Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-22 / 144. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1982. JŰNIUS 22., KEDD Segítség a gyengébbnek Két órán belül szállítanak Traktorok a talajmunkákhoz Ismét életre hívták Tizenkét oldal Gödöllőről * Ahol az első egyletet alapították Nem voltak túlságosan el­ragadtatva a minap a gödöl­lői tangazdaságban, amikor arról számolhattak be, hogy bár a zöldborsó betakarítása az idén mintegy két hetet ké­sett, az első szállítmányok fo­gadásánál mégis nehézségei támadtak a Hatvani Konzerv­gyárnak. A gondok azóta már megoldódtak, s folyamatosan tart a fehérjében gazdag nö­vény behordása, cséplése, tisz­títása, konzervgyári, illetve hűtőházi feldolgozása. Megbízhatóan — Mindent elkövetünk, hogy a termelési rendszerünkben, ennek minden taggazdaságá­ban zökkenőmentes legyen a borsó betakarítása — tájékoz­tatott dr. Dúl Udó Endre, a GBBR, a gödöllői búza-borsó- termelési rendszer gépesítési osztályának vezetője. — Egye­bek mellett üzemeltetünk mi nagy teljesítményű vontatott borsócséplőket is, összesen négy csoportban, tizennyolc gép fölött rendelkezünk most, bár ezek közül tizenhárom nem a miénk, s nem is tag­gazdaságainké, hanem a mis­kolci, illetve a székesfehérvá­ri hűtőházaké, ök bízták meg termelési rendszerünk műsza­ki gárdáját a gépek téli javí­tásával és a mostani üzemel­tetésével egyaránt. A már említett csoportos üzemeltetésnek egyébként az a haszna is megvan, hogy egy- egy gazdaságban gyorsan vé­gezve, szervezetten átállhatnak ez újabb üzemhez. A gépek napi karbantartása, előírt szervize, javítása ugyancsak megbízhatóbban végezhető így, hiszen a csoportokhoz gyorsjavítást ellátó szerelőket rendeltek ki egy-egy gépko­csival. A gépek alkatrészellá­tása is jobb lehet. Ahogy azt a gépesítési osztályvezető elmon­dotta: gyakorlatilag két órán belül bármelyik géphez bár­milyen alkatrészt odaszállít­hatnak. Egyetemisták is A termelési rendszernek az országban több helyen van ki­sebb alkatrészraktara az otta­ni javítószolgálat mellett. Az alkatrészek átküldését megelő­zően rendkívüli hasznát ve­szik a hírközlés egyik legfon­tosabb eszközének, a telexnek. Tavaly egyébkent a gyorsasá­gi rekordot, legalábbis az al­katrész előteremtésében akkor érték el, amikor veszprémi raktárukból iNádudvarra kér­tek alkatrészt. Az elsősorban észak-ma- gyarorszagi megyékre kiterje­dő búza-, borsótermelési rend­szernek az oktató-, kutatóinté­zetekkel is megfelelő a kap­csolata, Egy ilyenről számolt be nekünk Barnoczi Tibor, a GBBR ellátási csoportvezetője. — Itt van a nyakunkon az aratás, erre nem csak mi ké­szülünk, hanem azok az egye­temisták. is, akik — mintegy százharmincán — most fejez­ték be a második évfolyamot az agárrtudományi egyetem gépészmérköni karán — mondja a fiatalember, aki ma­ga is itt, Gödöllőn szerzett diplomát. — Két napot töltöt­tek nálunk, részben közpon­tunkban, részben a tangazda­ság kartali kerületében az egyetemisták, s az NDK-gyárt- manyú, nagy teljesítményű E— 516-os gabonakombájn vezeté­sét, a gép kezelését, beszabá­lyozását, karbantartásának leg­fontosabb gyakorlati tudniva­lóit sajátították el nálunk. Eb­ben az a fontos, hogy a volt másodévesek ezen a nyáron különböző gazdaságokban töl­tik majd az aratási gyakorla­tot, ám jó, ha valamennyit már tudnak a nagyértékű gé­pek kezeléséből, sőt a betakarí­tási munka szervezéséből is. Folyamatosan A kis kitérő után ismét dr. Dúl Udó Endre szól arról, ho­gyan is működik a nemrég létrehozott géphasznosítási társaság, amely tizenhárom taggal funkcionál. Ennek egyik feladata, hogy a jobban állók valamelyest segítsék, kisegít­sék a gyengébbeket. Az átme­neti segítség jól jön, hiszen abból a csaknem ötmillió fo­rintból, amelyet a közös kasz- szába adtak, néhány szövetke­zetben az országosan meghir­detett gabonafejlesztési prog­ram végrehajtásához vettek elsősorban gépeket. Hogy melyek részesültek idén a közös fejlesztési alap­ból? Most három Nógrád me­gyei és egy Borsod megyei gazdaság vette igénybe a töb­biek segítségét. Így a szécsényi II. Rákóczi Ferenc, a palotási Május X., a nőtincsi Naszály Mint korábban már beszá­moltunk róla: nagyszabású társadalmi akció indult a Gö­döllőn lévő Blaha strand rendbetételére. Ebből kér részt egyebek közt a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat Szabadság téri A Magyar Vöröskereszt 1881-ben alakult, s az eltelt száz év alatt széles körű társa­dalmi tevékenységet kifejtő tömegszervezetté fejlődött. Ak­tíváit ott találjuk járásunk községeiben is. ök azok, akik önként vállalt feladatként végzik a lakosság egészségügyi nevelését. Előadások soroza­tait szervezik. Sok helyen az ő segítségükkel épült ki a házi egészségőri szolgálat, hogy megelőzzék a betegségeket, s gondoskodjanak a betegekről. Bacsa Jánosné pontosan hu­szonöt éve titkára a Vöröske­reszt hévízgyörki szervezeté­nek. Volt eset, amikor sok el­foglaltságára hivatkozva meg akart válni a funkciójától, az­tán engedett a kérésnek. Az idős emberekért — Nem is annyira a kéré­sek miatt maradtam — mondja negyedszázados jubileumán — sokkal inkább a segítés lehető­sége tartott vissza. Nem lehet az embernek nemesebb célja és feladata a társainak nyúj­tott segítségnél. Igaz, a mi szervezetünknek nincs rá le­hetősége, hogy forintokkal or­vosolja a bajokat, de mégis adhatunk, ha gondosan fi­gyeljük a faluban élők sorsát. — Alapszervezetünknek fontos feladata, hogy afféle Völgye és a novajidrányi Vö­rös Csillag Tsz-en könnyítet­tek a többiek átmenetileg. Külön vállalása a GBBR- nek az, hogy a Pest megyei Agroker Vállalat megbízásá­ból folyamatosan elvégzik a középnehéz szovjet traktorok egy típusának garanciális szer­vizét, illetve még új korában a közúti közlekedés hazai elő­írásaihoz való alkalmazásuk­kal, levizsgáztatják a traktoro­kat. Nemrég csaknem húsz T—150-és traktort adtak át a gazdaságoknak, amelyek ter­mészetesen már a közeli tar­lóhántás és más nyári talaj­munkák nélkülözhetetlen gé­pei lesznek. Kérés a lakossághoz A Gödöllői Galéria ismét a lakosság segítségével szeretné megrendezni legújabb kiállítá­sát. Az Irka-firka című össze­állításban szándékaik szerint az ember mindennapjaiban spontán módon született raj­zókat, ábrákat, jeleket, üzene­ruházati üzletének Dobó Ka­talin nevét viselő szocialista brigádja is. A tizennégy tagú brigád asszonyai, lányai fejen­ként nyolc órát ajánlottak fel a strand munkálataira, s ezt kétszer négyórás időben dol­gozzák le, mihelyt megtudják, mi a közvetlen teendőjük. jelzőként működjön. Az egye- dülélők, az elhagyatottak, a gondokkal küzdők felkutatása, és a közös tanács szakigazga­tási szervével a rászorultak se­gélyezése. — Többször sikerült rend­szeres, vagy alkalmi segélyhez juttatni a rászorultakat. Ter­mészetesen ehhez az szüksé­ges, hogy szervezetünk tagjai nyitott szemmel és önként vállalt felelősséggel éljenek a községben. Nsm kiabálja ki — Szükséges az is, hogy le­gyen megfelelő hitelük a la­kosság előtt, mert csak így születik a bizalom, amelyet a mi munkánk nem nélkülözhet, mert gondját, baját, betegsé­gét a legtöbb ember titkolja, nem kiabálja ki a szélbe, így aztán csak nehezen nyúlnak panaszra az ajkak. — Előfordult már, hogy éj­szaka zörgettek föl és a titko­kat bújtató sötétségben tud­tam, hogy a látszólag szorgal­mas, józan, családját szerető férj már néhány éve alkoho­lista, aki részegen üti-veri gye­rekét és feleségét. Szerencsére a család rendszeres látogatása, a gyakori beszélgetések segí­tettek. — És, hogy huszonöt évig titkára voltam és még mindig A korábbi Váci Múzeumi Egyesület kiadásában megje­lent Váci Könyvek kötetei népszerű helytörténeti mun­kák voltak. Ma is keresettek az antikváriumokban, s 200— 300 forintot is elkérnek da­rabjáért. 1906-ban jelent meg az első, Tragor Ignác: Vác vára és képei címmel, s 1941- ben az utolsó, 29. kötet, Preszly Elemér: Ősz című lírai gondo­latsora. Negyvenegy év telt el a Presz- ly-munka megjelenése óta. Két évvel ezelőtt ismét életre hív­ták a Váci Múzeum Egyesü­letet, amelynek programjában fő helyen szerepelt a közked­velt sorozat folytatása. A napokban jelent meg az új Váci Könyvek első kötete. A 108 oldalas könyvet Ráduly Emil múzeumigazgató szerkesz­tette, a fényképanyagot Rus- vay Gábor állította össze. A vezető írás dr. Asztalos István Régészeti, történelmi és múzeumi egyesületek Pest me­gyében (1875—1949) című ta- núlmánya, s ebben 12 oldalon írja le a Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Mú­zeum-Egylet históriáját. Pest megye első régészeti, történeti, múzeumi egylete Gö­döllőn alakult meg. 1875-ben Dobozi István (Rómer Flóris tanítványa) és gr. Ráday Pál látott hozzá a szervezés fá­radságos munkájához. Lelke­sen agitáltak, újságcikkeket írtak s így csakhamar sor ke­rülhetett az egylet megalakí­teket és szövegeket, szeretnék bemutatni. Kérik, hogy akinek vannak otthon például telefir­kált füzetei, tankönyvei, unal­mas értekezleteken készült fir- kálmányai, itt-ott lejegyzett alkalmi bölcsességei és bármi­lyen más ötlete, keresse meg a művelődési központ munka­társait. Fotókat is szívesen fogad­nak, akár fali firkákról, pad- rajzokról, fába vésett jelekről készült fényképeket is, de még az ember testére jókedvű ösz- szejövetelek alkalmával fir­kált jelek felvételeit is. A szervezők remélik, hogy a la­kosság segítségével sikerül ér­dekes, humoros anyagot ösz- szegyűjteni és kiállítássá ren­dezni, amelyet augusztusban nyitnak meg. titkára vagyok a szervezetnek, abban ennek az esetnek is nagy része van. A családjá­nak visszaadott édesapa ki­egyensúlyozottsága, a felesége mosolya jelenti nekünk, vö­röskereszteseknek az igazi si­kert és elismerést. Egészségügyi kiadvány Bacsa Jánosné hiába tagad­ná, minden szaván érződik, milyen szeretettel, úgy is fo­galmazhatnánk, hivatástu­dattal végzi a munkáját. A községi' — könyvtárban mely­nek vezetője — a megszokott­nál több az egészségügyi té­májú könyv, és a statisztika szerint sokan olvassák ezeket. — Az egészséges életmód kialakításában, a betegségek megelőzésében, étkezési kultú­ránk formálásában nagyon fon­tos szerepe van a könyveknek. Szervezetünk árusít is ilyen jellegű kiadványokat. 1980-ban 1000, 1981-ben már 1300 fo­rintért értékesítettünk egész­ségügyi kérdéseket ismertető füzeteket. A Magyar Vöröske­reszt által szerkesztett és ki­adott Családi Lap című újsá­got 150 példányban adjuk el minden hónapban. — Segítenek az árusításban az óvónők, az egészségügyi dolgozók, de van olyan akti­vistánk is, aki az autóbuszon tására. Megnyerték a helyi és a környékbeli közéleti személyiségek sorát a nemes gondolatnak. Értékes régésze­ti és numizmatikai gyűjte­ményeket adományoztak a múzeumnak. Az első szak- könyvtár 66 kötet könyvet, 25 egyéb írást és több rézmet­szetet tartalmazott. Az érem­tár 300—400 darabból állt. Sajnos a kezdeti lelkesedés csak néhány évig tartott. Az 1878-ban már elsorvadásról ol­vashatunk. Az egylet feloszlott és a gyűjtemény részben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, részben eltűnt. A kö­vetkező években azután azok, akik a gödöllői egyletben aktí­van részt vettek, máshol szer­vezkedtek, agitáltak az ügy érdekében. S ott voltak, ami­kor megalakult Pest megye északi részében a következő, a váci rokon egyesület. Papp Rezső Befejeződött a bajnokság Befejeződött a megyei kézi­labda-bajnokság tavaszi idé­nye, sajnos, csapataink az utolsó fordulóban Tökölön nagy gólkülönbségű vereséget szenvedtek. A baj már azzal kezdődött, hogy útközben, a célba érke­zés előtt körülbelül tíz kilo­méterrel elromlott a játéko­sokat szállító autóbusz, és több mint fél óra várakozás után, egy éppen Tökölre tartó másik autóbusz vezetője jó­voltából késve ugyan, de si­került megérkezni a hely­színre. A kezdési idő eltolódása miatt fiataljaink rövidített mérkőzést játszottak és nyolc­gólos vereséggel végeztek. Az első csapat négy kezdőembe­rét nélkülözte, mindössze egy kapuscserével állt ki. Tököl—GSC 26-18 (10-9) GSC: Fibecz — Szlifka (5), Kecskés (3), Mezei (1), Ur­ban (4), Horváth (1), Vági (4). Csere: Balogh (kapus). Béres és Hegyi betegsége, illetve sérülés miatt, Malizs és Haraszlin viszont nem tud­ni, mi okból, de nem érke­zett meg Tökölre, így eleve megcsappant pontszerzési esé­lyük is. Tartalékos csapatunk ennek ellenére nagyon jól kezdett: a 15. percben már a bejáró asszonyok között árulja a lapot. Ügy érzem, hogy a faluban rangja, tisztes­sége van a munkánknak, mert évenként 150—160 személy vá­sárolja meg a tagsági bélye­get, és így anyagiakban is ki­fejezi a szervezetünkhöz való ragaszkodását. — A mindennapos apró­munkák végzése mellett éven­ként két nagy akciónk is van. Év elején szervezzük a térí­tésmentes véradást. Ez év feb­ruárjában 26 liter vért adtak a község dolgozói. Másik je­lentős munkánk a tüdőszűrés­hez nyújtott segítségünk. A rákszűrést is több évben meg­szerveztük. Bacsa Jánosné nagyon sok tevékenységről nem szólt, pe­dig a vöröskeresztes aktívák sok mindent végeznek: ott vannak a környezetvédelmi feladatok végrehajtásánál, fi­gyelnek a veszélyeztetett gye­rekekre, nevelik az utánpót­lást, a rokkantak évében fel­mérték és nyilvántartásba vet­ték a segítségre szorulókat, is­meretterjesztő előadásokat, egészségügyi filmvetítéseket szerveznek. Akik társak Amikor Bacsánét ezekre em­lékeztetem, a társaira hivat­kozik, akik önként segítik és esetenként a közönnyel küzd­ve is végzik szép munkájukat. Dr. Balázs Józsefné, dr. Bitter Istvánná, Czeron Andrásné, Fercsik Mihályné, Miskoff Mi- hályné, Mrkva Andrásné és sok társuk nélkül nehezebb lenne a munka. Fercsik Mihály IMI Tanulságos kiállítás Rendellenességek Tanulságos kiállítás zárult a napokban az ikladi Ipari Mű­szergyárban. Az üzem KISZ- esei keresztül-kasul járták a műhelyeket és sok mindent le­fényképeztek, ami rendelle­nes. A rosszul tárolt anya­got, az udvar rendetlen helyeit, a hanyag munkát, az anyag- pocsékolást. Ezeket a fotókat, néhány tárggyal kiegészítve nézhették meg a műszergyár dolgozói. Mindennapi munká­jukat láthatták viszont, de in. kább a fonákjáról. A kiállí­tás hatására máris történt egy és más. De többet terveznek. A KISZ-esek kezdeményezésé­re a közeljövőben akciót szer­veznek az eddiginél nagyobb rend megteremtésére. 7-2-re vezettünk. Ebben az időszakban a tököliek rend­kívül idegesen játszottak, és számtalan ziccert hagytak ki­használatlanul, nekünk meg szinte minden sikerült. Taktikát változtattak a ven­déglátók: Urbánt követő em­berfogással kapcsolták ki a játékból, ez sajnos jó húzás­nak bizonyult. Az első 30 perc végéig megfordították a játék állását, s szünetben már ők vezettek 10-9-re. A második félidőben még tíz percig sikerült velük a lé­pést tartani, 15-14-es állásig még volt remény a döntetlen­re, ám egyre jobban fáradni látszott a csere nélkül kiálló, csapatunk. Elsősorban vé­dekezésben késtünk le a ha­zai akciókról, de támadásaink­ban is kevés volt már az átütőerő. Jellemző, hogy az utolsó 20 percben már csak négy gólt tudtunk szerezni, ebből hár­mat büntetőből, a tököliek vi­szont tizenegyet lőttek, a leg­többet indításból. Az utolsó percekben Ba­logh László, a visszatért ka­pus még hárított egy hétmé­terest és tisztázott egy ab­szolút gólhelyzetben. Jó: Fi­becz, Vági, Kecskés. Tököl ifi—GSC ifi 15-7 (9-1) GSC ifi: Zsembery — Ke­lement, Tóth Zs. (1), Hrus- tinszky (4), Meggyes, Nagy (2), Kovács. Csere: Csikós (kapus), Tóth T., Szabó, Ru- sai, Pocsai. Az élmezőnyben helyet fog­laló tököli fiatalok az első játékrészben nyomasztó fö­lényben játszottak. A máso­dik félidőben könnyelműsé­gük felhozta csapatunkat, és ekkor már egyformán jutott mindkét kapuba a labda. If­júsági csapatunk rengeteg technikai hibát követett el, sok volt a pontatlan átadás. Zsembery tői ismét jó védések sorát láthattuk, elfogadhatóan játszott Hrustinszky és Nagy. M. G. A asp programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Strandbusz indul Hatvanba a strandra. Mogyoród, művelődési ház: Kormos István: A pincér­frakk utcai cicák című mese­játékot előadja Bodó Gyöngyi és Fehér Ildikó színművészek, 13 órakor. fü^ Mozi Nevem: Senki. Színes, szinkronizált olasz western­film, 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ha megtudják Fejenként nyele éra Huszonöt éve segít Aprómunka és nagy akció F. I. Gödöllői Galéria Alkalmi firkálmányok Kézilabda Vereségek idegenben k

Next

/
Thumbnails
Contents