Pest Megyei Hírlap, 1982. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

1982. JÚNIUS 18., PÉNTEK Ksr ur.cm an Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka VERESS PÉTER: Következetesek vagyunk a megkülönböztetésektől mentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében (Folytatás az 1. oldalról) yeress Péter külkereskedelmi miniszter hozzászólásában el­mondotta: tavaly a vártnál lé­nyegesen mostohább körülmé­nyek ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult. A szocialista országokkal kivi­telünk értéke mintegy 9 szá­zalékkal. behozatalunké több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A nem ru­bel elszámolású árucsere mér­lege gyakorlatilag kiegyenlí­tett volt. 1970 óta — 1973 kivé­telével — a számszerű egyen­súly szempontjából ez volt a legkedvezőbb esztendő. Hely­zetünk ellentmondása — je­gyezte meg Veress Péter —, hogy egymást követő három eredményes esztendő után kül­gazdasági gondjaink ma na­gyobbak. mint az elmúlt két évtizedben bármikor. Részle­tesen szólt azokról a körülmé­nyekről, amelyek nehezítik gazdasági kapcsolataink bőví­tését, nem egy esetben megtar­tását is a nem szocialista or­szágok intézményeivel, válla­lataival. A tőkés gazdaságok .saját gondjai, egyes nyugati politikai állásfoglalások és a válsághelyzet nehezíti expor­tunkat. Az év első öt hónap­jának tapasztalatai nem ígér­nek javulást a közeli hónapok­ra sem. A nehéz helyzetben különös jelentősége van a szo­cialista országok egymás kö­zötti kapcsolatának, a KGST- ben megvalósuló együttműkö­désnek. Hazánk a többi szocia­lista országgal együtt higgad­tan és következetesen lép fel továbbra is a megkülönbözte­téstől mentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért. To­vábbra is korrekt üzleti part­nerei kívánunk lenni a fejlett tőkés országoknak. A minisz­ter javítanivalóink között el­ső helyen említette a termelő- és értékesítőtevékenységet, ezen belül is a minőségre és a határidőre vonatkozó kiköté­sek, a szerződéses fegyelem betartását. A világban végbe menő vál­tozás a piaci munka és az ez­zel foglalkozó szervezet kor­szerűsítését is megköveteli — mondotta. — Utalt arra: a nyilvánosan meghirdetett fel­tételek és követelmények vál­lalása esetén minden vállalat kaphat külkereskedelmi jo­tevékenységánek elősegítésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak a szerveze­ti intézkedések, mégis külke­reskedelmi — és fizetési mér­legünk javulását elsősorban a gazdaság jobb teljesítőképes­ségétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az eddiginél ésszerűbb, meg­fontolt importgazdálkodást is követel, nem a kivitel fokozá­sa helyett, hanem azzal ösz- szehangolva. Ez országunk ér­deke és elfogadható, józan iránya a cselekvésnek. Becsei Lászlóné (Borsod me­gye, 12. vk.), a Borsodnádasdi Lemezgyár hegesztője Ózd és környékének javuló kereske­delmi ellátásáról szólva meg­említette, hogy a fejlődéshez szükséges, hogy a régebbi vá­rosrészek üzleteiben is ugyan­azok az áruk legyenek megvá­sárolhatók. mint a jól ellátott lakótelepi boltokban. E dol­gokban a döntést bátrabban kellene a tanácstestületre bíz­ni. Az első napirendi pont vi­tájában több képviselő nem kért szót: Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülés­szakon elhangzottakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagyon élénk és erőteljes munkát vé­geznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Egyetér­tett azokkal a képviselői véle­ményekkel. amelyek a telepü­lésfejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hang­súlyozták. Bizakodóan nyilat­kozott az energiaprogram meg­valósításának folyamatáról, az első gyakorlati eredményekről, s megerősítette a teljesítmény­elv következetes érvényesítését sürgető törvényhozói vélemé­nyeket is. Határoza'thozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság tavalyi költségvetésének végrehajtásá­ról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag el­fogadta. A napirendnek megfelelően ezután Juhár Zoltán belkeres­kedelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a belkereskede­lem és az idegenforgalom helyzetéről. got, főleg, ha ez az ex­porttevékenységet előmozdít­ja. Külön gondot fordítunk — hangoztatta Veress Péter — a kis- és középvállalatok, va­lamint a szövetkezetek export­Pest megyei képviselők az expozét hallgatják JUHÁR ZOLTÁN: Az áruellátás színvonalai a nehezebb külső és belső körülmények ellenére tevéikre is megőrizzük A miniszter bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt az országgyűlés időtálló, hosszú távú iránymu­tató törvényt alkotott a bel­kereskedelemről. A XII. kong­resszus által kijelölt célokat, az áruellátás színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük. Az ellátás összes­ségében kiegyensúlyozott volt, szélesedett a választék és vala­mennyire javultak a vásárlási körülmények. Az áruellátás je­lenlegi színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvo­nalának és kiállja a nemzetkö­zi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul ki­elégítjük. Általában ez a hely­zet a ruházati cikkek esetében is. A háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkahelyi, a gyer­mek- és diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az étel- és üdítőital-forgalom, a A szűkösebb beruházási lehető­ségeket figyelembe véve első­sorban a meglévő kereskedel­mi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazá­sára, az önkiszolgálásra, a minta utáni és előjegyzéses ér­tékesítésre, a házhoz szállí­tásra kell törekeni. Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegenforgalmá­ról, annak politikai és gazda­sági jelentőségéről is. A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bér­leti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kiskereske­delmi üzlethálózat 6 százaléka, s az év végére összesen 7000 szerződéses üzlettel számolnak. Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről is. Megállapította: Sokszor na­gyon nehéz körülmények kö­zött állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai felkészültségével, emberi ma­gatartásával kivívta a vásár­lók elismerését. Jogosan igény­lik, hogy a jó munkájukat társadalmilag és anyagilag is jobban, elismerjék. 4 J A második napirendi pant vitája Hosszú László (Szabolcs me­gye 5. vk.) az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizott­ságának titkára az országgyű­lés kereskedelmi bizottságának a beszámolóról alkotott véle­ményét összegezte. Megállapí­totta: a belkereskedelmi tör- , vény megalkotása óta helyes irányban fejlődik ennek az ágazatnak a tevékenysége. Az élelmiszer-ellátás színvonala nemzetközi összehasonlítás­ban is jónak minősíthető. A zöldség-gyümölcs termelés, -felvásárlás és -árusítás rend­szerével azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. A képvi­selő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítását, hogy a belkereskedelmi szervezetek mind nagyobb befolyást gya­korolnak a termelésre. Az ed­diginél gyorsabb ütemű fej­lődési lehetőség rejlik az áru útjának további rövidítésé­ben, különösen fontos, hogy megtaláljuk az egyéni kocká­zatvállalás fokozottabb kiak­názásának módjait. Radnóti László (Somogy m. 10. vk.) a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke a kis­települések boltjainak ellátása, rentabilitása érdekében egyes árucsoportok haszonkulcsának felülvizsgálatát szorgalmazta. Megemlítette azt is: az idegen- forgalomban az új beruházások mellett más módon is elősegít­hető a fejlődés — például az 1 ésszerűbb vendéglátóipari ár­politikával. Barta László (Szolnok megye 2. vk.) a megyei tanács elnöke kiemelte: felmérésük szerint a szerződéses üzletek munkája kielégítő, megfelel a várako­zásnak, gazdaságosan működ­nek, több helyen javult a vá­laszték, megfelelő a ki- és felszolgálás. Mesterházi Mária (Vas m. 9. vk.) az Egyesült Gyógyszer- ét Tápszergyár körmendi gyár­egységének dolgozója vasi ta­pasztalatok alapján mondta: a kiskereskedelmi hálózat fejlesz­tésétől elmaradtak és korsze­rűtlenné váltak a nagykereske­delmi létesítmények. A jövő­ben az arányos fejlesztésre fi­gyelni kell. Havasi Béla (Borsod megye 2. vk.) az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: az ipar és a ke­reskedelem közös munkájában döntő fontossága van az új kap­csolati formák keresésének, az új értékesítési módszerek el­terjesztésének. A megyében —« akárcsak az ország más pont­ján — még bőven akad lehető­ség a közvetlen ipari beszerzés arányának növelésére, a már­ka- és mintaboltok szaporítá­sára. Dancsák Lászlóné (Nógrád megye 5. vk.) a Váci Kötött­árugyár pásztói gyáregységé­nek termelésirányítója elisme­réssel szólt arról, hogy a ke­reskedelmi vállalatok a koráb­binál bátrabban változtatnak módszereiken. Megjegyezte: a lakossági ellátás további javí­tására gyorsítani kellene a szerződéses boltok átadását. Ne a vero fftsssom az áru után! Pest megyei képviselő felszólalása Tausz János (Pest m. 22. vk.) nyugdíjas. Pest megyében és szűkebb választói körzetében, a budai járásban szerzett ta­pasztalatait vázolta. Elmondot­ta: a megye kereskedői jobban éltek a többcsatornás beszerzés lehetőségeivel, növelték a bu­dapesti és a szomszédos megyei nagykereskedelmi vállalatoktól, az ipari és a mezőgazdasági üzemektől vásárlásaikat. Gond viszont, hogy az elmúlt évek­ben a megyében 2 százalékkal csökkent az állami kereskede­lem alkalmazottainak száma. Ennek egyik oka. hogy átlag­bérük és átlagkeresetük mint­egy 10 százalékkal kevesebb, mint a budapesti kereskedelmi dolgozóké, s az utánpótlást ne­hezíti az is. hogy amíg a né­hány kilométerre levő fővárosi üzletekben két évi szolgálat után jelentős munkahelyi pót­lékot fizethetnek a kereskedel­mi vállalatok, addig ilyen le­hetőség közvetlenül a főváros szomszédságában nincs. Fog­lalkozni kellene ezzel a prob­lémával. Az ipar és a kereskedelem kapcsolatairól szólva egyebek között kifejtette, hogy amíg a termelők piaca meghatározó, s amíg a vevő fut az áruért, s nem a termelő a rendelésért, addig a kereskedelmi vállala­tok közötti verseny nem lehet Biatorbágyon, Budakeszin, Bu- dajenőn,, Telkin és Zsámbékon élő hiteligénylőknek. Mire kér­ték? Építkezésre, áruvásárlás­ra, nyúltenyésztés. sertésneve­lés megkezdésére, egyéb mező- gazdasági célokra. Népszerű, persze a személyi kölcsön is, különösen, mióta tízezer fo­rintot kaphat, aki kér. Milyen jól jön az például egy külföldi nyaraláshoz! Forgatjuk hát a pénzünket, s úgy tűnik, nem is olyan rosszul. Ki-ki okos a maga háza táján. Msgllllknsk kell megolda­nunk gazdasági fejlődésünk problémáit is — ahogyan ezt tegnap a pénzügyminiszter hangsúlyozta. Eredményeink azonban erősen függnek a nemzetközi helyzet alakulásá­tól. Erre utalt hozzászólásában Veress Péter külkereskedelmi miniszter is. amikor említette, milyen bonyodalmakat okoz a világ országainak külgazda­sági kapcsolataiban egyebek közt az angol—argentin kon­fliktus, vagy a legfrísebb gond, a kritikusan kiéleződött liba­noni helyzet. Míg a külkeres­kedelmi minisztert hallgattam, eszembe jutott: Horváth Rózsa fönn a karzaton, még iskolás. Be akarja fejezni tanulmá­nyait, természetes vágya, hogy érdeklődésének, képességeinek, legjobban megfelelő foglalko­zást sikerüljön találnia, hogy megbecsült munkával tisztes­ségesen keressen, családot ala­pítson, pénzét lakásra, bútor­ra gyűjtse a takarékszövetke­zetben. Csak egyet kívánok: így legyen. Bálint Ibolya A szünetben (balról jobbra): rtr. Mondok Pál, Díváid Béláné, Uitz Béláné, Pálinkás Istvánná Pest megyei képviselők eléggé hatékony. A fogyasztók, kai közvetlen kapcsolatban ál- ló kereskedelmi szervezetek fe­lelősek azért, hogy a mainál jobban tanulmányozzák, kö­vetkezetesebben közvetítsék a? iparhoz, a tényleges piaci, fo­gyasztói igényeket. Még mindig sok lejárt szava­tosságú élelmiszer kerül ki a boltokba. — mondta. A háztar­tási gépek egy részét azért kell újra cserélni, mert nincs al­katrész vagy javítást vállaló szerviz. El kell érni, hogy csak olyan műszaki cikkek kerüljenek bel­földi termelésből és importból forgalomba, amelynek alkat­rész-utánpótlása és javítása az üzletekben és a szervizekben biztosított. Szűcs Gábor (Hajdú megye 13. vk.), az MSZMP hajdúszo- boszlói Városi Bizottságának első titkára elmondotta, hogy a megye kereskedelmi ellátá­sában jelentős szerepet játsza­nak a fogyasztási szövetkeze­tek, a háztáji és a kisegítő gazdaságok. Szóvá tette az építkezők anyagbeszerzési ne­hézségeit, s mint mondotta, a lakosság jogos kívánsága: e területen is rend és fegyelem legyen. Tóth László (Csongrád me­gye 12. vk.), a szegvári Pus­kin Termelőszövetkezet nö­vénytermesztési főágazat- vezetője megerősítette: az el­múlt időszakban érezhetően javult az áruellátás. Ebben sok tekintetben a helyi, me­gyei kezdeményezések is se­gítettek. Az ellátásban mutat­kozó gondok közül kiemelte a hétvégi kenyérárusítás zava­rait, a megoldás lehetősége el­sősorban az üzemekben van. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal, Péter Já­nos és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt — befejező­dött. Törvényhozó testületünk ma a belkereskedelmi minisz­ter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. vendéglátás fokozatosan visz- szahódítja vendégéit. A mi­niszter szólt a gondokról is. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, amelyek a termelők és a kereskedelem munkájának gyengéiből szár­maznak és ezért kiküszöbölhe­tők. Esetenként például nem jól mérjük fel a várható igé­nyeket, vagy az ipar nem a szerződésben foglaltak szerint szállít. A miniszter kitért ar­ra, hogy az idén és az elkö­vetkező években is meg akar­juk őrizni az élelmiszerellátás kialakult színvonalát. Bővíte­ni kell az olcsó cikkek számát, fejleszteni a munkahelyi ás kereskedelmi vendéglátást. Szólt az állami kereskedelem fejlődéséről is. E vállalatok , szerepe meghatározó a lakos- J sági ellátásban. Jogos viszont sok észrevétel, hogy amíg nagy kereskedelmi központok nyíl­tak a fővárosban és az ország más részein is, addig a kis- üzletek száma csökkent. A jö­vőben megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani, azokra. Az ilyenfajta megnyilatkozá­sokra sokan legyintenek, mond­ván. porhintés, nem kell ko­molyan venni. Ellenkezőleg. Komolyan kell venni újra a munka becsületét. És átplán­tálni fiainkba is. Az ifjabb nemzedéket képvi­selte tegnap az Országház kar­zatán Horváth Rózsa tanuló. Szüleivel együtt — Bánáti Gé- záné (Pest m. 21. vk.) vendége­ként — végighallgatta az or­szág költségvetéséről szóló be­számolót, a felszólalásokat is. Betekintést nyert legkomo­lyabb belső ügyeinkbé. ezután bizonyára más képzetei lesz­nek az állami forintokról. Édes­anyját, Horváth imrénét, a Biatorbágy és Vidéke Taka­rékszövetkezet vezetőjét vi­szont azokról a forintokról kér­deztem. ami az állampolgárok­tól vándorol ITozzájuk, illetve tőlük csordogál vissza a ma­szek zsebekbe. A közismerten szorult gaz­dasági helyzetben mit csiná­lunk. költekezünk ész nélkül, vagy spórolunk? Az utóbbi a jellemző — válaszol — tavaly például a takarékszövetkezet fennállásának huszonegy esz­tendejében példátlan betétnö­vekedést tapasztaltunk: egy esztendő alatt 13 millióval töb­bet helyezett takarékba a la­kosság, mint azelőtt. Azelőtt? Évente hozzávetőlegesen 5—6 millió volt. a betétállomány gyarapodása. Hogy menhyit vásárol a nép? Az igazgató­asszony erre is kapásból — és szintén nem kis büszkeséggel —1 válaszol: 16 millió forintnyi kölcsönt adtak ki a hat — hozzájuk tartozó községben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents