Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

í Mindennapi apróságok SZESZÉLYES IDŐ. Az ab­lakon besüt a nap, majd fel­hők takarják el. A növendék fákat erős szél cibálja. A meteorológus az imént azt mondta a rádióban, ezen a na­pon is hűvösebb lesz az ilyen­kor általában megszokottnál. Májusban is eltért az idő az átlagostól, június elején szin­tén. Évek óta így van ez. Az ember beavatkozik a természet életébe, ezért van mindez, vélekednek sokan. Felidézik gyermekkorukat, amikor min­den szabályszerűen ment, az évszakok egyértelműen meg­különböztethetők voltak. Kezembe akadt egy kis fü­zet, amely a Gödöllő és vi­déke történelmi és régészeti múzeum-egyletének évkönyve címet viseli. Annak bevezető­jében olvastam: Szomorúan emlékezünk vissza a múlt évi közgyűlésünk napjára, a vá­ratlanul bekövetkezett' fagy tönkretéve az egész vidék.gaz- dászati reményeit, és az idén is aggasztó hírek az Európát fenyegető általános háborúról és a nagyon is rendetlen időjá­rás újonnan vonják el az emberiség figyelmét békés fog­lalatosságairól. A bevezető­ben idézett beszédet 1877. jú­nius 14-én mondta el dr. Rö­mer Flóris Ferenc, az egylet elnöke. HŰVÖSSÉG. Arról, hogy a mezőgazdászoknak semmiféle időjárás nem járhat a kedvé­ben, már eltöprengtem ezeken a hasábokon. Nem rólunk van szó, magyarázzák a dolgot, ha. nem a növényekről. Az egyik­nek a párás meleg, a másik­nak a szárazabb, a harmadik­nak a sok eső hűvösséggel a kedvére való és. fgy tovább. így van ezzel az ember is. Hévízgyörkről hoztam vala­kit, akit korábban nem is­mertem. Ahogy ilyenkor len­ni szokott, nehezen indult a beszélgetés, még jó, hogy az ember a kormánnyal meg a pedálokkal van elfoglalva, a hallgatást a nagy figyeléssel magyarázhatja meg magának. Kiderült azonban, hogy uta­som egykor Gödöllőn dolgo­zott. Az időjárásról eszmét cserélve, mert végül mi is itt kötöttünk ki, mondom neki, tapasztalatom szerint Gödöllőn általában néhány fokkal hű­vösebb van, mint akár a kör­nyező községekben. Azzal akartam folytatni, milyen jó az itt élőknek. Amikor mások agyonizzadják magukat, ők élvezik a kellemes meleget. ö volt a fürgébb. Ne is mondja, kezdte, magam is a hűvösséget éreztem annak ide. jén. Állandóan náthás voltam, minden tagom fájt, nagyon rosszul éreztem magam... Ha volna időjárásfelelős, az övé lenne a legkegyetlenebb beosztás. KIHELYEZETT RENDEZ­VÉNY. A napokban . egé­szen furcsa látványban volt ré­szem. A Gödöllő felé vezető országút mentén egy gyalogos bandukolt, bottal, tarisznyával, mint a valamikori vándorlegé­nyek. Gyalogosunk nem leste az autókat, ment szapo­rán. Gyalog városból városba, amikor behálózzák az országot a vasút, a busz, a HÉV vona­lai, amikor százezerszám szá­guldanak a magánautók. Bandukolt a gyalogos, s eszembe jutott, hogy nem is olyan régen a legtöbb ember így ment, ha valahová el akart érni, látni, hallani érde­keset. Feltűnő ellentmondás, hogy az egyre könnyebbé és gyorsabbá váló helyváltoztatás korában egyre kevesebbet mozgunk. Mind kényelmeseb­bekké válunk. A múltkor hal­lottam, hogy az egyetemi la­kótelepen élők elszigeteltnek érzik magúkat. Kérték, hogy a városi művelődési központ tartson nekik kihelyezett elő­adásokat. Korunkra jellemző gondol­kodás. Az elszigeteltségből nem úgy akar kikerülni, hogy felkerekedik, olyan helyeket keresve, ahol társakra lel­het, ahol érdekes színházat láthat, kiállítást vagy egyéb, a művelődési házakban szokásos rendezvényt, hanem •elvárja, helybe hozzák azt neki. Volta­képpen nincs is kedve kimoz­dulni elszigetelt, kis köréből, csak némi változatosságot kí­ván? ZSÍR ÉS CUKOR. Teljesen véletlen, hogy épp a minap mondtam valakinek, gyerek­koromban, amikor a zsíros ke­nyér volt a legfőbb étkem, ha hozzájutottam, jó vastagon megcukroztam. Akinek mond­tam, meghökkent: cukor és zsír? Én meg azt hittem, va­lami sajátosat műveltem, szo­katlant, furcsát. És tessék. Ál­landó külső munkatársunk cikkében olvasom, hogy neki is ez volt a csemegéje. Cukor­ral meghintett zsíros kenyér: Itt a Galga mentén. Ilyen ki­csi a világ, illetve a hazánk. Kör Pál LLOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁS! ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM 1982. JÜNIUS 20., VASÁRNAP Hutátok és gyártók együftsníik©iié$e ■ A mezőgazdasagot szolgálják A baromfitartó gazdaságok szakembereinek, de a háztáji kisállattartóknak sem igen kell bemutatni a tatabányai Delta Ipari Szövetkezetei, amely — ritka kivétel az ipari szövetke­zetek sorában —, éppenség­gel a mezőgazdaság műszaki fejlesztése szolgálatába szegő­dött évtizedekkel ezelőtt. Hogy mi a közünk nekünk, gödöllőieknek ehhez ? Figyel­jük csak, mit is mondott az elmúlt héten a MÉMMI-ben tartott nemzetközi baromfitar­tási és feldolgozási szimpozio- non a Delta ISZ elnöke, Po­lcos József: Tudatos kapcsolat — Szövetkezetünk csaknem húsz éve foglalkozik mezőgaz­dasági, főképpen kisállatte­nyésztési berendezések gyártá­sával. Első gépünk a nagyüze­mi libatömő és ennek háztáji változata éppen Gödöllőhez fűződik: az Agrártudományi Egyetem neves szakemberei­nek szellemi termékét valósí­tottuk meg>. A géppel jelentős anyagi és < erkölcsi sikert ér­tünk el, annak idején ezüstér­met kaptunk vele a mezőgaz­dasági kiállításon.' — Hogyan lettek a mező- gazdaságot szolgálók? — E gépek gyártásának idő­szakában módunk volt a nagy­üzemek és a háztáji gazdasá­gok igényeit megismerni, ily módon érzékeltük, hogy mi­lyen további termékkel kelle­ne megjelenni a piacon, a mezőgépek, felszerelések pia­cán. Innen kezdve már tuda­tosan kerestük a kapcsolatot, az együttműködés lehetőségeit például a kisállattenyésztéssel * Árnyas gesztenyék alatt GÖDÖLLŐ, Szabadság tér. Fullasztó meleg. Porszemek vibrálnak a napsugarak szab­dalta csíkokban. Levél sem rendül. A sűrűn befutó HÉV- szerelvények újabb és újabb csoportokat hoznak a térre. Járművek és emberek csituló, megélénkülő lüktetése. Vonat­ra és buszra várakozók, az áruházba sietők, az aluljáró Télé tartók tarka képe. Az Utasellátó pavilonja előtt meg- tnegtorpannak, pillantást vet­ve a kínálatra, vásárolni kévé­ién állnak meg. Takarosán öl­tözött asszonyok, lezser há- nyavetiséggel andalgó, ballagó, surranó, csoszogó, fagylaltot nyaló, .rágógumigömböt fújó sihederek, bakfisok. Gondter­heltek, mosolygók, vihorászók, fel-felnyerítők, hallgatagok, a levegőbe bámulok, a földre nézők. Hol vannak az öregek? Mo- sonyi már nem jöhet. Ö vég­képp elment. Tavaly ilyenkor még naponta járt erre rövid nadrágosan, kopaszon, derűsen, jókedvűen. Amikor meglátott fölállt a pádról, eljött tőlük. Minek tagadjam, kibeszélte őket. Nem is csoda, mind­egyiknél frissebb, mozgéko­nyabb volt. Fiatalosabb. Gon­dolkodásmódjában is. Nehéz­kesek voltak számára a töre­dezett, öreges mondatfűzések, de a témák is talán. Két padot is elfoglaltak. Most egy sincs itt. A tér lük­tet, fehér és barnás, harisnyás és mezítelen lábak. Előre és még előrébb. Papucsban, ci­pőben. szandálban. Mennyi a lúdtalpas. Még a legfiatalab­bak között is. Férfiaknál nehe­zebb meglátni, többnyire zárt cipőben vannak. ISMÉT befut egy HÉV, Né­hány percre megszakad a for­galom. A vonat és a gyalogo­sok a túlpartra igyekeznek. A kereszteződéshez érve a sorok ritkulnak, egyedekké bomlik a tömeg. Gondterheltek, elmé- lyedők, semmibe nézők, derű­sek, komolyak. Lassan köze­ledő férfi. Valakit keres, va­lakire vár. Egy nő a másik irányból. Gyerekkel. Négy-öt éves lehet. Fogja anyja kezét. Alig észrevehető rezdülés fut át a férfi arcán. A nő mond valamit a gyereknek. Találkoz­nak. — Szervusz. — Szervusz. A nő elengedi a kislány ke­zét, a férfi megfogja. — Szervusz. — Szervusz. Félfordulat, a férfi a gye­rekkel jobbra, a nő balra. A kislány keze apja tenyerében. Húzatja magát, fejét, ameny- nyire csak lehet hátrafordítja. Anyut követi. — Vasárnap visszajössz — mondja az. Ez a láthatás? Szemem a távolodó nőt kö­veti. Lassan halad, öt nézve ér látómezőmbe a két öreg. Még­is jönnek. Ketten, Bottal. Las­san, meg-megállva. Magyaráz­va. Botot megemelve, muto­gatva. Zakóban, kihajtott nya­kú ingben, kalapban. A sa­rokhoz érve egyikük más irányba tart. — Ülj le, megveszem az új­ságot — mondja társának. Lassan ér mellém, körülmé­nyesen leül. Két kezét botjára támasztja. Nézelődik. Cipője vastag talpú, frissen kipucol­va. A tér lüktet. Mind több he­lyed ér véget a munka, egyre többen lepik el a teret Vasár­nap majd milyen kihalt lesz. Mozdulatlanná válik, merevvé, mint a környező épületek.’ Megvan az Esti Hírlap, meg-, jött a másik is. — Mi van az izével... a... — A Pétyóval... ő ma nem jön. Azt mondta, ma nem jön le. — Azt mondja nekem a Pé­tyó, hogy 45-ben nem szolgál­tam. Nem szolgáltam. Én vé­gig szolgáltam. Negyvenöttől végig. ( — Hová lett a... A bot irányába néznek mind a ketten. — A buszváró? Elbontották. Az építkezések miatt. De lesz szebb. Minden szebb lesz, és jobb. — Voltam a Tiizépen. — Mit érdeklődtél? Nálatok gáz van, nem? — Nekünk jó a cserépkály­ha. — Még hogy én nem szolgál­tam 45-ben. Én végig szolgál­tam. A Pétyó nem, ő nem szolgált. Volt néhány hónap kihagyás. De én mindvégig. HA MOST itt volna Moso- nyi, odajönne hozzám: — Tu­dod, komám, már huszonötször elmondta, nem vesztek sem­mit. — Beszélgetnénk a vá­rosról, az ellenőrzésekről, a fociról, a régi időkről, amikor ő volt az MTK középhát­védje. De már nem jön. Nem jöhet. Hiányzik a térről. Jön­nek, mennek, nagy forgatag a tér. Izzadt, fáradt emberek igyekeznek hazafelé. Asszo­nyok nagy csomagokkal, a fér­fiak a pocakjukkal. Itt a hét vége. Pihenés, kikapcsolódás. Lesem a lüktetést, nézem a te­ret, a forgalmat, a jövő-menő embereket. Mintha várnék va­lakit. Pedig Mosonyi már nem jön. Végleg eltűnt az árnyat adó gesztenyék alól. K. P. foglalkozó kutatóintézetekkel is. Nagy dolog ez is, tehetjük hozzá, hiszen tizenöt-húsz éve sem volt szokás, hogy a gépe­ket. eszközöket gyártó cégek, szövetkezetek keresték volna a kapcsolatot, a kutatóbázisok eredményeinek felhasználá­sáért. A deltásokra, szerintem, a jó példa jellemző. Kisebb támogatás Ennek is köszönhetik, hogy a mind létszámában, mind ter­melési értékében jelentőssé vált kisállattenyésztési ágaza­tot a broilercsirke-termelés mélyalmos változatánál el tud­ják látni műanyag takarmány­silókkal, behordócsigákkal, fel­ső pályás etetőkkel, vagy az úgynevezett függesztett kör- etetőkkel. Itatókat is többféle változatban gyártanak, s hogy komplett technológiát szállít­sanak partnereiknek: gondos­kodnak az automatikus szel­lőztető berendezésekről, vezér­lőszekrényekről is. Természetesen a korszerűbb­nek tartott ketreces broiler- tartás eszközeinek gyártásából is részt vállaltak, bár ahogy Pókos József, a Delta ISZ el­nöke fogalmazott: a két éve életbe léptetett szabályozó, miszerint a támogatást csök­kentették, ez nem teszi lehe­tővé e ketrecfajta terjesztését. Folytassuk a Delta ISZ még egy gödöllői vonatkozású ered­ményes kapcsolatával. — A tojástermeléshez tizen­öt éve gyártunk tojóketreceket, a MÉM Műszaki Intézettel kö­zösen kialakított hagyományos egymás feletti elrendezésű há­rom-, illetve négyszintes ket- recink jól elterjedtek — mond­ja a szövetkezet elnöke. — Ezekben, négyzetméterenként 22, illetve 30 tojó helyezhető el átlagosan. Ez a baromfiistái - lő ep ségnyi területére vonat­kozik. Sorolhatnánk még a példá­kat, az együttműködést a MÉM Műszaki Intézettel, vagy például az ugyancsak gödöllői központú Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Köz­ponttal, amelynek szakembe­reivel a háztáji és a nagyüze­mi nyúlketrecek egyes típu­sait fejlesztették ki, közülük talán az UHNY a legismer­tebb. Szellemi érték Ha nem is egészen ide való, de megyei kapcsolata a Deltá­nak, hogy a hernádi Március 15. Tsz és a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola szakembe­reivel a hústípusú baromfi szülőpár mesterséges tartásá­hoz alkalmas ketreceket fej­lesztettek s próbálnak ki a hernádi gazdaságban. Mi tagadás: sokszor kutat­juk, keressük mi is az effaj­ta együttműködéseket, amelye­ket a helyi fejlesztő, kutatóin­tézetek vagy éppen az egyetem oktatói, kutatói tartanak fenn. Az igencsak változó, hogy mi­kor, melyik fél — a gyártó vagy a kutató —, teszi meg a kezdeti lépést. Olykor szinte egy időben, kölcsönösen, ösztönösen jön­nek létre ezek a gyümölcsöző kapcsolatok. Akárhogy is van, az biztos: bár az iméntiekben is csak felvillantottunk vala­mit mindebből, a szellemi ér­tékek, újdonságok, elképzelé­sek gyakorlati terjesztésében még további teendőink van­nak. Az alakuló, fejlődő ag­rárcentrum létezése is sugallja ennek szükségességét a jövő­ben is. F. I. Vállalkozó kisiparosok Járásunkban és városunk­ban együttvéve ezerhatszáz kisiparos van, közülük vala­mivel több mint ezren főál­lásban, a többiek nyugdíj, il­letve munkaviszony mellett tartják fenn gyártói, szolgál­tatói tevékenységüket. Az év első öt hónapjában egyébként nagy volt a mozgás: valami­lyen oknál fogva százhúsz kisiparos adta vissza iparjo­gosítványát, viszont százötve­nen váltottak ki iparenge­délyt. Megfigyelték a KIOSZ-ban, hogy az újak között szép számmal akad olyan, aki kü­lönleges foglalatosságot vál­lal, olyat, amiből eddig kevés volt, például vattacukor-ké­szítő, teherfuvarozó.. Más szakmákban sajnos csökken a vállalkozók száma, ilyen az ács, a bádogos, a cipész és a kádár-bognár. Segítőkész kisfiú A minap történt. Elindul­tam, hogy az előzőleg a Város­gazdálkodási Vállalattól ka­pott és gondosan borítékba he­lyezett száz értesítést eljuttas­sam választóimhoz. Alighogy beléptem a Zrínyi utcába, egy kedves arcú kisfiú lépett hoz­zám. — Bácsi, kérem, -segíthetek? — kérdezte. Éltem a felajánlott segítség­gel, egy köteg borítékot oda­adtam neki. Ö az egyik, én a másik oldalon haladtunk. A munka befejeztével, az utca másik végén megálltunk egy kis beszélgetésre. Megkérdez­tem, kinek a fia, hány éves, melyik iskolába jár, hogyan tanul', és persze azt is, mi lesz belőle, ha nagy lesz. Megtudtam, Táborszki Atti­la 10 éves, negyedik osztályos tanuló az önkéntes segítőm. Bizonyítványa kitűnő, s ha megnő, orvos szeretne lenni. Búcsúzás közben még azt is elmondta, hogy ki az osztály- főnöke. Egyben felajánlotta, ha máskor is lesz ilyen feladatom, szívesen segít. Pétéi Újfajta akku Újfajta akkumulátortöltőt készítenek a péceli Vegyesipa­ri Szövetkezetben, az év ele­jétől. Az úgynevezett átkap­csolós töltő, a hat-, illetve a ti­zenkét voltos akkumulátorok töltésére egyaránt alkalmas kis szerkezetből egyelőre öt­ezer készül el. Gödöllői siker Pénifárosok ■ versenye Nemrégiben az önkiszolgáló üzletek pénztárosainak verse­nyét rendezték meg a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalatnál. Mint meg­tudtuk, itt nagyszerű gödöllői siker született: a vállalat 509. számú, helyi ruházati áruhá­zának pénztárosa, Gódorné Bese Mária, az első helyen végzett. Az ugyancsak előkelő harmadik helyet szintén en­nek az üzletnek egy másik pénztárosa, Neumanné Lódi Margit szerezte meg. Mozi Vasárnap: 2x2 néha öt. Színes, zenés magyar filmvígjáték. Csak 4 órakor. A kobra napja. Színes, szinkronizált olasz bűnügyi film, .6 és 8 órakor. Hétfő: Nevem: Senki. Színes szink­ronizált olasz westernfilm, 4, és 8 órakor. A mp programfa Gödöllő,művelődési központ: Vasárnap: Autó- és motorvásár, a mű­velődési központ előtti par­kolóban, 8—12 óráig. Farkas a tilosban — közlekedési báb­játék 5—14 éveseknek. Köz­reműködik: Szepes Péter és Deák Erzsébet bábművészek, 10 órától. Autós ügyességi ver­seny az Agrártudományi Egye­tem előtt, az Autóklub rende­zésében. Nevezés a helyszí­nen, 10 órától. A verseny ide­jén a III. sz. AFIT gödöllői járműjavító üzeme díjmentes, műszeres beállításokat végez. Az ügyességi verseny ünne­pélyes eredményhirdetése a művelődési központban 15 órától. Hétfő: Zinnemann: Délidő. Ameri­kai westernfilm. Készült- 1952- ben, 20 órakor a színházte­remben. Szolgáltatás, vasárnap: já­tékkölcsönzés 14—18 óráig, varroda, 10—12 óráig, órás 10—18 óráig, fényképezőgép­javítás 10—18 óráig, gyors­fotó 10—17 óráig, fotólabor 10—20 óráig, kondicionálóte­rem 15—18 óráig, könyv- és hanglemezárusítás 15—20 óráig. Néhány nappal később ta­lálkoztam osztályfőnökével, Kovács Miklósáéval, aki ugyancsak dicsérte alkalmi se­gítőmet. Most lett kiváló kis­dobos, mondta, nemcsak jól tanul, de a közösségi munkája is kitűnő. Reméli, fűzte hoz­zá, hogy felnőttként is ilyen marad. ____________Cs. J. Ve resegyház Színészek­Noha befejeződött a járási labdarúgó-bajnokság, a baj­nokcsapat közönsége ezen a vasárnapon sem marad mér­kőzés nélkül. Délelőtt játsszák le a színészek és a veresegy­házi öregfiúk találkozóját, amelyet műsor követ a Gödöl­lő és Vidéke Áfész helyi kis­vendéglőjében. Még egy mérkőzésnek lesz színhelye ma Veresegyház. Itt játsszák le a gödöllői és a nagykátai járás válogatottjá­ECéffféle méreg — Kétféle méteg van mostanában forgalomban, hallottam egyik ismerő­sömtől — aki — dicséreté­re legyen mondva — a leg­kitartóbb kertművelők, a szorgos háztáji gazdák kö­zé tartozik. — S melyek ezek a mér­gek? — kérdeztem tőle a, minap. — Az egyik a burgonya­bogár irtószere. — És a másik? — A másik méreg az, hogy hiába permetezek ez­zel a szerrel, a bogarak alig fogynak. — fi — 'öregfiúk rak találkozóját, amelynek visszavágója június 27-én Nagykátán lesz. Járásunk vá­logatottja a bajnokságot nyert veresegyházi együttesre épül. Az ifjúsági válogatottban többségében túrái és galgahé- vízi játékosok szerepelnek. A veresegyházi csapat egyébként az első hely jutalmaként egy­hetes tatai üdülésre utazik. JSSN 0133—1957 (Gödöllöí Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents