Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-01 / 126. szám
1982. JÚNIUS 1., KEDD Szoboravatás Tápiógyörgyén A teremtő ember dicsérete KEVESEN gondoltak arra tavaly Tápiógxjörgyén — a község alapításának 250. évfordulóján rendezett ünnepségen —, hogy nem sokáig lesz magányos Rajki László Hajnal című szobra. Az akkori átadás most új mű avatásával folytatódott: Farkas Ádám A termés című alkotását Somogyi József Kossuth-díjas kiváló művész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektora ajánlotta a község lakóinak. Szebben és átéltebben alig lehet beszélni egy műről, miként azt a pályatárs tette. Somogyi József Farkas Ádám alkotásán keresztül a művészet egészét elemezte. Szólt mégrögzöttségeinkről, képi sablonjainkról, arról a szemléletmódról, amely az új látványt egy már tapasztalthoz próbálja kapcsolni. Hamis ez a gondolkodás — mondta —, mert miként a kismutató (aminek a mozgását nem érzékeljük mindig), az élet is úgy halad előre, s vele együtt változik környezetünk, stílusunk is. A MÜ, amelyet egy kissé túlméretezett posztamensen helyeztek el, világunkat jelképezi. Olyan képzettársításokat tesz lehetővé, amelyek szabadjára engedik fantáziánkat, ám nem öncélúan. Az öt kerekded, sziromra emlékeztető fehér márvány formát, amely körülöleli a csiszolt gránit középrészt, virágként is felfoghatjuk, de egyben földünket is szimbolizálja. A termés cím ebben az esetben csak mankót nyújt, segít az értelmezésben. A művész szűkszavúan, a szobrászat eszközeivel közölte gondolatát mindarról, ami a témával kapcsolatban eszünkbe juthat. Farkas Ádám alkotása harmonikusan illeszkedik be környezetébe, egységet alkot vele. Megállásra készteti a járókelőket, s ahogy a nap körüljárja, úgy mutatja meg valamennyi oldalát, nyílik ki előttünk a művészet régi és új gondolatokat eggyé ötvöző világa. A tápiógyörgyeiek napja nem ért véget a szoborpark gyarapodásával. A templomban — régebbi hagyományokat felelevenítve — Lehotka Gábor orgonahangversenyére került sor. Amit a képzőművészet barátainak Farkas Ádám alkotása és Somogyi József köszöntése jelentett, az most megismétlődött, immáron muzsikában. A MEGSZÓLALTATOTT Pikéthy-, Pachelbel- és két Bach-darab azt példázta, hogy a művészetek iránt mindenütt nyitottság van ebben az országban. A testvérmúzsák olyan egyetemes gondolkodásra ösztönöznek, amely finomítja a lelkeket, önállóbb gondolkodásra serkenti a művelt emberfőket, s szaporább munkára azokat, akik valóban tenni akarnak embertársaikért. Ezt tapasztaltuk Tápiógyörgyén vasárnap délelőtt. A szoboravatás és a hangverseny olyan ünnep volt, amely az alkotó embert dicsérte. M. Zs. KTÁT.T.fTÓTERMEKBOL Az alkotás ünnepnapjai Barcsay Jenő alkotásait Vácott, a művelődési központban, Würtz Adám grafikusművész tárlatát a dunakeszi iskolagalériában tekinthettük meg. Fajka János tűzzománcai Szobon, a Börzsöny Múzeumban fogadják a vendégeket június 27-ig. Ónodi Ferenc grafikáit a ráckevei Acs Károly Művelődési Házban mutatták be. Keresik, de nem kapható Könyvheti körkép, mérleggel öles plakátok, két elárusító pavilon, sarkig tárt boltajtó, — amelyen néha — most a hét végén — bever az oly nagyon várt tavaszi zápor —, s mindezekhez hatszázezer forint értékű, a nevezetes alkalomra rendelt portéka. Ez a nagykőrösi ünnepi könyvhét. S a forgalom? Lehetne jobb is — állítják az állandó és az alkalmi kereskedők. Az első napé vagy harmincezer forint volt. Meg sem közelíti a tavalyit, mert az igazán keresett könyvekből kevés érkezett. Kivétel talán Gyurkó László Arcképvázlat történelmi háttérrel című műve, amelyből majd mindenki vett, s mégis kitartott a készlet három napig. A Körképből viszont pénteken délben csak az ABC-áruház előtti sátornál lehetett kapni, ugyanis ott csak akikor kezdődött az árusítás. Csoóri Sándor könyve már a nyitás pillanatában elfogyott — de a műből mindössze öt példányt kapott Nagykőrös. Hasonlóan kevés érkezett a Görög költők antológiájából. Hiánycikk Moldova György könyve. A hétfői mérleg: Százezer forint a könyvhét eddigi teljes forgalma és mindenki pótszállításról álmodozik. Találkozók Vácott a Szabadság téri könyvesboltban soha el nem ért csúcsforgalommal zárult az első nap, a bevétel megközelítette az ötvenezer forintot. Már a nyitás napján délben elfogyott az új Moldova-kötet, a Rivalda és A magyarok története. A Zalka Máté könyvesbolt szombaton a gyermeknapi programon is árusított és ott lesznek a jövő hét végi váci búcsún; Puskás öcsi az ő sátrukban dedikálja majd életrajzát. Gyömrőn a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat helyi könyvesboltjának dolgozói a Szabadság téri tanácsháza előterében árusították a könyvheti újdonságokat, amelyeknek jó része elkelt vasárnap. A múlt hét végén Bihari Klára írónő látogatott el Monorra, olvasóihoz. A monori járás könyvheti rendezvénysorozatának következő állomása ma délután lesz Vasadon, ahol Baranyi Ferenc és Merényi Judit találkozik az olvasókkal, pénteken délután pedig a pilisiek látják vendégül Sze- berényi Lehel írót. Hiányművek A Művelt Nép könyvsátrát Cegléd főtéréin már jó előre megnyitották, mintegy bemelegítésként kínálták az olvasnivalót. Örák alatt elfogyott Gyurkó László könyve, kelendő volt a Csíksomlyói passió, Moldova György és Berkest András kötete, valamint Lakatos Menyhért új regénye. A könyvheti dedikált művek gyűjtői elégedetlenek, mert az idén csak egy íróvendége lesz Országos elismerés Kórustalálkozó Vácott Akárcsak a hónap elején, a normáltagozatos általános iskolai énekkarok díszhangversenyének, úgy az ének-zene tagozatos általános iskolák kórustalálkozójának is Vác adott otthont. Tizenegy együttes szerepelt a vendéglátó Hámán Kató Általános Iskolában, várva a zsűri elismerését, véleményét. A rendezvény az épület remek akusztikájú, a kilencszáz fős összkórus elhelyezésére alkalmas előcsarnokában zajlott. Kodály—Berzsenyi: Magyarokhoz című művét Hajnóczy Katalin vezényletével énekelte az összegyűlt gyereksereg. A színvonalas találkozón bronz fokozatú minősítés nem is akadt, három kórus országos elismerő oklevelet kapott. Kü- lön-külön nem lenne igazságos kiemelni valamelyik kórus szereplését. hiszen a minősítések önmagukért beszélnek: Abony Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola kórusa (karnagy: Spáth- né Faragó Éva) arany fokozat és a KÓTA országos elismerő oklevele. Aszód, 1. számú Általános Iskola énekkara, Tarr Gábor vezetésével ugyan nem kért minősítést, teljesítményükért így is dicséretet kapott. Cegléd, Táncsics Mihály Általános Iskola együttese (karnagy: Garas Kálmánná) országos dicsérő oklevél. Dunakeszi 3. számú Általános Iskola énekesei, Szakáll Lászlóné és Fónyadné Tomasek Etelka vezényletével arany fokozat. Gödöllő. Erkel Ferenc Általános Iskola kisdobosai, Székelyfi Erika irányításával ezüst, a felsősök Danku Istvánnal az élen arany fokozatra voltak ér- demesek. Szentendre, Központi Általános Iskola kórusa (karnagy Monoki Lászlóné) ugyancsak arany fokozat, Veresegyház, általános iskola kisdobosai László Domdnkosné vezényletével, a felsősök László Domokos dirigálásával szereztek ezüst fokozatot. A vendéglátó váci Hámán Kató Általános Iskola kisdobosai (karnagy: Major Zsuzsanna) arany fokozatot értek el. akárcsak a felsősök Hajnóczy Katalin vezényletével. akik egyúttal elnyerték az Év kórusa megtisztelő országos elismerést is. Ceglédnek, Marék Veronika, gyermekkönyvíró. Az autogramra áhítozók Budapestre, vagy a közeli megyeszékhelyekre utaznak kedvenceik aláírásáért. A gödöllői Móricz Zsigmond könyvesbolt szombaton és vasárnap is árusított. Az ünnepi könyvhét első napján, a megszokott öt-hatezres forgalommal szemben, mintegy harmincezer forintos bevételük volt. Szombaton és vasárnap valamivel kisebb lett az érdeklődés, de a két nap alatt így is negyvenezer forint értékű könyvet adtak el. Hiánycikk Moldova, Berkest és Gyurkó László új könyve. Segítséggel Alaposan felkészült az ünnepi könyvhét várható forgalmának lebonyolítására Százhalombattán a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat 400-as szolgálata. A rohamokra való tekintettel a helyi KlSZ-szer- vezetek is bekapcsolódtak az elárusító munkába; több tízezer forint értékben árusítanak érdekes kiadványokat szerte a városban. Belső szigorúság Mondhatnánk: Barcsay Jenő értékei meglepetést okoznak. A tavaly festett Hajnalban mindenekelőtt, amelyben a fekete, szürke, kék árnyalatok zárt egysége nagyvonalú pontossággal érzékelteti a haj- nalodás pompáját, színekké csendesült méltóságát és békéjét. Az is nyomon követhető, hogy szívós és következetes szemlélődés révén kiiktatja a feleslegeket, így jut el a Fehér négyzet fekete térben című alkotás harmóniájáig. Űjabb művei között változatlanul frissnek és maradandónak tűntek rajzfeljegyzései a szentendrei dombokról, Némáról. E tájak tagoltsága megindító rendet eredményez a Leányfejhez hasonlóan, amelyen a gömbös alakzat a domináns. Ez az 1949-ben készül mű egyúttal halk bejelentés: minden kész a művészeti anatómiára, amely ma már világsiker. Színes szitanyomatain érződik leginkább állandó fejlődésének belső szigorúsága. Egy biztos, olyan sűrítménnyel állunk szemben, hogy egyetlen hajított vonal is jelentőssé, végérvényessé válik Barcsay rendszerében. A Kapu és a Gyász külön remeklés, a megoldott művek sorából is kiemelkedik. Látogatott volt Barcsay Jenő váci kiállítása. A rajzok és képek alakító erővel hatottak a TIGÁZ szocialista brigádjaira és a Báthori úti általános iskola diákjaira, ök különben azok, akik a Sztáron Sándor Gimnázium hallgatóival egyetemben rendszeresen a legszorgalmasabb tárlatlátogatók. Rajz jegyzetek Dunakeszin az Iskola Galéria — Kollár Albin igazgató tevékeny közreműködésével — rendszeresen a jó alkotások özönét tálalja a diákoknak és az újváros felnőttéinek. Öröm és példa ez Pest megye többi iskoláinak is. Legyünk őszinték: eléggé elszigetelt ez a fontos közművelődési forma megyénkben, pedig számtalan művész szívesen adná alkotásait ilyen jellegű bemutatkozásra. A ráckevei, dunakeszi Barcsay Jenő: Kapu (színes szitanyomat) Ónodi Ferenc: Gólem példa erőteljesebben inspirálhatná megyénk közoktatási intézményeit ilyen irányú nevelési lehetőségeinek optimális felhasználásár^ Würtz Adám önvallomása fogad az iskola aulájában: Rajzolok, tehát vagyok. Mondhatom, mert mióta emlékezni tudok, mindig rajzoltam. Ez az ő anyanyelve, ábécéje, nemcsak ünnepe, hanem hétköznapja is. Rajzzal közlekedik a gondolatok szövevényes erdejében, s azzal jegyzi a mesék varázslatos világát, Shakespeare drámáit, a tiszakécskei zsinagógát. Würtz nem is any- nyira stílusteremtő, mint inkább a mai magyar könyvillusztráció egyik új mértéke: a közvetlen, kulturált rajznyelv gyakorló mestere, aki sértetlen és termő ihlettel népesíti be irodalmi tájaink vizuális-FIGYELŐ Szép SZÓ. Az irodalombarátok joggal fűztek nagy reményeket a televízió Szép szó című irodalmi folyóiratának megszületéséhez, hiszen ettől a sorozattól azt várhatták, hogy egy olyan — mondjuk így, emelkedetten — szépliteratúrai pódium lesz, amelyen aki fellép, az megkapja a tudósi, vagy a regény-, novella-, illetőleg versírói diplomát annak rendje és módja szerint. Átbóbiskolva ezen vállalkozás néhány adását, sajnos, azt kellett tapasztalni, hogy nemigen szöktek szárba eme remények, mert olyan összeállítások peregtek tova a jelzett cím alatt, amelyeket leginkább az unalmasan szépelgő irodalmi estékhez lehet hasonlítani. Volt tehát bőven ködfalás, érdektelen elemzés, csak éppen az a szellemi izgalom hiányzott, ami miatt kényszerűen a masinája elé ragad a néző. Annál inkább örvendhettünk azonban most, szombaton, amikor az ünnepi könyvhét kapcsán a határainkon túli magyar irodalom termését vette számba a szóban forgó műsor Czine Mihály irodalomtörténésznek a vezetésével. Több, nem hazánkban élő költővel, íróval megismerkedhettünk és tájékoztató szavaika, hallva egyrészt arról bizonyosodhattunk meg, hogy nagyjá- ban-egészében ugyanazok a műhelygondok foglalkoztatják őket is, mint a határainkon belüli pályatársaikat — például a küzdelem a nagyepikával —, másrészt meg azt vehettük észre, hogy az ő soraikban is felnőtt az a derékhad, amely tudatosan, szinte programszerűen figyeli amazoknak sok száz kilométernyire dolgozó kollégáknak a munkásságát. Tudnak egymásról, olvassák publikációikat — s majdnem olyan tájékozottak a friss és még frissebb termésben, mint a már említett Czine Mihály. Mert, hogy ő ennek a szemmel tartásnak az első számú apostola, vitathatatlan. Látja a folyamatokat, műről-műre képes elemezni pályaíveket, mégpedig azzal az olvasói érdeklődéssel és kedvességgel, amit úgy szomjúhoznak, és — sajnos — úgy hiányolni kénytelenek a toliforgatók. Az érdekes témán kívül tehát az ő szereplése pezsdítet- te meg igazán a Szép szó ünnepi számát, amelyet remélhetőleg hasonlóképpen nézhető és élvezhető folytatás fog követni. Doráti. Szintén a személyiség varázsát érezhettük, amikor ismert és tisztelt hazánkfia, Doráti Antal jelent meg a képernyőn vasárnap késő este. Bizonyára még a muzsika iránt kevésbé érdeklődő néző is örömét lelte az ő megnyilatkozásaiban. Mindabban az ékes magyarsággal elmondott múltidézésben tehát, amelyben — kedves barátjának, Keresztury Dezsőnek vá- laszolgatva — fiatalságáról, karmesteri pályafutásának megannyi tapasztalatáról elmondott. Ez utóbbiak közül hadd említsünk meg itt is egyet. Azt mondta Doráti, hogy a fiatal dirigens, inkább a komponisták idős kori művein iskolázza magát. Azok mindenképpen érettebbek, feldolgozásuk több tanulsággal jár. Érdekes megjegyzés; bizonyára nem is hagyja nyugodni azokat, akikre tartozik. Ami pedig az egyéb látnivalókat illeti, hát azok úgy tűntek fel, majd el, hogy nemigen rázták meg az előfizetőt. A kitöltendő műsoridő rendben kitöltődött, minden nagyobb szenzáció vagy baki nélkül. A lassú képhömpölygést figyelve még némi esztétizálga- tásra is adódott alkalmunk, amikor például a Csiribiri című gyermeknapi összeállítás volt soron. Hogy meg tudnak érni, hogy azt ne mondjuk, nemesedni régi bugyutaságok. Alfonzó ki tudja mikor felvett bohóckodásai például, vagy az a Tacsipacsi-történet. Megeshet persze, hogy a tovatűnt idő biztat ily nosztalgiázásra, de azért ezeknek az ősfelvételeknek némelyike tényleg igazán kedves... Akácz László hátterét. Szabó Lőrinc, Kassák Lajos ösvényén is jár, de valójában akkor van elemében, amikor gyermekkora vidékét támasztja fel Piriner István hentesboltjával, a szomszéd kerítésével, az egykori társak, közeli ismerősök vidám alakjaival. Hiteles hatás Hála Kátai Mihály fellépésének, jó két évtizede felélénkült hazánkban a tűzzománc gyakorlása. Azóta jeles csapat működik e közegben, s hozza létre a műfaj új eredményeit. Fajka János fejlődése számottevő hozzájárulást jelent a magyar tűzzománc dúsuló jelenének új eredményeihez. Nagykőrösön született 1935- ben, első mestere id. Rácz József volt. Az Iparművészeti Főiskolán textiltervezésbőlka- pott oklevelet, de az idők' során váltott, s ma kizárólagosan tűzzománccal foglalkozik. Fejlődése folyamatos, erről tanúskodik nagykőrösi, több budapesti, szegedi és szobi önálló kiállítása. Egyes munkáival szerepelt Moszkvában, Varsóban és a nemzetközi bienná- lén, Limoges-ban. Mi jellemzi munkásságát? Elsőként az, hogy témái természetes, közvetlen élményei. Ehhez járul finom, árnyaló színérzéke, tökéletesedő, tökéletes technikája. Művei egyre jobbak. Ikonszerű tagolásokkal jeleníti meg mezei figuráit, különös madárembereit, vasbetonszerelőit. A valóságból és az álomból egyaránt merít, hol innen, hol onnan, így alakul át tűzzománccá a Tavaszi ébredés, a Család triptichon, az Ifjúság és a Csillaglovasok csoportja. Fajka János tökéletes technológiával és költői érzékenységgel alakítja tűzzománcainak ragyogó felületeit. Alapos és finom, szerény és becsületes. Az is hozzátartozik művészete hiteles hatásához, hogy a tűzzel véglegesített színözö- ne keretben csendesedik el: Szobi tárlata komoly és megérdemelt sikert aratott, erről tanúskodnak a vendégkönyv bejegyzései. Elismerő sorokat írtak a pilisszentlászlói községi tanács dolgozói, váci, budapesti látogatók és a szobi iskolások, akik rendszeresen látogatják a Börzsöny Múzeum tárlatait. Van mit nézniük ezúttal is, olyan tűzzománcokat, amelyek örömteli gyönyörködést okoznak, felismerések sorozatában részesítik a szemlélőket. A fejlődés útja Ónodi Ferenc grafikusnak sokkal inkább jövője van, mint története. Különösen akkor, ha növeli önismeretét, ha rendet teremt lehetőségei között. Tény az, hogy vannak gondolatai, s ami szintén lényeges, rendelkezik olyan jelekkel, melyek véglegesítik eszméit. Külön értéke, hogy egy- egy fantomemblémája vissza- viszatér a Gólem-figurában. Ritka jelenség ez, megbecsülendő. Szellemes, ötletekben gazdag kisgrafikái nem nélkülözik a humort sem. Karakteréhez tartozik, hogy megosztott energiákkal dolgozik; építész, grafikus egy személyben. E műszaki háttér nincs ártalmára, hozzájárulhat rajzainak szelekciójához, mely nála is a fejlődés irányát, jó útját jelenti. Losonci Miklós
