár- és szabályozórendszer a vállalatok számára jqbban közvetíti a nemzetközi piac értékítéletét, a növekvő követelményeket. Az irányítás rendszere, a termelés és a külkereskedelem szervezete korszerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállált kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelelszámolású forgalomban — az előreláthatónál is nagyobb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81-ben az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. 2 2 A külgazdasági egyen- • súly elérése és stabilizálása belátható ideig gazdaságpolitikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági növekedés ütemét hosszabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságosságát javítani. Megalapozott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az import ésszerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termékek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vonatkozik a hazai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek megfelelően gazdaságDO- litikánk az eddiginél is_ fokozottabban mozdítsa elő a magyar termékek nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja. 3 Hazánk aktív tagjaa szo- r cialista országok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Nemzetközi gazdasági stratégiánkban továbbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdasági együttműködés elmélyítése a KGST-országokkal. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának. a jelenlegi világgazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltétele — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gazdasági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyabbá tétele. A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfogla- lássait, amelyek az energia- és nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszertermelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és össze- szehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika összehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató és fejlesztő intézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetunió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar— szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országai — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területen bővüljenek. 4 A népek közös érdeke a • gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársasága tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt, a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alapelve. a segítség- nyújtás és a kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. 5 A Központi Bizottság > külgazdasági céljaink elérése érdekében, szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézmény- rendszernek —, a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyampolitika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását. A Központi Bizottság O» felkéri a Minisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban. A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve, egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette központi bizottsági titkári funkciójából és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyi Péter elvtársat felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor eívtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Nép- szabadság főszerkesztőjének. — Szűrös Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt —, felmentette a Központi Bizottság agitációs és propaganda-osztályának vezetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tisztségek betöltésére. ACZÉL GYÖRGY VÁRKONYI PÉTER Ülést tartott a KEB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is döntött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brútyó János elvtársat — saját kérésére, eredményes munkásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki A HNF 0T ülése •A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével június 24-én, csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az országos tanács elfogadta a más fontos beosztásba jelölt Sarlós István felmentését a főtitkári tisztségből. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát, s más fontos megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Minisztertanács A kormány új tagjai letették az esküt Pénteken az Országház Munkácsy-termében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sarlós István és Köpeczj, Béla. Az eskütételen jelen volt Budapesten született 1917-ben, munkáscsaládból. Eredeti foglalkozása kőműves. A munkásmozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. A felszabadulás után Zemplénben, majd Baranyában a megyei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyettes, 1958-tól 1967-ig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1967-től 1974-ig, ezt követően a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1956- tól, a Politikai Bizottságnak 1970- től tagja. Országgyűlési képviselő. GYENES AMBRAS Budapesten született 1931-ben. Ä Külügyi Akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban 1951-től Angliában, majd 1957—58-ban Egyiptomban tevékenykedett. 1958-tól a külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, majd osztályvezető helyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. 1980-tól a Népszabadság főszer» kesztő je. Az MSZMP KB tagjainak sorá-í ba 1975-ben választották. SARLÓS ISTVÁN tisztségéből és testületi tagságából. Gyenes András elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB-titkárság tagjának és a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bizottság képviseletében részt vett az ülésen Németh Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az országos tanácsba és megválasztotta a Hazafias Népfront főtitkárává. , A továbbiakban az országos Tanács — Molnár Béla országos titkár előterjesztésében — a népfrontmozgalom oktatáspolitikai feladataival foglalkozott. Kisbecskereken született 1923- ban munkáscsaládból. Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948-ig. A pártnak 194S óta tagja. 1950-tól az ÉDOSZ főtitkár- helyettese, majd főtitkára. 1953. és 1958. kSzött a SZOT osztályvezetője illetve titkára, majd a magyar testnevelési és sporttanács elnök- helyettese. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962-től munkatárs, ezt követően osztályvezető-helyettes, illetve osztályvezető. Volt külügyminiszter-helyettes majd 1974- ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Ezután hazánk nagykövete az NDK-ban. 1975-től az MSZMP Központi Bizottságának titkára. 1970-től 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja. Országgyűlési képviselő 1975- től. s az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. KÖPECZI BÉLA Budapesten született, 1921-ben, munkásszülők gyermekeként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939-től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszervezetekben tevékenykedett. 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottságának munkatársa, majd a VI. kerületi pártbizottság első titkára. 1963-tól a Fővárosi Tanács elnöke, 1970-től a Népszabadság főszerkesztője. Ezzel párhuzamosan — 1968-tól — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöki funkcióját látta el. 1974-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. 1966-tól az MSZMP KB, 1975-től a Politikai Bizottság tagja, 1963 óta országgyűlési képviselő. POZSGAY IMRE elnökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. FELMENTÉS A Minisztertanács felmentette tisztségéből Köpeczi Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét és Lakatos Ernőt, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Nagyenyeden született, 1921-ben. Eötvös-kollégista a budapesti tudományegyetemen, majd a felszabadulás után ösztöndíjjal Párizsban tanult. A munkásmozgalomban 1950. óta vesz részt, 1952. óta tagja a pártnak. 1949-től könyvkiadói szerkesztő, Illetve irodalmi vezető. 1953-tól a Kiadói Tanács elnökhelyettese; 1955-től 1964-ig a Kiadói Főigazgatóság vezetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályát vezette. Ezzel egyidejűleg az ELTE francia tanszékének professzora volt. 1967-től az ELTE rektorhelyettese. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1976- ban pedig rendes tagjává választották. 1971-től 1975-ig az MTA főtitkára, 1975-től pedig főtitkárhelyettesként tevékenykedett. Tudományos munkássága széles területet fog át. Kónylban született 1933-ban. A Lenin Intézetben történelem és marxizmus—leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja. A Bács-Kiskun megyel pártbizottság marxizmus—leninizmus esti egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztályvezetője, később titkára. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetője, majd a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának helyettes vezetője. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980- tói tagja. a
