Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

1982. JÜNIUS 20., VASÁRNAP

(W

A konfénerhúzak születése

Aki lazsál, itt nem maradhat

Csábító a külföldi munka lehetősége is

Izgalmas percek: versenyt futunk négykerekű jószágomon a készülő égiháborúval. Nyerünk. Szélvédőnket éppenzsak pöttyösre mintázza a futó zápor; szerencsésen hátunk mögött hagyjuk az ijesztő sötétbe zuhanó tájat. Fejünk fölött tétován már föl-föl dereng a nap is, amikor begördülünk a kiskunlacházi ÉGSZÖV — Építőipari és Mezőgazdasági Gépjavító Szövetkezeti Közös Vállalat — 2-es gyárának telepére.

— Bennünket is bezavart az udvarról az erős szél és a hirtelen borulás. Így most a fiúkat mind a csarnokban találjuk — fogad Oczkó György művezető.

Mintha valami mesebirodalomba tévedtünk volna: aprócska, egyforma barna-drapp házacskák között vezet utunk a tágasra nőtt gyárudvaron. Az ÉGSZÖV — már határainkon túl is nevet szerzett — konténerházait itt állítják elő. Amiket látunk, szinte teljesen útra készen várják szállítóikat.

Balázs Ottó főépítésvezető már útközben is szolgált jó néhány említésre érdemes információval :

— Ezeknek az UNIPORT- konténerházaknak az acélvázrendszerét és a panelozás — „falazás” — jó részét a szigethalmi üzemegységünkben készítik. Az itteni gárdára várnak a befejező szakipari műveletek. A festés, a tapétázás, a víz-villany-fűtésszere- lés, no meg a panelezés egy része, a szigetelések és a belső építési munkák is. Olykor nagy gondban volnánk, ha nem lenne jól összeszokott a kollektíva. Most hajrázni sem kell, így is túlteljesítik a féléves tervet.

Pénz a családalapításhoz

Tavaly bezzeg szinte egyhuzamban erőltetett menetben dolgoztak, jegyzi meg a művezető. „Bejött” végre a régvárt nagy üzlet és több mint 800 konténerházat adhattak el — Líbiában. Nemcsak azért folyt harc, hogy időre teljesíthessék a megrendeléseket, hanem menet közben kísérletezték ki, miként tehetnek eleget a trópusi viszonyok miatti speciális igényeknek. Egyedül, a 2-es gyárban dolgozók nem is győzték a számottevő többletfeladatot, besegítettek az ÉGSZÖV többi gyárából is a brigádok.

— Kevés itt a lehetőség gépesítésre; sok a kézi munka. Segédmunkást pedig nagyítóval sem talál. Előfordul, hogy a panelokat is magunk emeljük a helyükre, s egy-egynek súlya 80—100 kilogramm — egyenesedik föl furcsa térdeplő helyzetéből Varga József. Tapétáz. (A konténerházakat kívül-belül tapétával itt vonják be. A telepen ugyanis előre nem mindig tudják, hány szintes, mekkora épületet állítanak össze az egységekből. Hogy szolgáltatóközpont, munkásszállás, vagy éppen autóbusz-végállomás ké- szül-e belőlük. Egy-egy térelem alapterülete 16 négyzet- méter, belmagassága pedig, rendelés szerint 2 méter 30, vagy 2 méter 65 centiméter lehet.) — Most ugyan tapétáik, de eredeti mesterségem épület* és bútorasztalos. Itt azonban nagy baj lenne, ha nem értenénk több mindenhez. Kitanultam például a burkoló szakmát is, de ha kell méretezek, panelozok.

— Bizonyára régóta itt dolgozik — vetem közbe.

— Csodát! Éppen csak egy éve léptem be — tiltakozik. — S tudja, miért? Elsősorban a külföldi munka lehetősége vonzott. Még nőtlen vagyok, gondoltam, családalapítás előtt jól jönne egy kis pénz. Ha idén nem is, jövőre, remélem, kijutok.

A trópusi esőt kel! állnia

— Kijutok... Kijutok... — csúfolódik egy huncut szemű zömök fiatalember, s mellénk lépve, alaposan hátba is vágja riportalanyunkat.

— A családban marad! — mondja vidáman, s kezet nyújt.

Kiderül: Varga János mindössze néhány héttel később követte öccsét az ÉGSZÖV- höz.

— Áh, nem kellett engem csábítani — rázza tagadóan a fejét. — Jöttem magamtól,

hisz azelőtt is együtt melóztunk. Mivel én hideg-meleg- burkoló szakember vagyok, itt Jóskától leshettem el, amit már megtanult. Higgye el, még otthon is hasznát vesszük a több szakmának. Nagy a család, mindig van valami munka.

Elérti a csodálkozásomat — utolsó szavai hallatán — s hozzáfűzi: két srácom van

csak. Á r\agy családot a rokonokra ertettem.

— A brigádról is beszélj

már! — kiált le egy szőke

fiatalember az egyik konténerház tetejéről, s aztán engem invitál, nem mászik fel?

Dehogynem. A Taurus váci Gumigyárában készült gumifóliával szigetelik a tetőt, hárman egyszerre. Állítják: nagyon kényes munka, szörnyű baj lenne, ha nem bírna ki például egy trópusi esőt.

— Most hatan vagyunk a brigádban — mondja Varga János, brigádvezetői tisztében. — Aki lazsál, azt elüldözzük, nem tud megmaradni. Itt ugyanis valóban jó a bérezési rendszer; nincs egyenlösdi. Az alapórabéreken kívül a teljesítménytől függ, mennyi pénzt vihetünk haza. Vagyis, érdemes hajtani. Egy-egy konténerházért meghatározott ösz- szeget kapunk, de teljesen készre kell csinálnunk. S olyan sincs, ha letelt a nyolc óra, egyszerűen félbehagyhatjuk, amit elkezdtünk. Mert, van,; amit be kell fejezni.

Ä csábító lehetőség

— S ha kell, segít egymásnak a négy brigád — kapcsolódik a beszélgetésbe egy ifjú, szinte még gyerekember.

— „Fiatal”. így becézzük — kócolja össze a fiú haját látható szeretettel Oczkó György.

— Közösségünk legifjabb állampolgára. Nagyon szorgalmas, ügyes kezű fiú. Nem csoda, ha azonnal befogadták. Tavaly lett szakmunkás esztergályosként, de hát itt nem kellett esztergályos...

— Pedig engem is az állandó egy műszak, no meg a külhoni munka lehetősége csábított, vonzott ide — vallja be őszintén Daruk Imre. — Épp ezért vállaltam, hogy megtanulom a tetőszigetelést és a burkolást. Már voltam is kint

— Csehszlovákiában —, de három műszakban nem dolgozhattam, a korom miatt. Szeretnék kikerülni olyan távoli, érdekes országokba, mint Líbia, vagy Irak...

Csak békében lehet

Irakba, még az első negyedévben kiszállítottak 90 darab UNIPORT-házat. Egy részét szerelik is a helyszínen a vállalat emberei. Csak hát a háború!.., Balázs Ottó meséli: kintjártakor néhány kilométerre a munkahelyüktől valóságos harc dúlt. A telepítést is abba kellett hagyniuk. Mert építeni csak békében lehet. Konténerházakból is...

Dodó Györgyi

Alacsony és középmagas

Anifra,

sorozatban

Űjabb bútorcsaláddal bővítette az elemes bútorok választékát a győri Car do bútorgyár: most kezdték meg a tavalyi BNV-n bemutatott Anitra fantázianevű szekrénysor gyártását. Az elegáns, színezett, pácolt bútor — amelyhez akasztós szekrény és üvegajtós könyvszekrény tartozik — a gyár tervezőinek munkáját dicséri. Figyelembe véve a házgyári lakások méreteit, s ugyanakkor gondolva a magánerőből épülő lakásokra is, a szekrényt alacsony és középmagas kivitelben állítják elő.

Könnyűszerkezetek

Megoldás: a itóagaív

Több mint kétezer négyzet- méter alapterületű, alumínium üzemcsarnok került tető alá a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalat mindszenti gyárában, s megkezdődött benne a vállalat egyik új termékének készítése, az alumínium lakótérelem tömeges gyártása. Az esemény érdekessége, hogy a csarnok maga és a belőle kikerülő gyártmány egyaránt a köny- nyűszerkezetek széles körű bevezetésének országos programját mozdítja elő. Valamennyit az Alumíniumipari Tröszt szakemberei fejlesztették ki. Az üzemépület újdonsága, hogy az úgynevezett dongaíves megoldással feleslegessé váltak a hagyományos, költséges, rácsos acél tetőszerkezetek.

Nemcsak a tető, hanem az ajtók. ablakok és a falak is alumíniumból vannak; ez utóbbiak középen hőszigetelő anyaggal kitöltött szendvics szerkezetűek.

Negyventonnás bakdaru

.-r ,'í :

A gyorsabb fuvarozás megvalósítására új konténer-pályaudvar épült a MÁV debreceni nagyállomásán. A teherforgalom a Volán speciális szállítóeszközeivel már megindult, s ez év végéig mintegy tizenháromezer konténert mozgatnak meg. Képünkön: húszméteres fesztávú, negyven tonna teherbírású bakdaru, ami tovább fogja növelni a pályaudvar kapacitását.

A vaddisznó mm finnyás

Az erdő sem puszta romantika

A Cambio típusú kérgezőgép kezelői

A nagymarosi erdészetvezető, Sipos Ferenc irodájának ablakán kitekintve, festőinek tűnik a táj. Balról a Duna, szemben a Visegrádi-hegység, jobbra a falu régi szép nosztalgikus hangulatot ébresztő parasztházai állnak.

— Csak nehogy nosztalgiariportot írjon rólunk — kéri a

Szociális cíthcnok

Támogatás és szervezés

Kellemesebben tölthetik napjaikat

S

zövevényes társadalmunkban kiemelt szerepe van a szervezésnek. Az együttélés minden területén. Hiába szomszédok mondjuk egy szociális otthon és egy termelőszövetkezet irodaépülete, ha nem tudnak egymás gondjairól, illetve azok megoldási lehetőségeiről, eszükbe sem jut az arra szorulóknak segíteni, Miért is törődne a termelő- szövetkezet elnöke az otthon dolgaival, megvan a maga napi adagja, elég azt fejben tartani, arra keresni a megoldást. Ha nem is gondolja végig, nyilván abban a tudatban él, hogy ha működik az otthon, akkor megteremtették hozzá a feltételeket, ott vannak a működtetők, vezetők, felelősök, akik intézik az ügyes-bajos dolgokat.

Járásunkban és a városban öt szocialista otthon működik. Túrán, Domonyban, Gödöllőn, Szadán és Pécelen. Három és fél száz embernek az életét igyekeznek itt megkönnyíteni, olyanokét, akiknek valamilyen ok miatt nincs, aki gondját viselje azokban az években, amikor ő maga már nehezen vagy egyáltalán nem képes ellátni magát.

Régi épületekben találhatók az otthonok, nyilvánvalóan olyan házakban, amelyek annak idején egészen más célokra épültek. De még ha nem

így lenne, az eltelt fél évszázad vagy még annál is több idő alaposan kikezdte áílagu; kát, folyamatos karbantkrt/- suk elengedhetetlen. Ugyanakkor korszerűsíteni is kell őket, hogy megfeleljenek alapvető céljuknak. A berendezéseket időről időre cserélni szükséges, hogy elfogadható kényeimet nyújtsanak az itt élő idős embereknek.

Akárhány vállalatról, szövetkezetről hallunk, írunk, még ha kiemelkedő eredményt ér is el, mindig találkozhatunk a panasszal: nincs elég pénzünk új gépekre,-jobb eszközökre, szociális feladatok megoldására és így tovább. Tudva a mai szűkösebb helyzetet nem csodálkozhatunk azon, hogy a szociális otthonokat is szorítja a gond. Kevés a pénz az épületek állagának megóvására, a karbantartásra. Ne kerteljünk, az élelmezési napi norma sem igen teszi lehetővé a dúskálást ebédnél vagy a vacsoránál.

Érthető, ha ezeket figyelembe véve automatikusan merül fel az illetékesekben, segítséget kell kérni a társadalomtól, Ebben az esetben a társadalom azon szervezeteiről, amelyek rendelkeznek a támogatás képességével. Magyarán: a te—ületen működő üzemektől, szövetkezetektől. És itt jön a szervezés. Ne

kelljen külön-külön kérni, elmagyarázni a dolgot, no meg hogy ne csak egy vagy két otthonnak jusson a segítségből, a bárt- és állami szer- vekkel/karöltve összehívták a szánba jöhető partnereket, helyzet ismertetése és a fés elegendő volt a segí- jkészség, a jó szándék, az 'összefogás felkeltésére. Az idén tavasszal volt az eszmecsere, aminek eredménye több mint egymillió forint munkában, természetbeni juttatásban, pénzadományban,

A legváltozatosabb formát öltötte a természetbeni juttatás: adtak kevert betont, kispárnát, étkezési burgonyát, berendezési tárgyakat, szalmát,-szemes terményt, malacot, hízótápot, ágykabátot, maradék anyagot, varrógépet, zöldséget, ágyneműt, függönyt, bányakavicsot, A pénzadomány összege tízezertől százezer forintig terjed. A társadalmi munkások kivitelezési terveket készítenek, foglalkoztatókat építenek, ajtót, ablakot javítanak, utat készítenek, tetőt reparálnak, pvc- padlót ragasztanak.

M

int a megbeszélésen és a felajánlásokból kitetszelt, a jó szándék és a segítőkészség megvolt. S mivel összehozták a segítőkész közösségek képviselőit, megszervezték a dolgot, nem maradt el a gyakorlati eredmény sem. S ennek révén öt szociális otthon több mint háromszáz lakója kellemesebben töltheti napjait Gödöllőn, Pécelen, Szadán, Domonyban és Túrán.

K. P.

kérgezőtelepre. Meglepődöm,

hogy milyen sok a máshol fel-, használható fakéreg.

— Sajnos, még nem találtunk vállalatot, amely elvinné. Pedig alomnak is kiváló, nem beszélve a fűtőértékéről. Egyelőre az erdőbe hordjuk szét. Szállítási gondjaink is vannak. Ugyanis más erdészetek is hoznak anyagot. Szombat, vasárnap viszont nehéz alkalmi rakodómunkásokat találni. Ide a fa vagonban és gépkocsin érkezik és uszállyal távozik félkésztermék formájában. Az értékesítés külföldön, hazai piacon történik. Sajnos, a fa nedvkeringése miatt nehezen kérgezhető.

házigazda. — Mert hogy nemcsak őzikékből meg madárcsicsergésből áll az erdészet.

Tízezer hektáron

— Hát... miből?

— Kezdeném azzal, hogy 10 ezer hektáros terület a miénk. Az egykori Kismarostól Szobig a Duna mentén terül el egészen Vámosmikoláig. Aztán folytatódik az Ipoly mentén a Hideghegy környékéig. A 135 munkatársunk nagy része szocialista brigádokban végzi a napi munkáját. A múlt évi munkaversenyben a gépi fakitermelők közül Czapák Lajos, míg a fafeldolgozók közül Un- gár János brigádja ért el kiemelkedő eredményt. Egyébként erdészetünknél fakitermelési, fafeldolgozási ágazat működik és anyagmozgatás folyik. Egész évben termeljük a fát. Az új erdőtelepítésre tavasszal és ősszel kerül sor.

UAZ-terepjáróval indulunk Szobra a fűrészüzembe. Útközben az erdészetvezető magyarázza:

— A parketta alapanyagai állítjuk elő, hazai megrendelőnknek, a gyöngyösi parketta- gyárnak.

Nsdvtsrialom

A szalagfűrész visítva mélyed a fába. Ügyes kezek nyomán alakul tetszés szerinti méretre az anyag. Ungar János 22 éve dolgozik itt öccsével, Ungár Lajossal. Mindketten megkapták már a kiváló dolgozó kitüntető jelvényt.

— Gondolom, nehéz er. a munka ?

— Hát... nem leányálom, de már megszoktuk. A gond csak az. hogy más ágazatokban jobbak a munkafeltételek. Itt nem korszerűsítik a gépeket.

— Milyen gépeken dolgoznak?

— Magyar gyártmányú fűrészgépen

Átmegyünk innen az alig néhány százméternyire lévő

akkot ültetnek

Virsinger Jakab brigádvezető december óta dolgozik itt a Cambio típusú svéd géppel.

— A kések állíthatók, bár háromnaponként elkopnak, öten dolgozunk, s nem vagyunk a fizetéssel megelégedve.

Az erdészetvezető közbeszól

— Tudom, hogy köbméterenként 30 forintos bért kapnak. A jobb alapanyaggal javul a kereset is. Már kutatjuk a megoldást a béremelésre.

Kóspallag felé vesszük útun- kat. Két völgy között szorgos asszonykezek tölgymakkot ültetnek. Kiszállva a terepjáróból, felbaktatunk a dombra. Három hete folyik ez a munka. Nyíri Károlyné, a Dobó Katalin szocialista brigád helyettes vezetője kezembe nyomja a kapát.

— No..., próbálja meg, milyen kemény a föld! De vigyázzon, nehogy eltörje a nyelét. Ugye, milyen derekat szaggató munka ez? Csak az dühít bennünket, hogy a vaddisznók kitúrják az elültetett makkot, így kárbavész a munkánk, pedig — kacsint rám kajánul — még valamilyen kellemetlen illatú anyaggal is beszórtuk, de úgy látszik, az állat nem finnyás.

Nagy Péter János

Ungár Lajos kiváló dolgozó a

szalagfűrész mellett.

Tóth György (elvételei